Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-26 / 48. szám
8. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ T É R ■ K É P A címer Szeghalom jelenlegi címerét, az eredeti többszöri áttervezése után, 1991-ben fogadták el. A két, egymással szemben úszó hal (a Barsa nemzetség címerállata) az egyetlen szimbólum, mely a régi címerből megmaradt. A két fehér szalagsáv a mai két folyót (Sebes- Körös, Berettyó) szimbolizálja. Az alul lévő háromszögletű, zöld színezet a mezőgazdaságra utal. A pajzs alakja a Nadányi címerre emlékeztet. Városleltár Lélekszám: 10 541 (csökkenő). A munkanélküliségi ráta: 25 százalék körüli. Infrastruktúra: vezetékes ivóvíz 98 százalék, szilárd útburko-. lat 57 százalék, járda 95 százalék, gáz 98 százalék, szennyvíz 45 százalék. A lakosság összetétele: 97 százalékban magyar, 3 százalék etnikai kisebbség. Legidősebb lakos: a 95 éves Dányi Lajos. A szeghalmi szülőotthonban született utolsó helyi kisgyermek: Pálmai Károly, aki 2000. december 23-án jött a világra. Múltmorzsák- 1063-ból származik Szeghalom első írásos emléke- 1720-ban házasság, örökösödés révén a Wenckheim, Festetics, d' Orsay és Kárász családok kezébe került- 1855-ben állították fel a járásbíróságot- 1891-ben indult meg a vasúti közlekedés (Gyoma- Nagyvárad útvonalon)- 1920-ban a trianoni békediktátum leválasztotta Nagyvárad vonzásáról- 1994-ben városi rangot kapott Néveredet Szeghalom nevének több eredetet is tulajdonítanak. Az egyik szerint a szeg 'sarok, szeglet, zug1 és halom főnevek összetétele révén keletkezhetett a neve. A felvetések szerint eredetileg a helység közepén lévő halomra vonatkozott, amely mintegy szegletként ékelődött a Sebes- Körös kiöntésébe. A másik variáció szerint a magyarok bejövetelekor barna színű halmától kapta a nevét a település. Az akkori falu nevét többször Szöghalomnak is írták, s szög a régi magyar nyelvben barnát jelentett. Az oldal a szeghalmi önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna Fotók: Kovács Erzsébet Szeghalom folyamatosan fejlődik Interjú Kosaras Béla polgármesterrel Szeghalmot a történelem folyamán a Sárrét fővárosaként emlegették, s a térségben betöltött vezető szerepét a település máig megőrizte. Kosaras Béla (képünkön) 1994 óta polgármesterként irányítja a Berettyó menti várost. A Körös-Sárrét legnagyobb településének első emberével a Sárrét fővárosának mai szerepéről, lehetőségeiről, illetve saját sorsáról beszélgettünk.- Ön már második ciklusban Szeghalom város polgármestere. Hogyan (téli meg a város lehetőségeit, esélyeit?- Amikor polgár- Névjegy mester lettem, 100 millió forint adóssággal rendelkező, problémás város gazdasági stabilizációja volt a feladat, szerény ütemű fejlesztési elképzelésekkel. Ez megvalósult. Szeghalom adósság nélkül, és több mint 400 millió forint értékű fejlesztéssel kezdte az újabb ciklust. Ennek a második ciklusnak a legfőbb feladata volt az intézményi struktúra átalakítása, mert a reálértékeket nem biztosító költségvetési rendszer nem tette lehetővé a régi struktúra fenntartását. Kénytelenek voltunk a fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményt megyei működtetésre átadni, mert a város nem tudta garantálni az évi több mint 10 millió forint támogatást. A fejlesztéseket viszont az 1994-2002. közötti időszakra meghatározott terveknek megfelelően folytatjuk. Ennek fő irányvonala az infrastrukturális ellátottság javítása. A fejlesztés 40 százalékban humán fejlesztéseket (iskola- bővítés, felújítás, sportcsarnok, egyebek) jelent, a másik 60 százalék út- és csatornaépítésekben realizálódik.- Képes-e ma Szeghalom betölteni a Sárrét fővárosának szerepét?- Szeghalom nemcsak földrajzi, hanem közigazgatási és kulturális központja is a térségnek. Ez nem az utóbbi években alakult ki, hanem a történelem folyamán. A térségi együttműködésnél azért szerepel Dévaványa az észak-békési társulás központjaként, mert négy település összefogásaként már régen kialakult a rendkívül sikeresen működő társulás. Ehhez a meglévő együttműködéshez csatlakozott Szeghalom és a többi tagtelepülés. A vállalkozási övezet kialakításakor a tárcák is egyértelműen Szeghalom városát jelölték ki a vállalkozási övezet központjává. Az érintett észak- és északkelet-békési társulások is városunkat választották a vállalkozási övezet központjává.- Ön hetente hány órát dolgozik? Jut elegendő idő családjára?- A polgármesteri hivatalban általában napi kilenc órát töltök, de természetesen otthon is foglalkozok a hivatali munkákkal. Hetente legalább tíz órát különböző rendezvényeken, fórumokon vagyok. A heti munkaidőm olyan hatvan órára tehető. A családdal való együttlétek általában abban merülnek ki, hogy a hétvégeken elutazunk gyermekeimhez és az unokához, vagy ők látogatnak meg bennünket.- Van-e egyáltalán szabadideje, s azt mivel tölti?- A szabadidőm nagyon kevés. Olyankor olvasok vagy horgászok, ám sajnos utóbbira nem jut annyi időm, mint szeretném.- A mostani áklus lejárta után mikor lesz elégedett?- Elégedett akkor leszek, ha mindazokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek a programban szerepelnek, meg tudjuk valósítani. Jóleső érzéssel könyvelem el, hogy a város stabil gazdálkodást folytat. Biztosítja az intézmények zavartalan működését, aminek feltételeit nemcsak megtartja, hanem javítja is. Azt gondolom, ez a város a ciklus végére arculatában is szebb, infrastruktúrájában jobban ellátott lesz, és a térség igazi központjaként fogják emlegetni. Név: Kosaras Béla Született: Magyarbánhegyes, 1941. február 27. Családi állapot: nős, felesége dr. Farkas Erzsébet gyermekorvos Gyermekei: Béla középiskolai tanár, politológus, Péter középiskolai tanár Tanulmányai: Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapesti Műszaki Egyetem Munkahelyei: Veszprém Megyei Építőipari Vállalat, MÁV Fit., szeghalmi szövépítő és közszolgáltató vállalat, 1994 óta Szeghalom város polgármestere Hobbija: olvasás, horgászás ________A KÉPVISELŐ TESTÜLET TAGJAI________ Ko saras Béla (MSZP) polgármester Zsadányi Sándomé (MSZP) alpolgármester Hidi Sándor (MSZP) bizottsági elnök Mikolik Judit (MSZP) bizottsági elnök Papp Gyula (MSZP) bizottsági elnök Fekete László (Fidesz-MPP) bizottsági elnök Dr. Farkas József (Tíz Független Szeghalomért) képviselő Bartis Márton (MSZP) bizottsági elnök Macsári József (MSZP) képviselő Sándor Imre (Tíz Független Szeghalomért) képviselő Gajda Mihály (Fidesz-MPP) képviselő Csák Gyula (Fidesz-MPP) képviselő Gyűrű Mária (MSZP) képviselő Mester Csaba (Fidesz-MPP) képviselő Ambrusné Hegyesi Mária (Fidesz-MPP) képviselő Farkas Zoltán (Fidesz-MPP) képviselő Petri Erzsébet (MSZP) képviselő Tar Ferenc (MSZP) képviselő A település jegyzője: dr. Oláh Ernő____________ Sportcsarnok, hitel árán is Szeghalom város költségvetésének (a végleges költségvetést a március 5-i ülésen fogadja el a képviselő-testület) idei főösszege 1 milliárd 311 millió 500 ezer forint. Ez a pénz a tervezet fejlesztésekre nem elegendő: a sportcsarnok építésére 100 millió forint hitelt vesz fel az önkormányzat.- A költségvetésből működési kiadásokra 830 millió 399 ezer forintot fordítunk. A szociálpolitikai juttatások összege 186 millió 306 ezer forint. Közcélú és közhasznú munkák végzésére 35 millió 154 ezer forint áll rendelkezésünkre. Felújítási, felhalmozási kiadásunk 248 millió 601 ezer forint lesz, a lakossági támogatások pedig 11 mülió forintot tesznek ki - közölte Kosaras Béla polgármester. Szeghalom városa 2001-ben 100 millió forint fejlesztési hitelt vesz fel a sportcsarnok építésére. Ennek a hitelnek a visszafizetését az elidegenítésre kijelölt önkormányzati ingatlanoknak az értékesítéséből biztosítja majd a település.- Szeghalmon és térségében a munkanélküliségi ráta meghaladja a 25 százalékot. Ez a kedvezőtlen állapot részben beszűkíti anyagi lehetőségeinket, mert a költségvetés közel 15 százalékát szociális célokra kell fordítanunk - hangoztatta a polgármester. SZEGHALOM 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE ! szociálpolitikai juttatás: I 6 millió 306 ezer forint lakossági támogatás: 11 millió forint j közcélú és közhasznú j munkák: 1 35 millió 154 ezer forint I felújítási, felhalmozási kiadás: 248 millió 601 ezer forint A legjelentősebb cégek A Körös-Sárrét települései közül Szeghalmon van a legtöbb gazdasági egység. A Sárrét fővárosának 2000-ben a legnagyobb iparűzési adót fizette: az Ikarus-Főnix Kft., a Felina Hungária Kft., a Mól Rt., a Sárréti Mezőgazdasági Szövetkezet, a Töviskesi Rt., a Peroktáv Mező- gazdasági Szövetkezet és a Szeghalom és Vidéke Áfész.- Sajnos a három nagy mező- gazdasági termelőegység közül mára kettő csődbe ment, így idén jelentős iparűzési adótól esik el a város — jegyezte meg Kosaras Béla polgármester. Szeghalmon négy meghatározó céget tartanak nyilván: a Felina Hungária Kft.-t, az Ikarus-Főnix Kft.-t, a Mól Rt.-t és a Peroktáv Mezőgazdasági Szövetkezetét. Színvonalas programok A Sárrét fővárosában immár hagyományosan meghatározó kulturális és szórakoztató rendezvényeket tartanak. A majálist minden esztendőben május elsején rendezik. Június 8-9-én a Péter András Gimnázium alapításának 75. évfordulóját ünnepük. A sör- és médiafesztivál időpontja július utolsó szombatja. A vállalkozók fesztiváljára augusztus 19-én kerül sor, s augusztusban lesz a Suzuki Sárrét Kupa ügyességi autóverseny is. A fúvószenekarok vetélkedőjét szeptemberben bonyolítják le. Szeghalom kétévente nemzetközi társastánc-versenynek is otthont ad. Idén országos mazso- rettversenyt (amelynek időpontját később jelölik ki) is tartanak a Sárrét fővárosában. A Sárrét fővárosának fiai Szeghalmon számos jeles közéleti ember élt és tevékenykedett. Közülük a legismertebb Tildy Zoltán református lelkész, akit a második világháborút követően elsőként választottak meg Magyarország köztársasági elnökének. A város középfokú oktatási intézményeinek létrejöttében hatalmas anyagi áldozatot vállalt Péter András gimnáziumalapító és Szigeti István, a mezőgazdasági középiskola megalapítója. Jeles személyisége Szeghalomnak Ambrus Imre is, áld az Ambrus Mozgót (az első mozit) hívta életre. Simái János csendbiztos az első szeghalmi kisdedóvó megalapítója volt. J. Túri Ferenc elemi iskolát hozott létre. Nagy Miklós, az immár 75 éves Péter András Gimnázium elindításában vállalt fontos szerepet. A körös-sárréti város szülötte az a Szisz Ferenc, aki Párizsban magyarként megnyerte az első Grand Prix futamot. A település legszebb és meghatározó épületei Szeghalom térségi feladatokat is ellát. Itt Református templom. Itt szolgált hosszú ideig működik a városi bíróság Tildy Zoltán, a későbbi köztársasági elnök A város közepén álló római katolikus templomot A Péter András Gimnázium az elsősöket a gróf d’ Orsay Emil földesúr építtette 1869ben névadó kriptájánál avatja saját diákjukká Az idén 75 éves Péter András Gimnázium épületét tavaly újította fel az önkormányzat A Vésztő felől érkezőket a Szigeti Endre Szakképző Iskola impozáns épülete fogadja
