Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

MEGYE KORKÉP 2001. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK - 5. OLDAL Pályázat A Gyula és Ditzingen kö­zött köttetett testvérvárosi kapcsolat tízéves évfordu­lójára pályázatot hirdetett a Német Iskolaegyesület és a Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat. A tízéves testvérvárosi kapcsolat jubileumára májusban Ditzin- genben, októberben Gyulán ren­dezvénysorozatot tartanak. A Német Iskolaegyesület és a Gyu­lai Német Kisebbségi Önkor­mányzat általános és középisko­lás, valamint felnőtt kategóriá­ban pályázatot írt ki magyar és/vagy német nyelven „10 éves a Gyula—Ditzingen testvérvárosi kapcsolat” címmel. A beküldött munkák kétnyelvű kiadványban jelennek majd meg. A műveket február 20-áig várják a Németvá­rosi Óvodában, az eredményhir- detést március 19-én tartják, b. m. Lakossági segítséggel Minden nyolcadik határ­sértőt lakossági jelzésre fogtak el az Orosházi Ha­tárőr Igazgatóság járőrei az elmúlt évben. A biztonsági és az éjjeli őrökön kívül egyre gyakrabban tesznek bejelentést a hívatlan ven­dégekről a határtérségben gazdálkodó, illetve az ott közlekedő állampolgárok. A járőrök 2000-ben összesen 803 határsértőt fogtak el, közü­lük 103-at lakossági információk alapján. Lökösházán 23, Batto- nyán 22, Nagylakon 19, Bihar- ugrán pedig 16 illegális beván­dorló elfogására került sor a helybeliek közreműködésével. A lakosság mellett a helyi pol­gárőr egyesületek tagjai is szá­mos esetben nyújtottak segítsé­get a határőröknek: ők 10 határ­sértő elfogását könnyítették meg az elmúlt évben. A két testület együttműködését bizonyítják a közös határőr-polgárőr járőrözé­sek; ezek eredményeképpen je­lentősen javult a határterületen élő lakosság biztonsága, m. qv. Pénzbírsággal A Vám- és Pénzügyőrség Dél-al­földi Regionális Parancsnokságá­nak vámhivatalai 82 jogsértő cse­lekményt derítettek fel a január 1-jétől 7-éig tartó héten összesen 1 millió 61 ezer 434 forint érték­ben. A szabálysértési eljárások alkalmával 637 karton cigarettát, 60 liter szeszes italt, 65 liter tisz­ta szeszt, 1194 szárazelemet, 417 petárdát és 600 CD-lemezt foglal­tak le a vámosok. Az elkövetők­kel szemben a vámhivatalok 376 ezer forint pénzbírságot szabtak ki, és vételeztek be - közölte la­punkkal Bunyevácz Miloje őr­nagy, a regionális parancsnokság sajtófelelőse. |0H| Nem kell otthonról hozni a gyógyszert A várható problémákra december végén derült fény - mondta a főigazgató Megkérdeztük olvasóikat Az év végével megszűnt a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban a hármas igazgatói vezetés. Helyébe a kórház­fenntartó megyei önkormányzat döntésével egyszemélyi irányítás lépett, január elsejétől. A kinevezett főigazgató, dr. Kovács József — miután a munkáltatói jogok az ő hatás­körébe kerültek - az eddigi és a tisztsége alól a nyugdíj- korhatáron túl felmentését kérő orvosigazgató helyébe új orvosigazgatót nevezett ki, ápolási igazgatóként tovább folytatja munkáját a korábbi vezető, csupán a gazdasági igazgatótól vált meg kölcsönös megegyezéssel. Gyula A tisztséggel a volt gazdasági igazgató helyettesét bízta meg, mondván, a kórház előtt álló fel­adatok a napi pénzügyi gazdálko­dást helyezik előtérbe. A főigaz­gató nem titkolta, a megyei kór­ház kissé túlvállalta magát, még a csődhelyzet rémképét is előreve­títették a számítások. A történet több kérdést is felvetett...- Felvetődött a kérdés, mivel tíz éven át azt hallottuk a megyei kórházról, hogy a ,, bezzeg kór­ház", ahol fejlesztik a műszerállo­mányt, nagy beruházásokat indí­tanak. Most először hangzott el a csődközeli helyzetre utalás. Ezek szerint éveken át titkolóztak? — tettük fel a kérdést dr. Kovács Jó­zsef főigazgatónak.- Valóban, az elmúlt tíz év­ben, de különösen a teljesítmény­arányos finanszírozás bevezeté­sét követően, 1993—94-től nagy részben a kontrollingos gazdálko­dásnak megfelelően, pazar öt éve volt a kórháznak! Ám az utóbbi két évben, és főleg a 2000-es év­ben, mivel sok intézmény felzár­kózott a korábban élelmesebbek mellé, látható lett, hogy a gazdál­kodás egyre nehezebb lesz. A csődhelyzetet, sőt a csődközeli helyzetet is mindenképpen el kell kerülni, ha úgy tetszik, szinte mindent kiküszöbölésének a szolgálatába kell állítani. Az idén olyan előrelátható teljesítések várnak ránk, melyek teljesen nyilvánvalóvá teszik a szigorú Mi a legelső feladat? pénzügyi gaz­dálkodást. Ne- - Minél előbb túl lenni a nem éppen szivet melengető problé- vezetesen, a bér- mákon és teljes odaadással, együtt minden kórházi dolgozó­kérdés komplex val azon fáradozni a nap 24 órájában és az év 365 napján, kezelése, a tör- hogy a hozzánk problémákkal, panasszal, betegséggel fordu- vényileg vállalt ló lakosok semmit ne érezzenek az elhangzottakból. Teljes bi- beruházási ön- zalommal forduljanak a megyei kórház minden orvosához, részek biztosítá- ápolójához, munkatársához, hisz bennünket elsősorban az el­múlt 155 év tisztességes elődeinek emléke, munkája és elis­merése éltet — mondta dr. Kovács József. A főigazgató szerint a legfontosabb, hogy a betegek semmit ne érezzenek meg a fentiekből D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET tett törvényi kötelezettségeinket. Biztosan meg kell lennie a beru­házási önrészeknek, a minimál­bérnek és a csődhelyzet elkerülé­sének. Az önrészek teljesítendő összege 289 millió forint, a mini­málbér kihatása várhatóan meg­haladja a 400 millió forintot eb­ben az évben. sa, a minimum­feltételek leg­alább valami­lyen szintű teljesítése, mert en­nek teljes mértékű megvalósítása ebben az évben biztosan lehetet­len. Úgy gondolom, itt nem való­di titkolózásról volt szó, sokkal inkább arról, hogy a számszaki adatok feltárása meglepetéssze­rűen hatott mindenkire. A törté­net arról szól, hogy a kórháznak megvoltak a bevételei, amint re­mélhetőleg ezután is meglesz­nek, a különbség viszont mára az lett, hogy teljesíteni kell az emlí­- Előfordulhat-e, hogy hetente egyszer lesz tiszta lepedő és a be­tegnek kell hoznia otthonról a gyógyszert?- Ilyen intézkedésekre bizto­san nem fog sor kerülni! Ésszerű­sítéseket tervezünk a gyógyszer- és anyaggazdálkodásban egy­aránt. Vannak tartalékaink és ter­veink minden felmerülő anyagi probléma kezelésére.- Igaz-e, hogy befagyasztották a kórházi béreket? — Ez a híresztelés nem igaz! Hisz a minimálbér kezelésén túl­menően a kontrollingos (a dönté­sekben a vezetést segítő, tárgyalá­sos, osztályos, egyeztetéses rend­szer) gazdálkodás folytatásaként kezelni szeretnénk érdekeltségi formában a felmerülő bérfeszült­ségeket is.- Az igaz, hogy a volt gazdasá­gi igazgató, Vinnai Szilárd több millió forintos végkielégí­tést kapott?- A volt gazdasági igaz­gató magas vezetői állása, beosztása 2000. december 31-én 24 órakor meg­szűnt. Kórházi közalkal­mazottként folytathatta volna munkáját, melyet nem fogadott el, így közös megegyezéssel váltak el útjaink. A törvényi lehető­ségeknek megfelelően tör­tént az elszámolás a tulaj­donos egyetértésével és jóváhagyásával.- Önt október 20-án vá­lasztotta meg a megyei közgyűlés főigazgatónak. Ugyanakkor Vinnai Szilárdot váratlanul érte menesztő döntése január elsejétől. Az eltelt idő alatt nem volt szó arról, miként lesz 2001-ben?- A megyei önkor­mányzat munkám segítése és úgymond tisztán induló kezdése érdekében szeret­te volna átadni nekem a korábbi örökséget, de a fel­merülő konkrét, várható problémákra december legvégén derült fény, és ezért döntöttem az ismert megoldás mellett.- Voltak-e gondok a gazdálko­dással? S ha igen, miért éppen a korábbi helyettest bízta meg a gazdasági igazgatói teendőkkel? — A múlt gazdálkodási gondjai­nak, problémáinak feltárása, érté­kelése, úgy gondolom, nem az én feladatom. Én pályázatomat ez év január elsejétől a kór­ház jövőjének segíté­se, működésének biz­tonsága érdekében nyújtottam be. A he­lyettesek sorsa - me­lyet én is gyakoroltam 12 éven át — speciális, ha tudnak a dolgok ál­lásáról, alakulásáról, ha nem, a helyettesek nincsenek, soha nem voltak és nem is lesznek döntési pozícióban.- Terheli Vinnai Szilárdot fele­lősség a kialakult helyzetért? — Az első számú vezetőt vagy vezetőket lehet felelősségre vonni és senki mást egy intézetben! A volt gazdasági igazgatónak én a munkáltatója korábban nem vol­tam, így felelőssége kérdésének megállapítása nem is volt és nem is lesz tisztem. szőke maróit Fekete Mihály- né, 42 éves, do­bozi rokkant­nyugdíjas:- Abban a kivételezett helyzetben vagyunk, hogy a mi csa­ládunkat nem igazán érinti a tö­megközlekedés díjtételeinek emelése. A férjem huszonéve Volános, s ezért valamennyiünk­nek „Volános-bérlete” van, ma­gyarul: az ország teljes területén díjmentesen utazhatunk. Termé­szetesen a drágulásról értesül­tem, amit magánemberként so­kaitok, de ha azt is mérlegelem, hogy a társaságnak szinten tarta­nia, sőt mi több, fejlesztenie kell. Kocsány Jó­zsef, 36 éves, dobozi tar­goncavezető:- Nem kü­lönösebben örülünk a buszjegy s a bérlet áreme­lésének, de sajnos ez van. A szolgáltató határozza meg az árakat. Jelenleg a családból sen­ki sem ingázik, de vélhetően már a közeljövőben Békéscsa­bán fogok dolgozni, s akkor már a saját zsebemen is megérzem az áremelés következményeit. A mai bérekhez, az én zsebemhez viszonyítva a 7 százalékos ár­emelés sokat jelent. Valahol azért a Volánt is megértem, hisz' az ott dolgozók is pénzből él­nek, s a buszok sem vízzel men­nek. Bottó Péter- né, 50 éves, dobozi jöve­delempótlás:- Szeren­csére ritkán utazom, ezért engem sze­mély szerint nem igazán érint. Közvetetten azért részese vagyok az ese­ménynek, mert a fiam Békéscsa­bán tanul, s ennélfogva minden nap bejár, tehát a drágulás pénz­tárcánkra gyakorolt hatását megérzi a család. Ami a legin­kább elszomorít az az, hogy a segély összege nem emelkedik, munkalehetőség alig akad vidé­künkön, de az ára mindennek emelkedik. Débreczeni Jánosné, 32 éves, dobozi anyuka:- Egyelőre még gyesen vagyok, igen keveset uta­zok, ezért most még nem igazán érint a tö­megközlekedés díjtételeinek emelése. A kislányom viszont nyolcadikos, jövőre továbbtanul, s lejár a gyermeknevelésim is. Munka után kell néznem, és a gyereknek mindenképpen ingáz­nia kell. Ennél fogva lehetséges, hogy jövőre ketten is utazunk, s akkor még húzósabb lesz a hely­zet. A sógorom jelenleg is busz- szal közlekedik, de neki vala­mennyit térít a cég az utazási költségeiből. b. i. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Eltűnt gyermekek keresése A Duna Televízióban ked­den, a Csellengők című mű­sorban az eltűnt gyerme­kekről volt szó. A bemuta­tott gyermeksorsok között újra hallhattunk a gyulai Szathmáry Nikolettről is. Gyula A műsorból kiderült, ma Magyar- országon 27 386 személyt köröz­nek, közülük eltűnés miatt 4853- at. A műsor készítői azt remélik, a nézők valahol, valamikor felis­ELTŰNT SZEMÉLYEK MAGYARORSZÁGON A körözött személyek közül eltűnt 4853 18 éven felüli 3787 18 év alatti 799 14 év alatti 267 merik az eltűnteket és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy család­jukhoz visszakerülhessenek. Lát­tuk az édesanyja által csendes, szófogadó fiúnak jellemzett pécsi egyetemistát, akit legutoljára épp megyénkben, Lökösházán re­gisztráltak, amikor Romániába távozott. Viszontláthattuk a ba­jai, 12 éves kisfiút, Till Tamást, aki kerékpárjával a vadasparkba indult, és azóta nyomtalanul el­tűnt. Hasonló a sorsa a gyulai, hét és fél évesen eltűnt Szathmáry Nikolettnek is, akit - vasárnap lesz három éve - hiába várnak haza. A műsorban édes­anyja, Szathmáry Sándorné el­mondta, a törökzugi ABC előtt látták kislányát utoljára. Hiába he­lyeztek ki plakáto­kat, került rá Niko­lett fotója a gyufás- dobozokra, vitték a Gyulai Húskombi­nát kamionjai arc­képes felhívásaikat több ország­ba, nincs valóságos hírük gyer­meke hollétéről. Amint a műsor­ban bemutatott édesanyák, ő sem adja fel a reményt. sz. m. Boldogtalanok a Békés Megyei Jókai Színházban A boldog új év első bemutatóját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jóvoltából Füst Milán Boldogtalanok című darabjának bemutatójával kezdi holnap este a Békés Megyei Jókai Színház. A (nagyon) ritkán játszott színdarab vendég­rendezőjével, Telihay Péterrel a bemutató előtt beszélgettünk. Telihay Péter a nyolcvanas évek közepén előbb a Színművészeti Főiskola dramaturg szakát végez­te el. A kilencvenes években ren­dezőként is diplomát szerzett. Pá­lyáját Szegeden, a Nemzeti Szín­házban kezdte. Jelenleg Nyíregy­házán a Móricz Zsigmond Szín­ház rendezője. Legutóbb a buda­pesti Thália Színházban Akuta- gava Rjunoszuke A nap kapujá­ban című darabját állította szín­padra. Békéscsabán Konter Lász­ló igazgató meghívására rendez.- Az igazgató úr azzal keresett meg, amikor Békéscsabára hívott, hogy Gáspár Tibor számára keres­sünk egy olyan darabot, amely­ben a tehetségéhez méltó szerep található. Én régi szerelmemet, a Boldogtalanokat ajánlottam. Hál' istennek most már a bemutatóra készülünk. Szeretném, ha leírná, hogy na­gyon jól érzem magam itt a békés­csabai színházban, a társulat, a kitűnő színészek tehetsége nagy ajándék számomra a sorstól.- A lexikonban az olvasható a darabról, hogy Füst Milán natu­ralista módon írta. Mit jelent ez ma? — Azt, hogy nagyon hasonlít az életre. Olyan, mint az élet. Nincs benne semmiféle költői girland, ami művészetté tenné, pedig ettől az. Furcsa, amit mondok, de a szó hagyományos értelmében nem művészet ez a színdarab, ám azért is művészet, mert elképesz­tően jól van megírva. Ennek kö­szönhető, hogy egyáltalán nem fogott rajta az idő; a nyelvezete ma is időszerű. Szereplői úgy be­szélnek, mint mi.- Füst Milán pesszimizmusá­val sok esetben a kortársai sem tudtak mit kezdeni. A Boldogtala­nokat 1914-ben írta, első szín­műve volt. Munkáskömyezetben játszódik. A tragédiába torkolló szerelmi háromszög történetét az Est egyik újsághíréből vette a szer­ző. Gondolja, hogy sikerre számí­tanak vele a mai dáridós világ­ban? — Ez kétesélyes dolog, hiszen a dráma annyira a hétköznapok­ról szól, hogy talán éppen emiatt lesz átütő siker a közönség köré­ben. Persze az is lehet, hogy a néző annyira magára ismer, hogy nem akarja magát látni benne. Reméljük, hogy sikert fogunk aratni.- Korábban ren­dezett Füst Milán- darabot?- Nem, de sze­rencsém már volt hozzá. Még a buda­pesti Katona József Színházban Székely Gábor rendezte Füst Milántól Catullust. Főiskolásként ennek az előadásnak vol­tam a rendezőasz- szisztense.- Füst Milán majdnem Nobel-dí- jat is kapott a múlt század negyvenes éveiben, nem tartó­ik a sokat játszott zínpadi szerzők kö- é.- Ennek az is oka, hogy ő ma­ga elzárva tartotta színdarabjait a színházak elől. Egyedül a Boldog­talanokat látta volna viszont szí­vesen a színpadon. A darab a Nyugatban jelent meg 1915-ben. Bemutatására csak két kis magán- színház vállalkozott a húszas években, azóta gyakorlatilag elfe­lejtették. Füst Milánt ma kezdik a szín­házak felfedezni. A Catullus óta több színműve került bemutatás­ra a magyar színpadokon.- Kiket láthat a főbb szerepek­ben a január tizenkettedikei pre­mier közönsége?- Gáspár Tibor Jászai-díjast, Muszte Annát, Kovács Editet, Tar­soly Krisztinát, Karczag Ferencet, Mészáros Mihályt és Hodu Józse­fet. A díszlet Menczel Róbert, a jelmez Zeke Edit Jászai-díjasok munkája. PÁNICS SZABÓ FERENC A tömegközlekedés drágulásáról Húber Vilmos szerepében Gáspár Tibor Jászai-díjas színmű­vész (jobbról), mellette Karczag Ferenc dr. Beck Gyula szere­pében D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom