Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
2001. február 3-4., szombat-vasárnap Miért beszédesek a nők, miért hallgatagok a férfiak? Pszichológiai tesztek egész sora igazolja, hogy a férfiak sokkal jobbak a térérzékelésben, mint a nők. Ezzel szemben a „gyengébb nemet" a szóbeli és számolási képességeik kárpótolják az egyéb gyengeségeik miatt. A nők hajlamosabbak elveszni a részletekben, míg a férfiak inkább az összefüggésekre koncentrálnak. A természet gondoskodott arról, hogy a két nem kiegészítse egymást Ki tagadná, hogy igenis vannak társadalmi elvárások mindkét nemmel kapcsolatban. A nő elsősorban legyen szép, csinos, megértő, alázatos, tisztességes, szorgalmas és türelmes. A férfi azonban mindenekelőtt okos, erős és bátor. A hagyomány, a megszokás mellett mindennek bizonyított biológiai okai is vannak, ezért is lenne dőreség bármiféle ideológiával, politikai bravúrral meggátolni, hogy a férfiak férfiak, s a nők nők maradjanak. Arról a laikusok is hallottak, hogy a központi idegrendszer szerkezetében és működésében lévő különbségek kialakulásában fontos szerepet játszanak a nemi hormonok. Már az egyedfejlődés korai szakaszában jelen vannak ugyanis azok a női, illetve férfi nemi hormonok, amelyek befolyásolják az idegrendszer szerveződését, az idegsejtek közötti kapcsolatok alakulását. A két nem közötti nyilvánvaló eltérések mellett egyre világosabban bizonyítja a tudomány, hogy képességeink, viselkedésünk is jellegzetes sajátosságokat mutat. Az Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában Párdutz Árpád, a Biofizikai Intézet molekuláris neurobiológiai csoportjának vezetője munkatársaival régóta kutatja a nemi hormonok életünkben játszott szerepét. Pszichológiai tesztek egész sora igazolja például, hogy a férfiak sokkal jobbak a háromdimenziós térérzékelésben, mint a nők. Ezzel szemben a „gyengébb ne- met”a szóbeli és számolási képességeik kárpótolják az egyéb gyengeségeik miatt, mint amilyen például a matematikai, logikai adottságuk. Igaz ugyan, hogy a férfiak és a nők intelligenciájának átlaga megegyezik, ám az is tény, hogy a két véglet, a nagyon okosak és az igen buták között több a férfi. Nézzünk meg részletesebben néhány eltérő sajátosságot, például a stresszhelyzetben való viselkedést. Ilyenkor a nők általában kinyílnak, a megoldást a külvilágban vélik megtalálni. Környezetükben kapcsolatokat, támaszt keresnek, igyekeznek kibeszélni gondjaikat. Feszültségüket enyhíti, ha érzik, hogy figyelnek rájuk. A bajokért hajlamosak önmagukat hibáztatni, a következményeket azonban érzelmileg könnyebben dolgozzák föl, mint a férfiak. Ok ugyanis befelé forKI MIBEN JOBB? Férfiak Térlátás ✓ Nők I Szóbeli képességek ✓ I Logika ✓ Csevegés ✓ Számolási képességek ✓ Lényeglátás ✓ Magabiztosság ✓ Szerénység * 1 dulnak, s egy-egy problémás élethelyzetben magukban keresik a megoldást. Ilyenkor mogorván félrevonulnak, igyekeznek mindenkit távol tartani, elhárítják az együttérző közeledést. A többgyerekes szülők számára nem újdonság, hogy a lányok hamarabb és gyorsabban tanulnak meg beszélni, írni és olvasni, csaknem két évvel megelőzik a fiúkat. A kutató szerint ezt a biológiai fáziskülönbséget figyelembe kellene venni az általános iskolában is, amikor 6-10 éves gyerekeket koeduká- ciós osztályban oktatnak. A fiúk és a lányok ugyanis nem tudnak egyenlő iramban haladni a tananyagban. Ä fiúk csak a kamaszkorban hozzák be a késést. Különböző szerepe van a beszédnek is a két nem életében. A férfiak számára pusztán az információ átadásának és megszerzésének az eszköze. A beszélgetni vágyó feleség viszont zokon veszi, ha mondanivalójára csupán hallgatás a válasz. Márpedig ez általában nem a figyelmetlenség jele, hanem férfias vonás: férje agya eközben, mint egy komputer, logikusan rendezi a hallottakat. A nő életében ennél sokkal többet jelent a beszéd. Számára fontos a csevegés kapcsolat- és hangulatteremtő szerepe. Míg a férfit csak a lényeg érdekli, a nő kíváncsi a részletekre. Az apróságok taglalása kevésbé képes lekötni a férfiakat, ilyenkor hajlamosak inkább belemélyedni az újságba. Gyakran szóbeszéd tárgya, olykor politikai szinten is, hogy vajon miért olyan kevés a nő a Nobel-díjasok, akadémikusok, egyáltalán a tudósok között. A kétségtelenül meglévő társadalmi és kulturális okok mellett ezt is biológiai adottságokkal magyarázza a kutató. Az igazán nagy teljesítmény elérését gátolja a nők óvatosabb, gondosabb hozzáállása. A magabiztos, önérvényesítésben hatékony férfiakkal szemben a nők szerényebbek, kevésbé ambiciózusak. Gondolkodás- módjuk is eltérő: hajlamosabbak elveszni a részletekben, míg a férfiak inkább egy szűk területre koncentrálnak, ezért is eredményesebbek. Már ezek az eltérések is föltételezik a nemi hormonok szellemi, lelki alkatunkat befolyásoló szerepét. Gyakorlati szempontból lényegesebbek azonban azok a gyógyításban hasznosítható megfigyelések, amelyek a pszichiátriai megbetegedések nemek közötti megoszlására vonatkoznak. Számos, a beszéddel kapcsolatos rendellenesség, mint például a dadogás, főként a férfiakat sújtja. Az érzelmi, hangulati panaszok, a szorongási tünetek, a táplálkozási zavarok — az anorexia, a bulimia — a nőkre jellemzők. Köztudott az is, hogy a pszichés betegségek szempontjából különösen veszélyes időszak a pubertás, a szülés utáni állapot vagy a menopauza, amikor is drasztikus hormonális változások történnek a női szervezetben. Mindennek alapján is nyilvánvalónak látszik az idegrendszer és a hormonháztartás működése közötti valamiféle összefüggés. Az alapkutatással foglalkozó biológus szerint érthető, hogy a pszichés betegségek is gyakoribbak a gyengébb nemben, mert a nők idegrendszerének plaszticitása bonyolultabb, mint a férfiaké. Szerencse azonban a szerencsétlenségben, hogy helyettesítő ösztrogén adásával egyes megbetegedések eny- híthetők. Mindez — immár kísérletekkel is bizonyítottan — a női nemi hormon idegvédő hatásának köszönhető. Chikán Ágnes Torgyán doktor Strasbourgban Azt mondja Torgyán doktor, hogy jogorvoslatért a nemzetközi bírósághoz vagy egyenesen az Európa Tanácshoz fordul. Bántva érzi magát, mert az egyik országos napilap azt állítja fiáról, hogy kenőpénzt fogadott el egy korábbi kisgazda fullajtártól. A bizonyító erejűnek vélt hangkazetta szerint egy nagy hasznot hozó ügyben való közbenjárását honorálta három millióval a hajdani slapaj. A kis Torgyánnak nem is kellett volna messzire menni közbenjárni, csupán a mező- gazdaságot világsikerre vivő faternak szólni, mivelhogy ő volt illetékes az ügyben. Rajta múlott, dől a pénz a megvesztegetőhöz vagy sem. A fradifejlesztő miniszter feje felett és körött tehát ég a ház. Riadtan menekül mindenki, aki tud. A karrierjüket neki köszönhetők persze maradnak. Torgyán doktor pedig, a mi Marco Pólónk állja a sarat. Oltja a házat — benzinnel. Ne zavarjuk az oltásban, térjünk vissza inkább a nemzetközi bírósághoz, meg az Európa Tanácshoz. Mit mondjak, Torgyán miniszter bejelentése, hogy nemzetközi szervekhez fordul, több, mint csodálatos. Egy magyar politikus, aki tíz éve áll a csúcson, pártvezér, miniszter, ha úgy nézzük, az ország ötödik embere, elmegy Strasbourgba mószerolni egy újságot! Hát nem gyönyörű? Szívesen ott lennék, amikor elmondja panaszát, még inkább amikor válaszolnak neki, s még annál is inkább, amikor kioktatva, megszégyenítve kirúgják az európások. Istenemre megnézném, hogyan repül laposan egy magyar miniszter! Ha nem tévedek, akkor a nemzetközi bíróságot azért hozták létre, hogy foglalkozzon az állampolgároknak a hazai bíróságok, illetve az államok elleni panaszaival. Az Európa Tanács pedig az egész kontinenset foglalkoztató kérdésekkel tölti az időt. Nos, ehhez kellene hozzá tenni Torgyán doktor szerint: továbbá egy vicinális magyar miniszter elleni újságcikk megalapozottságának vizsgálatával. Ä történethez nincs mit hozzá fűzni, legfeljebb annyit, hogy itt — jól tetten érhetően — egy törpe dáridójáról van szó. Egy törpe politikus olyan megnyilatkozásáról, amely után a kormányfőnek — ha eddig nem volt szeme, értelme hozzá — most végre be kellene látnia, hogy nincs tovább, Torgyánnak mennie kell! Aki miniszterként Strasbourgban egy napilap ellen akar kardot rántani, az nevetségessé teszi magát, valamint az Isten és a család mellett a legszentebbnek tartottat, a hazát. Ezért nincs helye a magyar közéletben. Árpási Zoltán ... egy törpe dáridójáról van szó. Kondoros, 1905. Kupecz (milyen találó név!) Vilmos kereskedő adta ki a levelezőlapot, amelyen a kondorosi főutca látható — kilencvenhat évvel ezelőtt
