Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-03 / 53. szám

4. OLDAL - 2001. MÁRCIUS 3-4., SZOMBAT-VASÁRNAP HAZAI TŰK Ö R Készül a státustörvény Budapest Várhatóan már a jövő héten a parlament elé kerülhet az egységes hírközlésről szóló törvény tervezete - jelentet­te be a kormány tegnapi ülését követően Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter. A kabinet első olvasatban tárgyalt az úgynevezett státustörvényről, megvitat­ta a munkaerőpiac korsze­rűsítésének feltételeit és az EU-csatlakozáshoz szüksé­ges újabb lépéseket is. Olcsóbbá válhat a veze­tékes és a mobiltelefon­használat, illetve a kábeltelevíziózás is a kormány által tegnap szentesített távközlési törvénytervezet elfoga­dása után - mondta Stumpf István. A terve­zet lényege a meglévő monopóliumok megszüntetése mellett olyan szabályok beveze­tése, amelyek egyben az EU- csatlakozás feltételei is. A kabinet első olvasatban tár­gyalt a státustörvény koncepció­járól. Borókay Gábor szóvivő sze­rint a határon túl élő magyarokat megillető majdani jogosítványok­nak köszönhetően az áttelepü­lési tervező 25 százaléknyi ma­gyar mintegy fele döntene úgy, hogy mégis otthon marad. A spe­ciális igazolvány felmutatása a tervek szerint elsősorban külön­féle szolgáltatási, oktatási és munkavállalási kedvezményt je­lentene az arra jogosultak számá­ra magyar földön. (Az Europress információi szerint az MSZP Közép- és Kelet-Európa-tagozata máris jelezte fenntartásait a tör­vény néhány pontjával kapcso­latban, egyben felkérte az MSZP frakcióját, hogy terjesszék a par­lament elé a határon túli magya­rok országgyűlési biztosáról szó­ló javaslatot is.) A kormány pénzügyi törvénycsomagba fog­lalta, s elfogadta azokat a tervezeteket, amelyek bevezetését az EU meg­követeli. Mint azt Varga Mihály pénzügyminisz­tertől megtudtuk, a cso­magba egyebek mellett az államháztartási tör­vény, a társasági adóról szóló tör­vény, a helyi adókról rendelkező jogszabály és az illetékek mérté­két tartalmazó törvény módosítá­sa került. Nagyrészt a meglévő kedvezmények egy részének el­törléséről van szó, bár például a kis- és középvállalkozások át­ruházása után fizetendő illeték 50 százalékkal csökkenne. TAKÁCS MARIANN „Szelídít” a Fidesz Kövér a harcos, Pokomi a megnyerő Budapest Az utóbbi napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Fidesz májusban esedékes kongresszusa után Kövér László megválik pártelnöki posztjától és a vezető kormánypárt válasz­tási kampányát irányítja majd. Utódként Pokorni Zoltán oktatási miniszter neve merült fel. Isépy Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az utcán, ismerőseitől hallott Kövér László pártelnök esetleges távo­zásáról. A honatya meg­jegyezte: a vezető kor­mánypárt parlamenti képviselőcsoportjában még pletykaszinten sem keringenek olyan hírek, amelyek szerint Kövér megválni készülne posztjától. Isépy kifejtette, hogy jómaga racionalitása, következe­tessége, egyenessége miatt kedve­li Kövért. Nem szeretne helyette mást látni a pártelnöki székben, ugyanis meggyőződése, hogy egy pártot csak kemény kézzel lehet összetartani. Pokorni egészen másfajta stílust képvisel. A mi­niszter egyéniségére jó példa, hogy annak idején, frakcióvezető­ként olykor egy versidézettel kezdte az ülés levezetését. Isépy sokakkal ellentétben még elfogad­ható mértékűnek tartja Kövér „ki­rohanásait”. Simon János politológus la­punk érdeklődésre kizárta,.hogy , személyes okok állnának a terve­zett vezércsere mögött, nincs szó arról, hogy megbomlott volna Kö­vér és a miniszterelnök barátsága. Meglátása szerint Orbán Viktor a Fidesz érdekében jól „használja” Kövér sze­mélyiségét. Amikor pár­tok közötti pozíciók megszerzéséről van szó, jól jön Orbánnak Kövér László egyáltalán nem simulékony stílu­sa. Amikor azonban a nyilvánosság elé kell lépni, hogy további, a még ingadozó választókat a Fi­desz felé fordítsanak, akkor a je­lenlegi oktatási miniszter nyitott­sága, kiegyensúlyozott kompro­misszumkészsége lehet a nyerő. Az ő egyénisége sokkal inkább megfelel a centrumhoz közeli vá­lasztóknak, akiknek megnyerése a vezető kormánypárt legfonto­sabb célja lehet a 2002-es válasz­tási kampányban - véli a polito­lógus ________ (TAKÁCS-HORVÁTH) A tisztaság sok pénzbe kerül FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE évente, s ugyanennyivel toldottuk meg ezt az összeget a község pénzéből. A mostani szabályozó nyomán egy távolabbi településre kellene áthordani a hulladékot, ráadásul sze­lektálva. Ez 9500 forintból jönne ki családon­ként, másrészt az emberek jelentős része nem látja át a szelektív szemétgyűjtés elő­nyeit. Úgy gondolom, hogy a törvényalkotók­nak azt kellene végre mérlegelniük, hogy a jelen jövedelmi viszonyok között egy család­ról mennyi pénzt lehet „legombolni” még a tisztesség határain belül. S ezzel párhuzamo­san az önkormányzatok anyagi helyzetét is figyelembe kellene venni. Tény, hogy meg­emelték az egy főre jutó támogatást, de ez korántsem fedezi a kötelező kiadásokat. Az elgondolás tehát jó, de a körülmények nem megfelelőek a megvalósításra. SZALÓKY ESZTER A tizedik alkalommal meg­rendezett és tegnap befejező­dött Országos Önkormányza­ti Környezetvédelmi Napok résztvevői elsősorban azt vitatták meg, hogy a telepü­lések milyen feltételek telje­sülése esetén lesznek képe­sek megfelelni az új jogi sza­bályozásnak. Idén januárban lépett ugyanis életbe az új hulladékgazdálkodási törvény. A nagyobb városokban már megoldották a szelektív szemétgyűjtést Budapest A hosszas előkészítés után megalkotott törvény már alkal­mazkodik az Európai Unió el­várásaihoz. A szabályozó lé­nyeges, a korábbi gyakorlattól teljesen eltérő eleme, hogy az önkormányzatok számára köte­lező feladattá teszi a szilárd és folyékony hulladék kezelését. Előírja továbbá azt is, hogy a települések kö­telesek egymással együttműködni, s ha lehet, regionális hulladékkezelőt üzemeltetni. A kö­zös szelektív szemétgyűjtés beindulásához előbb még ebben a félévben el kell készülnie egy országos hulladékgazdálkodási tervnek. Amikor ez eljut az önkormányzatokhoz, azt követően kilenc hónap alatt el kell készülnie a regionális terveknek, majd újabb kilenc hó­nap elteltével a települési önkormányzatok­nak is le kell tenniük az asztalra saját hulla­dékgazdálkodási programjukat. Mint azt Tóth István, Túra polgármestere, a konferencia egyik előadója lapunknak el­mondta, alapvetően örülnek, hogy elkészült a törvény, de azért vannak „szépséghibái”. Szerinte egy kistelepülésen eddig is meg­oldották a keletkező hulladék eltakarítását. Ami ugyanis tovább hasznosítható volt, azt a parasztember felhasználta trágyázásra, vagy éppen fűtésre.- Nemrégiben a környező négy községben megmértük, hogy mennyi, és milyen össze­tételű hulladékot halmoznak fel az ott élők - sorolta a helyi példát. - Az derült ki, hogy egy ember egy év alatt 277,5 kiló hulladékot „termelt”. Ennek azonban majdnem a fele úgynevezett zöldtrágya volt, ami komposz­tálható. További 14 százalék újrahasznosítha­tó csomagolóeszköz, s csak a maradék volt a tényleges szemét. A túrái polgármester a többi települési vezető nevében is azt fogalmazta meg, hogy kevésnek tartják a tervek megvalósítására szánt idei kétmilliárd forintos központi keretet.- Eddig nálunk ezerötszáz forintot szed­tünk családonként a szemételhelyezésért Az értékszállítás veszélyes üzlet tán, arra célozva, hogy jelenleg ez az ér­tékhatár, amely mértékadó, vagyis ekko­ra összeget már lehet fegyveres őrnek kí­sérni. ,.Szabadon” 6950 fegyver ben, s nem csak azok, akik pénzt szállítanak, mondván, az értékszállítás önmagában is veszélyes. Úgy vélik, a fegy­vertelen vagyonőr kiszolgálta­tottá válik, s ezzel párhuza­mosan még bátrabbá a bűnö­zők. Jobban segíthetik a bel­ügyi szervek munkáját csőre töltött pisztollyal is felvértez­ve. így csökkentenék annak veszélyeit, hogy a rendőrség csak kisebb eséllyel veheti fel a harcot a rablók, támadók el­len. — Mi is örülnénk neki, ha a zavarosban halászókkal, a mások értékeire vadászókkal barátságos kártyapartin is megbeszélhetnénk a dolga A Békés Megyei Rendőr-főkapitányságtól kapott adatok szerint 1998-ban a vagyonőrként dolgozók közül 556-an rendelkeztek fegyverviselési engedéllyel, 206 fegyvert vi­selve. Az elmúlt december végén valamivel több, 580 va­gyonőr viselhetett fegyvert szolgálati ideje alatt, és 230 kiadott fegyvert tartottak nyilván. Egyébként három évvel ezelőtt összesen 3857 fegyverviselési engedély volt ér­vényben, 5850 puska és 800 pisztoly volt forgalomban. Tavaly decemberben 3800 fegyvertartási engedélyhez 6100 puska és 850 pisztoly társult. Jelenleg 3800-an jogosultak valamilyen fegyver (nagy- és kisgolyós puska, pisztoly) tartására. Három évvel ezelőtt közülük 556 dolgozott vagyonőrként, akik 206 cégnél teljesítettek szolgálatot. A 2000 december végi adatok szerint ez a szám csökkent, és várhatóan tovább csök­ken, hiszen a mostanában lejáró fegyverviselési engedé­lyeket a törvénytervezet ismeretében sokan nem is akar­ják megújítani. inkát, de gyanítom, ez még sokáig nem így lesz. Negyvenmillió forint a szobában is nagy érték, nem csak az ut­cán szállítva - teszi hozzá Borbíró Zol­a zárt helyen, netán el is bóbiskoló va­gyonőr bácsi ne fegyverrel védje meg ma­gát, amikor megtámadják, inkább az érté­keket őriztető társaság gondoskodjon olyan technikai felszerelésekről, amelyek megkönnyítik a dolgát a bűnözőkkel szemben. Annyi bizonyos, hogy az 1991 óta érvényben lévő, „a kézi lőfegy­verekről és lőszerekről, a gáz- és ri­asztófegyverekről, valamint lég­fegyverekről és a lőterekről” szóló kormányrendelet után, most a leg­magasabb szintű jogszabály, vagyis törvény születik. Ilyenre eddig nem volt példa. A benne foglalt mozgás­terek remélhetőleg nemcsak az úgynevezett európai követelmé­nyeknek tesznek eleget, hanem itt­hon álljt parancsolnak a felelőtle­nül lövöldözőknek, egyáltalán an­nak, hogy fegyverhez se jussanak olyanok, akik nem a társadalom ér­dekében veszik azt magukhoz. Azután pedig majd arról is beszél­hetünk, hogy az állam mennyiben képes érvényt szerezni a törvényben fog­laltaknak. FÁBIÁN ISTVÁN „Az Elnök embere voltam” Tények és titkok Molnár Róbert kegyvesztett kisgazdavezető könyvéből A Torgyán előtti időktől a rendszerváltás megpróbáltatásain át a zűrzavaros jelenig követi végig a kisgazdapárt ügyeit hamarosan megjelenő könyvében Molnár Róbert, az FKGP exfőtitkára. A kötet középpontjában a pártelnök személye áll. Az Elnök embere voltam című kötetnek a tervek szerint március 12-én utcán kell lennie, a végkövetkeztetés levoná­sát meghagyja az olvasónak. Az Europress - a szerző jóvá­hagyásával - elsőként közölhet részleteket a megjelenés előtt álló kéziratból. „Viharos elnökségi ülés volt. A nagyteremtől 15-20 méterre le­hetett az irodám. Akkora volt az ordibálás, hogy tisztán hal­lottunk mindent, miközben a Torgyán által meghirdetett kongresszus előkészületeivel foglalatoskodtunk. Torgyán so­főrének fia, az ifjabb Veczel Jocó meggyújtott egy petárdát, majd kidobta az utcára néző ablakon. Abban reménykedett, hogy majd a nagy durranástól megrémülnek és elhallgatnak. A Szoboszlai utca valamennyi lakója kint csüngött az ablakok­ban, de a kisgazdaelnökség az ordibálás közepette az ágyú­lövéssel felérő durranást nem is hallotta. Későig voltam ezen az estén az irodámban. Egyszer csak meg­jelent Torgyán és arra kért, hogy öt perc múlva jöjjek be az elnök­ségire és odasúgta, hogy mit mondjak. Úgy is történt. Kopog­tattam az ajtón, Torgyán ki­kiabált:- Tessék?!- Elnézést elnök úr, de Ger- bovits alelnök úr most telefonált, hogy nem tud az elnökségi ülés­re jönni, de a többség akaratával ő is egyetért, megszavazza azt! - mondtam. Torgyán megköszönte az „in­formációt”, ezután felfüggesztet­te Ómolnár Miklóst. Nagyon be voltunk havazva, ezért baromira bosszantott ben­nünket, amikor Németh Béla be­jött hozzánk és közölte:- Pakoljatok! El kell hagyno­tok a központot! El nem tudtuk képzelni, hogy mi történhetett. Németh a kér­désünkre nem válaszolt, csak arrogánsán tessékelt kifelé. El­mentünk. Sipeki Zoli mond­ta el pár nap múlva, hogy mi történt. Rovarirtás volt. No ne szó sze­rint értsék, s ne féregtelenítésre, inkább elektronikus poloskátala- nításra gondoljanak. Ebben az egész ügyben az volt a meglepő, hogy a volt pártfőmufti, Apró Antal fia, egy korábbi kémelhárí­tó volt az akció vezetője. Állító­lag nem találtak semmit. Mi pedig meg voltunk győ­ződve arról, hogy ekkor tűzdel­ték tele mikrofonokkal a szobá­inkat. Ettől kezdve minden reg­gel először a miniszterelnöknek, a belügyminiszternek és a titkos­szolgálati mi­niszternek kí­vántunk jó reg­gelt! Torgyán mit sem tudott az egészről, így amikor értesült az ügyről na­gyon mérges lett. Szerintem Né­meth Béla és Cseh Sándor - a poloskátalanítást megrendelők - ekkor egy nagy képzeletbeli fekete pontot kaptak. Emlékszem, egyszer hívás nél­kül beállítottam Németh Béla fő­titkárhoz, valami fontos ügy megtárgyalása végett. A titkársá­gán nem volt senki, így benyitot­tam hozzá. Majd leesett az ál­lam, amikor megpillantottam Bányász Rezső és Kapolyi László elvtársakat.- Most ne zavarj! Menj ki, menj! - mondta a főtitkár és nyomatékül kezével is kihesse- getett az irodájából. Később kér­deztem Béla bátyámat, hogy mit kerestek itt ezek a bolsik?- Fülest adtak Antallékról! - mondta. Pár nap múlva öles betűkkel hozta valamelyik lap Torgyán árnyékkormányának névsorát. Egyáltalán nem csodálkoztam, hogy ebben külügyminiszter­ként Bányász elvtárs, gazdasági miniszterként Kapolyi elvtárs szerepelt. Aznap izzottak a tele­fonok, minden megyéből hívtak, de a vezetők letagadtatták magu­kat, csak én álltam a frontot.- Hírlapi kacsa! Hazugság! Szó sincs semmiféle árnyékkor­mányról és nem járt itt egy kom­munista sem! - mondtam. Ké­sőbb Torgyán heves tiltakozásba kezdett, sorra azt nyilatkozta, hogy így akarják lejáratni őt. Megnyugtattam az Elnök urat, hogy semmi kacsa nem volt a dologban, hiszen a két szemem­mel láttam, hogy a két bolsi Némethtel cseverészett...” (Folytatás az 1. oldalról) A vagyonőrök érdekvédelmi szervezete igyanakkor küzd azért, hogy vállalkozása- kban az arra jogosultak kaphassanak kézi őfesvvert szoleálati ideiük­A Belügyminisztériumban Komáromi 1 István főosztályvezető viszont úgy véli - s 1 a törvénytervezet is erre törekszik -, hogy .

Next

/
Oldalképek
Tartalom