Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
EMLÉK E Z É S 2001. MÁRCIUS 14-15., SZERDA-CSÜTÖRTÖK - 9. OLDAL Kaszárnya épüljön Gyula városában! Százharminc éve szentelték fel a honvédek csapatzászlóját Gyulán jártamban megkérdeztem a helybélieket, hol állott valaha a huszár laktanya. Az idősebbek azt mondták, túl a kórházon. A fiatalok nem tudtak feleletet adni. Tudakoltam tovább: milyen huszár alakulat szolgált itt és mikor? Ezekre már senki nem válaszolt helyesen. Sokan huszár ezredről vagy zászlóaljról beszéltek, és az I. világháborút jelölték meg a megszűnési időnek. Visszakanyarodunk az időben. Lássuk, mi történt pontosan 130 évvel ezelőtt, a zászlószentelés alkalmával! A sors iróniája, hogy a gyulai Munkácsy Mihály Gimnáziumba kerültem tanítani. Többször végigjártam az épületet, lelki szemeim előtt megjelent az egykori laktanya. A mai igazgatói épület volt a parancsnoki irodaház. Reggelente itt sorakoztak fel kihallgatásra a szolgálatba lépők vagy az éppen odarendeltek. Kemény, pattogó vezényszavakat itt száz éve nem hallani. A volt istállókban tanműhelyeket rendeztek be, a legénységi laktanyában békés hangulatú tanári szoba, kollégium tanterem, izguló diákokkal. A magtárban szintén tantermek. A folyosók most diákhangtól hangosak, egykor itt csizmás huszárlegények sétáltak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után 12 év sem telt el, amikor 1861. január 31- én Kiss Lajos főbíró indítványozta a városi elöljáróságnál, hogy Gyulán laktanyát kell építeni. A főbíró számítása szerint mindez 20 ezer forintba került volna. Ebben az időben a katonaságot házaknál helyezték el, melyből rengeteg ellenszegülés és panasz eredt. Gyula váA kaszárnya nem épült meg, de a tervek és a szándék tovább élt a gyulai elöljárók gondolatában. A katonákat továbbra is magánházaknál helyezték el. Legközelebb 1866-ban rendezték a katonák elszállásolását: a negyed- és féltelkes gazdák egy katonát és egy lovat voltak kötelesek eltartani. Akinek öt fertály földje volt, két katonáról és két lóról kellett gondoskodnia. Az ennél vagyonosabbak három katona és három ló kvártélyát látták el. Gyula város elöljárósága 1869. augusztus 10-én kérelmet nyújtott be a honvédelmi miniszterhez. A folyamodványban arra kérték a minisztert, hogy Gyula városában egy honvéd zászlóalj állomásozhasson. A teljesítés esetén Gyula magára vállalta, hogy a katonaság elhelyezéséről intézkedik. A honvédelmi miniszter végül úgy döntött, hogy Gyula városában egy 24-én jelentette a honvédelmi miniszternek, hogy a városban lévő honvédségnek laktanyát épít, egyben a terveket is felterjesztették jóváhagyásra. A lakosság abban bízott, hogy a kaszárnya felépítése után mentesül a terhek alól. A csongrád-csanádi VIII. honvéd zászlóalj csapatzászlóját 1871. szeptember 24-én szentelték fel ünnepélyesen. A zászlóanya gróf Almási Kálmánná (gróf Királyi szemle--Timi'Tr r- .. ...... Ferenc József király es Szende Béla hadügyminiszter (képünkön) 1875 szeptemberében megszemlélte a farkashalmi összevont hadgyakorlatot. A király és minisztere Nagyvárad felől érkezett vonattal, majd lóháton mentek tovább a Wenckheim-kastélyba. Szende Béla közben felkereste a vár előtti teret, mert 1849. augusztus 21-én, mint százados ott tette le a fegyvert. A két vendéget báró Wenckheim Béla főispán fogadta. A Szent István utcai honvéd laktanya épülete rosa, mint megyeszékhely katonák eltartására volt kötelezve. A feszültség fokozódott, amikor őszszel, a hadgyakorlatok alkalmával a lakosságnak még több katonát és lovat kellett elhelyeznie, ellátnia. A főbíró a költségek fedezésére a helyiek támogatására számított. Egy zsellér után négy forint, míg egy fertályos föld után 8 forint volt a hozzájárulás. Kiss Lajos kérte a képviselőket, hogy az ügyben minél előbb döntsenek, mert hamarosan nagy létszámú katonaság le„honvédtelepet” hoz létre. Ezt az elöljáróságnak megígérte. Ily' módon a képviselő-testület 1869. szeptember 7-én úgy határozott, hogy a kaszárnyát felépítik. Nyomban létrehoztak egy öttagú bizottságot, melynek feladata volt az építési hely kiválasztása, a költségvetés elkészítése, valamint a pénz előteremtésére is javaslatot kellett tennie. Amíg a tervek készültek, megérkezett Gyulára a VIII. csongrád- csanádi honvéd zászlóalj és a VI. Az első parancsnok A gyulai huszárlaktanya első parancsnoka Birsy József honvéd őrnagy volt (1816—1888). Az 1848-as forradalom előtt császári és királyi tisztként szolgált. A délvidéki harcokban mint honvéd százados vett részt. Egy ideig Görgei tábornok segédtisztje volt. 1849. március 7- től őrnagyi rendfokozatban a 60/1. számú gyalogezred parancsnoka a világosi kapitulációig. Gyulán 1849. augusztus 22-én tette le a fegyvert. Aradon 1850. február 25-én 16 évi várfogságra ítélték. Egyéni kegyelmet kapott 1856-ban. Őrnagyi rendfokozatát 1869-ben visszakapta, mint császári és királyi tiszt. Végül Gyulára került laktanyaparancsnoknak, 1876-ban nyugdíjazták. pi el Gyulát. A kaszárnya megépítéséig a képviselők „beszállásolási bizottmányt” választottak. Ezzel egy időben az elöljáróság megbízta Nuszbeck Józsefet, hogy a kaszárnya megépítésére válassza ki a legmegfelelőbb helyet, és készítse el a terveket. Természetesen ez nem volt egyszerű. A kaszárnya- építés számtalan akadályba ütközött. Ebben az időben a poliüka nem jó szemmel nézte, hogy nagy létszámú magyar katonaság egy helyen legyen. Különösen a ma- rar húsárakat nem tudták elfedtem az osztrák hadvezérek. biel. lep huszárszázad. A katonákat a zottság házaknál szállásolta Gyorsítani kellett az építkezést. A képviselő-testület 1869. december 27-én így a laktanya helyéül az Erzsébet-ápolda mellett lévő városi telket jelölte ki. Építési költségként 60 ezer forintot jelölt meg, a közterhet a lakosságra, birtokarányban kívánta szétosztani. Az előterjesztett határozatot a megye 1870. április 1-jén jóváhagyta. Ezen a tavaszon a vásárálláson a lőtér is elkészült, melyet később a Galbács-kertbe áttelepítettek. A képviselő-testület 1870. április Wenckheim Stefánia) volt. A nagytemplomban 10 órakor ünnepi misét celebráltak. A katonák a Harruckern téren díszszemlét tartottak. A üszti állomány részére, 150 katonának gróf Almásiné a Magyar Király vendéglőben, míg a legénységnek a Komló udvarán felállított sátorban adott ebédet. Az elhelyezés szűknek bizonyult, így 1872 elején a város megvásárolta a laktanya szomszédságában lévő uradalmi pálinkafőzőt a telkével együtt. A szerződést április 11-én írták alá. Most már mindent rendben találtak a kaszárnya megépítésére, a telek is elegendőnek látszott. A kőművesmunkát ifj. Nyuszbeck József kapta. Az alapkövet 1872. július 22-én ünnepélyesen lerakták. A megye július 28-án jóváhagyta 60 ezer forint kölcsön felvételét. Augusztusban ezt az összeget 30 ezer forint befejezési hitellel ki kellett egészíteni. A kaszárnya a telekkel együtt végül 74 ezer forintba került. Az építkezésre - rekord idő - fél évre volt szükség. A katonák 1872. december 2-án költöztek a kaszárnyába. Ezen a napon 9 órakor díszszemlét tartottak, a honvéd zászlóalj díszszázadát Birsy József őrnagy vezényelte. (József főherceg 1872-ben a laktanyában járt, és attól kezdve évente, kétévente felkereste a kaszárnyát.) Ambrus Lajos vezetésével az ellenőrző bizottság megvizsgálta a munkálatokat az építés befejezése után. A laktanya felügyeletét a képviselő-testület látta el. A testület a laktanya használati jogát 1873-ban átadta a kincstárnak. A bizottság feltételt szabott: a kincstár köteles 300 katonát a laktanyában tartani az állam költségén. Ugyancsak feltételül szabta, hogy az őszi hadgyakorlatokon a katonákat nem lehet elhelyezni a lakosságnál. A tulajdonjog továbbra is a városnál maradt. A honvédelmi miniszter az ajánlatot elfogadta. Az átadás november 24-én volt Dobay János polgármester vezetésével. A csongrád-csanádi zászlóalj 1873. október 1-jén csongrád- békési VIII. honvéd zászlóaljjá alakult át. Ebben az időben a monarchiában még nem voltak huszár ez- redek, 40 huszár századot tartottak számon, a gyulai a hatodüt volt. A laktanya udvarát 1894-ben telkek kisajátításával ki kellett bővíteni. A viszonylag szűk udvar miatt a huszárok nyitott fallal körülkerített lovardája a mai kórház területén volt. Gyula laktanyáját a vasútállomással lóvasút kötötte össze. A végállomás a huszár laktanyánál volt, a kistemplomnál torkollt a vasút a mai Béke sugárútba. Az évszázad végén megkezdték a huszár századok összevonását, így 1897. június 21-én a gyulai VI. huszár század Nagyváradra költözött át. A mai Munkácsy középiskolában 25 évig laktak huszárok. AII. vüágháború végéig a XX. határvadász zászlóalj adott helyet a határőröknek. _________ HANKO JÓZSEF ím e egy ajánlat, aminek még egy skót sem tud ellenállni. Most Pannon GSM előfizetéssel a Siemens A35-ÖS csak bruttó 6900 Ft, amely összeg hat hónapon belül teljes egészében visszajár Önnek.* A részletekről és számos további készülékajánlatunkról érdeklődjön területi képviseletünkön (Békéscsaba, Szabadság tér 26.) vagy hivatalos viszonteladóinknál országszerte! Ajánlatunk az akciós készlet erejéig tart, és kétéves előfizetői szerződés aláírása esetén érvényes. A készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Az árak az áfát tartalmazzák. *A bruttó 6900 forintot egymást követő hat hónapon keresztül, hat egyenlő-részletben (6 x bruttó 1150 Ft) a'belföldi beszélgetések díjából, az egyéb kedvezmények levonása után fennmaradó Összegből írjuk jóvá számláján. Az első részlet jóváírása az első teljes havi számlán történik meg. Amennyiben az adott tarifacsomag kedvezményeivel csökkentett összeg nem éri el a bruttó 1150 forintot, úgy a különbözet elvész, és nem vihető át a. következő hónapra. A kedvezmény a Praktikum tarifacsomagok kivételével minden tarifacsomaggal igénybe vehető, bármelyik akciós készülék vásárlása, illetve csak előfizetés megvétele esetén is. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200, .*■ ^ W vagy 1220, amely kizárólag belföldön, kékszám tarifával kedvezményesen hívható. tMVMK.gaRn0ng5m.hu As élvonal. •&*****" Pannon GSM előfizetés + Siemens A35 uisszajá r bruttó 6 1 n 00
