Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

MAGYAR-AMERIKAI IRODATECHNIKAI KFT. Békéscsaba, Wlassics st. 9. (Bizományi mögötti udvarban.) PÉNZTÁRGÉPEK ÉVES ZÁRÁSA helyszínen és szakműhelyben, i Tei.: (66) 324-656. BIZONYÍTVÁNYOSZTÁS. (w) A hét végéig országszerte másfél millió általános és középiskolás diák kapja kézhez félévi bizo­nyítványát. Az értesítők kiosztása hétfőn kezdődött el az iskolákban, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint péntekig minden tanuló megtudhatja, hogyan teljesített a félév során. A békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium diákjai tegnap kapták meg értesítőjüket, felvételünk a 9/B osztályban készült wotó. kovács Erzsébet Önálló intézet a főiskola Tanszékszéket és agrárcentrumot alapítanak Önálló intézet lesz március elsejétől a Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Karához tartozó gyulai egészségügyi tagozat. A döntést tegnap hozta meg Gyulán, a városháza dísz­termében tartott ülésén a főiskolai tanács. Gyula A városban egészségügyi főisko­laként működő intézmény, mely­ben diplomás ápolóképzés fo­lyik, tavaly április elseje óta tarto­zik a Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Karához. — A gyulai tagozat továbbfej­lődve az ötödik kar lehet - fogal­mazott dr. Patay István főiskolai rektor. Javasolta, amíg az iskola nem éri el a feltételeket a karrá váláshoz, önálló intézetként mű­ködjön. Dr. Köteles Lajos, a gyu­lai tagozat főigazgató-helyettese kifejtette, három, további jövő­beni szakirányban gondolkod­nak: az egészségturizmus felső­fokú szakemberképzésében, a szociális munkás és a rekreációs terapeuta képzésekben. Dr. Ko­vács József, a Pándy Kálmán Me­gyei Kórház főigazgatója el­mondta, az egészségügyi főisko­la fontos szerepet játszik a kór­ház szakemberigényében, az ok­tatás gyakorlati helyét biztosít­ják. Dr. Barta Árpád, a Körös Fő­iskolai Kar főigazgatója ugyan­csak támogatóan szólt arról, hogy egészségügyi intézet né­ven, a TSF-en belül a gyulai kép­zési helyet önálló szervezeti egy­séggé nyilvánítsák. A főiskolai tanács egyhangúan döntött az önálló intézetté válásról. Dr. Patay István és Danes László, Gyula polgármestere együttmű­ködési megállapodást írtak alá vállalásaikról a főiskolai egység továbbfejlődéséért, támogatva azt is, hogy keretein belül to­vábbképző központ valósuljon meg. A tanácsülésen döntés szüle­tett arról, hogy február elsejétől kihelyezett erdőismereti tanszé­ket hoznak létre a szarvasi arbo­rétumban, egyetértettek azzal, hogy március 31-i határidővel a mezőgazdasági víz- és környe­zetgazdálkodási kar turisztikai szakot alapítson és ugyanezzel a határidővel ez a kar s a mezőgaz­dasági főiskolai kar létrehozzák szarvasi székhellyel a Körös­menti Agrárcentrumot.- SZŐKE ­Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Vélemény Jegyzetírónknak, Kiss A. Jánosnak Torgyánékról egy római kori hasonlat jutott eszébe... (3. oldal) Megyei körkép «»SSp ■■ __ Nyugállományba vonult Balta János, a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztályve­zetője és helyettese, Batiz Gyu­la, akiknek elévülhetetlen érde­meik vannak abban, hogy siker­ágazat a közlekedés. (5. oldal) Turizmus Cséke Györgyék ezüstszőlői házá­ban sokan megfor­dultak az elmúlt három évben. (8. oldal) Lépéshátrányban a középvállalkozások Az iparszövetség elnöke erős szakmai szervezetet szorgalmaz Havas István (52) közgaz­dászt, a békéscsabai Rutex Rt. vezérigazgatóját tavaly nyáron választották meg a Békés Megyei Iparszövetség elnökének. Akkor azt ígér­te: legfontosabb feladatának az erős szakmai szövetség szorgalmazását tartja, amelyre aztán megfelelő ér­dekképviseletet is lehet épí­teni. Békéscsaba Elöljáróban érdemes megemlíte­nünk, hogy két évvel ezelőtt még 67 tagszövetkezete volt a szövet­ségnek, ez mára öttel csökkent, miként - elég erőteljesen - az a 67 százalékos megyei ipari telje­sítmény is, amit akkor produkál­tak. Ez utóbbi döntően több me­gyei nagyvállalat - a Körös Volán Rt., a békéscsabai konzervgyár és az orosházi üveggyár - kilépése miatt következett be, de felszá­molások is közrejátszottak a ki- sebbedésben. A szövetség életében jelentős változás, hogy több szakmai szö­vetséget alakítottak ki - gép- és va­sipari, fafeldolgozó, építő és szállí­tó, valamint textil- és élelmiszer- ipari —, amelyek minden rokon­szakmát magukba tömörítenék. — Ez már annak jegyében tör­tént, hogy az egyes iparágak az eddiginél jobban tudják egymást segíteni - mondja Havas István. - A jövő feltétlenül megkívánja a hatékonyabb vállalati termelést a kis- és középvállalkozásoknál, mert különben mentheteüenül a megszűnés felé csúsznak, ám másra is oda kell figyelni. A szak­mai szövetségek létrehozásával kifejezetten azt szeretnénk előse­gíteni, hogy egymást is segítsék a cégek a boldogulásban, például jobban kihasználjuk a nagyobb projektekben rejlő lehetőségeket, a pályázatokat közösen nyújtsuk be, legyenek hazai, tehát orszá­gos, önkormányzati vagy „EU-s kiírásúak”, továbbá információt szolgáltassanak egymásnak. A ruhaiparon belül ezt az úgyneve­zett Idasztert például Kiszely Mi­hály szarvasi Szirén-elnök fogja össze. Az érdemi megvalósítás­hoz most kezdünk hozzá. Mind­ez összefügg a kamarai jelenléttel is, de meg kell mondanom, egy­előre nem sikerült érvényesíteni a középvállalkozások érdekeit s emiatt a következő két év feltehe­tően rendkívül nehéz lesz. A „gőzvágón” végső formát öltenek a blézerek. A Rutex békési üzemében készült, úgyne­vezett nehézkoníekciókat a jövő héten már egy aacheni divatcég forgalmazza. A békéscsc bai központú textilcég négy részlegében 320-an dolgoznak, nagy részük szakmunkás, és a tavalyi árbevétel 420 millió forint volt d-fotó: kovács Erzsébet Miről is van szó? A sokat emle­getett minimálbér felemelése a multinacionális cégeknél nem je­lent különösebb gondot, a kisvál­lalkozásokat pedig eközben jóté­konyan érinti, hogy 10 millió fo­rintos beruházás esetén nem kell a 18 százalékos társasági adót kifi­zetniük. Ezzel szemben a közép- nagyságú cégeket bizony megren­díti a 15-20 százalékos kötelező béremelés, sőt, jövőre újabb 10 ezer forinttal kell növelni a fize­tést, természetesen a járulékaival együtt. Milyen kompenzációt kapnak ezzel szemben? A 35-ről 33-ra, két százalékkal csökkentett tb-járulékot, ami messze nem fe­dezi a többletkiadásokat. Nőtt az egészségügyi hozzájárulás, ha­vonta 3900-ról 4200 forintra. Tényként említi meg a szövetség elnöke, hogy — a szakma sajátos­ságaiból adódóan — elég sokan nem térnek vissza a gyermekgon­dozási segély letelte után, akik után a cégeknek ki kell fizetniük a három évre eső szabadságot. Ez további pluszteher a gazdálkodás­ban, gyakorlatilag háromhavi bér. Nem szabad elsiklani az euró­pai csatlakozáshoz kötődő kérdé­sek mellett sem. Éppen a szövet­kezeti iparra jellemző, hogy már 15-20 évvel ezelőtt is megtanul­tak nyugati normák szerinti mi­nőséget produkálni, aminek most különösen hasznát tudják venni. Ez többek közt arra is jó, hogy megtartsák helyzeti előnyüket a többi keleti, bérmunkát végző or­szággal, az orosz, lengyel, bolgár, román vállalatokkal szemben. Ugyanakkor kénytelenek megal­kudni azzal a fonák helyzettel, hogy hiába az itteni folyamatos energiaár-emelések, a német be­dolgoztatok az idén is a tavalyi­hoz hasonlóan, 30 márkát adnak például ugyanannak a ruhának a megvarrásáért. (Folytatás a 3. oldalon) Tesco-terv Elkészült a békéscsabai Tesco Áruház építésére és környezetére vonatkozó részletes szabályozási terv. Békéscsaba Az érintett szakhatóságok és szomszédok javaslatai alapján átépítik és jelzőlámpával látják el a Szerdahelyi utca-Vágány utcai becsatlakozást. Az áruház megközelítésére a Szarvasi úton új forgalmi csomópontot alakí­tanak ki. Javaslat készül a Jaminával való közúti kapcsolat létesítésére a Szerdahelyi utcai vasúti aluljáró építésével. A ter­vezett beruházások megvalósí­tásában a Tesco, mint érdekelt fél költségvállalással vesz részt. A tervek a polgármesteri hi­vatal városépítészeti irodáján megtekinthetők. A lakosság itt további tájékoztatást kaphat, il­letve észrevételeit és javaslatait megteheti február végéig. ■ Kötelező a hulladékgazdálkodás Az önkormányzatnak pályáztatással kell a közszolgáltatót kiválasztani A hulladékgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásából adódó önkormányzati feladatokról Bese Erzsébet, a Környe­zetvédelmi Minisztérium hulladék-gazdálkodási és környe­zet-technológiai főosztályának szaldőtanácsosa adott tájé­koztatást megyénk jegyzőinek kedden a Békés Megyei Köz- igazgatási Hivatalban. Békéscsaba A tavaly májusban megszületett hulladékgazdálkodásról szóló XL1II. törvénnyel az önkormány­zatok kötelező feladatot kaptak. Bese Erzsébet az idén január 1- jétől életbe lépő két kormány- rendeletről szólva emlékeztetett arra, hogy a hulladékgazdálko­dási törvény a települési hulla­dékkezelés kérdéseire külön fe­jezetben tér ki. A szakfőtanácsos elismerte: a hulladék összegyűj­téséről, elszállításáról, ártalmat­lanításáról való gondoskodás nem kis tehertétel az önkor­mányzatoknak, hiszen - szak­feladat lévén - önmaguk ezt nem tudják megoldani. A kormányrendelet értelmé­ben az önkormányzatnak pá­lyáztatás útján kell a közszolgál­tatót kiválasztania a hulladék ke­zelésére. Amennyiben a telepü­lési önkormányzatok társulnak egymással, a pályáztatás proce­dúráját elkerülhetik. A közszol­gáltató kiválasztása után helyi rendeletet kell alkotni a szolgál­tatásról. Az önkormányzatok előtt álló új feladatok közé tarto­zik az önkormányzati hulladék­gazdálkodási terv elkészítése is. Problémaként merült fel a díjfi­zetés alapjának kiszámítása. Bese Erzsébet ezzel kapcsolat­ban elmondta: a tökéletes meg­oldás a keletkezett hulladék megmérése lenne, ám mivel ez jelentős költségekkel járna, cél­szerű egységnyi díjtételt megál­lapítani és a szolgáltatás gyakori­ságát figyelembe venni. Gyakor­lati tapasztalatokból merítve pél­daként említette, hogy egy négy­tagú család esetében 110 literes kuka heti egyszeri ürítése átla­gosnak mondható, ez alapul szolgálhat az egységnyi díjtétel kiszámításakor. VÁRADI KRISZTINA Nehéz elindulás után A közlekedési hatóságot érintő jogszabály-változá­sokról, valamint az okmány­irodák tevékenységéről, mű­ködési tapasztalatairól hall­hattak tájékoztatást legutób­bi értekezletükön megyénk településeinek jegyzői. Békéscsaba A megyei közigazgatási hivatal­ban tartott értekezleten dr. Szeberényi Andor, a Békés Me­gyei Közlekedési Felügyelet igaz­gatója hangsúlyozta: a gépjármű- vezetők utánképzésének szerepe felértékelődik a pontrendszer be­vezetésének következtében.- A balesetek 98%-a emberi mu­lasztás miatt történik. A járműveze­tőknél a szabályismereti és a közle­kedés-mentalitásbeli gondok jelen­tik a legnagyobb problémát - fo­galmazott az igazgató, aki az egyes közlekedési jogszabályok módosí­tásáról szólva elmondta, hogy a jár­művezetők — a vezetői engedély megszerzése utáni - továbbképzé­sére nagy szükség lenne. Gyepes László, a megyei köz- igazgatási hivatal informatika fő­osztályának vezetője az okmány­irodák működésével kapcsolatban kiemelte: a nehéz elindulás után jelenleg megyénk minden városá­ban működik okmányiroda, ám mivel az irodákban nem az ügyfél- forgalomnak megfelelő létszám­mal dolgoznak, ez a nagyobb tele­püléseken zsúfoltságot eredmé­nyez. Az okmányirodákban jelen­leg a személyazonosító igazol­vánnyal, a lakcímigazolvánnyal, a vállalkozói igazolvánnyal és a gép­járművel, illetve a vezetői enge­déllyel kapcsolatos ügyintézést végzik, a lakcímbejelentés és az útlevélkérelem a lakó- vagy tartóz­kodási hely szerinti polgármesteri hivatalban bonyolítható. v. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom