Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-08 / 33. szám
INTERJÚ 2001. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL fcBÉKÉSMEGYEIHÍRLÁP Csere a romos kastélyegyüttesért Gyulaváriban, a jobb napokat látott kastély falán emléktábla hirdeti, hogy az egyik volt cselédlakásban született -1910. február 22-én - az akkori uradalmi kovács gyermekeként Kohán György Kossuth-dijas festőművész d-fotó: kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg még nem került a birtokomba a kastély, hiszen nem írtuk alá a szerződéseket, de már a tervezési munkákat elkezdtük, mivel élő pályázatok - Széchenyi-terv, Phare - zajlanak a kastély más célú hasznosítására, és az idő sürget.- Miért döntött úgy, hogy megveszi a kastélyt, és mit szeretne benne létrehozni?- A képviselő-testület alakulása után a városüzemeltetési bizottság helyszíni bejáráson megnézte a gyulavári kastélyt. Elég lesújtó kép fogadott bennünket. Másfél évvel későbbi, ugyanilyen helyszíni bejáráson értettem meg, hogyan lehetett a pósteleki kastélyt széthordani. Körülbelül ugyanolyan mértékű amortizációs avulás mutatkozott az épületen. Az eltelt rövid idő alatt a kastély egyik épületéről eltűntek az ajtók, ablakok, kitépték a villanyvezetéket a falból, a csempéket, ahol voltak, leverték. A padlót fűtésre használták fel, s van olyan rész, ahol már a falat bontják, hordják el. A főépület ajtajait, ablakait havi rendszerességgel zúzzák szét. Legutóbb, körülbelül három hete, az illegálisan beköltözött hajléktalanok felgyújtották a kastélyt, szerencsére időben észrevették a tüzet és nagyobb baj nélkül el tudták oltani a tűzoltók. Ha magára hagyjuk az épületet, továbbra is fennáll az ilyen veszély. További sorsára az elképzeléseim még nem teljesen kiforrottak, mivel több variációs lehetőségek vannak. Egy svéd partnerrel, aki rehabilitációs orvos, ameny- nyiben sikerül az egészségügyi biztosítójukkal szerződést kötni, akkor rehabilitációs gyógyszállodát szeretnénk megvalósítani. Előfordulhat, hogy nyugdíjasházat alakítunk ki a cselédszárnyakból, a főépületben panzió és exkluzív vendéglátóhely épül. Nagy gond Gyulavári szennyvízhálózatának hiánya, így jelentős többletköltséggel kell szembenézni. A Gyulai Várfürdő és a kastély közötti távolság hátrányát mikrobu- szos szállítással oldjuk majd meg. A vendéglátóhely kínálatának és színvonalának kell olyan vonzónak lennie, hogy ezért érdemes legyen felvállalni a távolságot.- Ha nem nyer a pályázatokon, visszaadja az önkormányzatnak a kastélyt?- Nagyon reménykedem pályázatunk sikerében, hiszen családi vállalkozásról van szó, nekem asztalosműhelyem van, a nagyobbik fiam építőipari vállalkozó, tulajdonosa a Bár-Mix Kft.-nek. így jelentős munkákat saját erőből tudunk kivitelezni. Rendelkezünk azzal az alaptőkével, amely a pályázatokhoz szükséges önerőt fedezi, de amennyiben nem jön össze ez, úgy jelentkeztek olyan tőkeerős partnerek, akikkel közösen megvalósítjuk elképzeléseinket. így Gyulaváriban lesz egy szép objektum, azonfelül húsz-harminc munkahely jön létre, és a város helyi adóbevétele is megnövekszik, nem kis mértékben. Minden reményünk megvan arra, hogy nem kell visszaadni a kastélyt!- A kastély nem műemléképület, de régi szépségéből még őriz valamit. Mennyiben változtatják meg külső megjelenését?- A jelenlegi kastélyegyüttes már nem az 1900 előtt épült eredeti, hisz az megsemmisült, így a régi alapokra emelték a jelenlegit. A pincerész az eredeti csupán, a főépületet az évek során jellegtelenül toldozták, toldozták, így vesztette el arculatát és lett belőle egy hosszú, lapos parasztház. Tudomásomra jutott, hogy a kastély eredeti tervei Nagyváradon talán fellelhetőek. Ezeket próbálom megszerezni és annak szellemében felépíteni a mai kor megváltozott igényei szerint, így a padlásteret is beépítjük.- A kastélypark most közterület. Lezárják a felújítás után?- Nem értem a kérdést! Én 7136 négyzetméter, önálló helyrajzi számú területre tettem ajánlatot, melyet a képviselő-testület elfogadott. Ez a kastély területe. A park forgalomképtelen közterület, így az nem is képezi a csere tárgyát. Magyarul, semmi közünk a parkhoz, hacsak annyi nem, hogy Makovecz István képviselő úr kérésére vállaljuk a kastély előtti rész rendben tartását.- A gyulavári kastély hasznosítására még két jelentkező tett ajánlatot. Hogyhogy megváltozott a pályáztatási terv?- A képviselő-testület decemberi ülésére kellett felhívás után megtenni ajánlatainkat. Egy külföldi pályázó, aki 6-7 millió forint értéket ajánlott fel egy 3 ezer négyzetméteres plusz parkigénnyel a kastélyért, visszavonta ajánlatát, miután megtudta, hogy a park területét nem szerezheti meg. A másik pályázó az önkormányzattal közösen kívánt volna vállalkozást indítani, a harmadik, ingyenes átadás esetén kulturális lehetőségeket biztosított volna a település vezetésének. Én csereértéket ajánlottam fel. Elképzeléseimet a képviselőtársaimmal nem egyeztettem, így nem ismerhették a pályázatok szoros határidejét. A döntésben szerepelt a tulajdoni lap bejegyzéseinek tisztázása, ami szerencsés esetben egy hónaptól fél évig terjedhetett. Mivel az idő gyorsan telt, képviselőtársaim tanácsára sürgősségi előterjesztéssel éltem. Ez idő alatt két társaság is jelezte, pályázatkiírás esetén hajlandó a 8 millió forintos ajánlatot tárgyalási alapnak tekinteni. Én a 44-es főút mellett, a Gyula-táblánál körülbelül három hektár csereterületet ajánlottam fel. Az értékbecslés szerint ezen a területen az eladott ingatlanok értéke hektáronként a 2,7 millió forintot is eléri. Ehhez ajánlottam még négymillió forint értékű, a sporttelep leválasztá- si és kerítésépítési, s épület-, útjavítási munkákat.- Mit szándékozik kezdeni az önkormányzat a Gyarmat Imre által felajárúott cseretelkekkel? — kérdeztük Danes László polgármestert. — Jelenleg még nincsenek olyan elképzelések, hogy milyen tevékenységeket támogatunk az elkerülő út mentén - mondta a polgármester. - Hamarosan, heteken belül megkezdődik ennek az előkészítése és akkor lehet dönteni, hogy az ottlévő önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal mit kezdünk vagy hogyan értékesítjük. Ennek ellenére lehet tudni, hogy az elkerülő út mentén fekvő ingatlanok milyen értéket képviselnek. Úgy gondolom, rövid időn belül kiépülnek ott a vállalkozások, hiszen ezeknek a földterületeknek — melyek szántóföldek most —, nagy értéke lesz.- Jó üzletet kötött a város?- Rövid távon biztosan nem, hiszen így nem folyik be a költségvetésbe a kastély ér-' tékesítéséből 8,5 millió forint. Hozzájutottunk olyan telkekhez, melyeket most nem tudunk használni. Hosszú távon lehet, hogy a csere jó üzletté válik. A városnak az lenne a jó üzlet, ha a kastélyból valami születik és nem omlik semmivé. szőke marsit Kinek mi a haszna? — Elképzelésem szerint gyermekeimnek, ha jól folytatják ezt a vállalkozást, biztos jövőt tudok teremteni. Ennél nagyobb haszon nekem nem kell. Az önkormányzat az épületet, állagát jelenleg nem tudja megvédeni, ez a közeljövőben sem várható. Ismerve Gyulaváriban a munkahelyhiányt, az újak teremtése önmagában haszon. Az épület használatba adása után jelentős adóbevételei lesznek a városnak. Többek között az építményadó, a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és más központi adók helyben maradó része, melyek összességében várhatóan több millió forinttal növelik meg a városi büdzsét - összegezte Gyarmat Imre. Régimódi fotó a csabai újságíróbálon A hölgyek addig nem mozdulhatnak, amíg sorra nem kerülnek a gép lencséje előtt Az újságíróbálok szervezője éppen négy esztendővel ezelőtt szerette volna elhozni a fővárosi bálok egyik nagy attrakcióját, a régimódi fotó-show-t, támogató híján azonban eddig meddőnek bizonyult minden kísérlet. Békéscsaba A Westel Rt. jóvoltából azonban idén, február 17-én felsorakozhatnak a hölgyek és urak, olyan ajándékot kapnak, amelyet nem fognak soha megunni. Égy fotót. De nem ám akármilyet, hanem olyan ovális, barnított felvételt, mint amilyenen a dédnagymama néz ránk az albumból. A japán technikának köszönhetően öt perc alatt akár száz évet is öregedik a felvétel (a megörökített személyek természetesen nem). Ez lesz a jövő hétvégi, jótékony célú farsangi bál nagy újdonsága. Meg az, hogy lesz elég hely a parketten, mert a hölgyek el nem mozdulnak, amíg sorra nem kerülnek a fotósoknál. Az újságíróbál „házi zenekara”, az Alpha Dance Band Békéscsabán éppen negyedik alkalommal szórakoztatja a média farsangolóit. Öt esztendeje zenéltek először a megyei bálokon, azóta a szervezők nem is keresnek más zenekart. Érdekességként: néhány hete a bécsi polgármesteri bál vendégeit szórakoztatták az osztrák fővárosban. A csabai újságíróbálnak már kialakultak a hagyományai. Ilyen például, hogy idén sem kell fizetni a sörért, a Stella Artois-ból mindenki annyit kérhet vagy csapolhat magának, amennyit csak meg tud inni. így lesz ez a borral is. Idén a Hungarovin Rt. jóvoltából soproni kékfrankost és debrői hárslevelűt szolgálnak fel a pincérek. Ezek ugyanis benne vannak az ötezer forintos belépőjegy árában az áfával és a műsorral, valamint a három + egy fogásos vacsorával együtt... Az újságíróbálok iránti érdeklődést jelzi, hogy Pécsett nem árultak utcán át jegyeket, mert a szerkesztőségek és a támogatók elvitték az összes belépőt, Sopronban és Veszprémben pedig valamennyi jegyet felvásárolták már az első napon, pedig pótasztalt is felállítottak a teremben. Békéscsabán a jövő szombati újságíróbálra a jegyeket - szintén hagyományosan — az IBUSZ Szent István tér 9. szám alatti irodájában lehet megvásárolni — ameddig el nem fogynak. A megye értelmiségét mozgósítják „Az akarót vezeti, a nem akarót vonszolja a sors” Egy főiskola jelenléte mindig felpezsdíti az otthont adó települést. Az oktató szakemberek a város értelmiségi életét is gazdagítják munkájukkal, létükkel. A közel s távolról érkező tanulósereg tarkává és tartalmasabbá teszi az iskola, a közintézmények, a kulturális létesítmények hétköznapjait. Békéscsaba- Többszörös évfordulót ünnepelünk mostanság - tájékoztat dr. Micheller Magdolna, a Tessedik Főiskola tudományos referense, Körös Főiskolai Karának tanszék- vezető tanára (képünkön). - Kis évfordulók, de nagy ügyek vannak mögötte. Tizenöt éve, 1986- ban jött létre Békéscsabán a főiskola. Ebben a városban addig nem volt ilyen szintű oktatási intézmény. Legalább ennyire fontos, hogy a tízéves főiskolai korszakban, 1996-ban hoztuk létre a Magyar Tudományos Akadémia Békés megyei tudományos testületét. Az alapítók: Békéscsabáról dr. Köteles Lajos főiskolai főigazgató és én, Szarvasról Ligetvári Ferenc főiskolai főigazgató (a közelmúlt környezetvédelmi minisztere) és Sípos András, az Arborétum akkori főigazgatója, Gyuláról Erdmann Gyula, a megyei levéltár főigazgatója. Szegedés élünk. A jutalmunk a siker, és hogy itt együtt lehetünk a beszélgetésre, , ismeretekre vágyó embe- ! rekkel. — Minden ?! hónapban a második csütörtökön megnyílik a Közéleti Szalon. Legközelebbi találkozójuk febru- j ár 8-án 18 órától lesz Békéscsa- ' bán. Mi szerepel a programban? — Az előadók általában a szűk két órában beszélnek arról, hogy a tudományokban és művészetekben, személyükben mit tapasztaltak vagy értek el. Arról beszélgetünk a hétköznapi témákon túl, hogyan élünk, milyen értékek szabják meg az életünket. Sorra vesszük a térséget, elemezzük az Európát, Magyar- országot, Békés megyét és Bé- j késcsabát meghatározó értéke- í két. Az egyik szereplő mindig főiskolai ember, a többi pedig a f városhoz erős szálakkal kötődő személyiség. Értékközvetítés a j művészetben a csütörtöki este 1 vezérgondolata, az ötvenéves ; művésztanár kollégánk, a szívvel lélekkel békéscsabai Lo- novics László az egyik előadó. Kiállítása is lesz a helyszínen. A másik vendégünk Várkonyi JáA szellem embereinek szalonélete A következő est is adott, címe: A csabai szlovákok. Két különösen érdekes vendéget hívtak. Bielek Gábor apátplébánost, akinek nemrégiben jelent meg könyve a katolikus csabai tótokról. Kugler József, a földrajzkutató főmunkatársa Lakosságcsere a Dél-Alföldön címmel irt tudományos könyvet. Arról szól, hogy 1946-47-ben kik és miért mentek el a szlovákok közül Békéscsabáról? Kicsit trauma visszatükrözése is ez az elemzés, hiszen a jobb körülmények ígéretével mentek el az emberek, de az életük egy részét (emlékeiket, halottaikat) itt hagyták. A szerző annak is utánajárt, mi történt később ezekkel a családokkal. A Bolezár citerazenekar lesz még a márciusi est vendége. ről Gyulay Endre megyéspüspök is támogatott, az egyetemről Mészáros Rezső rektor, J. Nagy László az Európai Intézet vezetője (Európa-hírű, -szintű mediterrán- térség-kutató) nagy szívvel adta ajánlását az ügynek. Ugyancsak Szegedről Telegdy Gyula akadémikus, orvosprofesszor (akkor a szegedi akadémiai bizottság elnöke volt) és Balogh Tibor, a pszichológia professzora támogatott bennünket. A fő gondolatunk az volt, hogy ebben a térségben a szellemi garnitúrát össze kellene fogni. Budapesti patronánsunk Márton János, az Agrárkutató Intézet professzora most is a térségünkben dolgozik a Saphard- program egyik mozgatójaként, Somlyai Magda újkori történész professzor, Losonczy Ágnes szociológus (a család és érték meghatározó kutatója). Kosáry Domokos volt akkor az akadémia elnöke, az ő hozzájáruló levele a birtokunkban van.- Régi, meg nem valósult elképzelés volt Békéscsabán az értelmiség valamiféle összefogása. Ez óriási eredmény, hogy öt esztendővel ezelőtt sikerült, s azóta is együtt és hatékonyan tevékenykednek. — Ötletként fogalmazódott meg a társaság alakulásakor, hogy Alföld főiskolát kellene létrehozni. Szinte ez az elképzelés valósult meg Tessedik Főiskola néven. Térségfejlesztésben gondolkodtak már akkor ezek az emberek, és íme, az uniós csatlakozás feltétele a régiók megalakítása. A térség és többcentrumú képzés alapötletéhez párosult a szándék, hogy városonként meg kell erősíteni a tudományos tevékenységet. Békéscsaba közéleti- ségével is egyre szorosabb szálak kötik össze a főiskolát. A nagy tudományos testület megalakulását követően hatodik éve él, ad teret Békéscsabán a komoly gondolatoknak a Közéleti Szalon. Helyet a Szlovák Kultúra Házában biztosítanak számunkra. A szalon eseményeiért mindnyájan ténykedünk, akik a városban dolgozunk nos festő, a maga alkotói különösségével, messziről felismerhető stílusú képeivel. Homoki Nagy Katalin kisgyermekekről szóló munkáját Várkonyi illusztrálta, ez is látható, megvásárolható majd a kultúra házában. Az est házigazdája, a filozófiával ' foglalkozó középiskola-igazgató, Szemenyei Sándor, a főiskolánkon is óraadó. Fő érdeklődési köre az etika, a tartás, az emberi +■ értékek. Egy tanítójelölt magyar népdallal nyitja meg az estet. Nagyon készülünk a találkozó- ’ ra, a rendezvény nyitott és ingyenes, szívesen látjuk az érdeklődőket.- Április, május még tartalmas programokat ígér.- Áprilisban Gereben Ágnes irodalomtörténészre számítunk, il még nem válaszolt, tudja-e vállalni. Most jelent meg Az antiszemi- ? tizmus a Szovjetunióban című munkája, egyébként ebben a hónapban van a holocaust napja. Mit jelent a szemitizmus, az antiszemitizmus gondolata? Előítéletesek vagyunk-e és miért, hogyan, ezt elemezzük majd. Zenei , aláfestésként a rendkívül sikeres, nemrégiben megjelent klesmer- zene képviselőit hallgatjuk kazettáról. Májusban a tájvédelem és környezetvédelem jegyében Ligetvári Ferencre számítunk, aki a főiskolánktól ment a miniszteri bársonyszékbe és jött vissza hozzánk. Az akarót vezeti, a nem akarót vonszolja a sors, ez a magyarra fordított laün mondás a régió értelmiségét összefogó munkálkodásunk mottója. A szalon 1 közössége akaró emberek jelentős csoportja. Ahhoz, hogy ez a tudományos közösség, a város és a főiskola működjön, nagyon sok akaró emberre van szükség. A közéleti szalon gondolata gyümölcsözik, s erre inkább büszkék vagyunk, semmint féltékenyek. Hallottunk, arról hogy találkozósorozat kezdődött az Omaszta-kúriában Vendégek a szalonban címmel. BEDE ZSÓKA I 3
