Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

Megújult formában, 24 órás, állandó hírszolgálattal, az eddiginél jóval több szolgáltatással Öntözés és halászat együtt Változások - összhangban a kutatási stratégiával A szarvasi Öntözési Kutatóintézet Halte­nyésztési Kutatóintézetbe (HAKI) való beol­vadása tavaly júliusban megtörtént. A befo­gadó intézet Halászati és Öntözési Kutató- intézet (HAKI) néven, kibővült szakember- gárdával, új kutatási témákat felvállalva kezdte az új esztendőt. Szarvas Az Öntözési Kutatóintézet tizenegy kutatójából négyen mentek át a HAKI-ba, a kutatói segéd­erőből pedig öten. Két kutató folytatja a korábbi kutatási tevékenységét, kettőnek profilt kellett váltani. A HAKI hat, már meglévő kutatási té­macsoportja mellé két újat hoztak létre, amely a mezőgazdasági környezetgazdálkodási kuta­tásokat és öntözéses növénytermesztési techno­lógiák fejlesztését végzi - tudtuk meg dr. Pékár Ferenctől, a HAKI igazgatóhelyettesétől, akinek feladata az integrációval átkerült tevékenységek napi menedzselése. Az igazgatóhelyettes beszámolt arról is, hogy az új témacsoportok munkájába a HAKI egy korábbi kutatója, továbbá két újonnan fel­vett fiatal szakember is bekapcsolódott. Az öt volt ökis kísérleti telep munkáját két telepvezető koordinálja. Az intézet igazgatótanácsát kibőví­tették az új témacsopor­tok vezetőivel. A változá­sok összhangban vannak a HAKI kutatási stratégiá­jával, amelynek alappillé­re a széles körű hazai és nemzetközi együttműkö­dés. Törekednek továbbá a kutatás és a gyakorlat összekapcsolására, a kö­zös kutatási és fejlesztési programokra, amely ke­retében szaktanácsadást, oktatást és továbbképzést is vállalnak. így jutnak hozzá az intézet műkö­déséhez elengedhetetlen pályázati pluszforrások­hoz. Dr. Pékár Ferenc a * most formálódó kutatási tématervbe is beavatott. Az akvakultúrát és az ön­tözést összekapcsolva több éves kutatási és fej­lesztési programot indíta­nak az intenzív halterme­lő telepek elfolyó vizének öntözéses hasznosítására és tisztítására. Újdonság lesz a korábbi meliorációs és vízrendezési munkála­tok hatásvizsgálata, to­vábbá a belvízzel veszé­lyeztetett területek felmé­rése és hasznosítási lehe­tőségének feltárása. . CSATH RÓZA ÖTVENÉVES A ROMÁNOK HETILAPJA, (a) Tavaly óta megdupláztuk az oldalszámot és növekedett az előfizetők tábora is - mondta Jova Éva főszerkesztő. (Inter­júnk a 3. oldalon) d-fotó: lehoczky péter Gyulának, Sarkadnak 230 millió Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu Email: szerk.bekes@axels.hu Vélemény Váradi Krisztina a magyar kultú­ra napjával kap­csolatos gondo­latait osztja meg az olvasóval. (3. oldal) Megyei körkép Gazdaság A Sárréten sok családnál a tele­fon vagy a kábel- televízió szuper- luxus szórako­zás, és csak ál­modnak ezekről. (6. oldal) CSALÁDI OLDAL Kétségtelen, hogy a családon be­lüli erőszak tabu témának szá­mít, nem könnyen derül rá fény. Ezt nehéz felvállalni a külvilág előtt, és a bántalmazottak még a segítő szakembereknek is nehe­zen nyílnak meg. Főként a gyer­mekek problémája nyomán elin­dulva derülnek ki ilyen esetek. (9. oldal) Mindenképpen eredmény­ként értékelem, hogy a Szé- chenyi-terv részeként foly­tatódó önkormányzati bérlakásprogram keretében a megyén belül tavaly a 2-es számú egyéni választókerü­letbe sikerült a legnagyobb összegű, 230 millió forintos állami támogatást hozni — hangsúlyozta év eleji sajtó- tájékoztatóján Tóth Imre sarkadi polgármester, Bé­kés megye 2. számú egyéni választókerületének ország- gyűlési képviselője. Sarkad- A Gazdasági Minisztérium (GM) által kiírt pályázaton Gyula és Sarkad is eredményesen szere­pelt, s ekképpen összesen 230 millió forint állami támogatással a fürdővárosban negyven, Sarka­don 15 új bérlakás épülhet. Gyu­la, megyénkben a legnagyobb egyösszegű támogatásban része­sülvén, 150 millió forintot nyert- ismertette a részleteket a pol­gármester. - Sarkadon a 15 laká­sos önkormányzati bérlakás ün­nepélyes alapkőletételén Glatt- felder Béla politikai államtitkár a GM támogatásáról biztosított, s úgy látszik, a gazdasági tárcánál tudják, hogy az adott szó az köte­lez és ráfér térségünkre a támo­gatás - méltatta a gyulai pályázat kedvező elbírálását Tóth Imre. A tavalyi évről szólva a képvi­selő kifejtette: eredményként tartja számon, hogy az ország- gyűlés elfogadta a mezei őrszol­gálatról szóló törvénymódosító javaslatát, miszerint a mezőőri járulék közadók módjára behaj­tandó tehernek minősíttetett.- A mezei őrszolgálat felállítá­sa meglátásom szerint minden településen indokolt. A létreho­zás, illetve működtetés költségei­nek 50 százalékát az állam fizeti, a másik ötven százalék a tulajdo­nost, illetve a földhasználót ter­heli és közadóként behajtandó. Az önkormányzatok ezekben a napokban készítik költségvetésü­ket, hiszen az államháztartásról szóló törvény értelmében vala­mennyi testület első olvasatban meg kell vitassa február 15-éig. Véleményem szerint a települési önkormányzatok a mezőgazda- sági termelők vagyonbiztonságát növelik, ha a mezei őrszolgálat létrehozása mellett döntenek - tette hozzá Tóth Imre. __________ ________B. I, Se gítség a testvérvárosnak Mint már beszámoltunk ró­la, Gyergyószentmiklóson, Békés testvérvárosában, a Bucin lakónegyed hőköz­pontja közelében december 23-án felrobbant egy fűtő­anyagot szállító tartálykocsi. A robbanás következtében személyi sérülés nem tör­tént, de megsemmisült a tar­tálykocsi, 30 tonna fűtőolaj, sok lakás kiégett, megsérült. Békés A baleset során a tűz martalékává lett hatvan lakás, a keletkezett kár az első felmérések szerint 1,5 mil­liárd lej, vagyis 18,5 millió forint. Azóta a károkat részletesen fel­mérték, s ez több az előzetes becslésnél. Pál Árpád, Gyergyó- szentmiklós polgármestere kérés­sel fordult az erdélyi település ma­gyarországi testvérvárosaihoz, így Békéshez is, hogy segítsenek a károk helyreállításában. Az egri Segít a város Kiemelkedő­en Közhasznú Alapítvány régóta kapcsolatban áll Gyergyószent- miklóssal, s ezért elkülönített szám­lát nyitott e célra az Eger és Vidéke Takarékszövetkezeméi. A számla száma: 62800170-10169829 - Segít a város Alapítvány-Gyergyói segély. A testvérvárosok kérik, hogy aki tud, az anyagi lehetőségei mértékében sejtsen az erdélyi város gondjainak enyhítésében. Pataki István polgármester elmond­ta: az önkormányzat kész segítséget nyújtani testvérvárosának, azonnal fel­vették a kapcsolatot a gyeigyószent- miklósi polgármesterrel és önkor­mányzattal. A károk mielőbbi helyre- állítását pénzzel, építőanyaggal, s ha kell, szakemberekkel is segíti a telepü­lés. Végleges döntést január 25-ei ülé- sén hoz a képviselő-testület. -sz­A kistérségek és a Széchenyi-terv sító szervezetek működtetésére 10 millió forintot, a mintaprog­ram tapasztalatainak átadására A területi egyenlőtlenségek a keleti országrészben a legjellemzőbbek (kiadványok, fórumok szervezé­sére) a költségek Többek között az elmaradottabb térségek gazdasági fellen­dítését kívánja elősegíteni a Széchenyi-terv, amely a kistér­ségi programokhoz kamatmentes hiteleket és vissza nem térítendő támogatást egyaránt kínál a pályázóknak. Békés megye A Széchenyi-terv kistérségekhez kapcsolódó pályázati programjá­nak közponü gondolata abból in­dul ki, hogy a piaci viszonyokból adódóan az egyes térségek mind erősebb versenyben állnak egy­mással, s e versengésben azok jutnak előnyhöz, amelyek képe­sek hatékonyan megszervezni és bővíteni a régión belüli gazdasá­gi, társadalmi és politikai szerep­lők rugalmas hálózatát, ezzel együtt vonzó környezetet tudnak teremteni és a kapcsolódó gazda­ságfejlesztési intézmények lánco­A kistérségek fejlettsége latát is fel tudják kínálni a befek­tetőknek. A kistérségi egyenlőtlenségek a keleti országrészben a legjel­lemzőbbek. Ezeket a területi különbségeket a Gazdasági Mi­nisztérium különböző progra­mokkal próbálja mérsékelni. Az eltéréseket jól mutatja, hogy az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) a legmagasabb a Nyugat-Dunántúlon (1102) és a Közép-Dunántúlon (978). A Dél-Dunántúlon 770, a Dél- Alföldön 761, Észak-Magyaror- szágon 678, az Észak-Alföldön 675. A Gazdasági Minisztérium számításai demográfiai, gazdasági, infrastrukturális és jóléti mutatók alapján, 1999 A kistérségi gazdaságfejleszté­si mintaprogramok kidolgozásá­ra vissza nem térítendő támoga­tásként a költségek felét, maxi­mum 2 millió forintot, a megvaló­egyharmadát, maximálisan 2 millió forintot szán - elfogadott pályázatonként — a Széchenyi- terv. Minden prog­ramban a kiemel­kedő minőségű, versenyképes egyedi magyar termékeket (úgy­nevezett hunga- rikumokat) tá­mogatják: a feltá­rás költségének feléig, maximum 1 millió, piacra vitelét a költségek egyharmadáig, maximum 5 millió forint érték­ben. VÁRADI KRISZTINA 14,0- I 3,3 2,8 11,3 • 1,* 4.7 S 4,0 3.3 2.8 1.3 Több éves kutatási és fejlesztési programot indítanak az intenzív haltermelő telepek elfolyó vizé nek öntözéses hasznosítására és tisztítására iarchív felvétel Dobi Jánosné sarkadi nyugdíja: szerint ma sok kétes egyéniség juthat önvédelmi fegyverhez. (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom