Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-29 / 24. szám
10. OLDAL - 2001. JANUÁR 29., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Felbecsülhetetlen értékek a levéltárban A levéltárakban őrzött régi iratok legnagyobb ellensége az idő. A legmodernebb állományvédelmi berendezések csak az Országos Levéltárban és a Széchenyi könyvtárban védik a dokumentumokat. A helyi intézményeknek meg kell elégedniük az időnként végzett gombaölő fertőtlenítéssel, a portalanítással, a rendszeres szellőztetéssel, és anyagiak hiányában a csekély mértékű restaurálással. Gyula- Mekkora összeget fordítanak évente állományvédelemre? — kérdeztük dr. Erdmann Gyulát, a Békés Megyei Levéltár igazgatóját.- Kétségtelen, hogy a szakma egyik legnagyobb gondja az állományvédelem, hiszen a levéltárakban őrzött anyagok harmada károsodott. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a célra pályázati alapot különített el, melyből a megyei levéltár évi egykét millió forintot nyer. E forrás nélkül gyakorlatilag nem tudnánk az állományvédelemre áldozni, és értékes dokumentumok pusztulnának el. A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatai nélkül pedig publikációs, informatikai és más munkáink lehetetlenülnének el. — Melyek a levéltár legértékesebb iratai?- Különleges értékek a 18-19. századi megyegyűlési jegyzőkönyvek. Hasonlóan értékes a több száz darabból álló kéziratos térképgyűjteményünk, amely a Körösök régi folyását, valamint a szabályozást örökíti meg, mások pedig a települések 18-19. századi szerkezetét, határát, határhasználatát. Kiemelten értékes a polgári hagyományokat megörökítő Kner család és a nyomda levelezése is. A több száz éves dokumentumok többsége a helytelen tárolás következtében károsodott. A megyegyűlési jegyzőkönyveket például sokáig a mai városháza egykori Erdmann Gyula a szarvasi Bolzák 1808-ból származó családfájának dokumentumát tartja a kezében o-fotó, kovács Erzsébet börtönének padlóján tárolták, ahol a kötetek egy részét nedvesség és penész támadta meg.- Milyen módszerekkel védik a levéltári dokumentumokat1- Néhány évvel ezelőtt költöztünk át a városháza nyirkos épület- szárnyából a jelenlegi helyünkre. Akkor kétezer folyóméternyi iratot kezeltünk etilén-oxidos fertőtlenítéssel a nedves levegő okozta pe- nészesedés miatt. A Petőfi téri épület száraz falai már alkalmasak a dokumentumok tárolására, a levegő páratartalma megfelelő. A helyiségek fűthetőek, így folyamatosan 15 fok körül tartjuk a hőmérsékletet azokban a helyiségekben, ahol munkaszoba is van. A teljes épületet azonban anyagi okokból nem tudjuk folyamatosan fűteni. A legjobb megoldás a klímaberendezés lenne, de erre egyelőre nem tudunk áldozni. Marad a rendszeres portalanítás, a szellőztetés, és még így is azt kell mondjam, a hazai viszonyok között jól állunk az állományvédelem tekintetében.- A Békés Megyei Levéltár saját restaurátori műhellyel rendelkezik. Milyen munkákat végeznek el itt?- A nem kifejezetten nagy értékű köteteket gondozzuk helyben úgy, hogy szétszedjük azokat, oldalanként fertőtlenítjük, restauráljuk és újrakötjük. A nagyobb munkákat, mint például a A levéltárak feladatairól Nyilvántartják azokat a szervezeteket, ahol történeti értékű iratokat (is) hoznak létre. Önkormányzatok, államigazgatási szervek, többségi állami tulajdonban lévő vállalatok irattárait ellenőrzik. Elbírálják, jóváhagyják az irattári selejtezéseket. A kutatók munkáját segédletekkel és fonáskiadványok öszsze- állításával segítik. Jelentős kutató és ügyfél- szolgálati tevékenységet végeznek, ezen belül segítséget nyújtanak például a munka- viszonyok igazolásához. Főként a '90-es évek elején, de még ma is több ezer ügyfélnek szolgáltatnak adatot a kárpótlással és a hadigondozással kapcsolatban. kétszáz éves megyegyűlési jegyzőkönyveket, a központi műhelyekbe küldjük. Egy-egy példány restaurálása közel 300 ezer forintba kerül, ezért erre csak pályázaton elnyert pénzből nyílik lehetőségünk. — Tavaly a levéltárakat is elérte a közintézményi szférában megindított létszámleépítés. Valóban telített a szakma?- Szó sincs róla. A jelenlegi létszám a törvény szerint ellátandó feladatok alsó minimumához elég. Szükség lenne középfokú restaurátor képzésére, hogy a helyi intézmények házon belül oldják meg a kevésbé értékes, de fontos dokumentumok fertőtlenítését és restaurálását. Átlagosan húsz százalékos létszámnövelésre lenne szükség, de a finanszírozás oldalát tekintve azt kell mondjam, annak is örülünk, ha a jelenlegi ezerkétszázas országos dolgozói létszámot, és ezen belül a megyei levéltár 25 fős állományát tartam tudjuk. BARACSI MAGDOLNA Hőkezeléssel a daganatok ellen A teljes testi hipertermia hatékony terápiás lehetőség A hőkezeléssel gyógyított rákos betegek 40 százalékának javult az állapota — mondja a főorvos. Az eljárást azoknál alkalmazzák kiegészítő kezelésként— altatásban 42 fokra melegítik a beteget — akik nem reagálnak másfajta gyógymódokra. A teljes testi hipertermia módszere ma még kutatási stádiumban van. Budapest Tapasztalatairól dr. Magyar Tamás, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa nyilatkozott.- Ön azt mondta, hogy a sajtónak köszönhetően nagy az érdeklődés ez iránt a kezelés iránt, de ugyanakkor csodákat ettől az úgynevezett hőkezeléstől sem lehet várni. Éppen egy éve foglalnyos onkológiai terápiára már nem reagálnak.- Egy-egy ilyen hőkezelés hány percig vagy hány óráig tart?- Már az elővizsgálatok is meglehetősen macerásak, hiszen amikor a beteg jelentkezik, egy onkológus megnézi, hogy egyáltalán indokolt-e a kezelés, és ez nagyon fontos, hogy etikailag stabil legyen. Ha indokolt, akkor meg kell nézni egy kardiológusnak és utána meg kell nézni az altatóorvosnak, hiszen az egész testhőkezelés hat órás altatásban történik. Tehát három óra alatt felmelegítik, egy-másfél óra, amíg 42 fokon tartják, utána egy óra, amíg lehűl, és utána még az intenzív megfigyelés és a következő nap, ha nincs komplikáció, hazamehet.- Ezt a kezelést 42 fokon csinálják, ez a remény 42 foka. Hányszor kell ezt elvégezni? A terápia még kísérleti szakaszban van A fővárosi gyógyító intézménynek egy év után már vannak saját eredményeik és ismerik a nemzetközi tapasztalatokat. A rákos daganatok kezelésében a teljes testi hipertermia néhány éven belül bizonyosan általánossá válik. Öt vagy hat év lesz ez az idő, azt még senki nem tudja megmondani. Teljesen úgy tűnik, hogy a sebészi kés, a sugárkezelés és a gyógyszerterápia mellett ez lesz a negyedik hatékony terápiás lehetőség. koznak ezzel és legalább 600 beteget kezeltek. Ebből a 600-ból mennyien gyógyultak meg?- Azokról a betegekről, akikről az aktív onkológia lemondott, hogy nincs értelme tovább kezelni, mert a kezelés mellékhatása sokkal súlyosabb, sokkal gyakoribb, mint a várható hatás. Ezeknél a betegeknél körülbelül 40 százalékban tudtunk úgy valamiféle eredményt elérni - életminőség-javulást, tumorkisebbe- dést -, hogy a beteget nem viselte meg a kezelés - mondja dr. Magyar Tamás.- Mégis, milyen betegségeket kellett kezelni, milyen szervi bajokat?- A leggyakoribb az emlőtumor, a tüdőtumor és sajnos egyre több fiatalnál egyre nagyobb számban a bélrendszeri, a végbél- és vastagbéldaganat. Nemcsak a fővárosból jönnek a betegek, hanem az országból mindenhonnan. Hangsúlyozom, olyan betegek, akik a hagyomá- Senki nem tudja. Ezért van az orvos-biológiai kutatás stádiumában. Mindenütt a világon, ahol csinálják, az Egyesült Államokban, Németországban és most már nálunk, a harmadik kezelés után csináljuk a kontrollvizsgála- tokat, CT-vel, MR-rel, és akkor eldöntjük. Ha a beteg lényegesen javult, akkor folytatjuk, ha a beteg nem javult lényegesen, akkor abbahagyjuk a kezelést.- Ez a hőkezelés 42 fokon megakadályozza a sejtek további terjedését?- A daganatos sejtek - miután nagyon bő a vérellátásuk és tulajdonképpen a hő a vért melegíti fel - sokkal jobban felmelegednek, mint a normál sejtek. A hőnek önmagában van tumorpusztító hatása, de talán ennél fontosabb, hogy a felmelegített daganatos sejtbe sokkal könnyebben és sokkal nagyobb koncentrációban jut be a kemoterápiás szer, tehát a hőterápia nem valami helyett van, hanem valami mellett. ■ „TELJES IGAZSÁG NINCS, CSAK FÉLIGAZSÁG, a BAJ ABBÓL SZÁRMAZIK, HA EGY FÉLIGAZSÁGOT TELJES IGAZSÁGKÉNT KEZELNEK.” (Alfred North Whitehead)