Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-24 / 20. szám
6. OLDAL - 2001. JANUÁR 24., SZERDA G A Z D A S Á G AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 413,85 Cseh korona 7.52 Euró 264,97 Német márka 135.48 Osztrák schilling 19,26 Lenavel zlotv 68.66 Svájci frank 172,74 Szlovák korona 6.06 USA-dollár _______221M. RÉ SZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 23.) Borsodctiem 6 775 Ft ű Fotex 269 Ft 3 Matáv 1254 R 3 Mól 5100 Ft 3 OTP 15 890 Ft 3 Rába 2400 Ft 3 Richter 15 700 Ft 3 Zalakerámia 2 365 Ft_____3_ BU X: 7939,08 ______Röviden_______ AS ZFALTOZÁS, (ö) Gyulán, a Selyem utcában a közelmúltban mintegy 350 méter hosszan útalapot készítettek. Az addig földes utca nagy forgalmú, hiszen a Csabai út mellett helyezkedik el. Az útalap megépítése ezer embert érint, akik itt közlekednek mind a belváros, mind a hobbikertek, mind Békéscsaba irányába. Az útépítést, amely megközelítően kétmillió forintba került, a lakossági hozzájáruláson túl támogatta a város önkormányzata és a terület képviselője, Nagy István is jelentős összeget adott a célra képviselői alapjából. BÉRLAKÁSOK, (z) Csárdaszállás önkormányzata az elmúlt év végén önkormányzati bérlakás vásárlására 14,7 millió forintot nyert, mely összeg a teljes költségek 80 százalékát fedezi, a többit az önkormányzat finanszírozza. Az 55 négyzetméter hasznos alapterületű, másfél szobás, kertes, családi ház jellegű lakások a Dózsa György utcában épülnek, s az elképzelések szerint még az idén beköltözhe- tők lesznek. A képviselő-testület a napokban pályázat útján választja ki a kivitelezőt. „A VILÁG TELE VAN KÉSZSÉGES EMBEREKKEL. AZ EGYIK FELE KÉSZ DOLGOZNI, A MÁSIK FELE KÉSZ HAGYNI ŐKET DOLGOZNI.” (Robert Frost) Házassági szerződés, bölcs előrelátás A szerelem elszáll, és vele olykor a vagyon is A boldogító igen kimondására készülő párok legtöbbje a házassági vagyonjogi szerződésnek még a gondolatát is elutasítja. Pedig ezzel a racionális lépéssel elejét vehetik a váláskor sokszor évekig tartó tárgyalássorozatnak, amelynek viszontagságát a polgári peres ügyvédek és a bírók hetekig mesélhetnék. Szarvas A házassági vagyonjogi szerződés egyáltalán nem új keletű a magyar jogrendszerben - tudtuk meg dr. Jerkovics Sándor szarvasi ügyvédtől, aki érdekességképpen megmutatta a birtokában lévő, 1849-ben kelt házassági szerződést. Az írás a felek kézjegyével, a bíró, az esküdt és a jegyző által hitelesítve szigorú alakisággal készült. Ma sincs ez másként.- Az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló jogszabály rendezi a házassági vagyonjogot, ezen belül a házassági szerződést. Ennek lényege, hogy a házasulok a házasság- kötésük előtt, továbbá a házastársak az életközösségük idején szerződéssel rendezhetik a vagyoni viszonyaikat — vettük sorra az ügyvéddel a főbb tudnivalókat. - Ha nem kötnek szerződést, a vagyonjogi jogaikra a családjogi törvény fő szabályai vonatkoznak. Minden közös szerzemény tulajdonjoga fele-fele arányban illeti meg a házastársakat. A házassági szerződéssel ettől a fő szabálytól teljesen el lehet térni. Vannak vagyonelkülönítő, vagyonegyesítő és vegyes típusú szerződések. Az ügyvéd szerint a mai magyar joggyakorlatban még igen ritka a házassági szerződés. A fiatalok ugyanis, a jövőt tervezve, ezen az egy ponton romantikusak. Gondolni sem mernek rá, hogy a kapcsolatuknak egyszer vége szakad, s váláskor évekig tartó tárgyalásnak néznek elébe. Amikor a fiatalok a házassági szerződés ügyében megkeresik, azt jellemzően szülői nyomásra teszik. Dr. Jerkovics Sándor másik jelenséget is figyelmünkbe ajánlott: egyre nagyobb tért hódít az élettársak közötti vagyonjogi szerződés. Az előrelátás indokolt, hiszen a jogrendszerünk az ő helyzetüket hátrányosabban szabályozza, mint a házastársakét. Esetükben a Polgári Törvénykönyv az irányadó. Jellemző, hogy a felek az élettársi kapcsolat közben rögzítik szerződésben a külön vagyont, illetve kötelezik magukat, hogy jövedelmüket milyen arányban fordítják a közös kiadásokra. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, a házassági szerződés megkötésének költsége kis töredéke annak, amennyit a váláskor a vagyonmegosztásra elköltenek a felek. A perbe vitt érték hat százalékát illetékbélyegben le kell tenni. Számolni kell az ingószakértő és az ingatlan- szakértő díjával, a felek, a jogi képviselők és a szakértők útiköltségével, továbbá a jogi képviselők munkadíjával. Ráadásul nehéz a különböző vagyoni hozzájárulásokat bizonyítani, hiszen a rokonságtól származó ajándékokról nem szokás okiratot készíteni. A házassági szerződés megkötéséhez a párok ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérjék! A legfontosabb, hogy részletesen és őszintén tárják fel a vagyoni helyzetüket, mert csak így lehet száz százalékos a szerződésbe foglalt vagyoni szabályozás. Dr. Jerkovics Sándor hozzáfűzte még, meggyőződése, igazán körültekintő házassági vagyonjogi szerződést az tud kötni, akinek polgári peres gyakorlata is van, s a szerződésbe foglaltakat már írás közben - mint a polgári per tárgyát - képzeli el, olyan szempontból is vizsgálva, vajon az tá- madható-e, illetve ki- játszható-e? * (A témát holnap folytatjuk. A házassági szerződés és a vagyonmegosztás témakörében olvasóink véleményével találkozhatnak.) CSATH RÓZA Eddig tartott a szerelem. Hogyan tovább!? Még ez a heverő is közös... (Képünk illusztáció) D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Tizenegy évig perben, haragban Hogy a házassági szerződéssel milyen sok pénzt és mennyi keserűséget takaríthatnak meg a felek, arra meggyőző példát hallottunk dr. Jerkovics Sándor ügyvédtől. Az 1986-ban megkezdett és 1997-ben befejeződött házassági vagyonjogi perben dr. Jerkovics Sándor az alperes férj harmadik ügyvédje volt. A perben nyolc biró tárgyalt, mindegyik valamilyen indokkal leadta az ügyet. A tizenegy év alatt egy sor szakértőt kellett kirendelni. Az idő múlását jelzi, hogy az eljárás közepén részítélettel elválasztották a feleket. Az alperesnek immár az új házasságában két gyermeke született. A harmadik gyermekkel a felesége a per izgalmai miatt elvetélt. Emiatt az alperes félmillió forint nem vagyoni kár megtérítésére perelte be a bíróságot. A fordulat ekkor következett be: a Legfelsőbb Bíróság másik megye bíróságához tette át az ügyet. Ott a második tárgyaláson megegyeztek a felek. VÉLEMÉNY Asszonyt veszek, tevét adok A Szomáliái nomád népek körében mindennél nagyobb öröm egy családapa számára, ha lánya születik. Minél több a lánygyermek, annál több tevével számolhat a család. A tizenéves lányokat kiszemelő vőjelöltek ugyanis tevével fizetnek apósuknak a házasságért. A teve értékét pedig ugyan ki vitatná egy sivatagos tájon!? A primitívebb népeknél az ilyen „üzletre” számos a példa. Pfuj! Mondhatnánk erre mi, a civilizált országok civilizált lakói. Pedig, ha jobban belegondolunk, a házasság nálunk is egyre inkább üzlet. Vagy ha még pontosabbak akarunk lenni, egyre inkább újra üzlet, hisz történelmi tanulmányainkból tudjuk: volt idő, mikor „a birtok vette el a birtokot”... Angol közgazdászok ma abban látják a jó házasság titkát, ha mindenki a piaci értékei szerint választ társat. Azt mondják: aki Ferrarit vagy Rolls-Royce-ot akar és tud vásárolni, az ne vegyen Ford Fiestát vagy Skodát. Lehet, hogy igazuk van? Aki ugyanis anyagi helyzetét tekintve nem a megfelelő övezetbe téved, számtalan csalódás érheti. Vannak számító egyének (rosszabb esetben szélhámosok), akik csupán azért sürgetik a házasságot, mert így biztosabban részesülhetnek a módosabb társjelölt anyagi javaiból. Szép számmal akadnak olyanok (különösen a hölgyek körében), akik a minél jobb parti reményében ruháznak be a legmenőbb divatcuccokba, s mindenféle szépségmachinációba... Üzleti szemmel természetesen a „kiszállás” sem egyszerű. Ismerek olyan házaspárt, akiket csupán a közös vagyon tart egy fedél alatt. A vita örök: ki hozott többet a házhoz!? Olyan is van, aki azért nem válik, mert nem akar osztozni (az évek alatt közösbe olvadt) korábbi külön vagyonún a házasságba üres kézzel jött párjával. Bizony mondom: a szerelem mellett (vagy helyett) a házasság üzlet is. Kinek rossz, kinek jó üzlet, de mivel üzlet, nem árt, ha az érzelmek mellett ezzel is számolunk... magyar mária Górcső alatt a költségvetés Az önkormányzatok többsége az elmúlt hetekben vitatta meg a 2001. évi költség- vetés koncepcióját, melynek buktatóit Medgyesegy- házán Nagy Béla polgár- mester igen szemléletesen foglalt össze. Dél-Békés „A következő 2-3 évre olyan gazdasági stratégia körvonalazható, amely az ország gyors és kiegyensúlyozott fejlődését, a fokozatos európai felzárkózását teszi lehetővé” - idézett Nagy Béla polgármester a központi költség- vetési elképzelésekből, mellyel kapcsolatban komoly kétségeit fejezte ki. — A „fejlődés” nem egyformán zajlik az ország minden részében. Hazánk három részre szakadt. Amit a törökök csak részben tudtak megcsinálni, azt most az egyenlőtlen gazdasági átalakulás megtette az országgal- fogalmazott a község elöljárója. Hogyan is hasonlíthatnánk a Dél-Alföld vidékét egy dinamikusan fejlődő fővároshoz vagy egy jól prosperáló, az élénkülés jeleit mutató Dunántúlhoz? Súlyosbítja a helyzetet, hogy térségünkben a legrosszabbak a gazdasági mutatók. Településeink kénytelenek szembenézni azzal, hogy az önkormányzati források reálértéke csökken, miközben egyre több feladattal kell megbirkózni. Ilyen például a minimálbér 40 ezer forintra történő emelése, mely Medgyesegy- házán is komoly terhet jelent. Nem a pénz sok, hanem a plusz kiadások előteremtése okoz fejtörést. A törvényhozóknak figyelembe kellene venni - hangsúlyozta végül -, hogy a gazdaság tényleges jövedelemtermelő képessége nincs mindig összhangban a központi rendelkezésekkel. H. M. „Disznó” sok támogatás kell a sertéságazatnak A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) a vertikum számára az idei esztendőre 21,2 milliárd forint állami támogatást igényeik Az ágazat idei támogatási igényéről tavaly december 16-ai ülésén határozott a szervezet ár- és termelésszabályozási bizottsága, s ezen kérelmüket eljuttatták az Agrárrendtartási Hivatalhoz. A VHT idei első - január 17-ei ülésen a húspiac szereplői sajnos nem kaphattak egyértelmű választ kérdéseikre, hisz' a kormány január végén dönt kérelmükről - tudtuk meg Balázs Mátyástól, a VHT alelnökétől.- Sajnos, a rendkívüli időjárás hatása közvetetten az ágazaton belül is érzékelhető. A 21,2 milliárd forintos állami segítség részint ezért is látszik szükségesnek. A belvíz- és aszálykár következtében a tavalyi rossz búza- és kukoricatermés miatt már az esztendő második felében „megugrottak” a takarmányárak, s ennél fogva többen felhagytak a hizlalással. Ez a hatás az idei első félévben tovább fokozódhat. A magas takarmányárakban jelentős szerepet játszik az a tény is, hogy az import szója ára az elmúlt hónapokban 100 százalékkal emelkedett. Ami a sertéspiacot illeti, elmondható, hogy a rövid időre beállt kereslet-kínálati egyensúly a keresleü oldalra billent. Jelentősen növekedett a kereslet a to- vábbhizlalásra alkalmas süldő iránt, melynek kilogrammjáért akár 500-550 forintot is kifizetnek. Emelkedett a vágósertés fel- vásárlási ára is. A minősítésre kerülő állatok kilogrammonkénti ára 300-320 forint körül mozog. Ennek ellenére csalódik, aki azt hiszi, hogy óriási üzlet ma a sertéshizlalás. A hizlalás, minden járulékos költséget felszámolva, kilogrammonként 280-295 forintra rúg — tájékoztatott az egy személyben a Sertéstenyésztők Országos Választmánya (SOV) elnöki tisztét is ellátó Balázs Mátyás.- A WTO (vámtarifa-) egyezményeknek megfelelően 2001-re 4,8 milliárd forint exporttámogatás szükséges. Ennek felosztása a húsipari érdekképviseletek javaslata alapján történik, s az EUROP minősítési rendszerben kilogrammonként 20 forint támogatás esedékes. Ez a dotációs forma a külföldi piacra jutási támogatási blokk legfontosabb eleme, amelynek haszna két év után máris megmutatkozott. A hazai sertés- állomány színhúskihozatalát az eddigi évtizedekben soha nem látott mértékben, 2 százalékkal tudtuk javítani, két esztendő alatt. Szükségesnek tartjuk az állatorvosi vizsgálati díjak részbeni vagy teljes körű megtérítését. E célra 1,5 milliárd forintot kértünk. Ezen támogatási forma, azon túlmenően, hogy WTO-konform, jelentős befolyásolási eszköz a sertésvágás területén jelentkező feketegazdasági szereplőkkel szemben. A számottevően megnövekedett ATEV-költségek (vágóhídi hulladékelszállítás, kezelés) kompenzálására 3,5 milliárd forint szükségeltetne - részletezte az ágazat támogatási igényeit Balázs Mátyás. - A VHT támogatja a Hússzövetség azon javaslatát, miszerint a sertésvágás után 500 fo- rint/darab, marhavágás után 2000 forint/darab támogatást kapjanak a legalább export vagy nemzeti bélyegzővel rendelkező húsipari vállalatok. Szintén támogatni kell az ISO vagy HCCP minőségtanúsítvánnyal rendelkező vállalatokat. Azon feldolgozóegységek sem maradhatnak ki a kedvezményezettek köréből, amelyek eleget tesznek a VHT határozatainak, a minősítési kötelezettségeknek. E célra 2,4 milliárdot igényeltünk. Az ágazat piaci pozíciójának megőrzése érdekében nélkülözhetetlen az ország sertés- állományának Aujeszki-mentesí- tése. Erre idén 1 milliárd kellene, hiszen az elkövetkezendő években sertéshús exportunk alapvető kritériumává válik. A legnagyobb összeg - 8 milliárd forint - a sertésállomány minőségjavítására szükségeltetne - zárta beszámolóját a VHT alelnöke. BOTH IMRE Termelők, feldolgozók A VHT jelenleg 16 ezer termelőt regisztrál a vertikum ezen meghatározó oldalán. Ebben a pár darabos magántenyészettől az évente 80 ezer hízót nevelő állami gazdaságig minden akad. Az ágazat másik fontos résztvevői köre, a feldolgozóipar. Szereplői közül 202 a húsiparban érdekelt cég, VHT-tag. A Pick Szeged Rt., a Tolna- Hús Fit., s hogy szükebb pátriánkból hozzunk példát, a Csabai Kolbászfesztivál támogatójaként is ismert - évente 1700 tonna Csabai kolbászt előállító, tavaly másfél milliárd forint árbevételt realizált - Csabahús Kft. ugyanúgy tag, mint a kisebb vállalkozások. Mi a biogazdálkodás? — 2. A többi között a szántóföldi és a konyhakerti gazdálkodásban kíméletes, környezetbarát talajművelést kell alkalmazni (főként talajlazítással, talajtakarással). A termőréteg tápanyag utánpótlását saját készítésű komposzttal, istállótrágyával, galamb- és baromfitrágyával, lombtrágyával és zöldtrágyával engedélyezik. A talaj szerkezet javítása esetén felhasználható a tőzeg, a különféle kőzetlisztek (bazalt, zeolit, alginit), égetett mész a savanyú, kötött talajok pH-értékének helyre- állítására. Szükség esetén kálisót vagy kálimagnéziumot is fel lehet használni. Engedélyezett a bordódé, a kéntartalmú permetező szerek, a természetes piret- rum (rovarporvirág kivonat), a kenőszappanoldat és a gyógynövény-kivonatokból készülő bio- levékkel való permetezés. Ha mindezt következetesen, több éven keresztül betartjuk, egészséges, vegyszermentes növények fejlődnek ki, melyek termései ízletesebbek, nagyobb a szárazanyag tartalmuk. Vonatkozik mindez nemcsak az emberi táplálkozásra szánt termékekre, hanem az állati takarmányokra is. És itt jutunk el a bioállattartáshoz. A sertés, a marha és a szárnyasok betegségek elleni oltása nem különbözik a hagyományos állattartástól. A különbség az, hogy az állatok nem kaphatnak növekedési hormonokat, a szálas- és szemestakarmány is biotermék kell, hogy legyen, a silótakarmány és a takarmánykeverékek csak szigorúan meghatározott adalékokat tartalmazhatnak. Az állatokat természetközeli feltételek mellett kell tartani, és csak a bioállattartásból származó istállótrágyát szabad felhasználni a talaj tápanyagvisszapótlására. Ezek az alapelvek. Módszereiben a biogazdálkodás rendkívül változatos lehet. Alkalmazható a szervesbiológiai, a természetkímélő, a makrobiológiai, a veganikus gazdálkodási forma, vagy a világszerte elterjedt biodinamikus módszer. Ennek a Demeter nevű védjegyét tartják a legjobbnak a fejlett országokban. K.L A házasság üzlet (is).
