Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-15 / 12. szám
6. OLDAL - 2001. JANUÁR 15., HÉTFŐ G A Z P A S Á G Lakástámogatás Medgyesegyháza képviselőtestülete legutóbbi ülésén tárgyalta a fiatal házasok első lakásszerzésének támogatását. A rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén megszerzendő, illetve építendő lakások 35 éven aluli vásárlóira, építőire. Az adható támogatás mértéke 150 ezer forint, de nem haladhatja meg a lakás vételárának, építési költségének 65 százalékát. E célra tavaly 1,1 millió forintot biztosítottak, ám a pénznek csak kis része hasznosult, mivel az év folyamán mindössze ketten nyújtottak be támogatási kérelmet______________________iy Városfejlesztés Mezőkovácsháza képviselőtestülete tavaly Béres István főépítészt bízta meg a városrendezés szakmai koordinálásával. A rendezési terv előkészítéséből adódó többletfeladatok miatt a főépítész megbízási jogviszonyát a legutóbbi ülésen 2001. december 31-éig meghosszabbították, valamint a városfejlesztési koncepció elkészíttetésére egymillió forintot biztosítottak az idei költség- vetésből. _________________(y Sz ociális földprogram A Körös-Sárrét települései közül a dévaványai önkormányzat rendelkezik a legnagyobb földterülettel. A város tulajdonában mintegy 2700 hektár föld van, amelyből 49 hektáron évek óta eredményesen működik a szociális földprogram. A programban résztvevőket mindig az önkormányzat szociális bizottsága jelöli ki, azon emberek közül, akik önerőből őstermelővé vagy mezőgazdasági vállalkozóvá nem képesek válni. A szociális földprogram keretében minden évben márciustól októberig húsz embert közhasznúként foglalkoztat az önkormányzat. ____________m Mu nkanélküliek Érdekes módon Vésztőn a munkanélküliek döntő többsége az erősebb nem képviselőihez tartozik. A körös-sárréti nagyközségben a nyilvántartott munka- nélküliek 71 százaléka férfi. Tehát a munkahellyel nem rendelkezőknek csak 29 százaléka hölgy. ____________________ni Ap eh-közlemény Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Békés Megyei Igazgatósága az alábbiakban tájékoztatta lapunkat a 2001-ben éves áfa-bevallásra kötelezettek negyedéves bevallási kötelezettségre való áttérésének lehetőségéről. Adózás Az áfa-törvény 2001. január kjétől hatályos módosítása értelmében annak az adóalanynak, aki (amely) 2001-ben éves bevallás benyújtására lenne kötelezett, lehetősége van arra, hogy éves bevallás helyett negyedéves áfabevallási kötelezettséget válasz- szón. E választását az adóalany a 2000. év utolsó adó-megállapítási időszakáról benyújtott, áfa-bevalláshoz csatolt nyüatkozatával - melyre a „Nyilatkozat 2001. évre vonatkozóan az éves bevallási kötelezettség helyett negyedéves bevallási kötelezettség választásáról általános forgalmi adónemben” című külön nyomtatvány kapható - teheti meg. Lényeges változás, hogy amennyiben az adóalany nem él e választási lehetőségével, úgy 2001-ben éves áfa-bevallást kell benyújtania, év közben gyakorított adóelszámolást - a 2000. évi szabályozással ellentétben - számára az adóhatóság nem engedélyezhet _______________■ Az utolsó órában, de léptek A Petőfi szövetkezet közgyűlése a részleges átalakulásról határozott Az országgyűlés december 19-ei ülésnapján fogadta el az agrárium szereplői által máig támadott, vitatott — ám január l-jétől hatályos —, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló 2000. évi CXLIV. törvényt. A dobozi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet a huszonnegyedik órában — december 29-én előkészítő közgyűlés keretében — a részleges átalakulás mellett döntött. A részletekről, az elmúlt évről s a jövendőről is beszélgettünk Balázs Mátyás elnökkel. Doboz- A növénytermesztésre rányomta bélyegét az elmúlt két esztendő. Kezdődött az egész 1998 őszén, majd folyatódott '99 tavaszán a belvízzel. . VETESTERULETEK ES Az az ősz sem volt különb az előbbinél, de a belvizes időszak tavaly tavasszal csúcsosodott. Akkor a szövetkezet 2245 hektáros bérelt földterületéből 960 víz alatt volt, s erre mindössze 7,5 millió forint kártérítést kaptunk. A nyári aszálykár ellentételezéseként — mivel 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodunk - semmiféle kártérítésben nem részesültünk. A rendkívüli időjárás okozta árbevétel-kiesésünk tavaly meghaladta a 80 milliót. A legtalálóbb kifejezés talán az, hogy 2000-et is túléltük — kezdte a cseppet sem derűs mutatók ismertetésével Balázs Mátyás. A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény hatálya „azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik, és amelyeket e törvény hatályba lépésekor még nem töröltek a cégnyilvántartásból, s amelyek nem döntöttek érvényes közgyűlési határozattal a szövetkezet átalakulásáról”. A parlament által szentesített jogszabály a továbbiakban azt is kimondja, hogy „a mező- gazdasági szövetkezet az e törvényben meghatározott eljárás szerint köteles megvásárolni az alanyi jogú kívülálló üzletrészesek üzletrészeit a vagyonnevesítéskor megállapított névértéken”.- Az idő szorításában voltunk, ezért kellett a két ünnep között döntenünk. Szövetkezetünk 316 tagot regisztrál, az előkészítő közgyűlésen 226-an jelentek meg. A részleges átalakulásról szóló határozatot a közgyűlés 217 igen szavazattal, 6 nem és 3 tartózkodás ellenében fogadta el. Döntés született arról is, hogy a részleges átalakulás következtében létrehozandó társaság formáját tekintve részvénytársasági keretek között működik. Az előkészítő közgyűlés a szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti teljes felosztásáról is határozott. Nevesített vagyonunk 193 millió forint. Az alanyi jogú külső üzletrész-tulajdonosok száma ezer körül van, a törvényben meghatározott feltételeket szem előtt tartva a szövetkezetnek 51 millió forintot kellett volna kifizessen két év leforgása alatt. Mondanom se kell, hogy ez két vállra fektetett volna bennünket - tájékoztatott a részletekről az elnök. — A jövőt illetően azt mondhatjuk, hogy elvégeztük az őszi munkát. December 14-éig 501 hektáron vetettük el az őszi árpát. Őszi búzát 1140 hektáron juttattunk a földbe, mint közismert, ebből nyolcszáz hektárnyit a talaj szárazsága miatt helikopterrel vetettünk el. Hála az enyhe időnek, csapadéknak, szépen megindult. Már csak abban bizakodunk, hogy az idén kegyeibe fogad az időjárás. BOTH IMRE Több fejlesztés sikeres pályázatokkal Kaszaper A kaszaperi önkormányzat az alapellátás biztosítása mellett fontos feladatának tekinti a település fejlesztését, amelyhez pályázati úton is igyekszik forrást találni. lentős központi támogatással valósult meg a Kossuth utcai új út, melynek beruházása 46,1 millió forint. Elkészült a Zrínyi és Ady utca aszfaltburkolata és három utcában az útalap lezárása. A továbbiakban a lakásgazdálkodás keretében bővíteni kívánják- A nemrég befejeződött szennyvízberuházás mellett szerencsére több olyan központi támogatást is sikerült elnyerni, mely a község fejlődését szolgálja - mondta Csürhés István polgármester. Jea bérlakások számát, melyre tavaly év végén két pályázatot nyújtottak be. A tervek szerint Kaszaperen megvásárolják a Béke utca 32. szám alatti házat, amit bérlakásként hasznosítanak. Pusztaszőlősön a volt posta épületében 3 összkomfortos szociális bérlakást alakítanak ki, melynek költsége 16,1 millió forint. A pályázatokat időközben elbírálták, mely szin- tén sikeresnek bizonyult. h.m. Nehéz helyzetben a kistelepülések Egyre inkább úgy tűnik: az alig egy-kétezres lélekszámú kistelepülések a rendszerváltás nagy vesztesei. Az ilyen kis községek korábban sem arról voltak híresek, hogy munkahelyi túltengésben szenvedtek volna. Ezekben a falvakban az egyetlen megélhetést a mezőgazdaság jelentette, amely ágazat a nagyüzemi gazdálkodás megszűntével és a természeti csapások miatt mind nehezebb helyzetbe került. ZSADÁNY ÉS TÉRSÉGE Szinte valamennyi észak-békési településen a munkanélküliség a legnagyobb gond. A Zsadányban és közvetlen közelében található Biharugrán és Körösnagyhar- sányban is jelenleg mintegy 35-45 elvándorlását itt is a munkahelyek hiánya okozta. A kedvezőtlen állapotot főleg a megfelelő állami támogatások hiánya és a történelmi hagyaték eredményezte. Például Trianon előtt az akkori ország közepén elterülő települést zsíros Zsadányként emlegették. A békeLAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁS HÁROM SZOMSZÉDOS ÉSZAK-RÉKÉSI TELEPÜLÉSEN település lakosságszám a takarékszövetkezetben elhelyezett lakossági pénz Biharugra 1200 személy 195 millió forint Körösnagyharsány 800 személy 120 millió forint Zsadány 1900 személy 95 millió forint százalékra tehető a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatás, a megélhetési forrás hiánya a falvak mindennapi életére is rányomja a bélyegét. A kis községek lakossága évek óta folyamatosan fogy, az aktív lakosság sokszor máshol kénytelen keresni boldogulását. Zsadányban például 1960-ban még 4 ezer ember lakott. Ma viszont a településen csak 1887 lakos él. Az utóbbi 40 esztendő nagyfokú szerződéssel viszont a község az ország peremére csúszott, megszűnt Nagyvárad „éléskamrájaként” funkcionáló küldetése. A zsadányi emberek számára is a rendszerváltás előtt csak a mezőgazdaság biztosított helyi megélhetést. Aztán ennek az ágazatnak a hanyatlásával még többen munkanélkülivé váltak. Zsadányban ma 670 aktív kereső él. Közülük 40-45 százalék munkanélküli. Amikor viszont az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy különböző közhasznú munkálatokon embereket foglalkoztasson, akkor azokban a hetekben, hónapokban a helyi munkanélküliségi ráta 20 százalék körülire csökken. A térség legnagyobb problémája a tőkehiány, amely komoly akadálya a vállalkozásoknak. A másik nagy gondot a sorozatos természeti katasztrófák okozzák: a belvíz, aszály miatt mára azok is nehéz helyzetbe kerültek, akik korábban rendszeresen eredményesen és jól gazdálkodtak. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a kistelepüléseken a lakossági megtakarítások is egyre kevesebbek. Zsadány térségében mind a három községben helyben van a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége. Zsadányban a lakosság összes megtakarítása a takarék- szövetkezetben 95 millió forint. Ugyanez a szám a lélekszámban kisebb Biharugrán 195 millió forint, az Ugránál is kisebb Körös- nagyharsányban 120 millió forint. Úgy látszik: Ugrán és Harsányban a kis pénzből is jobban igyekeznek spórolni az emberek, pedig a megélhetési gondok mindhárom település lakosságát keményen sújtják. MAGYARI BARNA VÉLEMÉNY Méltánytalan megkülönböztetés „Külföldi termékeket forgalmazó kft. mérlegképes könyvelő végzettséggel munkatársat keres 30-35 éves korig” - olvasom egy álláshirdetésben, majd elgondolkodom: miért fontos, hogy egy könyvelő 35 év alatti legyen? Talán nem is a szaktudás a fő szempont a válogatáson? Ráadásul mindez méltánytalan diszkrimináció az idősebb munkakeresőkkel szemben. Január első napjaiban Budapesten telefonos és internetes felmérést végeztek arról, hogy hány magyar és külföldi munkaadónál alkalmaznak a korra vonatkozó megkötést a munkavállalókkal szemben. Demszky Gábor főpolgármester kezdeményezésére ugyanis a fővárosi ön- kormányzat programot kíván indítani a 40 év felettiek munkaerőpiacon történő megkülönböztetése ellen. A probléma jelenleg 1-1,5 millió embert érint, de a jövőben a középkorúak száma tovább nő. Azt tervezik, hogy áttekintik Etikai kódex a munkaerő- piacra? a nyugati országok gyakorlatát és etikai kódexet készítenek a munkaerő-felvétel szempontjából. A munkaadónak joga van a számára legjobban megfelelő munkaerőt felvenni, de nincs joga olyan kritériumokat szabni (életkor, családi állapot), amelyek szükségtelenek az adott munkához. A dél-békési térségben megközelítőleg 900-1000 közötti a 40 év feletti munkanélküliek száma. Kétségtelen, hogy a probléma ezen a vidéken is érzékelhető, mely az érintett korosztálynál az alacsony iskolázottság, illetve a mezőgazdasági jelleg miatt még hátrányosabban jelentkezik. Békés megye legfőbb gondját azonban - a fővárossal ellentétben - nem a munkavállalók életkora, mint inkább a munkahelyek hiánya jelenti. A megyei munkaügyi szervezet állásbörzékkel, átképzésekkel segítí a 40 év felettiek visszatalá- lását a munkaerőpiacra, ám ez sem végleges megoldás. Lehet, hogy az életkornak megfelelő elhelyezkedésben kódexek helyett célravezetőbb lenne, ha a munkavállalók válogathatnának a munkáltatók között. ________________________________________________________ HALASI MÁRIA Me galakult a víziközmű-társulat Hétszáznyolcvanan adtak szándéknyilatkozatot Mint korábban írtuk, Mezőkovácsházán az idén megkezdődő szennyvízcsatorna építésével kapcsolatban a napokban fórumra hívták a lakosságot a művelődési házba, ahol megalakították a Mezőkovácsházi Víziközmű Társulatot. Mezőkovácsháza A szennyvízcsatorna beruházásához szükséges érdekeltségi hozzájárulásokat társulási formában teheti meg a lakosság. Ennek érdekében Mezőkovácsházán a napokban megalakult a víziközmű-társulat. A városban 1082 érdekeltségi egység van, melyből előzetesen 780-an adtak szándéknyilatkozatot a belépésre. A társulat első ülésén elfogadták az alapszabályt, és meghatározták az egy egységre jutó fizetési kötelezettségeket. A természetes személyek, amennyiben a hagyományos társulási formában kívánnak fizetni, akkor a befizetés 10 évig havi 800 forint költséget jelent. Ha a lakástakarék-pénztárral kötnek szerződést, akkor ugyanezt az összeget 8 év és két hónapig kell fizetniük. Egyösz- szegű térítés esetén a kötelezettség 60 ezer forint, melyet 2001. augusztus 31-éig lehet befizetni. Nem természetes személyek, illetve a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok érdekeltsége 80 ezer forint, amit 2002. május 31- éig kell teljesíteni igény szerint egy összegben vagy részletekben. ________________________________(MALAWI Ve tésforgó és vetésváltás A növényi sorrend kérdése már mintegy kétezer éve foglalkoztatja a tudós elméket (Catoval,. Pliniusszal, Vergiliusszal kezdődött). Minden vetésforgó klasszikusa az úgynevezett „norfolki négyes”, amely a XVIII. században terjedt el Európában. Hazánkban a XIX. század elejétől honosodtak meg az akkor korszerű vetésforgók - elsősorban a nagybirtokokon. A mezőgazdaság iparosodása következtében a parlagoltatás oly mértékben lerövidült, hogy már nem marad elegendő idő a talaj termőképességének helyreállítására. Más-más növények vetése vált szükségszerűvé. Ha sok éven át ugyanazt a kultúrát vetjük egyazon parcellába (monokultúra), a legkorszerűbb műtrágyákkal sem tudjuk elkerülni a kár- és kórokozók tömeges megjelenését. Ezenkívül megfelelő vetésforgóval javíthatunk a talaj szerkezetén, visszaszoríthatjuk a gyomokat, csökkenthetjük a termőréteg kimosódását, valamint a széleróziót. Az sem mellékes, hogy a vetésforgóval a gazdák biztosíthatják maguknak a teljes takarmányellátást is. Egy teljes kört képez például az a forgó, amelyet kapásokkal kezdünk, a következő évben tavaszi gabonával folytatjuk, majd pülan- gósokat termesztünk, végül őszi gabonával várjuk be a telet. Ügyelnünk kell természetesen a pontos sorrendre, vagyis a vetésváltásra. Olyan növények kövessék egymást ugyanazon a parcellán, amelyek botanikai szempontból más családba tartoznak, és talajművelési igényük is eltér egymástól. Nem megoldás például az őszi búza után tavaszi árpát vetni. Minél jobb a talaj, annál változatosabb lehet a vetésforgó. Célszerű a sekély és bojtos gyökérzetű növény után mélyen gyökerező növényt vetni és fordítva. Nagy vízigényű növény után szárazságtűrőt illesszünk be a forgóba. Tápanyagigény: fontos, hogy a tényleges tápanyagkészlet a legjobban hasznosuljon. Az úgynevezett talajzsarolók után kis tápanyagigényű növényeket vessünk. Kapások után gyomfojtó növényeket termesszünk, ügyelve arra, hogy az előző kultúránál felhasznált gyomirtó szer az utóbbiban ne tegyen kárt. (Folytatjuk)
