Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

KÖZMEGHALLGATÁS, (ö) A gyulai képviselő-testület január 29-én 14 órától közmeghallga­tást tart a városháza dísztermé­ben. A téma a 2001. évi költség- vetés irányelvei, a képviselő-tes­tület és a polgármesteri hivatal elmúlt évi munkája. Ezután, 16 órakor kezdődik a képviselő-tes­tület ülése. Többek között szó lesz a város középtávú, idegen- forgalmi marketingtervéről, a környezetvédelmi program el­készítéséről, a Vár u. 1. szám alatti ingatlan hasznosításáról. ÚJ LELKÉSZLAKÁS, (i) Az Okányi Református Egyházköz­ség a településen megvásárolta a Kossuth utca 24. szám alatti in­gatlant. Ebben az épületben a lelkész szolgálati lakását alakí­tották ki. Az új lelkészlakás fel- szentelési ünnepségét január 28-án, az ökumenikus imahetet záró vasárnap délelőtti úrvacso- rás istentisztelet után, 11 óra 30 perckor tartják. GALAMBOK, (ke) Az Orosházi V-46 Galamb- és Kisállattenyész­tő Egyesület kiállítást szervez szombaton és vasárnap a Pacsirta utcai Pártok Házában. A galam­bok bírálata az MGKSZ szabály­zata szerinti minősítéssel törté­nik. A díjak átadására január 28- án, vasárnap 13 órakor kerül sor. KÁRTÉRÍTÉSRŐL, (m) Filipinyi Józsefné dr. ügyvéd január 29-én, hétfőn 14 és 17 óra között ingye­nes jogi tanácsadást tart a hepati­tis C beteggé váltak nem vagyoni és vagyoni kártérítése ügyében Békéscsabán, az Andrássy út 19. sz. alatt, a Független Kisgazdapárt helyi szervezeténél. ROMA ÚJSÁG, (z) Békésen a napokban jelent meg a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat támogatásával készült újság első száma, a Békés Városi Roma Lap C. K. Ö. Az ingyenes terjesztésű, közéleti roma újság lapzártája minden hónap harmadik szerdá­ja. A lap a jövőben havonta jele­nik meg, nem csak cigányoknak. ERDÉLYI KÖR. (ke) Találkozó­ra hívják ma 16 órára a tótkom- lósi polgármesteri hivatal ta­nácskozótermébe azokat Er­délyből elszármazottakat, akik Tótkomlóson és környékén él­nek. A találkozón résztvevők megalakítják az Erdélyi Kört. SÚLYOS BALESET, (f) Tegnap délelőtt súlyos balesetet szenve­dett egy idős kerékpáros Békés­csabán, amikor a Temető sor és a Bartók Béla út kereszteződésé­ben személykocsi elé hajtott. „A TUDATLANSÁGNAK CSAK EGY TAKARÓJA VAN - A NYELV; MINEK AZT MINDUNTALAN MOZGAT­NI?” (Mikszáth Kálmán) Felvételre keresünk MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐI végzettséggel, NÉMET vagy ANGOL nyelvtudással rendelkező, fiatal munkatársat BÉKÉSCSABAI márkakereskedésünkbe. Kézzel írott, fényképes önéletrajzát küldje: Hajnal Béláné részére. Címünk: 6000 Kecskemét, ^ Sxent L. krt. 20. p MEGYEI KORKÉP 2001. JANUÁR 27-28., SZOMBAT-VASÁRNAP - 3. OLDAL Hogyan tovább, Szirén Szövetkezet? A minimálbér-emelés nagy teher a ruházati iparnak A Szirén Ruházati Szövetkezet tavaly év vé­gén ünnepelte alapításának ötvenedik év­fordulóját. Az új szövetkezeti törvény janu­ár 1-jei hatályba lépése, illetve a minimál­bér-emelés hogyan érinti a nagy múltú cég sorsát, jövőjét? — többek között erről kér­deztük Kiszely Mihály elnököt. Szarvas A törvény a nyitott tagság és a változó tőke elve szerint működő, a tagok saját gazdálkodási ered­ményességének előmozdítását elősegítő szerve­ződésként fogalmazza meg a szövetkezeteket. Az új szövetkezeti tagoknak maguknak kell gaz­dasági tevékenységet folytatni, egyénileg kell nyereséget képezni és ezt a tevékenységet koor­dinálja, segíti elő a szövetkezet - világított rá az új szövetkezeti törvény leglényegesebb változá­sára Kiszely Mihály el­nök. A törvény a kihir­detés napjától öt nap­tári évet tűz ki az új tí­pusú szövetkezetté va­ló átalakulásra. Azok­nak a szövetkezetek­nek, amelyek az eddi­gi életük során gya­korlatilag már gazdasági társasági jellegű formá­ban működtek, megvan a lehetőségük a gazdasá­gi társasággá alakulásra. Bármelyik utat választja a cég, a tagok valódi tulajdonossá válnak. Kérdésünkre válaszolva az elnök elmondta, a Szirénben történő kollektív munkavégzés jellege és szerkezete, a kialakult munkakultúra, piackul­túra és termelési kultúra determinálja azt az irányt, hogy a szövetkezet gazdasági társasággá alakuljon. Ezt a döntést a tagságnak kell meghoz­ni. Az elnök szavaiból kitűnt, az új szövetkezeti törvényt jó törvénynek tartja, ám nem látja azt az utat, azt a lehetőséget, hogy a szövetkezeti tör­vény alapján piacorientált termelést lehessen foly­tatni abban a szervezetben, amelyben jelenleg a Szirén működik. A Sziréné nagyon jó szervezet, csak nem a szövetkezeti formára van kitalálva.- A törvény biztosította öt év elegendő arra, hogy rendezzük sorainkat. Ezzel a kérdéssel a Szirén igazgatósága az 1992. évi I-es törvény megjelenése óta minden évben foglalkozott. Módszeresen készítettük elő a szövetkezetét erre a folyamatra, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az a törvény hosszú távon nem lesz tartható, s előbb- utóbb a szövetkezet működési formáját rendezni kell. Ennek azonban jogi háttere és számos gaz­dasági feltétele van. A gazdasági feltételeket az el­múlt nyolc évben megteremtettük. Véleményem szerint a Szirén alkalmassá tette magát arra, hogy a mostani törvény alapján a tagság úgy döntsön, hogy megfelelő időpontban átalakul - mondotta a szövetkezet elnöke, akit a minimálbér-emelés­ről is megkérdeztünk. A minimálbér emelése a textil-ruházati iparban, így a Szirénben is komoly pluszkiadást jelent. A szarvasi cégnél mintegy háromszáz-négyszáz ember volt érintve. A besorolási órabéreket janu­ár elsejével a rendeletben alkalmazott 230 forint­ra emelték. A minimálbérnél kevesebbet kereső fixes dolgozóknál pedig a havi bér 40 ezer forint­ra nőtt. Az átállás várhatóan éves szinten 70-80 millió forint többlet- költséget jelent. Az át­lagbér jelenleg bruttó 55 ezer forint. Az elnök felhívta rá a figyelmet, ehhez különféle bérjel­legű juttatások társul­nak. Jelentősek a mun­ka után járó egyéb jut­tatások, többek között az étkezési hozzájárulás, a nyári hónapokban a védőital, a különféle segé­lyek és üdülési csekkek, ünnepeken a dolgozók megvendégelése, a kollektívák csoportos rendez­vényeinek támogatása, illetve a dolgozók munká­ba járással kapcsolatos költségének megtérítése. A minimálbérből adódó arányeltolódásokat május 1-től tervezik rendezni. A bérváltozásból eredő pluszköltség <fz idén megtermelt többlet- jövedelmet feléli. Reményeik szerint erre az idei nyereség elegendő lesz. A többletköltség forrá­sát hosszú távon a munkafegyelem és a táppén­zes fegyelem megszilárdításával, a hatékonyság növelésével szeretnék megteremteni. Az idei gazdasági év kilátásait Kiszely Mihály ellentmondásosnak nevezte. A termelőkapacitás lekötése jobbnak tűnik, ám a rendelések aprólé­kosabb, nehezebb munkára szólnak. A piac nem fogadott el áremelést, gyakorlatilag majdnem vál­tozatlan áron kell dolgozni. A vevőállomány fize­tési kondíciója évről évre romlik, amely komoly likviditási nehézségeket okoz. ___________cs.r. A MINIMÁLBÉR, ILLETVE A BRUTTÓ ÁTLA6BÉR ALAKULÁSA AZ ELMÚLT HÁROM ÉVBEN A SZIRÉNBEN Évek Minimálbér Átlagbér 1999. 23 OOO 43 476 2000. 26 000 46 865 2001. 40 000 55 000 Ha Lányi vezetné a pártot, visszalépnének A 76 éves, kamuti Vetési Jánoshoz hajnali fél ötkor megérke­zik a Hírlap, és az utóbbi napokban, amit Torgyán József és Pallag László nyilatkozott, annak a levét az olvasás utáni etetésnél — káromkodás formájában — az állatai isszák meg. Kamut Vetési János azt már az ő, vala­mint a hasonszőrű gazdálkodók „etetésének” tartja, hogy nagyívű vidékfejlesztésről, támogatások­ról és jó termésekről beszél a földművelésügyi miniszter, illet­ve erre ráerősítenek a kisgazda- párt megyei vezetői is.- Tavaly a belvíz, majd az aszály következtében búzából hektáronkénti 30, kukoricából pedig 35 mázsás termést tudtam betakarítani - ecseteli. - Az ősz­szel elvetett búza alig fele kelt ki a viszontagságos időjárás miatt, te­hát a jó termés kifejezés már az idei évre sem állhat. A gazda nem rejti véka alá, hogy egy hektár beművelése 100-120 ezer forintot tesz ki, csak a vetőmag ára ebből 18 ezer fo­rint. A termelőknek ugyanakkor be kellett érniük 4-8 ezer forintos hektáronkénti földalapú támoga­tással és hektáronkénti 2500 fo­rintos aszálykárenyhítéssel.- A futball segítése és a hivata­lok értelmetlen felduzzasztása he­lyett nem erre kellene többet fordí­tani? - teszi fel a kérdést. Aztán el­mondja, '45-ös kisgazdaként a szí­ve hasad meg attól, ami ma a füg­getlen kisgazdapártban történik, fő­ként Torgyán József részéről. 1990- ben Vetési János alapította a párt kamuti alapszervezetét, de 1994- ben - amikor több társával együtt azt látta, hogy fent és a megyei ve­zetésben is karrierista szemszögből kezelik az FKGP jövőjét - kilépett.- Most esély van a megtisztulás­ra, és ha Lányi Zsolt vezetné a pár­tot, visszalépnénk — szögezi le. — Akkor valószínűleg a kamuti alap­szervezet is megerősödne, és nem csak néhányan jönnének össze egy-egy taggyűlésen. Persze, a vál­tozástól nem teremne több búza és kukorica, de a termelők érdemi tá­mogatása nélkül valószínűleg nem is beszélnének a vidék nagyszabá­sú fejlesztéséről és támogatásáról, amennyiben a valóságban ez nem vagy alig érzékelhető. ______mtl Hí rlapi kacsa az internetes híresztelés — A Stop internetes hírmagazinban megjelent, Hanó képvi­selőtársam és jómagam frakcióbeli kilépéséről szóló híresz­telés minden valóságalapot nélkülöz, s éppen ezért úgy fo­galmazok, hogy hírlapi kacsa kelt szárnyra — hangsúlyozta elöljáróban Tóth Imre országgyűlési képviselő. Sarkad—Budapest A honatya elmondta: a távozásukról szóló híresztelés megkérdezésük nélkül került a világhálóra. Ugyan­akkor nehezményezte, hogy a sajtó­etikai követelményeket durván megsértve jártak el az érintettek. Az egészből annyi igaz, hogy az FKGP hétfői frakcióülésén Gyimóthy Géza képviselőtársam valóban feltette a kérdést: „Van-e olyan közöttünk, aki nem tagja a pártnak?” Erre én egyedül jelent­keztem, de az ügy itt lezárult, hisz' Torgyán pártelnök is jelezte, hogy tudomása van helyzetem­ről. Tegnapelőtt sikerült beszél­nem az internetes honlap készítő­ivel, s kíváncsi lettem volna arra is, hogy honnan származott infor­mációjuk. Erre azt a választ kap­tam, hogy munkatársaik megbíz­ható forrásból értesültek kilépé­sünkkel kapcsolatosan. Ugyanak­kor kifogásoltam, hogy miért épp' az érintetteket „felejtették” el megkérdezni e témában — zár­ta válaszát a honatya.- BOTH ­VÉLEMÉNY CSATH RÓZA Százéves korom Ritka tudás birtokosa az a falusi turizmusra berendezett ezüstsző­lői para'sztház, ahol legutóbb vendégeskedtem. Már ha tudásnak mondható, hogy a ház maga választ vendéget. Az ember jön-megy, nézelődik, azután az apró konyhában találja magát, egyenesen a nyitott kémény alatt. A háziak szerint a száz­éves korom csípős szagát senki nem hagyja szó nélkül: van, aki azt mondja, büdös, más azt, hogy annyira ó ez az illat. A vastagon le- rakódptt korom jellegzetes szaga csak annak esik jól, aki gyermek­korában is szerette. Elég egy szippantás, hogy úgy érezze, köze van ahhoz a házhoz. Igazából már egészen másutt jár akkor, mint e sorok írója is. Mond­juk a nagyszülők bánomkerti udva­rán, ahol az a füstölő állt. Az ablak nélküli házikóba bebújni öt-hat évesen igazi bátorságpróbának számított. Azután ott volt a nyáron is hűvöst tartó kamra, ahol a rúdon akkurátusán sorakoztak a füstölt kolbászok, szalámik és szalon­nák. A nagyszülők házára, udvarára emlékezve a paraszti világra mindig is jellemző tisztaság és a rend jut eszembe. A rend és a har­mónia nemcsak a háztájiban, de a lélekben és a fejben is. S a kimon­dott szavak, amelyeknek súlya és íze volt. Az a belső rendből faka­dó biztonság, ahogy az ember tudta a helyét és tette a dolgát. Ha első hallásra avíttnak is tűnnek ezek a gondolatok, én a sors­tól való egyik legnagyobb adománynak ma is azt tartom, ha az em­ber megtalálja a helyét és tehetsége szerint teheti a dolgát a vüágban. Az a világ és a mostani annyira más, ám egyre kevesebben vannak, akik mesélni tudnak ezekről a különbségekről. A falvak kultúrájáért alapítvány a múlt értékei mentéséért két endrődi asszonyt tüntetett ki. A munkásságuk akár a nyitott kémény, őrzi a régvolt, figyelemre érde­mes paraszti kultúrát. Hitelesen szól az utánunk jövőkhöz, azokhoz, akiknek az orrában már nem lehet ott a százéves korom illata. ■ Vendégkommentár PATAKI MIHÁLY Ami bejön a vámon Ismerős ugye a régi közmondás? (Kis túlzással) amióta világ a vi­lág, az államok előszeretettel alkalmazzák a vám intézményét. Gróf Lónyai Menyhért 1867-ben létrehozta a Magyar Királyi Pénz­ügyőrséget. Első vámtörvényünk 1924-ben született meg, a máso­dik világháború után viszont a „pangás” évei következtek: néhány száz külkereskedelmi joggal felruházott cég létezett. A nyolcvanas évek második felében már 3400, ma pedig 200 ezer ilyen cég ad munkát a vám- és pénzügyőrségnek. Újabb vámtörvényünket 1995-ben fogadták el, mely tavalyi módosítása után gyakorlatilag „eurokonform” lett. Még egy kis „számtan”: míg tíz éve 146 milliárd forint állami bevé­telt „termelt” a vám- és pénzügy- őrség, tavaly 1850 milliárdot. A világ a nemzetközi vámnapot a Vámegyüttműködési Tanács 1953. január 26-ai megalakulására utalva, 1983 óta ünnepeli. Mi 1992-től, amikor 125 éves fennállásunkról is megemlékezhettünk. A Gyulai Vámhivatal teljesítménye az országos eredményekkel azonos lendülettel fejlődik. Hinnék, hogy tavaly például 200 ezer ka­mion vámkezelését oldottuk meg szinte várakozásmentesen?! Emel­lett 2 milliós utasforgalmat engedtünk át a határon. Az is beszédes, hogy 32 ezer külföldi utas igényelt vissza áfát Gyulánál magyaror­szági vásárlásai után, mégpedig 7,6 milliárd forint értékű áru után. A munkánk - talán nem kell bizonygatni - egyre több és nehe­zebb, a létszámunk változatlan. (A vám- és pénzügyőrség súlyához képest az anyagi elismerés meg...) A társadalom joggal várja el, hogy minél kevesebb italt, cigarettát, üzemanyagot és mást csempészhesse­nek át határainkon. Tavaly csaknem 700 felderített szabálysértés, 51 feltárt - kábítószerrel, lopott autókkal, áfacsalással kapcsolatos - bűncselekmény elkövetői akadtak fenn hálónkon. Európa összes ha­tárátkelőhelyei közül a gyulai a hatodik volt a kábítószer-felderítésben. Visszatérve a közmondásra: szeretnénk, ha a vámon általunk beszedettekkel mielőbb révbe érne az ország... A főhadnagy szerző a Gyulai Vámhivatal parancsnokhelyettese ■ Újra Velkey Gábor az elnök A Szabad Demokraták Szö­vetsége csütörtöki küldött- gyűlésén ismét Velkey Gá­bort választotta megyei el­nöknek. ________Békéscsaba________ A tisztújítón Pelcsinszki Bolesz- láv mellett alelnök lett az oroshá­zi Kovács Lajos is. Az elnökségbe került még Szelezsán Péter, az ötödik személyről - a mostani szavazatazonosság miatt — leg­közelebb döntenek. Az országos tanácsnak hivatalból tagja Velkey Gábor, s ezentúl Pap János bé­késcsabai polgármester is a testü­let tagja. A küldöttgyűlésen jelen volt Szent-Iványi István, a legutóbbi felmérések szerint 7 ezer tagot számláló párt alelnöke is. ifi Ízelítő a január 28-ai szám tartalmából: Most sem csökkentették létszámukat a hon­atyák... * Mit mond Jimmy özvegye? * Idézetek megyebeli kisgazdáktól * Párosrepülés: Lányi Zsolt és Csúcs László Arcképe * Új alapítvány Gyulán * Rózsa végleg visszavonul — s szól Zemplényiről is Jön, illetve már itt is van a VASÁRNAPI SZUPEREXPRESSZ. A ma 19 és 20 óra között, a 66/527-238-as telefonon feladott apróhirdetését már holnap ol­vashatja a Békés Megyei Hírlap Vasár­nap Reggelben! Ára: soronként, áfával együtt mindössze 125 forint! Az a világ és a mostani I annyira más. Gyakorlatilag „euro­konform” lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom