Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-17 / 64. szám
6 HÉTVÉGI MAGAZIN 2001. március 17-18., szombat-vasárnap Szomorú játék Az élet mozgószínházában ülve, A hallgatag sötétben nézem én A karmester botját, hogy leng az űrbe, Míg perdül a vad álomköltemény. És hallom, a hegedűs hegedűje Hazug, akár lelkemben a remény És látom, hogy szürkülve és elnyűve, Mint rohanok a roppant filmen én! Ó más zenét e szomorú játékhoz, Vagy más játékot e hazug zenéhez, De siket a zenész s a film nem érez. Csak várok én a mély, komor homályban, Kifáradt néző, kénytelen játékos, Amíg kihúny a fény s eltűnik árnyam! Huszonöt évvel ezelőtt, 1976. március 17-én, hetvenéves korában hunyt el Rómában Luchino Visconti, a világhírű olasz film- és színházi rendező, forgatókönyvíró, a neorealizmus egyik legjelentősebb képviselője. A harmincas években csatlakozott az olasz baloldali értelmiséghez. Leghíresebb filmjei: Megszállottság (1943), Vihar (1948), Rocco és fivérei (1960), A párduc (1963), Boszorkányok (1967), Elátkozottak (1969), Az ártatlan (1976). Emlékét Juhász Gyula versével idézzük fel. A Békés Megyei Képviselő-testület Tüdőkórháza (5703 Gyula, Sitka 1.) FELVÉTELT HIRDET MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ munkakörbe. Feltétel: ♦ szakirányú végzettség & ♦ 3 éves szakmai gyakorlat. $ Egyéb információk: ♦ munkába állás azonnal ♦ bérezés megegyezés szerint. KERESKEDELMI CÉG KERES KELLEMES NŐI TELEFONHANGOT TELEMARKETING CÉLJÁBÓL. Feltétel: ■ 25-35 év közötti életkor ■ kimagasló telefonkommunikációs képesség ■ menedzserasszisztensi gyakorlat. Amit nyújtunk: ■ kimagasló jövedelem ■ családias légkör ■ kellemes munkahely. Érd.: munkanapokon (66) 529-840, 8.00-16.30-lg. _____________________________________Czeizel Endrét tanította zongorázni______________________________________ Kör ösladányban élt Dsida Jenő múzsája A múlt század jeles erdélyi költőjének, Dsida Jenőnek szerelmi költészetét olvasva csak nagyon keveseknek jut eszébe Békés megye. Pedig Dsida Jenő egykor jó pár szerelmes verset írt annak a lánynak, aki a század második felében, bő három évtizedig élt megyékben. S hogy ki ez a múzsa? Kócsy Erzsébet, az 1951-ben Körösladányba száműzött dr. Asztalos Miklós későbbi felesége. Férjével akkor sem hagyták el Körösladányt, amikor már megtehették volna. Az 1942-ben Újpesten készült felvételen jobbról dr. Asztalos Miklós, mellette Kócsy Erzsébet. Az első sorban ülő másik hölgy a korszak ünnepelt színésznője, Turay Ida Az érzékeny lelkületű Dsida Jenő költő szíve a húszas évek elején lobban lángra Kócsy Erzsébet iránt. Az akkor még fiatal lány szintén Erdélyben élt. Ott is született: 1904. május 5-én Tordán látta meg a napvilágot Barza Erzsébet és Kócsy Andor magyar királyi táblabíró egyedüli gyermekeként. Hogy az ismert költő és a fiatal lány szerelme mennyire teljesedett be, az számunkra minden bizonnyal már örök rejtély marad. Ám egy biztos: Dsida Jenő versekbe foglalta á Kócsy Erzsébet táplálta, hömpölygő érzelmeit, s a nagybecsű költeményekben ezt az érzést örökre őrzi az irodalom. Csak a versekben találtak igazán egymásra, hisz egyetlen napot sem éltek együtt. A „leselkedő magány” költőjének múzsája végül — igaz, jóval később — dr. Asztalos Miklós (aki, bár 1899. július 28-án Budapesten született, szintén erős szálakkal kötődött Erdélyhez) felesége lett. Ám ennek ellenére — vagy talán éppen ezért — Kócsy Erzsébet a művészettől sohasem szakadt el. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1926-ban zongoratanári oklevelet szerzett. Budapesten olyan országosan elismert iskolákban tanított, mint a Csalogány Utcai Tanítóképző, a Postás Zeneakadémia és a Baár-Madas Református Nevelőintézet. A fővárosban többek között ő tanította zongorázni a kiváló genetikust, dr. Czeizel Endrét is. Kócsy Erzsébet férjét, dr. Asztalos Miklóst 1951-ben kitelepítették Körösladányba. Erzsébet asszony édesanyjával együtt követte férjét a száműzetésbe, ahol otthonra leltek, ezért akkor sem hagyták el Ladányt, amikor később már megtehették volna. Mindhárman 1951. június 13-án érkeztek Körösladányba, ahol 1967-ig a Széchenyi utca 47. szám alatt, 1967- től 1970-ig a Petőfi tér 9. szám alatt, majd 1970-től halálukig a Vörös Hadsereg (ma Kossuth) utca 11. szám alatt laktak. Kócsy Erzsébet Körösladányból legtöbbet a szeghalmi művelődési központba — ahonnan 1963-ban ment nyugdíjba — járt át tanítani. Közben egy évig a Békéscsabai Állami Zeneiskolában is oktatott. A körösladányi művelődési házban — ahol férje a hatvanas években a körösladányi amatőr színjátszók munkáját irányította — pedig szinte haláláig besegített. Élete végéig jóban-rosszban hű társa volt férjének, dr. Asztalos Miklós írónak, történelemtudósnak, a ladányi művelődési ház névadójának. Kócsy Erzsébet 1982. február 4-én hunyt el. Férje és édesanyja „társaságában” ma is a körösladányi temetőben alussza örök álmát... Hogy a túlvilágon találkozott-e egykori költőjével, Dsida Jenővel, azt csak az „odaáti” irodalomtörténészek tudják igazán. Magyari Barna A FELADATOKON TÚL A BARÁTOK ÉS AZ ISMERŐSÖK IS ELMARADTAK Horváth Gyula, az elfelejtett komédiás A „szakállas” Horváth — ki ne ismerné a ‘90-es évekig népszerű színművészt? Aztán eltűnt a világot jelentő deszkákról, csak egy-egy politikai akcióhoz fűzve hallhattuk a nevét. Mi van vele? A színésznyilvántartóban egy híján húsz Horváth nevű színész található. Horváth Gyula, kár lenne szé- pítgetni, tucatnév. Ám, ha a színészvilágban hangzik el, pontosan tudják, kiről van szó. A „szakállas” Horváthot ismeri mindenki. Negyvenöt éve van a pályán, több száz színpadi és filmszerep fűződik a nevéhez. A Jászai-díjas, Érdemes művész sajátos módon egyszerűen komédiásnak vallja magát. Mostanában már csak legfeljebb a Filmmúzeum képernyőjén bukkan fel egy-egy régi filmszerepben. Némi öngúnnyal jegyzi meg, hogy csendes jubileumot „ünnepel”. — Éppen tíz éve, hogy nem léptem fel színpadon, nem szerepelek a televíziókban, nem hívnak szinkronizálni, elfelejtettek a rádióban is. A közönség utoljára egy tévés szappanoperában, az azóta megszűnt Szomszédokban láthatta rendszeresen, Etus udvarlójaként. Mint „Ócskás”, remek karakterfigurát alakított. 1991-ben a Vidám Színpad igazgatója, Bodrogi Gyula megköszönve addigi működését, nyugdíjaztatta. Ami a Szomszédokat illeti, ott pedig Horváth Ádám, a soroTíz éve, hogy nem lép fel színpadon, nem szerepel a televízióban és a rádióban zat rendezője közölte vele, mikor még élt a sorozat, hogy nem tart igényt a további munkájára. Kegyvesztett lett. Úgy is mondhatnánk, hogy a „komédiást” leírták. — Hogyan lett nemkívánatos személy? — Csurka István, a MIÉP elnöke 1990-ben egyik rendezvényére meghívott, hogy szavaljak el egy Petőfi-ver- set. Csurkát évtizedek óta ismertem, hiszen a Színművészeti Főiskolán évfolyamtársam volt, a dramaturg szakot végezte. Mint drámaírót nagyra tartottam. Semmi okom nem volt, hogy a felkérését visszautasítsam, számomra ez is egy színészi feladat volt. Ráadásul pénzt is kaptam érte. Akkor még nem sejtettem, hogy ezzel a fellépésemmel megástam a síromat. Kikiáltottak „csurkistának”. Lapátra kerültem. — Milyen érzés volt egy olyan sokat foglalkoztatott színésznek, mint ön, egyik napról a másikra tétlenségre ítélve élni? — Mit mondjak? Borzalmas! Hozzászoktam, hogy reggel nyolctól este tízig szinkronizáljak, rádiózzak, tévéjátékokban szerepeljek, filmezzek, színházban próbáljak és fellépjek. Új szerepekre készültem. Aztán ez mind megszűnt. Ha nincs mellettem a feleségem, aki biztatott, lelkileg is támogatott, öngyilkos lettem volna. Nemcsak a feladatok maradtak el, a barátok, az ismerősök is elfordultak tőlem, amikor már nem voltam sikeres ember. — Régi kollégái közül kivel tartja a kapcsolatot? — Senkivel. Elfelejtettek. — Beletörődött a sorsába? — Évekig égetett a seb. Most már tudomásul vettem: nincs rám szükség. — Bízik a visszatérésben? — Már nem. Elszakadtak a szálak, amelyek a szakmához kötöttek. Egy évben kétszer lépek színre, március 15-én és október 23-án egyes pártok hívnak, hogy szavaljak. Ennyi maradt a komédiásnak. — Hogyan telnek a napjai? — Olvasok és írom az önéletrajzi regényemet. — Kiadják? — Alighanem az íróasztalfiókomnak írom. Kemény György Névjegy Született: Budapest, 1930. május 10. Tanulmányok: Színház- és Film- művészeti Főiskola 1951-55. Életót: 1955—56-ig a Magyar Néphadsereg Színháza, 1956—59-ig a miskolci Nemzeti Színház, 1959-63-ig a békéscsabai Jókai Színház, 1963-64-ig a szolnoki Szigügeti Színház, 1964—82-ig a budapesti József Attila Színház, 1982-91-ig a Vidám Színpad tagja. Kitüntetések: Jászai Mari-díj (1973), Érdemes művész (1987). Hobbi: festmények gyűjtése. ■ " .......................................................... . “1 ZA KVMINi 1—111*1 'Ml Mi H III — i SZIGETELÓLEMEZ-IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Az Akvaline Szigetelőlemez-ipari Részvénytársaság építőipari végzettségű munkatársat keres felvételre. Jelentkezési feltételek: □ felsőfokú építőipari végzettség □ szakmai önéletrajz □ jó tárgyalókészség □ ,,B" kategóriás gépkocsivezetői jogosítvány Q angol nyelvismeret előnyt jelent Q erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezés: írásban 2001. április 6-áig. Érdeklődni: Simon János szakipari főmérnöknél Cím: 5661 Újkígyós, Kossuth u. 110. Tel./fax: (66) 256-356. | Tel.: (30) 935-1377. y Új németországi kapcsolat a gyulai Göndöcsben. Az elmúlt héten a neuwiedi (Rheinland - Pfalz) szak- középiskola egyik vezetője személyes látogatást tett iskolánknál, ami egy hosszú távú együttműködés kezdő lépése volt. Nagy örömünkre szolgál ez az új lehetőség, hiszen tanulóink egy részének alap- vagy középfokú nyelvvizsgát kell tennie a végzettség megszerzéséhez. Iskolánkban közel 1000 tanuló tanul különböző szakmákat, nekik nyújt majd igazán lehetőséget ez az új együttműködés. Ebben a tanévben is iskolánkban átlagosan háromszoros a túljelentkezés. Reméljük, hogy a hozzánk most kerülő fiatalok már a Rajna-vidéken gyarapíthatják nyelvtudásukat. Czirok Sándor igazgató •47554' Viharsarki Regionális Szakmai Nap JÓKAI SZÍNHÁZ - VIGADÓ TEREM Békéscsaba, Andrássy út 1. 2001. március 23., péntek 10.00-12.30 NE SZIGETELŐDJÖN EL! Legyen Ön is ott az épületszigetelők, tetőfedők és bádogosok szakmai napján. 27 KIÁLLÍTÓVAL ÉS ELŐADÁSOKKAL VÁRJUK! _____Nyerjen a kiállítók ajándékaiból!_____
