Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu VÉLEMÉNY Magyart Barna szerint: „...hamarább elküldik a több bérköltséggel járó férfi alkal­mazottat.” (3. oldal) Hazai tükör Boros Imre nem „Torgyán- bombákat” akar hatástalanítani, hanem a mező- gazdaságra kon­centrál. (4. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Műszaki kiad­ványokat ve­szek - felelte Földi Gyula arra, hogy mit olvas az újságokban. (5. oldal) Gazdaság Múlt szerdán kerültek hazánkba a kergemarhakór kiszűréséhez szükéges priontesztek, s a vám­kezelést követően pénteken ke­rültek az Országos Állat-egész­ségügyi Irttézetbe - tájékoztatta lapunkat Tekes Lajos igazgató főállatorvos. (6. oldal) Heti TVR-műsoR 12 + 4 oldal melléklet Gyors változásra nem számíthatunk Megyénkben ülésezett a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága tegnap a Békés Megyei Munkaügyi Központban tartotta ki­helyezett ülését, ezzel is hangsúlyozva azt a tényt, misze­rint megyénk egyike a munkanélküliségtől leginkább súj­tott térségeknek. Békés megye Békés megyében a munkanélküli­ek több mint egynegyede a 45 év feletü korcsoportba tartozik, 83 százalékuk fizikai, 17 százalékuk szellemi foglalkozású. A regiszt­rált munkanélküliek 37 százaléka mindössze nyolc általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezik. Tavaly megyénkben a munkaügyi kirendeltségek munkatársai havonta átlagosan 2817 közvetítést végeztek el, ezek 46 százaléka volt sikeres. 2000- ben kilenc munkáltató 539 dolgo­zóját érintette a csoportos lét­számleépítés, az elbocsátottak legnagyobb hányada a textilipar­ból került ki. A kihelyezett ülést követő sajtótájékoztatón Filló Pál, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának el­nöke hangsúlyozta:- A munkanélküliség haté­kony kezeléséhez nélkülözhetet­len az oktatási rendszer piaci igényekhez igazítása, a helyi ön- kormányzatok, munkaügyi köz­pontok és a civil szervezetek összefogása. Az új munkahelyek megteremtésén túl a már meglé­vők megtartásáért is küzdeni kell. Dr. Sümeghy Csaba, a bizott­ság alelnöke kiemelte, hogy Bé­kés megye gazdaságát a struk­túraváltás jellemzi, a mezőgaz­daság és a könnyűipar hanyat­lása melleit az elvándorló né­pesség és az infrastrukturális elmaradottság súlyosbítja a helyzetet. (Folytatás a 3. oldalon) AZ ÁTLAGOS MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA 2000-BEN 2S\ 20 6 :■ ■ TÉLTEMETÉS, (ö) Nagy zajt csapva vonultak tegnap délelőtt Gyulán a németvárosi óvodások és az Implom József Általános Iskola német nemzetiségi osztályának tanulói az Apor térre. Német hagyományt követve húshagyó kedden mondókák kíséretében az idén is elégették a telet, a betegséget jelképező szalmabábut. ___________________ ___ d-fotó; kovács Erzsébet Ke vesebb a bűncselekmény Emelkedett a rablások és halálos balesetek száma Az ismertté vált bűncselek­mények száma tavaly az 1999. évihez képest 600-zal, vagyis 12 százalékkal csök­kent a Békéscsabai Rendőr- kapitányság illetékességi területén. Békéscsaba Évértékelő beszámolójában Ma­rik András alezredes, a Békéscsa­bai Rendőrkapitányság vezetője tegnap elmondta, hogy az isme­retlen tetteses ügyek felderítési mutatója - 38,7 százalék — is kedvezőbb az 1999-es adatokhoz viszonyítva. Emelkedett ugyan­akkor tavaly a rablások és a halá­los balesetek száma a kapitány­ság illetékességi területén, ahova a megyeszékhelyen kívül még 12 település tartozik, és ahol össze­sen 120 ezer ember él. io ADATOK A 2000. ÉVRŐL A CSADAI KAPITÁNYSÁG TERÜLETÉRŐL: Ismertté vált bűncs.: 4552 Lopás: 1614 Betöréses lopás: 623 Lakásbetörés: 162 Gépkocsilopás: 19 Rablás: 21 Ismertté vált elkövető: 1269 Halálos baleset: 21 Kistérségi közlekedés-fejlesztés Évente 380 milliós veszteséget produkál a MÁV-nak Az Orosháza—Szentes vasút­vonal sorsáról az elmúlt években többször is írtunk. Megszüntetése ellen koráb­ban dr. Varga István ország- gyűlési képviselő is interpel­lált a parlamentben. Négy év­vel ezelőtt a szárnyvonal dol­gozói és az érintett települé­sek lakói közül többen de­monstráción tiltakoztak az akkor 91 éves vasútvonal el­lehetetlenülése miatt. A dön­téshozók akkor a részleges felújítás mellett döntöttek. Orosháza—Gádoros 1997-ben mintegy 50 millió fo­rintba került a közel negyven ki­lométeres szárnyvonal részleges felújítása. Ez az összeg mindösz- sze arra futotta, hogy az addigi, szinte szégyenteljes 10 kilomé- ter/órás „robogás" 30, egyes sza­kaszokon pedig 40 kilomé- ter/órásra gyorsuljon. Ahhoz, hogy a vonat az elvárható 50—60 kilométer/órás sebességgel ha­ladjon, teljes felépítmény-cserére volna szükség, ami a szakembe­rek számításai szerint legalább 20—30 milliárd forintba kerülne. Az Orosháza-Szentes vasútvo­nal kihasználtsága rendkívül gyér. Alig lézeng utas a „Piroskán", és az utóbbi évek­ben folyamatos csökkenést mu­tat a teherforgalom alakulása is. A szárnyvonal évente mintegy 380 millió forintos veszteséget produkál a MÁV-nak, ami miatt 2000-ben bekerült a megszünte­tésre váró mellékvonalak közé. Ennek nyomán az orosházi kis­térség polgármesterei felhatal­mazták Orosháza polgármesterét egy tiltakozó levél megfogalma­zására, amit eljuttattak a közle­kedési tárca akkori miniszteré­hez, Katona Kálmánhoz is. Az Orosháza-Szentes vasút kérdése az orosházi kistérség polgármesterinek legutóbbi talál­kozóján ismét felmerült, igaz, itt már nem a megszüntetése ellen emelték fel a településvezetők a szavukat. Többen felvetették, al­ternatívát kellene kidolgozni a térség közlekedésfejlesztésére. Erről kérdeztük dr. Prozlik Lász­lót, az egyik leginkább érintett te­lepülés, Gádoros polgármesterét. — Térségünk vasúti és közút­hálózata is korszerűsítésre szo­rul. Azt is tudjuk, hogy a kettő egyszerre nem megy. Gyakorlati­lag most szinte kiesünk az orszá­gos közlekedési vérkeringésből. Jelenleg áll a 47. számú főközle­kedési út Orosházát elkerülő sza­kaszának folytatása is. (Folytatás a 4. oldalon) Működési zavarok várhatók Megnyert pályázatok visszamondására kényszerülnek Elfogadta a város 2001— 2002. évi költségvetését a gyulai képviselő-testület. Míg a 2000. évi utolsó, mó­dosított költségvetés főösz- szege 3,711 milliárd forint volt, most a főösszeg 3,742 milliárd forint. Gyula Baranyó Géza alpolgármester tegnap elmondta, az alulfinan­szírozás költségvetése nemhogy az inflációt, az energiaár-emel­kedést nem követi - hiszen az 1997-es szintnek megfelelő —, hanem várhatóan szeptember­ben működési zavarok is kelet­kezhetnek az intézményeknél. A főösszeg-növekedés a köz­ponti normatívák emelkedésé­nek és az új helyiadó-rendelet- nek tudható be. Az elmúlt év helyiadó-bevétele 420 millió fo­rint volt, az idén 489 millió fo­rint a tervezett bevétel. Az „álomköltségvetésben” az összintézményi igények miatt 685 millió forintos működési hi­telre lett volna szükség, ezzel szemben a törvényben megen­gedett mérték 200 millió forint, ami a rendelettervezet módosí­tásai során 165 millió forint kö­rüli összegre változott. Az intéz­ményi működés kiadásainak magas arányát jelzi, hogy míg tavaly erre 2,8 milliárd forintot fordítottak, az idén 3 milliárd fo­rintot irányoztak elő a 3,742 milliárdos összköltségvetésből. Az intézményi dologi kiadások tavaly 888 millió forintra rúg­tak, az idei évre 719 millió forin­tot fogadott el a képviselő-testü­let. Ez az 1997-es dologi kiadá­soknak felel meg. A legnagyobb problémák itt várhatók, szep­temberben már működési zava­rok keletkezhetnek. A fejleszté­seknél mindössze 50 millió fo­rintos pályázati alapot különí­tettek el, így megnyert pályáza­tok visszamondására kénysze­rülnek. Az elfogadott költségve­tésben egyéni érdekek tükrö­ződnek — jelezte Baranyó Géza. SZ. M. Bíróság előtt Ábrahám ügye A vádirat és a nyomozati anyagok megérkeztek Békéscsabám A Fővárosi Főügyészség vá­dat emelt dr. Ábrahám Béla ezredes és két társa ellen. A vádirat és a hozzá csatolt nyomozati anyagok tegnap megérkeztek a Békéscsabai Városi Bíróságra. Békéscsaba A megyei főkapitányság beosztá­sából felfüggesztett közbiztonsá­gi igazgatóját társtettesként sú­lyos fenyegetéssel elkövetett zsa­rolással, 11 rendbeli hivatali visz- szaéléssel és büntetőügyben ha­mis tanúzásra felhívással vádolja az ügyészség - erősítette meg tegnap információnkat dr. Baur Péter, a Békés Megyei Bíróság sajtószóvivője. A vádirat szerint Ábrahám ez­redes 1997 augusztusában tevő­legesen közreműködött a megye egyik jómódú vállalkozójának sé­relmére elkövetett zsarolásban. A vádhatóság szerint a rendőrtiszt és R. G. arra akarta rávenni a zsa­rolás sértettjét, hogy ne tegyen terhelő vallomást - ha kihallgat­ják — Ábrahám Bélára. A harma­dik vádpont szerint az ezredes 1997 és 1999 között több esetben közreműködött abban, hogy a gyorshajtók ne kerüljenek sza­bálysértési hatóság elé. Az akko­riban közalkalmazottként a rend­őrségen dolgozó B. I.-nét az ügyészség 9 rendbeli hivatali visszaéléssel vádolja. Mint arról már többször be­számoltunk, Ábrahám Bélát ta­valy júniusban vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóz­tatásba. Baur Péter tegnap kérdé­sünkre elmondta: a Fővárosi Fő­ügyészség az előzetes letartózta­tás fenttartását indítványozta. Erről is a tárgyalás előkészítésé­nek időszakában, 8 napon belül dönt a bíróság. Nagy a valószí­nűsége, hogy nyolc nap múlva már a tárgyalás első időpontját is ismerjük majd. A megyei bíróság sajtószóvivője érdeklődésünkre szólt arról: elfogultságot a Békés­csabai Városi Bírósággal szem­ben tegnap délutánig senki nem nyújtott be. _______ _ my.l Jehntkezzm tesztvezetésre márkakén Minden avfara 3 av vagy IOO OOO km gorantio. Alföld Anti'» Kft. Búk6s«*aha, út 18. Tfeidfon: 06 (66) 449-968 K* » új a»tó vS*áffí»sk<H- egy ajándék ráffíáaxnftgHÚt ér Önnek; LENDÜLETBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom