Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

4. OLDAL - 2001. JANUÁR 24., SZERDA t ______ KÖ R KÉP Javaslat a felmentésre Február 15-ére összehívják a közgyűlést Sok bírálat érte az utóbbi hónapokban a Békés Me­gyei Vállalkozási Övezet . Kft.-t és annak ügyvezető­jét, Vaszkó Lászlót. Ezért az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Társuláshoz tartozó telepü­lések polgármesterei tegnap Kertészszigeten úgy döntöt­tek, hogy a két érintett kis­térség polgármestereinek részvételével február 15-én a kft. Szeghalmon közgyű­lést tart, és ott beszélik meg a további teendőket. Észak- és Északkelet-Békés Mint olvasóink előtt is ismert: 1999. január 18-án a kormány vállalkozási övezetté nyilvání­totta az északi és az északkeleti térség 22 települését. Ám a be­fektetők számára hiába jár ked­vezmény a vállalkozási övezet címén, az utóbbi két esztendő­ben egyetlen jelentősebb nagy- vállalkozás sem települt a me­gye ezen részébe. A remélt fel- emelkedés elmaradását egyesek abban látják, hogy a kormány által biztosított támogatások nem elég csábítóak a befektetők számára. Mások pedig úgy vé­lik: a tavaly létrehozott Békés Megyei Vállalkozási Övezet Kft. ügyvezetője, Vaszkó László sem tett meg mindent azért, hogy a térség megfelelően kiajánlja ma­gát.- A kft. működéséhez a tulaj­donosok nem biztosítják a mű­ködési keretet. A működési hoz­zájárulást — a huszonkét érintett településből — csupán Geszt és Körösújfalu fizette be. így a je­lenlegi helyzetben a kft. a törzs­tőkét - a munkabérrel, a köny­velési költséggel és a telefondíjjal — emészti fel. Ilyen körűimé- j nyék között nem lehet érdemi munkát végezni — közölte Vaszkó László.- Olyan gazdasági társaságot, amely nem tartja el magát, nem szabad működtetni. A törzstőke felélését nem engedhetjük meg. Ráadásul így éppen az bukna a legnagyobbat, aki a legmagasabb összegekkel szállt be a kft. alapí­tásába. Az ügyvezetőt azonnal fel kell menteni - vetette fel Ko­saras Béla, Szeghalom polgár- mestere.- A kft.-t huszonkét település hozta létre, ezért mi most nem menthetjük fel az ügyvezetőt. Azt pedig nem értem, hogy a töb­bi húsz település miért nem fizet­te be a működési hozzájárulást - fogalmazott Kincses István, Körösújfalu polgármestere.- Nem az eredménytelenséget kérjük számon az ügyvezetőn, hanem azt, hogy nem készültek el a kiajánlások. A települések azért nem fizettek működési hozzájárulást, mert nem látták értelmét — mondta Kaszai János, Vésztő polgármestere. Az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzati Térségfejlesztési Társulás végül úgy döntött: feb­ruár 15-én a szeghalmi vállalko­zói központban a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Kft. közgyű­lést tart, és ott beszélik meg a kö­zeljövőre vonatkozó teendőket. Az észak-békési társulás kéri Vígh Ilonát, a térség országgyűlé- J si képviselőjét: a Gazdasági Mi­nisztérium felé tolmácsolja, hogy | a vállalkozási övezet hatékony működéséhez több támogatásra lenne szükség. MAGYARI BARNA MSZP: selejt a szövetkezeti törvény Nem hagyják békén az agrárágazat,, tönkretevőit” A decemberben elfogadott szövetkezeti törvényt és visszásságait választotta té­májául Tóth Károly békés­csabai, szocialista ország- gyűlési képviselő szakértő kollégáival együtt tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Békéscsaba A honatya Tóth Sándor dél-béké­si MSZP-s országgyűlési képvise­lő és Farkas János közgazdász társaságában kijelentette: „Nem akarjuk békén hagyni az agrár­ágazat tönkretevőit”. Szavai az általa tervezett képviselői ellen­őrző rendszer kiépítésére utal­tak, amelyet a szövetkezeti tör­vény elfogadásával kapcsolatos visszaélések megnehezítésére hoznának létre. A törvényt Tóth Sándor így kommentálta: „a de­cember 19-én mindössze 13 sza- vazatkülönbözettel elfogadott jogszabály egy törvényalkotási selejt, még a kormánypárti képvi­selők is ekképp vélekedtek”. A mezőkovácsházi képviselő hoz­zátette: a lehetséges visszásságok miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak, remélik, a taláros tes- | tület visszautalja a törvényt az j országgyűlésnek újratárgyalásra. A képviselők elismerték, a szö­vetkezetek külső üzletrésszel kapcsolatos kérdését már a Horn- kormány alatt meg kellett volna oldani. A mostani törvény által szabályozott formában szerintük 30-40 milliárd forint tőkét von ki az állam a mezőgazdaságból, tí­zezrekben mérhető a munkahe­lyek száma, amelyeket kockáz­tat, továbbá lehetőséget nyújt a vagyonspekulációra. (vanpliki Rekonstrukciós tervek az idegenforgalomért Ma tárgyalnak az OMVH elnökével a várfelújításról A Gazdasági Minisztérium megbízásá­ból az EconoConsult Kft. tavaly tanul­mánytervet készített a gyulai Almásy- kastély négycsillagos kastély-gyógyszál­lóvá alakításáról. A projekt számított fejlesztési költsége mintegy 7,5 millió euró. A gyulai önkormányzat vezetése tegnap tárgyalt a megyei önkormányzat képviselőivel a kastély hasznosításának koordinálásáról. Gyula A kastély állami tulajdonban van, a Kincstá­ri Vagyoni Igazgatóság kezelésében, a cse­lédszárny ingyenes használója a városi, a főépületé a megyei ön- kormányzat, amely itt működteti a csecsemőotthont. Danes László polgármester (képünkön) tegnap elmondta, az elmúlt héten Rómá­ból érkezett befektető érdeklő­dött a kastélyszállóvá fejlesztés iránt. Az olasz befektető a szom­szédos fürdő és annak fejlesztése miatt is kérdezte, lehet-e többsé­gi tulajdonos? A gyulai képvise­lő-testület tavaly kétszer 15 mil­lió forintot szavazott meg a cse­lédszárny állagmegóvására. A le­endő befektetőnek kötelező a kastély négycsillagos gyógyszál­lóvá alakítása a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően. A kastély iránt ez idáig már többen érdeklőd­tek. A Széchenyi-terv lehetőségei, az önkor­mányzati beruházási szándékok, s hogy a környéken hat panzió létesült, felújítják az Er­kel, az Agro, a Corvin és az Aqua hoteleket, jelzik, a fürdőfejlesztés maga után vonja a szál­lófejlesztéseket, a kas­tély felértékelődését. A megyei önkormányzattal folytatott tárgyalás szerint az ingyenes használói jog vagyonér­tékű jog, melyről a lemondást a leendő kas­télybefektetőnek kellene megfizetnie oly módon, hogy ez a projektköltségbe kerüljön Vonzerő az Erkel téren Szombaton tartja alakuló ülését a Ladics-Reinhardt Közalapít­vány kuratóriuma. Az elképzelések szerint a Százéves cukrász­dát is magában foglaló Erkel téri épület az emeleti részen léte­sülő helytörténeti kiállítással, a Ladics-házzal egyetemben a vár, a kastély, a fürdő felújításával újabb idegenforgalmi vonz­erőt jelent Gyulán. Szó van itt egy Dürer Terem kialakításáról is, melyhez a város kapcsolatot keres Nümberggel, európai uniós támogatás igénybevételéhez. Az Erkel téri épületegyüt­tes ugyancsak felújításra vár. A képviselő-testület döntésével az alapítvány a felelős az épületegyüttes sorsáért. A Százéves cukrászdát úgy kell kialakítani, hogy képes legyen „eltartani” a Ladics-házat, a kulturális centrumot. A polgármester szerint a teljes program három év alatt kivitelezhető. A konkrét tervek ezután készülnek el. Leghamarabb ajándékbolt nyílik itt, még az idén pályázatot írnak ki városi ajándéktárgyak tervezésére. be. A három félnek rövid időn belül megál­lapodást kell kötnie, ennek birtokában kez­di meg a megyei önkormányzat a csecsemő- otthon kiköltöztetését. A rekonstrukciós tervek között a várfel­újításról tárgyal ma a városvezetés Cselovszki Zoltánnal, az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal elnökével. A polgármes­ter elmondta, a várfelújításra az OMVH el­különített egy összeget, de tárgyalniuk kell a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mával is, ugyanis a színház és a múzeum ügye ugyancsak hozzátartozik a rekonst­rukcióhoz. A Széchenyi-terv pályázati lehe­tőségei között 600 millió forintos projektet lehet finanszírozni 25 százalékos, 150 mil­lió forintos saját erővel. A várfelújításhoz sorra születnek a szakhatósági állásfoglalások, a jelenlegi terv mind a múzeum, mind a színház számára elfogadható. Az önkor­mányzat megbízásából Héjjas Pál neves múzeumi szakember dr. Havassy Péter múzeumigazgató­val együtt tervezi és szervezi a vármúzeum anyagát, hogy 2002- ben a várral együtt átadható le­gyen. A felújítási terv tartalmaz­za a Várszínház új nézőterének kialakítását is, amely gyorsabban lebontható lesz. Az OMVH elnö­kével áttekintik a felújítási felada­tok ütemezését. Ha a várban az idén munkálatok folynak, a szín­ház nem játszik bent. Amennyi­ben nem folynak munkálatok, kérik a bentjátszás engedélyezését.- SZŐKE ­A sportcsarnokról Teljes körű patkányirtás Csütörtökre hívták össze Bé­késcsaba idei első önkormány­zati ülését Várhatóan a városi sportcsarnok sorsa is napi­rendre kerül az eseményen. Békéscsaba A Csaba-Expo és a sportcsarnok jövőjét illetően is döntés szület­het a vagyoni ügyek kérdései kö­zött a közgyűlés zárt ülésén. A másik fontos napirendi pont a már nyilvános ülésen előterjesz­tendő 2001. évi városi költségve­tésről szóló önkormányzati ren­delet úgynevezett első olvasata lesz. Részletesebben e pont alatt tárgyalják például az intézmé­nyek költségvetési ellátottságá­nak elemzését, a Millenniumi kézfogás nevű, térségek közötti együttműködési programot és költségvetés-tervezetét. Szóba kerülnek ezen kívül a személyes gondoskodást nyújtó szociális el­látások, a vírusos agyhártyagyul­ladás és a vírusos fertőző máj- gyulladás elleni védekezés támo­gatása csakúgy, mint a közokta­tási működtetési és fejlesztési terv, valamint a létesítendő Jan- kay és Kortárs galéria ügye, v. j. Sikerült egyensúlyba hozni A tótkomlósi képviselő-testü­let túljutott a 2001. évi költ­ségvetés tárgyalásának első fordulóján. A dél-békési vá­ros idei büdzséjét várhatóan a február 19-én sorra kerülő ülésen fogadja el a grémium. Tótkomlós Az első költségvetési tárgyalás után sikerült egyensúlyba hozni Tótkomlós költségvetését. A tele­pülés idén várhatóan 614 millió fo­rintból gazdálkodhat - adta hírül dr. Sztakó József, Tótkomlós jegy­zője. Az intézmények működési bevételeinél a képviselő-testület 10 százalékos emelést irányzott elő. A bölcsődei térítési díjak 18 százalék­kal, a napközi konyhai térítési dí­jak a gyermekek esetében 15 szá­zalékkal, a felnőtteknél 20 száza­lékkal emelkednek Tótkomlóson. A Rózsa fürdő strandszolgáltatási díjai pedig 10 százalékkal növek­szenek. A helyi adókból származó bevételek összegét a képviselő-tes­tület 47 mülió forintra tervezi. A társadalmi szervezetek támogatási igényét a komlósi elöljárók 13 mil­lió forintról 7,8 millió forintra „faragták le”, az intézmények do­logi tóadásainál pedig a tavalyi bá- zisszintet vették alapul, kovács e. A településen az idei esz­tendőben fellelhető pat­kányállománynál lényege­sen nagyobb létszámú rág­csálótömeg is hemzsegett korábban. Idén azonban a tömeges bejelentésekre te­kintettel az önkormányzat a teljes körű rágcsálóirtás mellett határozott — derült ki a kötegyáni képviselő- testület tegnapi ülésén. Kötegyán Nagyné Felföldi Ilona polgár- mester asszonytól megtudtuk: a rágcsálóirtás elvégzésére két pia­ci szereplőtől kértek árajánlatot. A Békési Rovért költségeit ma­gasnak találván a gyulai székhe­lyű Bogármérnökség megbízásá­ról döntött a testület. Ennek ér­telmében az ajánlattevő 98 ezer 500 forint/negyedév ellenében vállalta az önkormányzati intéz­ményekbe, a szeméttelepre és a 777 magántulajdonú ingatlanra a méreg kihelyezését, s éves szin­ten további ezer bejelentéshez díjmentesen kiszállnak a Bogár­mérnökség szakemberei. A tes­tület döntése értelmében az ön- kormányzat a napokban vala­mennyi ingatlantulajdonost tájé­koztatólevélben keresi meg, s egyben két, egyenként 400 forin­tos csekket is kézbesít. Éves szinten tehát a rágcsálóirtás költ­sége ingatlantulajdonosonként 800 forintra rúg. A testületi ülésen határozat született arról is, hogy a közokta­tási törvény adta lehetőséggel él­ve az önkormányzat pedagógu­sonként havi bruttó 2500 forintos területi pótlékkal járul hozzá a pedagógusbérekhez.- BOTH ­Lezárt kérdés Németh Miklós volt kormányfő szervezett módon nem kíván szerepet vállalni az MSZP mun­kájában - jelentette be a párt or­szágos elnökségének tegnapi ülé­se után Kovács László. Az MSZP elnöke elmondta: Szili Katalin el­nökhelyettes és Jánosi György, az országos választmány elnöke, illetve ő maga is beszélt Németh- tel. Hozzáfűzte: ezzel lezártnak tekintik azt a kérdést, hogy Né­meth Miklós milyen szerepet kap, illetve vállal az MSZP vá­lasztási felkészülésében. Nyertes sajtófotók Budapest A tavalyi év legjobb sajtófotóiból vá­logathatott a Magyar Sajtófotó 2000 című pályázat bírálóbizottsága. A nemes versenybe több mint kétszáz fotós nevezett be majdnem három­ezer felvételével. Lapcsaládunk, az Axel Springer Magyarország Kft. különdíját Újvári Sándor kecskeméti fotóriporter nyerte el, mégpedig egy olyan felvé­tellel (képünkön), amely már meg­jelent a Petőfi Népe hasábjain. A tervek szerint egyébként a pá­lyázat legjobb képeiből kiállítás nyí­lik márciusban a Magyar Nemzeti Múzeum épületében. Aki nem akar­ja megvárni a nagyszabású bemuta­tót, az a pályázat és a kiállítás ki­emelt fő támogatója, a Pannon GSM jóvoltából interneten is megnézheti a sorozatot. A cég ugyanis internetes kiállítást készül összeállítani a leg­jobb felvételekből, s azokat saját honlapján teszi hozzáférhetővé. ■ Erdőtűz Bács-Kiskun megyében FOTÓI ÚJVÁRI SÁNDOR, PETŐFI NÉPE Elveszett teljesítmény „Műagy’’ segítségével ellenőrzik a telefonsugárzást Budapest A mobiltelefon-gyártók nemzetközi szervezete elhatározta, hogy a jövőben csak olyan készülékek minősítéséhez adja a nevét, amelyeknek egészségügyi hatásai a vásárlók számára is pontosan megismerhetők. Világszerte egyre többet foglal­koznak a mobiltelefonok elektro­mágneses hullám kibocsátásával, annak esetleges egészségkárosí­tó hatásával. Az elnyelt teljesít­mény nemzetközi mértékegysé­ge a SÁR (Specific Absorption Rate), ezt az értéket a mellékelt írásos tájékoztatón közölni kell. Dr. Thuróczy György, az Orszá­gos Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutató Intézet osz­tályvezetője szerint az egyes tele­fonokra jellemző értékeket egy olyan modell segítségével hatá­rozzák meg, amelyben az agyszö­vethez hasonló anyag található. Az elnyelt elektromágneses hul­lámok adatait watt/kg-ban adják meg. Az Európai Unióban elfoga­dott SÁR határérték 2 W/kg. Azok a készülékek, amelyeknek a fejben mért teljesítmény elnye­lődése ennél nagyobb, nem ke­rülhetnek forgalomba. A hazai szakértők úgy vélik, hogy az uniós határértékeket előbb-utóbb Magyarországnak is át kell vennie. Ez lenne a garan­cia arra, hogy a biztonsági előírá­sok betartása esetén a mobil­telefon-használók biztonságban érezhessék egészségüket. A telefongyártók érdeke is az, hogy olyan készülékeket gyártsa­nak, amelyek SAR-értéke a lehető legkisebb.________________n. zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom