Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-14 / 38. szám

6. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 14., SZERDA G A Z D A S Á G A nők gyakran alkalomra varratnak A konfekció a jól öitözöttséget garantál­hatja, az egyediséget már kevésbé. So­kan ezért is vallják, megéri varratni. De mennyire éri meg napjainkban női sza­bónak lenni? — erre kerestük a választ egy megyénkbéli műhelyben. Békés megye A házigazdánk, nevezzük Marikának, a hatvanas évek végén tanulta ki a női szabó mesterséget. Üzemben kezdett dolgozni, a saját műhelyét a hetvenes évek második fe­lében, a gyes után nyitotta meg.- Ez a szakma mindig is tőkeigényes volt. Sokba kerül a műhely berendezése, amit rá­adásul folyamatosan fejleszteni kell. Az önál­lóvá válást akkoriban jelentősen megkönnyí­tette, hogy a bevételtől függetlenül az első három évben nem kellett adót fizetni. Ez se­gített kicsit a talpra állásban. Az indulással elégedett voltam, mindjárt az első hónapban kerestem annyit, mint a korábbi munkahe­lyemen. Azzal senki nem számol, hogy ma­gunkat kell eltartani. Fizetjük a társadalom- biztosítási díjat, adózunk, ott a rezsi, a kar­bantartás, és időnként komolyabb fejlesztés­re is be kell ruházni. Ha ezenkívül a varrás­kor használt cérnát és az egyéb kellékeket is leszámítom, ezer forintból tisztán kétszáz fo­rintom marad — kezdte riportalanyunk, aki szerint a forgalom az elmúlt húsz évben erő­sen hullámzó volt. MUNKADÍJAK. EZER FORINTBÓL ALIG KÉTSZÁZ FORINT A HASZON szoknya 2000 forint nadrág 2000 forint blúz 2000 forint blézer 4000 forint kosztüm 6000 forint- Az indulástól számított négy-öt évig nem volt panaszra okom. Azután sorra nyíl­tak a turkálók, egymást követték a használt­ruha-vásárok, ami egy időre visszavetette a forgalmat. Később azonban a nők ráuntak, a kínálat is silányabb lett. Újra többet varrat­tak. Megéreztem a rendszerváltozást is. Az első évben sokan kivártak, a kárpótlásra tar­talékoltak és jóval kevesebbet költöttek var- ratásra - hallottuk házigazdánktól. Hozzátette, ma valamivel kevesebb a vendége, ám ezt ellensúlyozza, hogy több az igényes munka. Ezek többsége alkalmi ruha, amit családi eseményekre, bálokra, ballagásra rendelnek a lányok és asszo­nyok. Az évszakok beköszöntekor is élén- kebb a forgalom, különösen a tavaszi hóna­pok, amikor lekerül a nagykabát. A megrendelők köre fokozatosan frissül, ám az sokat elárul, hogy a húsz évvel ez­előtti indulásakor kialakult vendégkörének tíz százaléka ma is visszajár hozzá. A meg­rendelők köre a bírónőtől a betanított mun­kásig terjed. Tapasztalatból tudja, lehet, ma csak a nadrágját hajtatja fel valaki, ám ha elégedett, legközelebb egy kosztümre való anyaggal érkezik. A másik aranyszabály, hogy a varrónő megbízható legyen, pontos és türelmes, mert a vendégek e három tu­laj donságot igen nagyra becsülik. cs. r. GÉPELADÁS A Hidasháti Mezőgazdasági Rt. 2001. február 19-étől eladásra kínálja az alábbi, üzemképes, illetve bontott gépeit Géptípus db Eladási ár __________________________________ (EFt/db+áfa) Bakuczi egység (Kamut, Tanya 95.) Ügyintéző: Püski László, 06 (60) 453-325. RAE borsóvágó adapter New Idea 803,802 silózófelépítmény MTZ 80, kisfülkés MTZ 80, kisfülkés f Pöttinger MEX-VK MH450 silózó | Mengelle SH 25 silózó KR 2 kérgező KLEINE L 6 cukorrépa kocsirarakó E-517 gabonakombájn E 516 gabonakombájn E 516 gabonakombájn < EU 630 esztergagép IH 10 770 tárcsa (bontott) Szántóföldi kuitivátor (bontott) I Lajta vetőgép (bontott) | Lajta vetőgépváz FKA adapter Alternálókasza John Deere 4630 (bontott) IH 6200 vetőgép (bontott) Detk 115 egytengelyes RST 250 V RST250II. j RST 250 ' Zetor 16145 MURONYI GÉPMŰHELY, MURONY, II. KERÜLET 8. Ügyintéző: Berecz Gábor, (66) 427-288/132-es mellék Unimat 8,4 kombinátor 1 440 Huniper 2000 permetező 1 220 E 516 B 2000 gabonakombájn (bontott) t 440 E 516 B gabonakombájn 2 880 E 517 gabonakombájn 1 1300 Rába 250 traktor 1 2000 Rába 250 traktor (motorhibás) 1 1600 MTZ 80 traktor (nagyfülkés) 3 700 MTZ 80 traktor (kisfülkés) 1 200 MBP 6,5 pótkocsi 1 130 IFA tgk., fix, rövid platós 1 260 LP-3 pótkocsi + üa.-tartály 1 70 TSZP-1I szellőztetőberendezés 1 40 Hegesztődinamó 1 6 Szántóföldi permetező (bontott, hibás) 1 8 Napraforgó-adapter (bontott) 1 15 Napraforgó-adapter (motolla) 1 7 Lucernaüzemi kalapácsos daráló 2 8 Mobil garat 1 15 Mahindra terepjáró gk. (bontott) 1 150 Érdeklődni lehet személyesen vagy telefonon a hirdetés megjelenésétől számított 10 munkanapon belül folyamatosan, naponta 8—15.00 óráig. 1 100 2 800 2 160 1 200 1 600 2 70 1 60 1 160 1 1300 3 800 1 300 1 300 1 50 1 3,5 1 25 1 9 1 25 1 5 1 120 1 80 1 120 1 1400 1 1700 1 2000 1 1000 Adóbevallási határidő Az egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági ősterme­lőknek február 15-éig kell az elmúlt évre vonatkozó sze­mélyi jövedelemadó-bevallá­sukat elkészíteni. Szintén ez az időpont az utolsó határ­ideje az éves általános for­galmi adó elszámolásának és befizetésének. Az egyéni vállalkozóknak készí­tett egységcsomagban - amelyet az 1999. évi adatok alapján postá­zott ki az adóhivatal - a bevallá­son kívül szerepel az egyéb köte­lezettségek bevallására szolgáló nyomtatvány és annak útmutató­ja is. A 2000. évre vonatkozó be­vallási nyomtatványoknál nyílik először lehetőség arra, hogy a já­rulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíj- és egészségbiztosítási já­rulékot a személyi jövedelemadó­bevallásban igényeljék vissza. Azoknak a magánszemélyek­nek is február 15-éig kell elkészí­teniük és bevallaniuk elmúlt évi keresetüket, akiknek a költségve­tés felé a személyi jövedelemadó mellett egyéb kötelezettségük van. E körbe tartoznak például a mezőgazdasági őstermelők, ők az adóhivatal által elküldött cso­magban a személyi jövedelem­adó-bevalláson kívül az ősterme­lői tevékenységből származó be­vétel- és költséglevezetést tartal­mazó mellékletet is megtalálják. VÁRADI KRISZTINA Hiányos költségvetés Medgyesegyházán a sok éves gondos tervezés ellené­re az idei költségvetés első­fordulós tárgyalásakor 48 millió forint hiány mutatko­zott a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez. Nagy Béla polgármester elmondta: a képviselők decemberben elfo­gadták az átmeneti gazdálkodásról véleményét. A falu elöljárója sze­rint gond, hogy az állam nem biz­tosít megfelelő finanszírozást a kötelezően előírt feladatokhoz, valamint új teherként jelentkezik a minimálbér bevezetése, amely sok területen feszültséget okoz. Miközben a helyi költségvetés szűkös kereteit próbáljuk szoro­sabbra fogni — emelte ki Nagy Bé­MEDGYESEGYHÁZA ELSÖFOROULÓS KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETE Bevétel: 381 241 000 Ft Kiadás: 429 809 000 Ft Hiány: 48 568 000 Ft Cél: a kiadások és bevételek egyensúlyba hozása szóló rendeletet és a költségvetés irányelveit. Az önkormányzat a hi­vatallal és intézményekkel együtt összegyűjtötte az igényeket, amelynek alapján a forrásokhoz képest jelentős hiány mutatkozott. A testület nem adja fel korábbi el­veit, mely szerint hitelt nem kíván felvenni, ezért olyan intézkedések­re van szükség, ami működőké­pessé teszi a gazdálkodást. A hiány lefaragására több fóru­mot tartottak, ahol minden érdek- csoport és szervezet elmondhatta la —, közben több oldalról is köt­nek bennünket az adózás, a tb, a közalkalmazotti, köztisztviselői törvények. Az önkormányzat az utolsó percig próbálta tartani azt az elvét, hogy ilyen elvonások mellett nem lesz helyi adó, ám a központilag „kirótt” iparűzési adóerő-képesség miatt, kénytele­nek voltunk az iparűzési adót be­vezetni. A költségvetés egyensúly­ba hozásához minden intézményt újravizsgálunk és megpróbálunk lefaragni az igényekből. h. w. Az „egy százalékról” Az 1996. évi CXXVI. törvény le­hetőséget ad arra, hogy az adó­zók személyi jövedelemadó­juk egy százalékát felajánlják közhasznú tevékenységet foly­tató szervezetnek. Am honnan tudhatjuk, hogy célba ér a sze­mélyi jövedelemadónk egy százaléka, és hogy a felaján­lott támogatást jogosan kéri-e az adott szervezet? A kedvezményezettek egyik cso­portjába társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, színházak, múzeumok és közin­tézmények tartoznak, míg a má­sik csoportba az egyházak, vala­mint a költségvetés kiemelt elői­rányzata, amely 2001-ben példá­ul a sürgősségi betegellátás feltét­eleinek javítását jelölte meg. Az adózók ebből a széles kör­ből, a főként újságokban közzé­tett hirdetések alapján vagy az érintettek számukra elküldött fel­kérései útján választhatnak. A kedvezményezettek — az egy­házak kivételével - a javukra jutta­tott összeg cél szerinti felhasználá­sáról kötelesek sajtóközlemény­ben a nyilvánosságnak számot ad­ni. Aki akaratlanul jogosulatlan szervezetet támogat, annak forint­jai a költségvetésbe kerülnek. Ha tehát azt szeretnénk, hogy pén­zünk biztosan az általunk méltó­nak tartott helyre jusson, akkor magunknak kell meggyőződni ar­ról, hogy a kedvezményezett meg­felel-e a feltételeknek. Segítséget kaphatnak a www.nonprofit.hu honlapon, il­letve a 06/1 212-02-33-as telefon­számon. V. K. A többség már internetezik A cégek versenyképessége is függhet a világhálótól A GKI Gazdaságkutató Rt. átfogó kutatást indított a múlt év végén, hogy meg­vizsgálja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalma­zások ismeretének, elterje­désének fokát, az internet­alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várako­zásokat. Budapest A válaszadó, hálózattal nem ren­delkező kis- és nagykereskedel­mi cégek többsége rendelkezik internet-hozzáféréssel, a keres­kedelmi hálózatok esetében még jobb a helyzet, mindegyik megte­remtette a feltétele­ket. Közülük min­den negyedik az összes számítógé­pen állandó jelleg­gel elérhetővé teszi az alkalmazottak számára a világháló­hoz történő csatla­kozást. A kereske­delmi hálózatok többsége üzemeltet már belső számítógépes hálóza­tot (intranetét) is, de meglehető­sen nagy azoknak az aránya, akik idegenkednek ettől. A háló­zatok 75 százaléka működtet sa­ját honlapot is. A kereskedelmi cégek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyor­sítását tartják. Második helyre a hatékonyabb munkamegosztást sorolták, míg a költségcsökken­tés a harmadik helyre került. Vé­leményük szerint az internet legnagyobb előnye a külső kom­munikáció javulása, ezt követi az eredményesebb ügyfélkap­csolat, a harmadik helyre pedig a versenyképesség javulását so­rolták. A tanulmány rámutat: a keres­kedelmi cégek és hálózatok egy­előre nem várják, hogy az internet elterjedése gyökeresen megváltoztatja vállalatuk piacát. Az internet lehetőségeit bevallá­suk szerint még nem tudják kel­lőképpen kihasználni, viszont úgy gondolják, hogy egy-két éven belül a vállalati működés számára az internet döntő jelen­tőségűvé válik. A válaszoló kis- és nagykeres­kedelmi cégek többsége alkal­maz számítógépes árukészlet­nyilvántartási rendszert is, min­den negyedik cég rendszere tá­mogatja az automatikus utánren­delési. A válaszadók csaknem fe­le a következő egy-két évben internetalapúvá kívánja tenni készlet-nyilvántartási és áruren­delési rendszerét. A kis- és nagykereskedelmi szektornál talán a leglényege­sebb kérdés az interneten ke­resztül történő értékesítés. A közvetlen fogyasztói eladások nagysága a vizsgált kereskedel­mi cégeknél 2000-ben megköze­lítette a 200 millió forintot, a rep­rezentáltságot alapul véve tehát országosan a forgalom értéke 2,4 milliárd forintra becsülhető. Az eladott termékek leginkább pa­pír- és írószerek, könyvek, cd-k, számítástechnikai eszközök volt. A kapott válaszok a forgalom — a GKI szerint kissé túlzott opti­mizmussal várt — nagyarányú ja­vulását jelzik: 2001-ben a keres­kedelmi cégek forgalmuk 2,5 szá­zalékát, 2002-ben már 6,5 száza­lékát szeretnék majd interneten keresztül bonyolítani. _________________________________1ST»! Is mét elindulhatnak a gépek Folytatódik a szennyvízhálózat építése A másfél milliárd forint be­ruházással készülő szenny­vízhálózat építésének üte­mezését jóváhagyta a helyi önkormányzat. ________ Békés ________ íg y ismét elindulhatnak a gépek, s folytatódhat a tavaly befejező­dött főgyűjtőhálózatra való csat­lakozások építése, mely három­éves ütemezéssel folyik. A sor­rend megállapításánál alapvető szempont volt, hogy a város me­lyik részén nagyobb a rákötési igény. Az elkövetkező években 4 ezer 655 ingatlan szennyvizének rákötésével számolnak a beruhá­zók. Az elfogadott ütemezés sze­rint az idén 26,5 kilométer csa­torna épül, mely közel 2 ezer la­kás bekötését teszi lehetővé. Jö­vőre 32,5 kilométer csatorna ké­szül el, míg 2003-ra csupán 6 ki­lométernyi szennyvízcsatorna építése marad, s ezzel befejező­dik a program. -sz­Homokfogó takarmánynövény Létezik egy kevésbé közismert pillangós, a baltacím (tudomá­nyos nevén Onobrychis vicie- folia). Ez a takarmánynövény az öntözetlen „termohomok” talajo­kon a lucerna egyik versenytársa. Hosszú karógyökeré­vel ugyanis képes a kö- töttebb talajrétegeket elérni, ahol már talál vizet. A baltacim na­gyon jól értékesülő, íz­letes szarvasmarha- és juhtakarmány. EU- listás takarmányról van szó, melynek vető­magja kitűnő export­cikk. A baltacim a mészben (legalább a mélyebb ré­tegekben) gazdag talajok takar­mánynövénye. A sekély termoré- tegű, szárazabb táblákat válasz- szűk termesztésére, de kerüljük a íutóhomokot és az agyagos, pangóvizes talajokat. A 6 pH alat­ti savanyú talajokat meszezzük. Legfontosabb tápanyaga a fosz­for. A kálium nem növeli a ter­mést. Vetéskor kis adag (40-60 kg/ha) nitrogént adjunk alá. Nagy termés várható ha 60 kiló nitrogént, 170 kiló foszfort és 180 kiló káliumot adunk hektáron­ként. Telepítéskor a kevésbé elmun­kált talajokba is vet­hetjük (tiszta állo­mányként), mert mag­ja lényegesen na­gyobb, mint a többi évelő pillangósé. Már március végétől vethe­tő, de a május elejei is sikerülhet, ha nem kö­vetkezik be a kora ta­vaszi aszály. Gabona­sortávolságra vessük. Ha tokos magot veszünk, akkor 150-160 kiló kell hektáronként, ha pedig hántoltat, akkor 100-105 kiló. Vessük 2-4 centi mélyre. Gyomirtása csak kaszálással vé­gezhető el. Védeni kell a liszthar­mattól, a rozsdától, illetve az atraknózis ellen. Virágzás kezde­tén kaszáljuk, ne előbb. Termése 20-40 százalékkal kisebb mint a lucernáé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom