Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

6. OLDAL - 2001. JANUÁR 22., HÉTFŐ G A Z D A S Á G EZEREGYSZÁZ FELETT, (i) Dévaványán négy esztendeje a Váradi Bt. üzemelteti a helyi napközi konyhát. Az 1200 adag/nap kapacitású konyhán manapság naponta 1130 sze­mélyre főznek, ami 94 százalé­kos kihasználtságot jelent. A napközi konyhán jelenleg 19 személy dolgozik. Közülük ti­zenhatan nyolc órában, ketten négy órában, egy dolgozó pedig hat órában tevékenykedik. BERUHÁZÁS, (i) Zsadányban az önkormányzat idén szilárd útburkolatot szeretne kiépíteni a Zrínyi utcában. Ennek az utcá­nak a leaszfaltozásával egy fon­tos bekötőutat nyerne a község. A beruházás összesen 16 millió forintba kerül, ezért a kiadáso­kat pályázati támogatások révén szeretné mérsékelni az önkor­mányzat GÉPBESZERZÉS. (1) Kasza­per képviselő-testülete egy ko­rábbi - egészségügyi gépbe­szerzést célzó központi pályáza­ton - 4,8 millió forint támoga­tást nyert fogászati gép-műszer beszerzésére, melyhez az ön- kormányzat 1,2 millió saját erőt biztosított. Ugyancsak eszköz- beszerzésre adtak be pályázatot a zeneiskola részére, ahol hang­szervásárlásra 547 ezer forintot nyertek. BÉRLETI DÍJAK. (1) Medgyes- egyháza képviselő-testülete a legutóbbi ülésén jóváhagyta a lakások és helyiségek bérleti dí­jának a pénzügy bizottság által javasolt emelését. Eszerint az önkormányzati tulajdonú, össz­komfortos lakások havi díja négyzetméterenként 79, a kom­fortosoké 70, a félkomfortos 35, illetve a komfort nélküli és szük­séglakás 17 és 10 forintra válto­zott. A helyiségek esetén a bér­leti díj 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. KÖVESÚT ÉS CSATORNA, (i) Szeghalmon a 2000-es eszten­dőben négy utcában készítetett szilárd útburkolatot az önkor­mányzat: a Vásártér, Vasvári, Si­mon Ferenc és Zrínyi utcák la­kói vehették birtokba az új kö- vesutakat. Szintén a tavalyi év jelentős városi beruházása volt a szennyvízcsatorna 6-os öblö- zetének kiépítése. „A CIVILIZÁCIÓ ÉS A PROFIT KÉZ A KÉZBEN JÁRNAK.” (Calvin Coolidge) Turizmusé a jövő A jövő nagy jövedelem- szerzési lehetőségét a szakemberek az idegenfor­galomban látják. Ha ez va­lóban így történik, akkor Észak-Békésben is jó be­fektetésnek tűnhet az ide­genforgalomra fordított pénz, hisz' a térségnek több kedvező adottsága is van e téren. Körös-Sárrét Folyókban és holtágakban gaz­dag alföldi vidék a Körös-Sárrét, ahol az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzati Térségfejlesztési Társuláshoz tartozó tizenegy te­lepülés található. A térség nagy része természetvédelmi terület. A Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai túzokrezervátuma például a hazai túzokvédelem központja. De a természeti adottságok közé tartozik a ter­málvíz is. Idegenforgalmi szem­pontból pedig Észak-Békés egyik legnagyobb vonzerejét a Vésztő-Mágori Történelmi Em­lékhely jelenti. A térségben nagy hagyomá­nya van a vadászatnak is. A leg­aktívabb vadásztársaságok Füzesgyarmaton, Dévaványán és Körösladányban működnek. Akik hosszabb időt szeretnének a Körös-Sárréten tölteni, azok a szeghalmi vállalkozói központ- ban kaphatnak szállást. m. b. Sokaknak luxus a telefon A Körös-Sárrét Békés megyének azon térségei közé tarto­zik, ahol az emberek többségének a jövedelemszerzésre szerény lehetőséget kínál az élet. Ráadásul az észak-bé­kési térség hatalmas munkanélküliséggel is sújtott. Mindezek ismeretében érthető, hogy az itt élők közül so­kaknak hónapról hónapra nagy fejtörést okoz a bevételek takarékos elosztása, a puszta létfenntartás megőrzése. Szeghalom A Sárrét fővárosában is sok család havonta alig néhány tízezer fo­rintból kénytelen megélni. Ezek­nek a családoknak a telefon vagy a kábeltelevízió szuperluxus szó­rakozás, amelyről csak álmodni mernek. Mi viszont most egy olyan családfőt szólaltattunk meg, akiknél a családi büdzsé egyelőre még „elbírja” a vonalas telefon működtetését.- A 2000-es esztendőben a ti­zenkét hónap alatt közel 60 ezer forintot áldoztunk a telefonra. Ám ennek a pénznek csak alig több mint a felét beszéltük le, a többi kiadást a vonalhasználati díj jelentette. Ahhoz, hogy ezt a csaknem 60 ezer forintot a csa­ládi költségvetésben kigazdál- kodjuk, sokszor más fontos helyről kellett elvonnunk a pénzt. De a telefont nem mond­hatjuk le, mert egyik gyere­künk már nem Szeghalmon él, és idős édesanyámmal is a leg­gyakrabban a készüléken ke­resztül beszélhetünk - közölte érdeklődésünkre a szeghalmi K. László. A férfi tételesen elmondta, hogy tavaly havonta mennyi tele­fonszámlát fizettek. Januárban 3650 forint, februárban 4280 fo­rint, márciusban 4100 forint, ápri­lisban 4500 forint, májusban 4750 forint, júniusban 4600 fo­rint, júliusban 6800 forint, au­gusztusban 5100 forint, szeptem­berben 4450 forint, októberben 4350 forint, novemberben 4200 forint, decemberben 5800 forint volt a számla végösszege. Ha eze­ket a havidíjakat összeadjuk, ak­kor kiderül: a K. család tavaly összesen 56 580 forintot költött a telefonra. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy a telefonvonal használati díja tavaly havonta, át­lagosan körülbelül 1900 forint volt, akkor kiderül, a lebeszélt összeg nem is olyan magas. Hisz' K.-ék tavaly összesen csak 33 780 forint értékben beszéltek, a többi pénz - 22 800 forint - a vonal használatát fedezte. Ha általánosítva, hónapokra lebontva vesszük górcső alá K.- ék tavalyi telefonldadását, kide­rül: havonta átlagosan 4715 forin­tot (a család havi összjövedelme 57 ezer forint volt) költöttek tele­fonra, ebből 2815 forintot lebe­széltek, a további 1900 forintból pedig a vonalhasználatot tették lehetővé. __________________________________(MAGYAR!) Jó l startol az ipari park Tavaly december végén nyerte el Szarvas az ipari park cí­met. A park kedvező helyzetből startol: az önkormányzat által megjelölt hatvan hektáros, infrastruktúrával kiépített területen több mint húsz cég működik. Szarvas Az ipari park a város keleti olda­lán jön létre hatvan hektáron, Bé­késcsaba felé haladva, a vasúti át­járó utáni jobbra és balra eső te­rületen - tudtuk meg Kiszely Mi- hálytól, a képviselő-testület gaz­dasági bizottságának elnökétől. Szarvasnak olyan szerencsé­sen kialakult ipari területe ez, ahol több száz dolgozót foglal­koztatva, mintegy húsz-huszonöt cég működik. A vállalkozásokkal szabadon betelepült és infrast­ruktúrával spontán módon ki­épült területet a jövőben az ipari park keretén belül tudatosan fej­lesztik tovább, szervezik ipari parki egyesüléssé. A cím segít hozzájutni azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, pályázati lehetősé­gekhez, amely a növekedés esé­lyét kínálja az ott lévő, illetve a le­települni szándékozó vállalkozá­soknak. A cégeknek lehetőségük lesz közösen is pályázni beruhá­zásokra, piacokra. A bizottsági elnök felhívta rá a figyelmet, hogy az ipari park pályá­zatát a Körös-szögi Kistérségi Kht. írta. A képviselő-testület korábbi döntése alapján a park működteté­sét, menedzselését az önkormány­zat a száz százalékos tulajdonában lévő M-termál Kft.-re bízza. A kft. megbízását a januári testületí ülé- sen erősítik meg. ________cs.r. VÉ LEMÉNY Az életszínvonal és a repülő Az országos adatok szerint, a novemberi 43 százalékos földgáz­emelést követően, jelentősen csökkent a lakossági gázfogyasztás. A magyar lakosság november óta mintegy 20-25 százalékkal fo­gyaszt kevesebb gázt, mint a korábbi esztendők téli hónapjaiban. A hivatalos verzió szerint a látványos lakossági gázfogyasztás­csökkenés annak tudható be, hogy ezen a télen az átlaghőmérsék­let eddig nyolc fokkal magasabb a százéves átlagnál. Biztos vagyok benne, ha a lakossági gázfogyasztás-csökkenés miértjének kutatói a 40-45 százalékos munkanélküliséggel sújtott körös-sárréti kistelepülések lakosságát is megkérdeznék, ők bizo­nyára nem csak a kedvező hőmérséklettel magyaráznák a takaré­koskodást. Miközben a kormány hangzatos teóriákkal igyekszik be­beszélni, hogy a magyar lakosság életszínvonala javul, addig a kiste­lepüléseken élők a valóságban to­vább szegényednek. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, ami­kor az akkori pártvezetés is azt hangoztatta: az életszínvonal fo­lyamatosan emelkedik, holott a mindennapi életben már meg­megmutatkoztak a gazdasági hanyatlás jegyei, egyesek humoro­san álltak a témához. Ők akkor azt mondták: az életszínvonal olyan mint a repülőgép, minél magasabbra száll, annál kisebbnek látszik. Felénk ez a hasonlat most ismét egyre aktuálisabbnak tűnik. Hisz1 annak a körös-sárréti munkanélkülinek, akinek két kis- fröccs az ebédje, és egy feles vodka a napi fűtése, nehéz megma­gyarázni, hogy csak a kedvező hőmérséklet miatt nem használja a gázt. Budapesten az országos politikusok sem mindig csak a hagyo­mányos fűtési módszert veszik igénybe, hanem gyakran egymás­nak is „befűtenek”. Az efféle forró pillanatokról a vidékemen élők szívesen lemondanának. Mindenki tisztában van vele: ezekért a pártpolitikai befűtésekért is mindig nekünk, „kisembereknek” kell fizetnünk a számlát. _________________________________________________________________________MAGYAR! BARNA Mi nél maga­sabbra száll, annál kisebb­nek látszik. Fél-fél hektár családi cirok Battonyán január 22. és feb­ruár 28. között lehet jelent­kezni a szociális földprog­ramban való részvételre. Az érdeklődők a vállalkozás- fejlesztési irodán kérhetnek bővebb felvilágosítást. _________Battonya________ A városi önkormányzat által lét­rehozott Támasz Közalapítvány 1996-ban indította el a szociális földprogramot. A kezdetben 20, jelenleg pedig 47 hektáron folyó termelés finanszírozása pályázati pénzekből történik. — A résztvevőknek meghite­lezzük a beműveléssel kapcsola­tos kiadásokat, nekik viszont a saját munkájukkal kell hozzájá­rulniuk a program sikeréhez. Mi­vel a családi gazdálkodásra való nevelés is szerepel a céljaink kö­zött, ki-ki önállóan műveli a saját parcelláját. Az első években átla­gosan 30-35 család vett részt a programban, tavaly pedig már negyven. Ismerve a mostani anyagi lehetőségeinket, úgy gon­dolom, hogy az idén akár 50 csa­ládot is foglalkoztathatunk - mondja Sztanojev Ivánné kura­tóriumi titkár.- Mit kell tudni a jelentkezés­ről?- Az érdeklődők kapnak tő­lünk egy adatlapot, ezt kell kitöl­teniük, majd visszahozniuk a vál­lalkozásfejlesztési irodára. Az öt­ven családnak 25 hektár cirkot szándékozunk vetni. A többibe gépi kukorica kerül, s az ebből származó jövedelem képezi az alapítvány aranytartalékát. Ta­valy például a cirok csak felét hozta a vártnak, de ezt a csalá­dok nem nagyon érezték, a kieső részt az egyéb növények árbevé­teléből tudtuk pótolni. ____ M. GY. Sz abályozott hulladékgazdálkodás Korszerű szemétkezelés az európai normák szerint A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény idén januártól lépett életbe, amely az önkormányzatok szá­mára is több új előírást tartalmaz. Mezőkovácsháza A törvény külön rendelkezik a te­lepülési szilárd- és folyékonyhul­ladék elhelyezésének kötelezettsé­géről, kiemelten az ingatlantulaj­donosokra vonatkozóan. A jogsza­bály szerint az ingatlan tulajdono­sa a települési hulladék egyes ösz- szetevőit (például a veszélyes­hulladék) az önkormányzat ren­deletében megfogalmazottaknak megfelelően köteles elkülönítve gyűjteni.- Mezőkovácsházán milyen fel­adatok adódnak a hulladékgaz­dálkodási törvénnyel kapcsolat­ban? - kérdeztük Bálint Ferenc környezetvédelmi szakfőtaná­csost.- A helyi rendeletet a törvény­nek megfelelően kell módosítani. Elmondhatjuk, hogy a közszolgál­tatásként kötelezően ellátandó te­lepülési hulladék kezelését - az elsők között a megyében - 1996- ban helyi rendeletben szabályoz­tuk, amit 1997-től be is vezettünk. Azóta az önkormányzat a lakossá­gi szilárdhulladék begyűjtését és ártalmatlanítási díját átvállalta. A vállalkozóknak, közületeknek vi­szont szerződési kötelezettségük van. Az új törvény úgy módosítja az előírásokat, hogy a közszolgál­tatásért az ingatlantulajdonost ter­helő díjhátralék köztartozásnak minősül, tehát adók módjára be­hajtható. Eddig a szolgáltatást vég­ző vállalkozó csak bíróság útján érvényesíthette a hátralékot érintő követelését. Díjhátralék esetén, annak keletkezését követő 30 na­pon belül, a szolgáltató felhívja a tartozók figyelmét, majd ered­ménytelenség esetén a díjhátralé­kot a település önkormányzatától igényelheti. A köztartozás behaj­tását pedig a jegyző kezdeménye­zi - mondta a főtanácsos.- Van-e más változás is a sza­bályozásban?- A törvény másik fontos elő­írása az önkormányzatok számá­ra, hogy a már üzemelő hulladék- lerakók teljes körű környezetvé­delmi vizsgálatát 2002. december végéig el kell végezni. Külön fel­hívja a figyelmet a szelektív hulla­dékgyűjtés jelentőségére, amely úgy juthat érvényre, ha a jelenlegi hulladék szervesanyag-tartalmát 2004 júliusig 75 százalékra, 2007 júliusig 50 százalékra és 2014 ezen időszakára 35 százalékra csökken­tik a települések. Az említett elő­írások megegyeznek az EU irány­elveivel, ahol a szelektivitás és az újrahasznosítás kerül előtérbe. H. M. Méhek a tűzelhalás ellen Amikor tavaszi napokon virágos réten járunk, úgy tűnik, mintha az örökmozgó méhek fáradhatat­lanok lennének. Ezt a tulajdonsá­gukat próbálják meg kihasználni amerikai kutatók - olvasható az Agricultural Research című szak­lapban. A méheket - mellékesen - a növényvédelem szolgálatába is kívánják állítani. Mint tudjuk: mi­közben a méhek nek­tárt és virágport gyűj­tenek, óránként mint­egy száz virágot láto­gatnak meg. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a méhkaptárok kijára­ta (röpnyílása) elé szerelt kis tálcára vi­rágporral kevert, hasznos baktériumo­kat tegyenek. Ily módon talán si­kerül megfékezni a baktériumos hajtásszáradást, illetve az almá­sokban és körtésekben taroló, ve­szedelmes tűzelhalást. Megálla­pították ugyanis, hogy a betegség okozója az Erwinia amylovora nevű baktérium főképp a bibén keresztül fertőz. Az első tünete­ket a hajtásvégeken vehetjük ész­re. Ezek bámulni, majd feketedni kezdenek, mintha a fa lángok martalékává vált volna. Gyakori még a kocsány és a hajtás találko­zási helyének megduzzadása is. Még a '80-as években rájöttek ar­ra a kutatók, hogy ha a fákra elég nagy mennyiségben hasznos baktériumokat juttatnak ki, ak­kor ezek kiszorítják az Erwinia amylovora-kórokozót a virág bi­béin. így a betegség nem tudja el­pusztítani a fát. Már vagy száz éve tudják a mezőgazdászok azt is, hogy a méhek, a hangyák és más rovarok is terjesz­tik a káros baktériumo­kat a fák virágain. Csak mostanában derült fény arra, hogy kellő mennyiségű Pseudo­monas fluorescens és Erwinia herbicola ne­vű, hasznos baktérium­mal sikeresen lehet vé­dekezni a súlyos káro­kat okozó kór ellen* A méhek tes­tére a kaptár elhagyásakor — a vi­rágporral együtt - ezek a hasz­nos baktériumok is rátapadnak. Innen jutnak rá a gyümölcsös szinte minden virágára. Az egy­előre kísérleti fázisban lévő mód­szer nagyon hatékonynak bizo­nyult. Mindössze két nap alatt a virágok 92 százalékán jelen volt az Erwinia herbicola nevű, hasz­nos baktérium. Már csak az a kérdés, milyen mértékben képe­sek ezek a hasznos baktériumok kiszorítani a kórokozókat. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom