Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

«&KEKES MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 2001. FEBRUÁR 13., KEDD — 7. OLDA1 Még egyszer visszatér Kanadába Az utakról kiállításokon és könyvben számol be a fotográfus A gyulai Katona Tamás nemrég tért vissza kanadai útjáról, ahol végigfotóz­ta Ontariót és az ország egyik legna­gyobb városát, Torontót. Valamikor hobbiként kezdődött a fotózás iránti szenvedélye, mára foglalkozása is. A kanadai fotók, a második út után, a kö­zeljövőben könyvben látnak napvilá­got. „Remélem, sikerül munkámmal szülővárosom, Gyula hírnevét az or­szághatárokon túl is elvinni, hiszen a könyv három nyelven jelenik meg” — tudtuk meg a fiatal szerzőtől. ______________Gyula______________- H ogyan jutott eszébe, hogy Kanadába in­duljon fotókat készíteni az országról? — Mindig vonzott a tengerentúl, Ameri­ka és Kanada is egyaránt érdekelt. Kanadát egy kicsit közelebb érzem az európai szel­lemiséghez, és vonzott az ország sokszínű­sége. Itt minden nemzetiség megtalálható, a kínaiaktól a portugálokig. Nemcsak könyvekből informálódtam, hanem kint járt ismerősöktől és a kanadai követségtől egyaránt. Valóban nagy látványbeli gazdag­ságot találtam, hiszen szinte kimeríthetet­len az ország természeti sokszínűsége. A több száz méter magas felhőkarcolóktól az egyszerű faházakig mindenféle épület megtalálható, jellemzően egész Kanadára. Decembertől januárig több hetet tölthettem az országban. Épp azért tervezem az utam folytatását, hogy megismerhessem és meg­örökíthessem a hótól mentes Kanadát is. A tél után ott néhány napos tavaszt követően kizöldül minden, és fantasztikus színek­ben pompázik az egész természet. A rövid tavasz után hirtelen beköszönt a nyár, és hamar felszökik a hőmérő higanyszála akár 30 fokra is... Kisgyermekkoromban a nagybátyám rendszeresen fotózott és saját A 45 kiválasztott — Az utazás célja az volt, hogy a lenyű­göző szépségű tájak és gyönyörű épü­letek mellett a Kanadában élők hétköz­napjait, a karácsonyi szokásokat bemu­tassam. Ez volt a válogatás alapja. Tö­rekedtem az egyensúlyra a felvételek témáiban. A kiállítási anyag egy hangu­lat, amelyben egyaránt megtalálható éj­szakai hóesésben a színes reflektorok­kal megvilágított Niagara vagy a CN- Tower 400 méteres magasságából elénk táruló csodálatos látvány az On- tario-tóra és Toronto felhőkarcolóira. Valamikor hobbiként kezdődött a fotózás iránti szen­vedélye DWTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET maga laborálta a képeit. Hétvégenként, amikor laborált, mindig elmentem hozzá, figyeltem, tanultam, mert nagyon érdekelt, hogy a kattintástól a kész képig mi törté­nik. Később, úgy tízéves koromban, Szmena-tulajdonos lettem. Felsőtagozatos koromban már „hivatásos” fotóssá váltam, ugyanis én készítettem a osztálynak az őrsi naplóba a képeket. Akkor már magam la- boráltam. Középiskolás koromtól néhány év kimaradt a fotózásból. Aztán ismét visz- szatért a szenvedély, amikor a barátnőm egy divatbemutatón menyasszonyi ruhával vonult végig a kifutón... Egy híres költőtől olvastam, hogy gyermekkorban szinte mindenki próbálkozik versírással, s ha az évek múltával visszatérő lesz a késztetés, akkor valószínű, hogy az ember megtalálta azt, amivel foglalkoznia érdemes. Valahol ezt éreztem én is, amikor újra kézbe vet­tem a fényképezőgépet. Jelenleg is folya­matosan képzem magam.- Mi lesz a Kanadában készük fotók sorsa? — Jelenleg egy Németországban készült fotóanyagom szarvasi kiállításon látható a Vajda Péter Művelődési Központ galériájá­ban. Először az elmúlt év őszén Gyulán, az Erkel Hotelben mutatták be ezeket a képe­ket, ahol a lehetőséget számomra Lévárdi Jenőné szállodaigazgató biztosította. Ezzel elindított valamit, aminek mára már folyta­tása lett. Elég nehéz volt idáig eljutni, a fel­szereléstől a labormunkán keresztül a ke­retezésig több év eredménye ez. Eleinte ki­sebb üzletek felkérésére fotóztam, majd később nagyobb cégeknek országos refe­renciafotókat készítettem. Gyulán szinte valamennyi szálló jelenlegi fotóanyagának elkészítésével megbíztak. Nagyon vonza­nak az idegen tájak és kultúrák, egy adott területen élő emberek hétköznapjai, a szép tájak. Kanadát próbáltam olyan szemszög­ből fotózni, hogy valóban azt adják vissza a képeim, ami ott történik. A természetké­peknél, épületeknél és más látványossá­goknál életszerűségre törekedtem. Ügy ér­zem, ez áll hozzám a legközelebb, de szin­te minden fotóműfaj érdekel a portrétól az elvont témákig. Kanadában közel kétezer diát készítettem, amiből a 45 kiválasztott jelenleg kidolgozás alatt áll. A fotók fali­naptáron és kiállításokon lesznek láthatók. A kiállítást márciusban, a Kanadai magyar napok keretében nyitják meg Budapesten. Ezután Gyulán, a szülővárosomban, a megújult Erkel Hotelben állítják ki. Nagyon örülök, mert a kanadai követségen keresz­tül a kiállítás Berlinbe, Bécsbe és Varsóba is eljut. Terveim szerint Gyula testvérváro­sában, Ditzingenben is látható lesz a tárlat. Májusban körülbelül másfél hónapot töltök ismét Kanadában, hogy a még hiányzó fo­tókat Ottawától Grönlandig, Vancouverig elkészítsem, a vadont nyári pompájában megörökítsem. A teljes anyagból előrelát­hatóan 2002-re nagyméretű, exkluzív ké­pes kötet születik. — Nem kevés pénzbe kerül egy ilyen tá­voli országba eljutni.- A képeimet látva, támogatást nyújtott Kanada magyarországi nagykövetsége, a Kodak Magyarország Kft. és a budapesti ERVA Kft., amely a Canon-termékek forgal­mazója. Néhány Békés megyei vállalkozás is mellém állt, így a Kronborg, a Zeli—Ép, a Sanella '97 Bt., a Csabakő Kft. és a Kelimal Szőnyegszövő. A támogatás csak az út egy- harmadát fedezte, a többi magam költsége volt. Úgy gondolom, megérte... szőke maróit Községükért dolgoztak az okányi munkanélküliek Okányban az elmúlt évben az önkormányzat különböző községi munkálatokon közel százötven munkanélkülit fog­lalkoztatott. Ezek az emberek közhasznú munkán, köz­munkapályázat keretében, valamint közcélú foglalkoztatá­son tevékenykedtek. Közcélú foglalkoztatáson 2000- ben negyvenegy okányi lakos te­vékenykedett. Közülük huszon­egyen napi nyolc órában, húszán napi hat órában dolgoztak. Ezek­nek az embereknek a bére össze­sen 2 millió 373 ezer forint, amit a központi költségvetésből kapott a település. A közmunkapályázat kereté­ben való foglalkoztatáson har­minc munkanélküli május 15. és november 30. között belvízrende­zési feladatokat végzett. A foglal­koztatás teljes költsége 7 millió 954 ezer forint volt, amiből 7 mil­lió 159 ezer forintot támogatás­ként megkapott a község. Közhasznú munkákon össze­sen hatvankilenc helybéli dolgoz­hatott. Negyvenötén napi nyolc órában, huszonketten napi hat órá­ban, ketten napi négy órában tevé­kenykedtek. Ez a foglalkoztatás összesen 12 millió 567 ezer forint­ba került, amiből 10 millió 476 ezer forintot a munkaügyi központ adott támogatásként. _______«ab. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FOGLALKOZTATOTT MUNKANÉLKÜLIEK 2000-BEN: megnevezés létszám költség közcélú foglalkoztatás 41 személy 2 millió 373 ezer forint, közmunkapályázat keretében 30 személy 7 millió 954 ezer forint, közhasznú munkán_________69 személy 12 millió 567 ezer forint. A hajléktalanszálló új gazdája A szeretetszolgálat újabb szerepvállalásra készül A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat januártól vet­te át a gyulai önkormány­zattól a hajléktalanszálló működtetését. A szervezet­nek ez az első intézménye a megyében, de hamarosan újabb szerepvállalásra ké­szülnek. Gyula A Zrínyi téri nappali melegedőt és a hajléktalanok éjjeli menedék­helyét, valamint átmeneti szállás­helyét a helyi önkormányzat hét évvel ezelőtt nyitotta meg. Az in­tézmény a Családsegítő Központ szakfeladatának keretein belül működött. Idén januártól az ön- kormányzat a Magyar Ökumeni­kus Szeretetszolgálatnak adta át az intézményt. Lehel László lel­kész, a szervezet igazgatója la­intézményben. A szervezet a dél­előtt fél kilenctől délután fél ötig működő nappali melegedő férő­helyeinek számát a korábbi har­mincról negyvenre emelte. Külön szolgáltatásként, úgynevezett ut­cai szolgálat is működik, amely abból áll, hogy egy szociális mun­kás felkeresi azokat, akik nem kí­vánnak a szállón tartózkodni. A segítő hátizsákkal járja a területet és szükség szerint élelmiszerrel, gyógyszerrel vagy takaróval látja el az utcán lévő hajléktalant. Az éjjeli menedékhely és a nappah melegedő szolgáltatásai ingyene­sek, míg a 16 férőhelyes, egész nap működő átmeneti szállón va­ló elhelyezés napi száz, havonta háromezer forintba kerül. A rá­szorulókat 2-4 ágyas szobákban helyezik el, az első hónapért nem A Zrínyi téri épületet Bölcskei Gusztáv református és dr. Harmati Béla evangélikus püspök szenteli fel a közeljövőben d-fotó: lehoczky péter Az ellátás költségei a gyulai szociális központban: Állami támogatás 2001. január 1-jétől: 12 millió 838 ezer Ft Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattól érkező kiegészítés: 7 millió 205 ezer Ft Összes támogatás: ,20 millió 043 ezer Ft Egy főre jutó évi támogatás: 250 ezer 537 ezer Ft Egy hónapra jutó támogatás fejenként: 20 ezer 83 Ft Egy fő napi ellátása: 672 Ft punk kérdésére elmondta: a szol­gálat tizennégy intézményt mű­ködtet országszerte. A családok, valamint az idősek átmeneti ott­hona, a hajléktalanok melegedője és a családsegítő és népjóléti szol­gálat mellett hamarosan negyven fő ellátására alkalmas drog­rehabilitációs központot hoznak létre. A fürdővárosi intézmény, amely januártól a Magyar Ökume­nikus Szeretetszolgálat Gyulai Szociális Központja nevet viseli, nyolcvan fő ellátására alkalmas. A 24 férőhelyes éjjeli menedékhely este hattól reggel nyolcig szolgálja a rászorulókat, akik a szállón tisz­tálkodási lehetőséghez jutnak, hi­deg élelmet kapnak. A központ­ban dolgozó alkalmazottak segít­séget nyújtanak a munkához ju­tásban, az iratpótlásban és heten­te kétszer háziorvos is rendel az kell fizetni. Lehel László kiemelte: hazánk is egyre inkább átveszi azt az európai gyakorlatot, melynek során karitatív szervezetek vállal­nak magukra önkormányzati fel­adatot. A Magyarországi Ökume­nikus Szeretetszolgálatot alapító református és evangélikus egy­ház fontos feladatának tartja a helyi civil társadalom bevonását is a karitatív tevékenységbe. A társadalmi nyitottság az alapja ugyanis annak, hogy a perifériára szorulók számára esély mutat­kozzék a közösségbe való vissza­illeszkedésbe. A szolgálat a dél­alföldi régión belül elsőként Gyu­lán vett át intézményt, de hama­rosan újabb feladatot vállal a me­gyében. Orosházán a közeljövő­ben családok átmeneti otthonát hozzák létre. BARACSI MAGDOLNA Mérleg a belvízkárokról Az ingatlankárosodás száradáskor derült ki Hirdetés és lapterjesztés együtt Az 1999. november 22-től 2000 májusáig terjedő idő­szakban Orosházán a belvíz csaknem kétszeres nagysá­gú kárt okozott a személyi tulajdonú lakóingatlanok­ban, mint az azt megelőző évben. Orosháza ___________ Az ingatlanok károsodása nem a csapadékos időszakban, hanem a száradás idején vált nyilvánvaló­vá - hangzott el az orosházi kép­viselő-testület legutóbbi ülésén, ahol a közgyűlés beszámolót hallgatott meg az elmúlt évi bel­víz okozta károk helyreállításá­ról.- A folyamatosan küldött kár- bejelentések felülvizsgálata után a kormány az elfogadott kárérték 50 százalékát, 128 millió 759 ezer fo­rintot nyújtott városunknak, a személyi tulajdonú ingatlanok­ban keletkezett károk enyhítésére — mondta dr. Szokolyai Kálmánné, az önkormányzat nép­jóléti és szociális osztályának ve­zetője. - Összesen 380 orosházi ingatlantulajdonos részesült tá­mogatásban, 64 főt kellett a felté­telek hiánya miatt kizárnunk a tá­mogatási körből, akik közül hatan nyújtottak be fellebbezést, ered­ménytelenül. Egy lakos bíróság­hoz fordult. Tíz család lakóingat­lana életveszélyessé vált, közülük 9 család sorsa már rendeződött. A kötelező feladatot ellátó ön- kormányzati ingatlanok közül nyolcban okozott kárt a belvíz, melyek helyreállítását a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság 16 millió 780 ezer forint értékben hagyta jóvá, kovács e. A többség megtérülő befektetésnek tartja a reklámot Lapunk terjesztését idén februártól, Gyomaendrődön, Fazekas Jánosné szervezi. Nem titkolta, hat éve, a gyes után kényszerből lett vállalkozó. Ma már a város is­mert hirdetésszervezője. Számos heti- és napilappal, országos hirdetési újsággal van kapcsolatban. Gyomaendrőd Fazekas Jánosné Icu eredeti szak­mája gépész, dolgozott admi­nisztrátorként is. Amikor hatévi gyes után újra munkát akart vál­lalni, a fiatal édesanyák jellemző gondjával szembesült: — Mindenütt az akkor tizen­nyolc és fél ezer forintos mini­málbért ajánlották és hozzátet­ték: ugye hétvégén is tud jönni? Megkérdezték, van-e megbízható nagymama, aki, ha kell, vigyáz a gyerekekre. Mivel a gyes éveiben már belekóstoltam a hirde­tésszervezésbe, úgy döntöt­tem, főállásban is megpró­bálom - kezdte Fazekas Jánosné, aki hét különböző újságba, köztük a Békés Megyei Hírlapba és annak hirdetési mellékleteibe is szervez. — Ezt a munkát hirdetési tanácsadóként végzem. A cégvezetőket a pénzügyi lehetőségeiket fi­gyelembe vevő, a vállalko­zásuk jellegéhez leginkább illő konkrét ajánlattal kere­A hirdetési tanácsadást és a lapterjesztés szervezését együtt végzi Fazekas Jánosné fotó, kovács Erzsébet sem fel. A hirdetésért kifize­tett összeget egyre keveseb­ben tartják kidobott pénz­nek, annál többen megtérü­lő befektetésnek. Emelkedik a rendszeresen hirdetők száma. Fazekas Jánosné úgy lát­ta, a hirdetésszervezés és a lapterjesztés szervezése a vállalkozásában jól össze­kapcsolható, egymást erősí­tő két tevékenység lehet. Februártól elvállalta a Békés Megyei Hírlap gyomaend- rődi terjesztésének szerve­zését. Megbízható kézbesí­tői háttérrel, a lakossági sze­mélyes kapcsolataira építve szeretné növelni az előfize­tők számát. CS. R. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom