Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-24 / 47. szám
2001. február 24-25., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 _____________Fejfedődivat egykor és ma_____________ Ki vis eli a kalapot? Valaha a kalap viselése hozzá tartozott a jólöltözöttséghez. Fejfedő nélkül utcára menni illetlenségnek számított. Kalapot azonban nem csak divatból vagy az időjárás viszontagságai ellen viseltek. A fejfedőnek társadalmi jelentősége is volt. Következtetni lehetett róla viselője foglalkozására, rangjára, családi állapotára. Rómában a rabszolgák szabadon bocsátásuk alkalmából kalapot kaptak ajándékba, mert az ünnepi öltözet részeként ez jelentette a szabad ember szimbólumát. A középkorban a férjezett asszonyok nem jelenhettek meg hivatalos helyen hajadonfőtt. A tehetősebbek kalapot, főkötőt hordtak, az egyszerűbbek kendőt kötöttek. Innen ered a népi mondás: bekötötték a fejét. Üdvözléskor a kalaplevétel még ma is a tisztelet- adás bevált módja. Erre mondták régebben: megsü- vegeli az illetőt. Mindig a társadalmi rangban alacsonyabban álló veszi le a kalapját a magasabb rangú személy előtt. Sok foglalkozásnak is megvolt a maga sajátos kalapviselete, melyet gyakran praktikus okok magyaráznak. Az ácsok széles karimájú kalapot viseltek, mely védte őket a szabadban az esőtől vagy az erős napsütéstől. A bányászok tipikus fejfedője védelmet nyújtott az apró, lepattanó kövek ütésétől, a kéményseprő-cilinder pedig a koromtól óvta viselőjét. A szakácssapka higiéniai funkciót töltött be, de rangjelző is volt, a szakácsinas kis csónak alakú sapkájától a főszakács magas sapkájáig. A divatirányzatoknak megfelelően változott a kalapok formája, anyaga. Az úgynevezett Homburg-kalapot VII. Edward angol király vezette be. Még mint walesi herceg sokszor pla- zott gyógykúrára, Bad-Homburgba. Ott látta unokaöccse, a későbbi II. Vilmos császár zöld vadászruhájához tartozó kalapját. Megtetszett neki és 1882-ben elkészíttette a vadászkalap civil változatát szürke filcből. Ez azután Homburg-kalap néven lett ismert és csaknem az egész világon elterjedt. Általában hivatalos alkalmakkor hordták, elvétve még ma is találkozhatunk vele. A női fejfedők külön fejezetet érdemelnének. Az idők folyamán a legkülönfélébb formák voltak divatosak: a sapkától, a főkötőn, a lábosszerű kalapon és a női cilinderen keresztül egészen a kocsikerék nagyságú, nagy karimájú kalapokig. A kalap véd az esőtől és az erős napfénytől — emellett öltöztet és elrejti a frizura apróbb hiányosságait is AZ ELJÁRÁS BIZONYÍTÉKOK HIÁNYÁBAN ELMARAD Megtisztított milliók nyomában Mindenki hall róla, mégse látja senki. Akár egy fantom, úgy tűnnek el a hatóságok szeme elől a pénzmosás bizonyítékai. Törvényszerű ez a örvénytelenség? Világszerte követelik a kormányoktól és nemzetközi szervezetektől, hogy erőteljesebben lépjenek fel a bűnös úton szerzett pénzek tisztára mosóival szemben. Úgy tűnik, hiába, mert ez a tevékenység napjainkra mind szélesebb körűvé vált. Többnyire büntetlen marad az alvilági módszerekkel szerzett pénzek tisztára mosása. Felbecsülni sem lehet, hogy ilyen módon hány százmilliárd dollár kerül „civil” pályára évente. Miért'tudják kikerülni a létező’'törvények szigorát? Hiszen közismert a vüág- ban a több tucatnyi színhely, ahol ezeknek az „üzleteknek” jelentős része bonyolódik. Ilyenek például a Kajmán-szigetek, ahol a 260 négyzetkilométeren élő, 28 ezer lakos 600 bankot „működtet” és 550 milliárd dollárnyi betétet kezelnek ezekben a pénzintézetekben. A Kuba keleti partjaitól nem messze lévő Bahama-szigetek is hírhedtek a pénzmosodáikról. Ezeken a helyeken olyan adó- és jogrendszer működik, hogy a bankokba kerülő pénzek eredetét nem firtatják és további útjait sem vizsgálja senki. Ennek a „nagyvonalúságnak” az árát a „betétesek” a helyi hatóságoknak (és ki tudja még, hogy kiknek?) busásan megfizetik. Úgy hírlik, szép számmal vannak köztük magyarországi „vállalkozók” is. Dr. Barabás A. Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője már hosszabb ideje foglalkozik a pénzmosás elleni küzdelem módozatainak kutatásával. Budapesten, az intézetükben e célból rendeztek tanácskozást, nemrégiben pedig a freiburgi Max Planck Intézettel közösen nemzetközi kutatási programot indítottak a pénzmosás hátterének felderítésére. * —Mit ölelt fel ez a kutatási program? — Mindenekelőtt azt, hogy kimutassuk: a pénzmosásnak milyen veszélyei vannak, milyen kapcsolatok fűzik össze a szervezett bűnözéssel és nem utolsó sorban bebizonyítsuk, ez olyan bűncselekmény, amely Európát és a többi földrészt is súlyosan fenyegeti. Reméljük, sikerült elérni, hogy a jogalkotás, csakúgy, mint a bűnüldözés és bűnmegelőzés figyelmét ráirányítottuk erre a területre. — A pénzmosás a közvéleményben mintegy fantomként jelenik meg, valódi eseteket és ehhez fűződő, szenzációs bírósági ügyeket, ítéleteket azonban nem ismerünk. Miért nem? — A kutatás elindításának éppen ez volt a másik oka. A vizsgálatunk során megismert több száz, a pénzmosás gyanújával indított eljárás közül valóban egy sem végződött jogerős ítélettel! Jóllehet, már 1994-ben, a törvényhozás döntése alapján mód lett volna erre. De az ehhez kapcsolódó bűncselekmények annyira szövevényesek, hogy az eljárás a bizonyítékok hiánya miatt elakad. Pedig szinte bizonyos, hogy a „mosodába” küldött pénzek bűncselekményekhez kapcsolódnak. A „nagyfőnökök” azonban rejtve maradnak és a befolyt, „átmosott” milliárdokból tisztes polgárként élnek, sőt akár politikusi pozíciókba is juthatnak ők, vagy a családtagjuk. — Az említett törvény hatályba lépése óta eltelt öt év során összesen 3300 bejelentést kaptak az illetékes szervek. Viszont ez idő alatt csupán négy büntetőeljárás indult pénzmosás elkövetésének alapos gyanúja miatt, de nem fejeződött be. Azonban egyik sem annak nyomán kezdődött, hogy a pénzintézetektől érkezett erre vonatkozó jelzés. Jogszabályaink szigorodása révén már nem tekintik Magyarországot a kétes eredetű pénzek célországának! Az ilyen pénzek legfeljebb csak „átszaladnak” a magyar pénzintézeteken, hogy svájci, német vagy éppen amerikai bankokban, ahol pénzintézetekben „hizlalják” a valódi vagy titkos címzett számláját. A magyar szerveknek ilyen esetekben csak arra adódik lehetőségük, hogy a címzett vagy a feladó hazájának hírszerző szerveit tájékoztassák. — Nagyszabású vesztegetési ügyet sem találtak az önök által vizsgált esetek során? — Nem! Ilyen büntetőügy nem akadt „horogra”. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem léteznek ilyenek, azaz abszolút tiszta lelkiismeretű a hazai közős gazdasági életünk. Az ilyen esetek rejtve maradnak, részint azért, mert a felek érdekazonossága ezt diktálja és azért is, mert az „üzletnél” nincsenek tanúk! Mindezek ellenére úgy látjuk, hogy a hatékonyabb felderítés lehetőségei messze nem merültek ki sem hazai, sem nemzetközi vonatkozásban. Maris János A „csúszópénzes ” esetek rendszerint rejtve maradnak a felek érdekazonossága és a tanúk hiánya miatt CD-sikerlista % 1. Tankcsapda: Agyarország 2. Klezmer Magic 3. Bombastic 3. 4. Csonka András: Ding dong 5. Roger Waters: In The Flesh 6. Bounce (Szívörvény filmzene) 7. Fragma: Toca 8. U2: Stuck In... 9. Jeff Beck: You Had It Coming 10. John Frusciante: To Record Only... (Rock Island) Zenei ajánló Super Stars Az Abba-tól a Boyzone-ig — mely már napjaink népszerű fiúcsapata — terjedő időszak zenei terméséből válogattak össze egy minden korosztály számára könnyen emészthető válogatást. Az albumon szereplő 18 dal előadói között olyan méltán népszerű énekesek és együttesek szerepelnek, mint Enya, Cher, Elton John, Madonna, Eric Clapton, The Corrs és az All Saints. Könyv A világ természeti csodái... A könyv teljes címe: A világ természeti csodái és kultúrkincsei, Észak- és Közép Európa. A 320 oldalas, színes felvételekkel gazdagon illusztrált kötet az Alexandra kiadó hatalmas vállalkozásának egy darabja. A pécsi könyvműhely sorozatot indított az UNESCO-tól világörökség címet kapott nemzeti értékek bemutatására. Az albumok kontinensek szerint rendszerezve — esetenként egy földrészről több kötetben — mutatják be a Föld természeti és kulturális kincseit. Az Észak- és Közép Európa címmel megjelent kötet, amely a sorozat második darabja, 11 ország — Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia, Németország, Svájc, Csehország, Lengyelország, Belorusszia és Litvánia — értékeit mutatja be térképpel, bő történelmi vagy természeti magyarázattal és sok színes fotóval. Az album nem csak azok számára lehet értékes, akik érdeklődnek a földrajz vagy a művészetek iránt, hanem azoknak is, akik szeretnek utazni. *91» 1,% SCI i—in— ImrrmMhhhhhm lüSEíMSfl ,Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!" (Tompa Mihály) 1. Hamarosan átlépjük a lélektani határt: Magyarország népessége tízmillió alá süllyed. 1981 óta mintha Baranya és Tolna megye lakossága eltűnt volna a térképről. Otven év múlva körülbelül kétmillióval leszünk kevesebben. Folytatódik és újabb gondot jelent a népesség öregedése: a 65 évnél idősebb korosztály a jövő század közepére 35 százalékra növekedhet, míg a húsz éven aluliak aránya akár 14 százalékra olvadhat. Aggasztó népfogyás, riasztó jövőkép: már nem rémlátomás, hanem döbbenetes valóság. Gyászos millenniumi statisztika. Fekete Gyula nyomán meg- kondulhatnak a vészharangok. 2,8 millió család él Magyarországon. Ebből egyharmad gyermektelen, egyharmad egykés, 26 százalék kétgyermekes. A maradék túlságosan kevés a természetes népszaporulathoz. Hazánkban 1981 óta folyamatosan többen halnak meg, mint ahányan születnek. Több a koporsó, mint a bölcső. A század elején még tíz nő átlagosan 55 gyermeket hozott a világra, a század végén tizenkettőt(l), holott 21 kéne az egyensúly fenntartásához. Az utóbbi két évtized népességfogyása egyedülálló a világon. Közben évente egy közepes város lélekszámát irtjuk ki művi úton, aztán tüntetünk az abortusztörvény szigorítása ellen. 2. Európa huzatos közepén a történelem forgószele is pusztított. Kívülről és belülről egyaránt rontották a magyarság életesélyeit. A tatárjárás idején Rogerius már törölte Magyarországot az európai államok sorából, Heider pedig a teljes asszimilálódás sorsát jósolta nekünk, szegény árváknak. A mohácsi csatatér „nemzeti nagyéltünk nagy temetője” lett, országrészek néptelened- tek el. Elvetélt forradalmak, levert szabadságharcok, vérpadok és bitófák, börtönök és száműzetések stációi szegélyezték a magyar kálváriát. Átvészeltük, máig is szenvedjük a Mohácsnál is szörnyűbb Trianont. A két vesztes világháború között József Attila felsorolOldott kéve ta a nemzetpusztító bajokat: „Ezernyi fajta népbetegség, / szapora csecsemő- halál, / árvaság, korai öregség, / elmebaj, egyke és sivár / bűn, öngyilkosság, lelki restség...” 1956 exodusa negyed- millió embert fújt el a nagyvilágba, többségében az életerős generációból. 3. Napjainkban egy lélektani és erkölcsi romlásnak vagyunk szenvedő osztályrészesei. Megmérgezett bennünket (is) a fogyasztói társadalom individualista életfelfogása, t „Kicsi vagy kocsi?” — volt valamikor a kérdésfeltevés. Manapság is kiokoskodhatunk néhány ilyesféle alternatívát. Lakás vagy fészekrakás? Karrier vagy család? Munkahely vagy otthoni gyes? Életnívó vagy gyermekvállalás? Önérdek vagy áldozat? Látszólag az anyagi viszonyok igazgatnak, aszerint döntünk. Mégis: általában nem azok vállalják a gyermekáldást — nem a terhességet, hanem a boldog állapotot! —, akik ezt gond nélkül megtehetnék. A szegények vállalták régen is a népes család minden gondját-baját, lemondását — és örömét. A kunyhókban több a gyermekkacagás, a paloták csendesebbek és hűvösebbek. A nagycsaládokat láthatatlan kohéziós erő tartja össze. Szülők és gyermekek a kölcsönös vonzalom és alkalmazkodás áramkörében élnek, ahol még nem avultak el az olyan hagyományos értékfogalmak, mint szeretet, bizalom, őszinteség, megértés, összetartás, áldozatvállalás. Az egyéni szabadságjogok nem zárják ki a szolidaritás és a közérdek szellemét. Olvastam valahol, hogy egyetlen országot sem lehetne kormányozni, ha minden polgára kizárólag a saját kényelmét és önnön vágyait venné tekintetbe. Mi lenne, ha a gyümölcsfák csak a virágzás szépségversenyét vállalnák, az érlelődő gyümölcs terhét már nem? Mi lenne, ha mindenki úgy gondolkodna, hogy utána az özönvíz?! Láttam a televízióban a fiatal nők tüntetését, mikor utcára mentek az abortusztörvény módosítása idején. Egy teltkarcsú, Isten jókedvéből s a természettől is utódnevelésre teremtett hölgy termékeny csípőjén széles szalag hirdette a nagybetűs egyéni jogfelfogást: EZ AZ EN HASAM! Vagyis hogy övé a döntés joga, senki ne szóljon bele: férj, barát vagy élettárs, család, közösség, társadalom, miegymás. Igaza van: alanyi jogon lehet önző és számító. De mi lesz később? Ha jő az alkony, ha megöregszik? Mi lesz, ha magára marad? Ha esténként majd kopogtat a magány? Ha nem lesz kiért élni? Ha senkinek sem lesz rá szüksége? Tisztelt Hölgyem! Olvasta Benjámin László gyönyörű versét? A Hajnali karének négy gyermekszereplője: Kata, Jutka, András, Zsuzsi vasárnap reggel elfoglalja a szülők meleg hitvesi ágyát, mint egy kirándulóhajót; s úgy csiripelnek, zsibonganak és énekelnek, hogy a költő apa alig jut szóhoz: ,,Ha ez nem ad boldogságot, mi ad? Miféle képzelt veszélyek miatt féltek hajóra szállni hajadon lányok, nőtlen férfiak?" Szász András
