Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

KÖRKÉP 2001. JANUÁR 22., HÉTFŐ - 3. OLDAL MEGYEI A KULTÚRA NAPJA, (ke) Orosházán ma 15 órakor a Váro­si Képtárban emlékeznek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Az ünnepségen adja át a puszta­földvári születésű, 1997-ben el­hunyt Kiss Nagy András szob­rászművész özvegye a művész néhány alkotását a városnak. Dr. Szabó Ferenc nyugalmazott me­gyei múzeumigazgató előadást tart „Az orosházi nyomdászat története” címmel. 17 órakor a Justh Zsigmond Városi Könyv­tárban is rendezvényre várják az érdeklődőket. Fülöp Béla tanár­író „Barangolás az erdélyi iroda­lomban” címmel tart előadást. SÍRHELYVÁLTÁS, (ke) A gádorosi temetőben a 25 évnél régebben megváltott sírhelyeket a lakosok a polgármesteri hiva­tal pénztárában válthatják meg újra. Az önkormányzat kéri, hogy a sírhellyel rendelkezők a temetőtérkép elkészítése miatt, egyeztetés céljából június 30-ig keressék fel a temetőgondnokot. VÉRADÁS, (i) A Magyar Vörös- kereszt szeghalmi területi szer­vezete január 23-án délelőtt 8 és 11 óra között Szeghalmon, a volt ifjúsági házban (Dózsa György utca 13-17.) véradást szervez. FESTMÉNYEK, (i) A füzes­gyarmati könyvtárban január 23-án 16 órától Demján Ilona festő legújabb képeiből nyílik kiállítás. A festményeket február végéig tekinthetik meg az érdek­lődők. VIDEÓT LOPTAK, (ke) Az Elektroház Kft. orosházi üzleté­ből még az ünnepek előtt, nyit­vatartási időben lopott el isme­retlen tettes egv '00 ezer forint értékű videomagnót — adta hí­rül Árpádhalmi Pál rendőr- őrnagy, az Orosházi Rendőrka­pitányság hivatalvezetője a leg­utóbbi sajtótájékoztatón. A csanádapácai művelődési köz­pontban működő videotékából pedig január 5-ére virradóra 193 műsoros videokazettának „kélt lába”. Az ismeretlen elkö­vető ablakbetörés módszerével jutott be az épületbe. A kazet­ták ára meghaladja az 570 ezer forintot. SÚLYOS SÉRÜLÉS, (c) Békés csabán, a Gorkij utcában történt baleset szombaton este 20 óra­kor. Mezőgazdasági vontató ütött el gyalogost, aki nyolc na­pon túl gyógyuló sérülést szen­vedett. ■ „TISZTELEM A HITET - DE AZ EMBERT A KÉTKE­DÉS TESZI OKOSABBÁ.” (Wilson Mizner) Prózamondók versenyeztek a Madáchban A képünkön látható Hevesi Rebeka a harmadik helyen végzett az 5-6-osok kategóriájában o-fotó: lehoczky péter A békéscsabai Madách Utcai Általános Iskola adott otthont szombaton a felső tagozatosok városi prózamondó verse­nyének, melyet az önkormányzat közművelődési, ifjúsági és sportbizottsága rendezett meg. osoknál Köles Eliza (belvárosi is­kola) győzött, a második helye­zést Nagy Barbara (József Attila iskola), a harmadikat pedig Heve­si Rebeka (1-es iskola) érdemelte ki. Különdíjban részesítette a zsű­ri Tóth Juditot (1-es iskola) és Unyatyinszki Zitát (10-es iskola). NY. L. Önkormányzati ösztöndíj-támogatás A sarkadkeresztúri önkormányzat még tavaly döntött az Oktatási Minisztérium (OM) által Bursa Hungarica elneve­zéssel létrehozott önkormányzati ösztöndíjpályázathoz va­ló csatlakozásról. A testület legutóbbi ülésén a beérkezett pályázatok támogatásáról is határozott. nuló hallgató pályázott. Ezen túl­menően ketten ezután kezdik meg tanulmányaikat, hat egy­mást követő tanulmányi félévben részesülnek havi 5 ezer forintos támogatásban, míg az előbbiek közül kilencen 10 hónap, ketten 5 hónap időtartamban részesülnek havi 5 ezer forintban. Januártól havonta 550 forintra emelkedett a helyi kábeltelevízió háztartáson- kénti karbantartási díja - derült ki a testületet tájékoztató Molnár József, az Antenna M&J ügyveze- tője beszámolójából. -both­Ötvenéves a románok hetilapja A napokban ünnepelte alapításának ötvenedik évfordulóját hazánk egyetlen román nyelvű hetilapja, a Foaia Roma- neasca. A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége ál­tal létrehozott újság jelentős szerepet tölt be a kisebbség nyel­vi hagyományainak, kultúrájának megőrzésében. A lap múlt­járól és jövőjéről Jova Éva főszerkesztővel beszélgettünk. Gyula — Hogyan vált a gimnáziumi ta­nári szobában szerkesztett újság­ból a hazai románság ismert és közkedvelt lapjává a Foaia Romaneasca?- Sok munkával és azzal a szándékkal, hogy az újság a ro­mán nyelv közvetítőjévé és őrzőjé­vé váljon. A Magyarországi Romá­nok Kulturális Szövetsége két év­vel a megalakulása után adta ki az első számot Libeítatea Noastra, vagyis Szabadságunk néven. Első felelős szerkesztője Bónis Lajos ta­nár társaival a gyulai román gim­náziumban készítette a lapot, amely a kezdetekben havonként jelent meg. A '70-es évek elején került az újság élére Hocopán Sán­dor néprajzkutató, aki nagy hang­súlyt fektetett arra, hogy az újság­írók ne csak „hozott anyagokból” dolgozzanak, hanem járják a ro­mánok lakta településeket és az ott élők mindennapjairól tudósít­sanak. A lap ekkor élte fénykorát és abban az időben érte el az ezer­ötszázas előfizetői csúcsot is.- Kikhez szól a Foaia Romaneasca?- A hazai román családok lap­ja vagyunk, amelyben minden korosztály talál olvasnivalót. A legnépesebb az előfizetői tábo­runk Méhkeréken, de postai úton az ország tőlünk legtávolabb eső pontjaira is eljut az újság.- Hogyan látja a lap jövőjét?- Racionális gazdálkodással si­került minőségi változásokat elér­nünk. Tavaly április óta megdup­láztuk az oldalszámot és az elő- és hátlapot színesben nyomtatjuk. Folyamatosan emelkedik előfize­tőink száma is, amely azt bizo­nyítja, jó úton haladunk. Az újság a Magyarországi Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Közalapítvány által nyújtott támogatásból gazdálko­dik, amely az idén 24,3 millió fo­rintot jelentett. A támogatásért minden évben pályázni kell és az idén vetélytársunk is van, hiszen az országos román önkormányzat saját lapot kíván indítani. Erre az évre a támogatási összeg 26 millió forint, ám ebből lehetetlen két színvonalas újságot készíteni. Az országos önkormányzat megala­kulása óta törekszik arra, hogy a lapot átvegye a kulturális szövet­ségtől. Ha kritika érte a testületet, azonnal a beszüntetésünkkel fe­nyegetőztek. Ezzel szemben el­képzelhetetlennek tartom, hogy a közalapítvány egyetlen tollvonás­sal megsemmisítsen egy ötven­éves múlttal rendelkező lapot. Úgy gondolom, az alapítvány döntése példaértékű lesz azzal, hogy a tradíciót és minőséget vagy az önkormányzati rendszert támogatja. baracsi MAGDOLNA VÉLEMÉNYEK VÁRADI KRISZTINA Csak kulturáltan! Helyszín: sportpálya. „Mit csinálsz, te baromarcú?” — ordít a rosz- szul cselező focistára magából kikelve egy hazánkfia, a kezében lé­vő sörösüveget jól meglódítva, ezzel is hangsúlyozva saját igazát. Ma ünnepeljük a magyar kultúra napját. Múzeumok, kiállítóter­mek, könyvtárak, iskolák munkatársai változatos programok meg­szervezésével igyekeznek felhívni a figyelmet e jeles eseményre. Helyszín: forgalmas útkereszteződés, lámpa. „Indulj már, te ál­lat, hát nem látod, hogy sárga? Haladjál már, haladjál már!” - kia­bálja az előtte álló autósnak kocsi­ablakán kihajolva egy húsz év kö­rüli fiú. A kézirat tanúsága szerint Köl­csey Ferenc 1823-ban e napon fe­jezte be a Himnusz megírását, en­nek emlékére 1989 óta január 22- én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Helyszín: presszó. „Ide figyelj, te szemét, úgy beléd rúgok, hogy kiköpöd a pirost!” — emeli fel hangját a félreértés tisztázása végett a kocsma pultjára támaszkodó, erősen ingadozó férfi. Friss hír: a kormány hamarosan dönt arról a javaslatról, amely az Olvasás éve programsorozat megvalósítását tűzte ki célul. Á Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tervezete szerint az eseménysorozat az ünnepi könyvhéten kezdődik meg, és egy éven át tart majd. A minisztérium százmilliós nagyságrendű összeget kí­ván az eseményekre, illetve az azokhoz kapcsolódó akciókra fordí­tani. Az országos kezdeményezéssel olyan rétegeket is el akarnak érni, amelyek tagjai mára távol kerültek az olvasástól. Helyszín: pályaudvar, felszállás a vonatra. „Menj már arrébb, vén hülye! Ha miattad lekésem a vonatot, és nem látom a Vad an­gyalt, kiszedem a szemedet!” - taszít nagyot a tolakodó tömegben a vonatra felkapaszkodni igyekvő idős férfin egy szatyrokkal meg­pakolt, jól megtermett asszonyság. Ha tehát a kormány is úgy akarja, júniusban kezdődik az Olva- sás éve. Hát akkor, hajrá, magyarok! ________________________■ MÉ NESI GYÖRGY Zágon: halovány csillag Ugyan melyik település ne mondhatná el magáról, hogy évtizedek­kel ezelőtt messze földön híresek voltak műkedvelő színjátszói, táncosai, zenészei, énekesei? S ugyan melyik település kollektív emlékezete ne őrizte volna meg a kultúra helyi napszámosainak, áldott emlékű tanítóknak, papoknak, kántoroknak a nevét? A költői kérdések egy újságcikk hatására sorjáznak bennem. Ol­vasom: A tomásztehetséggel megáldott gyerekekkel Farkas Irén nyugalmazott tanítónő foglalkozik. Márton Gabriella kántorné néptáncos csapatot alakított. A százados múltra visszatekintő fú­vószenekar is létezik még, karna­gya Mándel Lajos. Az iskolások, óvodások szívesen dalolnak, sza­valnak, legutóbb az iskola névadó ünnepségén arattak nagy sikert, s ez a velük foglalkozó tantestületi tagok hozzáállását is dicsérte. A kulturális központ vezetője, Ko­csik Tünde is igyekszik színfolto­kat hozni a hétköznapok szürkeségébe, jelenleg egy álarcosbált próbál megszervezni. A kulturális élet legszínvonalasabb képvise­lője a vegyes kar. A több mint százéves múltra visszatekintő dalár­da a rendszerváltás után kezdett el újból rendszeresen gyakorolni, előadásokon részt venni. A közel negyvenfős együttest Bokor Em­ma Mária karnagy vezeti, a karmesteri pálcát Domokos Dezső nyu­galmazott tanítótól vette át a kilencvenes évek elején. Sikerrel ele­venítették fel a dalos találkozók hagyományát, tavaly szervezték meg a harmincegyediket. Farkas Irén, Márton Gabriella, Mándel Lajos, Kocsik Tünde, Bo­kor Emma Mária, Domokos Dezső: minden faluban és kisvárosban elkelne egy ilyen csapat idehaza is. Merthogy a Sepsiszentgyör- gyön megjelenő Háromszék című napilap legutóbbi számában ol­vastam róluk. A települést úgy hívják, hogy Zágon. Áttolták fölötte a román határt, több száz kilométeren át tolták, egészen Battonyáig. Itt gimnázium, ott vegyes kar (is) őrzi legnagyobb szü­löttének nevét. Mára távol kerültek az olvasástól... Nyitlak a dohánybeváltóban Battonyáról és térségéből a rendszerváltozás óta hiá­nyoznak a jelentős munka­helyteremtő beruházások. Időnként meg-megcsillan egy-egy reménysugár. Az ál­lattenyésztésben egyesek a kecske-, mások a nyúltartás fellendítésén fáradoznak. Battonya A csütörtöki képviselő-testületi ülés elején Takács Dezső polgár- mester bejelentette, hogy a mező­őri szolgálat a városellátó szerve­zettől átkerült a polgármesteri hi­vatalhoz. A szolgálat kapcsolattar­tással megbízott vezetője Horváth Imre. Takács Dezső az első napi­rend tárgyalásakor szólt arról is, hogy a Hungrabbit Kft. hamarosan megkezdi Battonyán és környé­kén a nyúltenyésztést kihelyezett állománnyal. Á dohánybeváltó te­rületén törzstelepet hoznak létre, ahonnan egy-egy tenyésztőhöz legkevesebb 200 anyát helyeznek ki; a tenyésztő ezeknek a szaporu­latát fogja felnevelni. A 200 anya elhelyezéséhez egy vízzel, villany­nyal ellátott 200-220 négyzetméte­res fedett, zárt épület szükséges. A kft. vállalja a tenyésztők szakmai­elméleti felkészítését, anyaállato­kat, ketreceket, illetve mikrohitelt biztosít a részükre, és kötelezettsé­get vállal a szaporulat felvásárlásá­ra. A polgármester a kft. szórólap­járól idézte a jövedelmezőségre vonatkozó adatokat. Évente hat él­tetést feltételezve a 200 anyanyúl után 8400 szaporulat (21 ezer kg élő nyúl) tervezhető. A takarmány értékének és a mikrohitel visszafi­zetési részleteinek levonása után a megmaradó tiszta nyereség kilo­grammonként 35-38 forint, s ez éves szinten 798 ezer forint jöve­delmet hozhat a másodmagává dolgozó gazdának. ________m.oy. Lé gi- és földiparádé, kicsiben A makettesek 1:48-ban és 1:72-ben is otthon vannak Minden eddigi csúcsot meg­döntve, több mint 350 ma­kettel neveztek a szomba­ton megnyílt hetedik békés­csabai országos makett­kiállításra és -versenyre. Békéscsaba A kívülálló laikusok is csodáják a váósághű, méretarányosan kicsi­nyített repülőket, harq'árműveket, autókat és motorokat a megyeszék­helyi helyőrségi klubban. Közben odasúgják egymásnak: ez a hobbi biztosan sok pénzt igényel. Fekete László, az országos csabai makettkiállítás levezénylője ugyan­akkor mindenkit felvilágosít: havi 2—3 ezer forint kiadással havonta 50-100 óra érdekes és a tevékeny­ségbe belefeledkező elfogultságra táálhatnak. Emellett megismerhet­nek például egy-egy, immáron tör­ténelmi járműtípust, utána­olvashatnak gyártása és bevetése hátterének, valamint techniká kivi­telezésének. Az sem másodlagos szempont, hogy az otthoni, szobá vitrin dísze tehet az alkotás. És a motorok, repülők, harcjárművek 1:48-as vagy l:72-es méretarány­ban ott kényelmesen elférnek. Ha pedig a jelentkezők alkotá­sát szakértő zsűri is díjazza, az külön öröm. A csabai rendez­vény versenyműveiről január 28- án derül ki, hogy kategóriájuk­ban hol végeztek, és a legjobbak­nak Pap János, a megyeszékhely polgármestere adja át a díjakat. Addig viszont szabad a terep az érdeklődők előtt, hogy bepillant­sanak ezen hobbi legjobb műve­lőinek munkáiba, naponta 9—19 óra között. _____ NY. L. Át tolták fölötte a román határt. Országos makettbázis lett egy hétre Békéscsaba ___ d-fotó, lehoczky péter 8­osok kategóriájában Podani Nó­ra (Szabó Pál téri iskola) végzett az élen, megelőzve Balda Györ­gyöt (9-es iskola) és Nagy Szilviát (Józsaf Attila iskola). Az 5-6­Békéscsaba Hrabovszki György önkormány­zati képviselő megnyitója után léptek a zsűri elé a tanulók. A 7­mányzat is támogathatja a pályá­zókat. A szociális ösztöndíj odaítélé­sének feltétele, hogy a pályázóval egy háztartásban élők egy főre ju­tó havi nettó jövedelme a min­denkori öregségi nyugdíj összege alatt legyen. Sarkadkeresztúron 11 jelenleg is felsőoktatási intézményben ta­Sarkadkeresztúr A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer. A miniszté­rium az önkormányzat által meghatározott összeget a támo­gatással megegyező mértékben — legfeljebb 5 ezer forint/- hallgató/hónap - egészíti ki. Tetszés szerint a meevei önkor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom