Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

6. OLDAL - 2001. JANUÁR 23., KEDD G A Z D A S Á G Mennyit fizetünk ki a rezsire télen? Van, ahol a havi fix kiadások csaknem elviszik a család bevételét Számtalan családban probléma az egyre emelkedő rezsikölt­ségek kifizetése. A legtöbbjük tisztességes, törvénytisztelő ember, akik sehová sem szeretnének tartozni, ezért folyama­tosan mondanak le olyasmikről, amikről még tudnak: a szó­rakozásról, az ínyencségekről vagy éppen a ruházkodásról. Kérdés persze, meddig és miről lehet még lemondani, hogy az élet ne minősüljék vissza puszta létfenntartássá!? Kérdé­sünkkel — hogy kinél hogy aránylik a rezsiköltség a családi kassza bevételeihez — három családot kerestünk fel. A legtöbb család örül az eddigi enyhe télnek, ennyivel is kevesebbet kapcsol be a kazán... D^OTÓ: LEHOCZKY PÉTER H. István, szeghalmi lakos a kö­vetkezőket vallotta:- A feleségemmel és két kis­korú gyermekemmel élek. Csalá­dunk összes jövedelme havonta 71 ezer forint. A téli hónapokban bevételeink jelentős részét való­ban a rezsiköltségek „viszik el”. A decemberi fogyasztás után most januárban gázra 9 ezer fo­rintot, villanyra 4 ezer forintot, vízre és szennyvízre 3 ezer forin­tot, telefonra 3800 forintot, kábel- televízióra 690 forintot fizettünk. Ez összesen 20 490 forint kiadás, ami családunk teljes jövedelmé­nek csaknem a 30 százaléka. So­kan a napi étkezési kiadásokat is a rezsihez sorolják. Ha mi is így számolnánk, ez az arány nyilván még magasabb lenne... A rezsi­számlák rendezése után tehát né­gyünknek élelemre, ruházkodás­ra és egyéb kiadásra összesen alig jutott 50 ezer forint. Ráadásul fé­lő, hogy az új esztendőben tör­tént áremelések következtében februárban tovább nőnek rezsi- költségeink. Pedig nekünk már az eddigi árak is nagyon magasak voltak. Még szerencse, hogy idén enyhébb telünk van, mert ha öt­hat hónapon át fűtenünk kellene, az a csőddel lenne egyenlő. A mezőhegyesi K.-ék havi nettó jövedelme éppen 100 ezer forint. A feleség adminisztratív, a férj pedig műszaki munkakört tölt be. A család háromtagú, gyerme­kük felsőbb évfolyamos egyete­mista.- Víz- és csatornadíjra havi át­lagban 2 ezer 500 forintot köl­tünk, újságra 1 ezer 670-et, lakbé­re és mosógéprészletre 3-3 ezret, villanyra 3 ezer 500-at, telefonra és munkahelyi étkezésre 10-10 ezret, gyógyszerre 3 ezret, tévé­előfizetésre 665-öt, kábeltévére 800-at. A téli hónapokban a gá­zért 13 ezret fizetünk. Havi fix ki­adást jelent a gépkocsi fenntartá­sa is: a biztosítás és a súlyadó 1 ezer 500 forinttal terheli a családi költségvetést. Tizenkétezerbe ke­rül a gyermekünk albérlete, a lakás-előtakarékossága 3 ezer 700-ba, a hazautazása 2 ezerbe, az étkezése legalább 15-be. A tan­könyvekért az idén 60 ezret fize­tünk, ez havi átlagban további 5 ezer forint kiadást jelent - sorolja a pontos könyvelést vezető fele­ség. Mivel a fix kiadások elérik a havi 90 335 forintot, nem nehéz kiszámolni, hogy mindez a havi bevétel több mint 90 százalékát teszi ki. Békésszentandráson M. G-né ad­minisztrátor avatott be háztartása kiadásaiba. A négytagú család ha­vonta százezer forintból gazdál­kodik. A házuk központi fűtéses. Szénre, fára egy-egy hidegebb téli hónapban 15 ezer forintot költe­nek. A villanyszámla 4500 forint, a vízdíj 1700 forint, a televízió üzemben tartási díja hétszáz. Gáztűzhelyen főznek, a gázpalac­kot havonta kétszer cserélik, ami összesen hatezer forint. A vezeté­kes telefon számlája négyezer fo­rint, a férj mobiltelefonja kétezer. A gyermekek óvodai és iskolai ét­keztetése nyolcezer forintba ke­rül. A háztartásuk állandó havi ki­adása 41 900 forint, amely a bevé­telüknek csaknem negyvenkét százalékát teszi ki. ______________ CS. R. - M. B. - M. OY. AP EH-közlemény Az APEH felhívja az adózók fi­gyelmét, hogy az adózás rendjé­ről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. tv. 20. § (1) be­kezdése szerint a költségvetési támogatások igénylése bevallás­nak minősül. A támogatásokat valamennyi adózói kör kizáró­lag a 0111. számú (APEH/490 r. sz.) „BEVALLÁS az államház­tartással szembeni egyes juttatá­sok igényléséhez” nyomtatvá­nyon igényelheti 2001. évre vo­natkozóan. A gyakorított és egyszeri támo­gatási előleg igénybevétele a 2001 után keletkező igényjogosultság esetében a bevallásnak nem mi­nősülő 01110. számú (APEH/491 r. sz.) „IGÉNYLŐLAP az állam- háztartással szembeni gyakorí­tott, illetve egyszeri támogatási előleg igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány beadásával lehetsé­ges. A nyomtatványokat 2001. ja­nuár 9-étől kereskedelmi forga- lomban be lehet szerezni. ■ Sorsoltunk A múlt heti nyerő részvény a Graphisoft. A beérkezett 74 tipp között három akadt, amelyik ezt jelölte meg. A sorsolást megtar­tottuk. A fődíjat, a 3000 forint értékű utalványt nyerte: Botyánszki Györgyné, Békéscsaba. 500 fo­rint értékű utalványt nyert: Janyikné Kovács Mónika, Ze- rinváry Lajosné, Békéscsaba. Az utalványokat postán kiküldjük. Köszönjük, hogy velünk ját­szottak! ■ Minden a pénzen a múlik... Vízmozgás nélkül csak bűzforrás a holtág! A Holt-Sebes-Körös Biharugra—Szeghalom közti csaknem ötven kilométer hosszúságú szakaszán 1999-ben 270 millió forint értékű rehabilitációs felújítást végeztek. Ám ez a hatalmas beruházás semmit sem ér, ha a holtágban nem biztosított a vízmozgás. Az öt érintett település közösen próbál a célra támogatást szerezni, s a vízmozgás megvaló­sítását az észak-békési kistérség ökológiai programjában szerepeltetni akarják. VÉSZTŐ ÉS TÉRSÉGE- A Holt-Sebes-Körös vízmozgását mielőbb biz­tosítani kell! Ha ez nem történik meg, akkor ta­valy teljesen fölöslegesen takaríttattuk ki a med­ret. Márpedig ezt a 270 millió forint értékű reha­bilitációs munkálatokat nem szabad veszni hagy­nunk. A víz folyamatos pótlása, s a Sebes-Körös­be való beengedése technikailag megoldható. Ám minden a pénzen múlik - mondta megkeresé­sünkre Kaszai János, Vésztő polgármestere. A Holt-Sebes-Körösnek ez a szakasza Bihar­ugra, Okány és Vésztő belterületét, valamint Zsadány és Szeghalom külterületét érinti. Ezért Vésztő polgármestere kezdeményezte, hogy a cél érdekében ezek a települések fogjanak össze, mert együtt nagyobb esély van támogatások megszerzésére. Márpedig gyorsan lépni kell, mert máskülön­ben a holtágon rövid időn belül ismét visszaáll a két évvel ezelőtti kritikus állapot. Akkor pedig ezek a vizek nem az érintett települések élővilá­gát szolgálják, hanem csak bűzforrásként funk­cionálnak. Mai árakon számítva a Holt-Sebes-Körös Biharugra és Szeghalom közötti szakaszának a folyamatos vízmozgásához 15 millió forintra len­ne szükség. Az öt érintett település ezt a hatal­mas összeget nem tudja önerőből előteremteni. Ezért a költségek 5 százalékát (ez 750 ezer forint) ajánlják meg, a 95 százalékra (ez 14 millió 250 ezer forint) pedig támogatást kérnek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól. Vésztői településvezető érdeklő­désünkre közölte: a témában leve­let írtak a minisztériumhoz, de er­re az írásos megkeresésre még nem érkezett válasz. Közben az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás az eredményes pályázatá­nak köszönhetően lehetőséget ka­pott a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumtól a kistér­ség ökológiai programjának összeállítására. A Holt-Sebes-Körös említett szakasza által érintett települések polgármesterei a napokban Vésztőn tanácskoztak. Ekkor felvetődött, hogy a kistér­ség ökológiai programjába is kerüljön be a Biharugra és Szeghalom között húzódó holtág vízmozgásának megvalósítása. MAGYARI BARNA A TŐZSDE VILÁGA Határ az Északi-tenger? A héten változatosan alakult a ke­reskedés a BÉT-en. Minden emel­kedést a következő napon vissza­esés követett, ezért a hét végére az index abszolút értékben alig válto­zott. A csütörtöki visszaesés elle­nére a hét nyertese a Matáv volt, 5% körüli emelkedéssel és kiemel­kedő forgalommal. Újabb fejlemények kerültek napvilágra a tőzsde második leg­nagyobb kapitalizációjú vállalatá­val, a MOL-lal kapcsolatban. Meg­bízhatónak tartott lengyel források szerint a magyar cég továbbra is versenyben van a gdanski olajfino­mító privatizációjára kiírt tende­ren. A finomító megszerzése újabb lépés lehetne a MÓL azon nagyra törő terveinek sorában, melyek szerint a cég regionális multivá válna a térségbeli terjesz­kedéssel. A horvát INA-val történt kacérkodás után a vezetőség fi­gyelme a jelek szerint északra for­dult. A már ismert szlovák befekte­tés után a régió legnagyobb (40 milliós) piacán való jelenlétet tűz­te ki célul maga elé a magyar válla­lat, amikor a lengyelországi piacra lépést határozta el. Elemzők sze­rint a lengyel piacra való behato­lásnak három módja is lehetséges. Az első szerint a MÓL stratégiai együttműködésre lép a helyi PKN olajtársasággal, a második, hogy finomítói kapacitást vásárol, a har­madik pedig, hogy a korábbi szer­zemény, a Slovnaft segítségével veti meg a lábát ezen a nagy po­tenciállal rendel­kező piacon. Mindezek fi­gyelembevétele mellett minden valószínűség szerint jobb na­pok elé nézhet a MÓL. Noha a gázárral kapcsolatos vitájában lé­nyeges eredményt még nem ért el a kormánnyal szemben, a világpi­ac sietett a cég segítségére. A de­cemberben kezdődött folyamat eredményeképpen a nyersolaj vi­lágpiaci ára 25 dollár alá esett, ma­ga után húzva a földgáz árát is. A csökkenő árak adott esetben a MÓL csökkenő veszteségeit is je­lenthetik, ezzel is alátámasztva óvatos vásárlási ajánlásunkat. (Szepesi László, CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt., g Békéscsaba, Kossuth L. tér 2/A. Telefon: (66) 446-346. P Az adó nem változik Végegyháza önkormányzata úgy döntött, hogy 2001-ben nem változtat a helyi adó­kon és bérleti díjakon. Végegyháza Az adónemek terén — a központi megszorítások miatt — szóba ke­rült az iparűzési adó és a mezőőri járulék esetleges bevezetése. A testület úgy határozott, hogy a kérdést felszínen tartják, de ezen kötelezettségeket egyelőre nem vezetik be, mert a lakosság teher­bíró képessége nem tudná elvi­selni. Az élelem-nyersanyag ár­emelése miatt viszont a napközis térítési díjakat kénytelenek 11 százalékkal emelni, de a gyerme­keknek továbbra is biztosítják a napi 10 forintos támogatást. Az étkezés többi formáját úgy sze­retnék megoldani, hogy a szociá- lis jellege fennmaradjon. _____(y Mi a biogazdálkodás? Egyre többen érdeklődnek napja­inkban a biogazdálkodás iránt. Nem csak múló, új divathullámról van szó. Egy új nemzedék csepe­redett fel. Azonkívül a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium számos pályázatot, ked­vezményt helyezett ki­látásba a leendő biogaz­dák számára. Nem vé­letlenül. A bio- és öko­termékek nagyon kere­settek az EU tagállamai­ban. A nálunk előállított vegyszermentes nyers­anyagok 90 százalékát exportáljuk. A bevizs­gált, védjeggyel ellátott késztermé­kek külföldön 5-20 százalékkal drágábban adhatók el, mint a ha­gyományos, nem biotermékek (idehaza sajnos 20-50 százalékkal drágábbak). Hazánkban immár több mint egy évtizede működik a budapesti Biokultúra Egyesület. Mind a mai napig ez a szervezet fogja össze a biogazdákat és hatá­rozza meg a feltételeket. Többek között a főutaktól távol eső, lehe­tőleg elkülönített, erdősávval vagy sövénnyel övezett földterületen le­het vegyszermentesen gazdálkod­ni. A már művelés alatt álló föld esetén a biotermelésre való átállás, zöldségtermesztés esetén három évig tart. Hosszabb átállást is előír­hatnak mindaddig, amíg a termő­talajban kimutathatók a nemkívá­natos vegyszer-maradványok (származékok). Az ellenőrzést a szintén Budapesten székelő Biokontroll Kft. végzi. Szakembe­rei hívásra kimennek a biotermelésre szánt par­cellára, földmintát vesz­nek, és ellenőrzik az egyéb, már említett alap- feltételek meglétét. Ez­után javasolják müyen talajműveléssel és nö­vénytermesztéssel, illet­ve szerves trágyázással lehet az általában 3 évig tartó átál­lás időszaka alatt gazdálkodni. Csak a negyedik évben lehet beje­lenteni a biotermelést. Ez azzal jár, hogy a gazdálkodó vállalja a mű­trágyák, valamint a szintetikus vegyszerek (gyomirtók, rovarir­tók) mellőzését. A termelés kezde­tén várható az első ellenőrzés. A második rajtaütésszerű kontroll a növénytermesztési ciklus bármely fázisában bekövetkezhet. Végül a végtermékből is mintát vesznek. Csak ha ezek megfeleltek a köve­telményeknek, akkor adják ki a biominőségre vonatkozó tanúsít­ványt, illetve engedélyezik a véd- jegy használatát. (Folytatjuk.) ■ Legyen az új Sporttörvény LSMeréíje... 06-40-444-555 00 co 00 ...mert a szabály megvan, kezdődhet a játékI t A sportról szóló 2000. évi CXLV. számú törvénnyel kapcsolatos kérdéseivel tárcsázza az Ifjúsági és Sportminisztérium kedvezményesen (a helyi beszélgetés költségén) hívható kék számát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom