Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-29 / 24. szám
6. OLDAL - 2001. JANUÁR 29., HÉTFŐ G A Z D A S Á G Röviden BERUHÁZÁSRA. (1) Végegyháza önkormányzata egy korábbi döntése értelmében a szennyvíz- beruházásra 8 millió forintot különített el a 2001. évi költségvetésében a gázrészvényekért kapott visszatérítésből. Ez alapján a községben lakossági hozzájárulás nélkül, önkormányzati beruházásként indulhat idén a szennyvízhálózat építése, amely az első ütemben a telep bővítését, valamint a belterületen a központi csatornahálózat kiépítését jelenti. GYEPMESTER. (1) Végegyházán ismét elszaporodtak a kóbor ebek a településen, ezért az ön- kormányzat januárban újra szerződést kötött a battonyai városellátó szervezettel a gyepmester alkalmazására. A szerződés alapján február 1-jétől minden páros hét szerdáján begyűjtik a gazdátlan állatokat és a battonyai telepre szállítják. Azokat az ebeket, amelyekért nem jelentkezik a tulajdonosa, elaltatják. Az önkormányzatnak ez a szolgáltatás 8000 forint plusz áfa kiadást jelent alkalmanként. KÖZVILÁGÍTÁS, (i) Kéthalom Dévaványa városának egyik külterülete. A sárréti város képvise- lő-testülete nemrég úgy döntött: az önkormányzat idén megrendeli és kivitelezteti a közvilágítás terveit a kéthalmi közterületen is. FÉLEZER ALATT, (i) Vésztőn - a szikes legelőknek köszönhetően — hosszú évtizedekre visz- szanyúló hagyománya van a szarvasmarha- és lótenyésztésnek. Jelenleg viszont a vésztői lakosság összesen már csak 269 szarvasmarhát és 163 lovat tart. FORDULT A KOCKA, (i) Vésztőn területén összesen 58 kiskereskedelmi üzlet tevékenykedik. A legtöbb bolt élelmiszert és egyéb háztartási anyagokat, illetve zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz. Tíz éve még a vésztői kiskereskedelmi egységek 90 százalékát az Áfész működtette, jelenleg viszont egyetlen Áfész üzemeltette bolt sincs a településen. TÁMOGATÁSOK, (i) Szeghalmon a helyi önkormányzat minden háziorvost öt-ötszázezer forintos támogatásban részesített. A doktorok a pénzt nagyértékű, fontos eszközök beszerzésére kapták a várostól. „LEHET, HOGY A KEMÉNY MUNKA NEM AZONOS A TEHETSÉGGEL, DE AZ BIZTOS, HOGY A LEGJOBB HELYETTESÍTŐJE.” (James A. Garfield) Ma már luxus a fodrász hetente Ági nem adja alább, mert a cég jó hírénél nincs jobb reklám Hajdan nem volt abban semmi különös, ha egy közértes vagy védőnő frissen fodrá- szolva kezdte a hetet. Ami akkor természetes volt, ma már luxus. Napjainkban inkább csak a vezető beosztású nők engedhetik meg maguknak, hogy minden héten beüljenek a fodrász székébe. Szarvas Nagy Zoltánná Ági 1977-ben a Békés megyei szolgáltató szövetkezetnél kezdett dolgozni. Később gebines lett. Tíz éve nyitotta meg saját fodrászüzletét a városközpontban.- A forgalom az elmúlt öt évben felére csökkent. A vendégek többsége négy-hathetente jön festetni és félévente daueroltatni. Csak beszárí- tást jóval kevesebben kérnek. Hetente járó vendégem alig van, kéthetente is csak azok jönnek, akiknek a munkaköre ezt megköveteli. Ók jellemzően vezető beosztásban dolgoznak - kezdte Nagy Zoltánná. Megjegyezte még, régen számos vállalati, iskolai és társadalmi rendezvényt tartottak a városban. Ez kedvezett az üzletnek is, hiszen ezekre az alkalmakra friss frizura dukált. Az előbb említett tendenciának azonban semmiképpen nem a nők igénytelensége az oka, hanem a pénztelenség. A vendégkörének derékhadát a szerényebb jövedelmű középkorosztály teszi ki. A munkadíj megállapításakor ezt figyelembe kell venni. — A rezsi és az anyagköltségek folyamatosan nőnek, ám a kiadások emelkedését az árakba nem minden esetben tudjuk beépíteni - magyaA FODRÁSZÜZLET KÖLTSÉGEINEK MEGOSZLÁSA anyagköltség 40 százalék rezsi 35 százalék munkadíj 25 százalék rázta riportalanyunk. Példát is említett. Jellemző eset, hogy festést, vágást és szárítást kér a vendég. A hajra egy tubus 800 forintos festéket használ el a fodrász. Ezt, ha úgy tetszik, „ajándékba” adja, ugyanis a festés munkadíja ugyanennyi! A haj vágással és szárítással együtt Miközben a szépségipar óriási ütemben fejlődött, a pénztárcák egyre szűkösebbek. Egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy hetente járjanak fodrászhoz (Képünk illusztráció) W=OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET a frizuráért 1560 forintot kér. A költségekhez képest alacsony árakat az üzlet jövedelmezősége bánja. Nagy Zoltánná állítja, az anyagokon és a munkaeszközökön a fodrász nemigen spórolhat. A sampon, a balzsam, a hab és a lakk minősége meghatározó, ugyanígy az ollóé, a fésűké, a hajkeféé, a szárítóé is. A márkás hajápoló szerek drágák, az eszközök áráról nem is beszélve. Mégsem adja alább, mert a cég jó hírénél nincs jobb reklám. (A témát holnap folytatjuk. Olvasóinkat arról faggatjuk: mostanában mennyi pénzt tudnak fodrászra, hajápolásra fordítani.) CS. R. Az agrárium tőkehiánnyal küzd Csak magunk javíthatunk a sorsunkon A közvéleményt a napokban több gazdasági és politikai esemény kavarta fel, amely, tekintettel a szövetkezetek átalakulására és a kisgazdapárt belső viszályaira, a mezőgazdaságra is hatással lehet. Milyennek látja a vidék helyzetét? — kérdeztük Nagy Béla medgyesegyházi polgármestert, a térség tanácsnokát. szeretném ösztönözni az itt élőket, hogy próbálják egymás tiszteletben tartásával kezelni a helyzetet. Nem lenne szerencsés, ha helyi szembenállás alakulna ki, mert az megrontaná a közbékét. Az elmúlt 10 év alatt sem segített rajtunk senki, így csak magunkra számíthatunk. Sajnálatos, hogy az újkori Magyarország történelmében sokadik alkalommal fordul elő, hogy olyan törvények születnek, amelyek a belső megosztottságra irányulnak. Megoldás csak az lehet, ha az érdekcsoportok egyeztetnek egymással és valamilyen középutas megoldást találnak. H. M. A pénzt vétek lenne veszni hagyni A Körös-Sárrét legjelentősebb félbemaradt ipari beruházása Ecsegfalván található. Ha a településre Dévaványa felől érkezünk, akkor még közvetlenül a falu előtt jobb oldalon, egy félig kész hatalmas épülettel találkozunk. Az építmény tetejét tető borítja, a portát hatalmas kerítések övezik. De a beruházótól ennél többre nem futotta. Már két éve leállt az építkezés, pedig már rég működnie kellene a libafeldolgozónak. A parlament nemrég úgy döntött, támogatja a félbemaradt hazai beruházások befejezését. Ám az ecsegfalvi libafeldolgozó nem tartozik a támogatottak körébe. Az előzetes felmérések szerint az országban több mint 150 olyan beruházás található, amely készültségi foka eléri a 20 százalékot, ám pénz hiányában azokat eddig nem sikerült befejezni. Ezeknek a beruházásoknak az összértéke a munkálatok elkezdésének időpontjában meghaladta a 65 milliárd forintot. A miniszterelnök önkormányzati taKörös-Sárrét AZ ECSEGFALVI LIBAVÁGÓHÍD SZÁMOKBAN Amikor az ecsegfalvi beruházás megindult, a környékbeliek nagy reményekkel tekintettek az építkezés elé. Azt gondolták: a feldolgozó üzemben jó néhányuknak jut munka, akik viszont mégsem lesznek alkalmazottak, azokat szerződés útján, libanevelés terén, közvetve foglalkoztat majd a libavágóhíd. Ám, sajnos ezek a tervek mind a mai napig nem valósultak meg. Az ecsegfalvi vágóhíd létesítésének teljes költsége mintegy 600 millió forintra tehető. Ahhoz, hogy az üzemben megindulhasson a termelés, még mintegy 400 millió forintra lenne szükség. Az Eddig befektetett pénz: A befejezéshez hiányzó összeg; A beruházás teljes költsége: A libavágóhldnál állandó munkát kaphatna- A libavágóhíd működése révén keletkező jövedelemszerzési lehetőség: ecsegfalvi libavágóhíd létesítésébe tehát már közel 200 millió forintot „ölt” bele a korábbi beruházó. nácsadó testületének kezdeményezése alapján az elmúlt esztendő végén a parlament úgy döntött, hogy a cél- és címzett támogatáS; ggjyrál fe| nem használt pénzből 3,5 milliárd forintot különít el a félbemaradt önkormányzati beruházások támogatására. 200 millió forint 400 millió forint 600 millió forint 25-30 személy a vágóhíd libatartási szerződést kínálna több száz családnak f I ■í I Az ecsegfalvi libavágóhíd jelenlegi állapotában jóval meghaladja a 20 százalékos készültségi fokot. Ezért most az iránt érdeklődtünk, hogy az észak-békési község beruházásának befejezésére is igényelhető ebből a parlament által elkülönített 3,5 millió forintból.- Sajnos, mi ilyen kérelmet nem nyújthatunk be, mivel libavágóhíd beruházásában nem az önkormányzat a többségi tulajdonos. A községünk csak 6 százalékkal van jelen ebben a fejlesztésben, így libavágóhíd létesítése nem számít önkormányzati beruházásnak - közölte érdeklődésünkre dr. Szoboszlai Árpád, Ecsegfalva polgármestere. Mint már említettük: az ecsegfalvi libavágóhíd létesítésébe eddig közel 200 millió forintot invesztált a beruházás elindítója. Ezt a pénzt vétek lenni veszni hagyni. Márpedig, ha belátható időn belül nem fejeződik be a libavágóhíd és kezdődik meg a termelés, akkor az eddigi építkezés teljesen felesleges volt. ________________ _______________(MAGYARI) VÉ LEMÉNYEK „Felszívódnak” az agyak? Senki számára sem mindegy, hogy a hónap végénanilyen vastag fizetési borítékot visz haza. Sokan képesek több száz, vagy akár több ezer kilométerre elmenni eredeti lakóhelyüktől azért, hogy a munkájuk után jóval magasabb bért kaphassanak. A nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint jelenleg hatezer magyar kutató dolgozik külföldön. A szakemberek úgy vélik: a jövőben nem növekedik a külföldön munkát vállaló magyar kutatók száma. Tehát megállhat a magyar társadalom „agyelszívása”. A Körös-Sárrétről is jó néhányan szűkebb pátriájuktól nagyon távol vállalnak munkát. Az észak-békési térségből elsősorban a fiatalok keresik máshol a boldogulást. Sokan dolgoznak Székesfehérváron, Veszprémben vagy más dunántúli nagyvárosban. Néhányan pedig több hónapos külföldi tartózkodásból próbálnak meggazdagodni. Nemrég az egyik körös- sárréti polgármester elmondta: településén több olyan fiatalról is tud, aki hat-nyolc hónapos amerikai munkából 3 mülió forint értékű haszonnal tért haza. A külföldön munkát vállaló körös-sárréti fiatalok hosszabb-rövi- debb időszak után általában visszatérnek szülőföldjükre, s a pénzt itthon próbálják befektetni (például házat vásárolnak). A Dunántúlon elhelyezkedők viszont sokszor csak egy-két évig vállalják a hetente vagy havonta történő hazajárást. Majd némi anyagi „megerősödés” után az egész családjukat a Dunántúlra telepítik. Jani bácsi és Mari néni biztosan nem megy sem Amerikába, sem a Dunántúlra. De a két öreg nem szeretné, ha egy nap azt tapasztalnák, hogy környezetükben már alig él egy-két fiatal. Márpedig a Körös-Sárréten ma igencsak szembetűnő jelenség a fiatalok „elszívódása”. Ha a közeljövőben nem érkeznek nagybefektetők a térségbe (vagy nem történik hasonló csoda), akkor a megfelelő foglalkoztatás hiánya miatt ez a sajnálatos tendencia tovább folytatódik. MAGYARI BARNA A fiatalok megtartásához több munkahely kellene. A terménylopások ellen Mezőőri szolgálat kialakítását tervezik A terménylopás több gádorosi gazdálkodó életét is megkeserítette az elmúlt esztendőkben. A Gádorosi Gazdálkodók Szövetsége éppen ezért felvetette, hasonlóan sok más településhez, a faluban is be kellene vezetni a mezőőri szolgálatot. Gádoros Dr. Prozlik László polgármester elmondta, a számítások szerint két mezőőr munkába állítása (a fegyverek, a ruházat, a jármű megvásárlása és az oktatás költsége) mintegy hárommillió forintba kerülne, aminek 50 százalékát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozná, a másik ötven százalékát pedig az önkormányzat a helyi gazdálkodóktól mezőőri járulék formájában szedhetné be. Ez aranykoronánként körülbelül 20 forintba kerülne. A polgár- mester elmondta, arra kérték a szövetkezet vezetését, készítsenek egyfajta közvélemény-kutatást a gazdálkodók körében a mezőőri szolgálattal kapcsolatban. Amennyiben a többség úgy kívánja, az önkormányzat elindítja a mezőőri szolgálat kialakításának folyamatát. _______________KE. Pá lyázaton nyerték A végegyházi önkormányzat tavaly ősszel egy központi pályázaton 420 ezer forint támogatást nyert új játszótér kialakítására. A pénzből a játékokat egy kecskeméti vállalkozótól megvásárolták, amelyeket télire elraktároztak. A pályázathoz a testület ugyanennyi önerőt biztosított, melyből kifizették a játszótérnek kijelölt földterületet, illetve közhasznú munkásokkal rendezték a terültet. A játékok kihelyezése idén tavasszal megtörténik, amikor a szarvasi Arborétumból vásárolt facsemetékkel is beültetik a gyermekeknek kialakított parkot. (L) A szőlő metszéséről — I. Idős gazdák a szőlőmetszés fontosságát gyakran érzékeltetik azzal a bölcs megjegyzéssel, hogy a metszéssel szüretelni és trágyázni is lehet. A szükségesnél kevesebb világos rügy meghagyása (nagyon ítis rügyterhelés) a lehetségesnél lényegesen kevesebb termést („szüretet”) eredményez. Ugyanakkor a legyengült, kis kondíciójú tőke szakszerű metszéssel felerősíthető („trágyázás”). Ezek a gondolatok a sablonszerű (szakszerűtlen) metszés veszélyére figyelmeztetnek. A munka megkezdése előtt a gazdának el kell döntenie, hogy a metszés lehetséges céljai közül melyeket akarja elérni. Másrészt információval kell rendelkeznie a rügy növényegészségügyi állapotáról, a tőkék kondíciójáról. A metszés célja lehet: • a fiatal tőke kialakítása, • a fürttermés mennyiségének és minőségének szabályozása, • megfelelő számú és hosszúságú hajtás optimális eloszlásának biztosítása, • a polaritás (csúcsdominancia) hatásának csökkentése, • a tőke ifjítása (fagy, betegség esetén). Az elkövetkezőkben a termőültetvény metszéséhez szeretnénk javaslatokat adni. A fiatal ültetvény metszéséhez csak azt a tanácsot adjuk, hogy annak kivitelezésével várni kell a rügyfakadás előtti időszakig. A metszés megkezdésének legkorábbi ideje december közepevége, mert ekkorra fejeződik be a tőke fás részeiben és a vesszőkben a tápanyagok átalakulása és el- raktározódása. A metszési munkákat a szaporítóanyag (csapvessző) gyűjtésével tanácsos kezdeni (ha van ilyen), majd a jó fagytűrő képességgel rendelkező fajtákkal célszerű folytatni (Cserszegi fűszeres, Muscat Ottonel, Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Tramini, Cabemet franc és Cabemet Sauvignon, Kékfrankos). (Folytatjuk) lémát ez nem oldja meg. Az emberek elkeseredettek, hitehagyot- tak és semmilyen kilátásuk nincs, hogy segítséget kapjanak - mondta a térségi tanácsnok. — Úgy vélem, a politika ismét megosztottá teszi a vidéket, mivel a szövetkezeti üzletrészek kifizetésével a helyi közösségeket szembe állítják egymással. Nem szabad azonban engedni a politika megosztó biztatásának, és arra Dél-Békés- Jól ismerem a körzetet és a megyét. Határozott véleményem, hogy ilyen rossz helyzetben soha nem voltak a vidéken élők, mint most. Egyre kilátástalanabb a helyzet, nincs munkahely, az agráriumot a tőkehiány jellemzi. Statisztikailag lehet ugyan a munkanélkülieket ide-oda sorolni a kimutatásokban, de a valós prob-
