Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

6. OLDAL - 2001. JANUÁR 12., PÉNTEK G A Z D A S A G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 11.) Borsodchem 5850R 0 Fotex 265 Ft m Matáv 1200 Ft m Mól 4 885 Ft 0 OTP 15 600 Ft m Rába 2480 Ft ű Richter 15695 Ft t Zalakérámia 2310 FI ü BUX: 7703,82-0,66 % eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 418,44 Cseh korona 7,52 Euró 264,94 Német márka 135,46 Osztrák schilling 19,25 Lengyel zloty 67,55 Svájci frank 173,30 Szlovák korona USA-dollár 6,09 280.51 Röviden FELÚJÍTOTTÁK, (i) Bucsán az elmúlt esztendőben összesen mintegy 7 kilométer hosszúság­ban újíttatott fel belvízelvezető csatornát az önkormányzat. Ezeknek a fontos elvezető csa­tornáknak az üzemképes álla­potba hozásával most úgy tűnik: az észak-békési községben hosszabb időre megoldódtak a belvízgondok. HUSZONHÉTMILLIÓBÓL, (i) Okányban az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban épült meg az Arany János és a Bacsó Béla utcák szilárd útburkolata. Ez a beruházás összesen 27 millió fo­rintba került. Az összeg 80 szá-. zalékát pályázat útján nyerte meg a település, a többi pénzt az önkormányzat adta, valamint a lakossági hozzájárulásokból gyűlt össze. TELJESÍTETT ÓHAJ. (i) A bucsai önkormányzat egyik legnagyobb fejlesztési eredmé­nye 2000-ben az volt, hogy a községben korszerű fogorvosi rendelőt alakítottak ki. Ezt kö­vetően pedig egy jól képzett or­vossal a rendelő működtetése is megoldódott. A fogorvosi ellá­tás megteremtése régebb óta jo­gos igénye volt a helybéliek­nek. TÁMOGATÁSSAL, (i) Körösla- dányban a képviselő-testület a 2001-2002-re vonatkozó fejlesz­tési koncepcióban is a település szennyvízcsatorna-rendszeré­nek kiépítését tartja legfonto­sabb feladatnak. Ez a beruházás mai árakon számítva több mint 500. millió forintba kerülne, ezért az csak jelentős állami tá­mogatások bevonásával valósul- hat meg. __________________■ A vendég jogai az étteremben Egy belvárosi étteremben vacsoráztunk, s én már az első falat után éreztem, hogy a zöld­ségköretet elsózták. Szóltam a pincérnek, hogy ez ehetetlen, de ő hitetlenkedve felhúz­ta a szemöldökét. Kezébe nyomtam egy vil­lát, s biztattam, kóstolja meg ő is. Vonakodva bár, de megtette, s szó nélkül elvitte a tányért. Partnerem előbb feszengett, majd ér­tetlenkedve bámult, amikor megérkezett a kicse­rélt adag a séf bocsánatkérésével. Én magyaráztam: jo­gomban áll így tenni. Az asztalfoglalás kö­vetkezmények nélkül lemondható, de más a helyzet, ha jelentős vendégseregnek rendel ebédet vagy vacsorát. Ilyenkor az étterem ál­talában kiköti a lemon­dási opciót: egy hónap­pal a rendezvény előtt az ár 50 százaléka, két héttel korábban 70 szá­zalék, pár nappal a megbeszélt időpont előtt már általában a teljes összeget ki kell fizetni. Mindezt természe­tesen szerződésben előre rögzítik a felek. Mivel Magyarországon az éttermek nyilváno­sak, senkitől sem tagadhatják meg a belépést. A gyakorlatban azonban a részeg vagy látványosan hiányos, illetve piszkos öltözetű látogatók a „sajnos minden asztalunk foglalt” kezdetű dip­lomatikus elutasítással találkoznak. Természetesen tilos a belépés megtagadása faji vagy nemi megkülönböztetés alapján. Ha ilyen előfordul, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó ombudsmanhoz fordulhat, aki hatósági eljárást kezdeményezhet. Bár a magyar jogszabályok még nem fedik le a vendéglátás minden területét, ne feledje: vendégként vannak jogai, s ezeknek érvényt is tud szerezni! wotó: lehoczky péter Az étlap fontos jogi dokumentum. Az étterem bejáratánál jól látható helyen kell kifüggeszteni az árakat tartalmazó listát, hogy a vendég tudja, mire kötelezi el magát, ha belép. Ha ezt elmulasztják, a kategóriába sorolásról, valamint ártájékoztatásról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendeletet szegik meg, ezért az árak ellenőrzésének akadályozása, az étlappal és itallappal elkövetett visszaélés miatt alkalmanként 30 ezer forintig büntethetők. Nem nagy összeg, ám az illetékes fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség akár minden nap ellenőrizhet és büntet­het, egészen a szabálytalanság megszüntetéséig. A 218/1999. (XII. 28.) számú kormányrendele­tet szegi meg az a létesítmény, amely megtévesztő leírást ad az ételekről. Mindennek annak kell len­nie amit állítanak róla. A házi rétesnek helyben kell készülnie, a friss gyümölcssalátában konzerv nem lehet, csak friss gyümölcs, ellenkező esetben a vendéglőt rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt bírságolhatja meg a fogyasztóvédel­mi felügyelőség vagy az önkormányzat jegy­zője. Azt is fel kell tün­tetni az étlapon, hogy a rántott máj borjúból, sertésből vagy marhá­ból készül-e. Ugyanez érvényes a borokra. Ha más bor­fajtát szolgálnak fel, mint amilyet az italla­pon feltüntettek, szin­tén a kormányrendele­tet szegik meg. Az új bortörvény értelmé­ben minden vendéglá­tóhelynek rendelkez­nie kell borkísérő okmányokkal, amelyek bizo­nyítják a bor fajtáját, eredetét. Ezt ugyan a ven­dég nem kérheti el, ám ha úgy érzi, a felszolgált bor kétes eredetű, bejelentheti a vám- és pénz­ügyőrségnél. A kimért italokból pontos mennyiséget kell kér­ni, s amit kap, annak egyeznie kell a hitelesített eszközzel kimért mennyiséggel. A palackozott bo­rok űrtartalmát fel kell tüntetni az itallapon. Az árra nem vonatkoznak hatósági előírások, a vendéglátóhely kategóriája és a piac határozza meg azt. Előfordulhat, hogy ugyanabból a bor­fajtából az egyik helyen többet kérnek a kisebb palackért, mint máshol a nagyobbért. Ha az ételt nem a vendég igényeinek megfele­lően készítették el - például átsütötték a húst, amit véresen kért, ragaszkodhat hozzá, hogy cse­réljék ki. Ugyanez a teendő, ha az étel nem alkal­mas a fogyasztásra. Amennyiben a vezetőség akadékoskodik, jelezze az esetet a már említett szakhatóságoknak vagy az ÁNTSZ-nek! Súlyo­sabb szabálytalanságok esetén az önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezheti az üzlet bezáratá­sát. Ha a hús romlottnak bizonyul, a hatósági ál­latorvos azonnal megsemmisíti a készletet. Ha valahol ételmérgezést kap, polgári perben kérhet kártérítést a bíróságon. Az orvosi látlelet perdön­tő bizonyíték. Ha az étel nem elégíti ki az ára alapján támaszt­ható várakozást, visszaküldheti. Ezt mindig az el­ső falat után - vagy még az előtt - tegye. Utólag, a fogás elfogyasztása után már nem illik és nem is etikus alkudozni. Talán a borravaló a legkényesebb kérdés. Elvi­leg teljesen önkéntes. Nem így az általában 15 szá­zalék kiszolgálási vagy szervizdíj, amiből a leg­több helyen a felszolgálók fizetését fedezik. Ha úgy ítéli meg, hogy a kiszolgálás nem volt kielégí­tő, azt jelezze az üzletvezetőnek. Ilyenkor általá­ban nem kell kifizetni a szervizdíjat. Tavaly nyáron egy balatoni halászcsárdában az étlap alján a következő figyelmeztetést olvas­tam: „ajánlott borravaló 15 százalék”. Kiderült, hogy ez önként adható jutalom, ha az étkezés végén elégedett vagyok. Korrekt megoldásnak tartottam, hogy az utólagos megjegyzések he­lyett előre jelezték, mennyire taksálják saját szolgáltatásaik minőségét. (írásunk a Reader's Digest Válogatás januári számában megjelent Dián Tamás Jogaink az ét- teremben című cikke nyomán készült.) ■ Minőségi követelmények A felszolgált ételnek és italnak minden vendéglátó- helyen alkalmasnak kell lennie emberi fogyasztásra, és meg kell felelnie az adott kategóriájú létesítmény­től elvárható minőségi követelményeknek. Bár a magyar jogszabályok még nem fedik le a vendéglá­tás minden területét, ne feledje: vendégként vannak jogai, s ezeknek érvényt is tud szerezni! Ha nem kapja meg a lefoglalt asztalt, az étterem szerződésszegést követ el. Ilyenkor a kerületi jegy­zőhöz, illetve a kamarához fordulhat. Utóbbi vissza­minősítheti, előbbi - sorozatos panaszok esetén - akár be is zárathatja az éttermet. Ha kára szárma­zik belőle (például egy üzleti megbeszélés elmara­dása), polgári peres eljárás útján orvosolhatja. VÉLEMÉNY Több segítség kellene! Szűkebb pátriám, a Körös-Sárrét legnagyobb gondja a magas mun­kanélküliség. A térséghez tartozó településeken több olyan község található, ahol téli hónapokban a munkanélküliségi ráta eléri a 40- 45 százalékot. Két esztendővel ezelőtt a kormány vállalkozási övezetté nyilvá­nította az északi és az északkeleti térség 22 települését. Ám hiába jár kedvezmény a vállalkozási övezet címén, ez az előny nem elég csábító. A cím elnyerése óta egyetlen jelentősebb nagyvállalkozás sem települt a megye északi részébe. A körös-sárréti polgármesterek úgy vélik: lehet itt vállalkozási övezet, ipari park vagy bármi, amíg ilyenek lesznek a közútjaink, a tőkések le sem utaznak hozzánk, hanem félúton visszafordulnak. Az állam részéről pedig még több — a Záhony-térségi vállalkozási övezethez hasonló, több száz mil­liós — támogatás kellene. A körös-sárréti viszonyok isme­retében szinte hihetetlen, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott hi­vatalos adatok szerint az elmúlt esztendő utolsó hónapjaira 6,3 százalékra csökkent a hazai munkanélküliségi ráta. A szétkürtölt információkból az is kiderül: a magyarországi aktív lakosság több­sége az öt dolgozónál több munkavállalót foglalkoztató vállalkozá­soknál és közintézményeknél találja meg boldogulását. Összesen 2 millió 719 ezer ember dolgozik ilyen munkahelyen, amely szám 27 ezerrel magasabb az egy évvel korábbi adatnál. A növekedés a ver­senyszférában következett be, a költségvetési alkalmazottak szá­ma viszont csökkent tavaly. Az utóbbi hónapokban néhány körös-sárréti önkormányzat több dolgozójától kénytelen volt megválni. Az efféle leépítések te­rén valószínűleg túlteljesítettük az országos átlagot. A munkanél­küliségi ráta 6,5 százalékra szorítása viszont a térségben csak hiú ábránd. S egyre inkább úgy tűnik: a kormány nem a helyzetünkön, hanem a statisztikánkon javít. ____________________maoyari barna A munkanél­küliség a legnagyobb gond. A mezőkovácsházi önkor­mányzat az elmúlt évben hosszú távú és teljes körű közvilágítási szolgáltatásra kötött megállapodást a Démász Rt.-vel. Ennek kere­tében tavaly szeptemberben befejeződött a város közvi­lágításának a korszerűsíté­se, mely közel 25 millió fo­rintos beruházást jelentett. Mezőkovácsháza A megállapodás szerint a beru­házást a Démász Rt. vállalta fel, melynek részeként lecserélték a korábban elavult lámpatesteket, illetve az égőket takarékosab­bakkal váltották fel. Az önkor­mányzat a közvilágítás megtaka­rítási díjából, 15 éves futamidő­kWh 500 400 300 200 100 A KÖZVILÁGÍTÁS ENERGIAFpGYASZTÁSA Teljesítmény Fogyasztás Több pénzt kaptak a munkaügyi központok A minimálbér 40 ezer forintra történő emelése javított a közhasznú munka presztízsén. A szokásosnál többen jelen­tek meg a toborzásokon az idei év első napjaiban, ami felte­hetően a javuló bérszintnek tudható be. Félő volt, hogy a minimálbér fel­emelését nem követi automatiku­san az önkormányzatoknak nyúj­tandó, közhasznú munkára for­dítható támogatás felemelése. Az általunk megkérdezettek elége­detten nyugtázták az ellenkező­jét. Békés megyében 40-45 száza­lékkal, a fővárosban viszont csak 20-25 százalékkal több pénzt kaptak az idén a munkaügyi köz­pontok a Munkaerő-piaci Alap­ból. Ez egyben azt is jelenti, hogy tartani tudják a korábbi bérszin­tet, sőt van, ahol a minimálbér fe­lett is tudnak fizetni - mondja dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Tavaly Békésben 9700-an végez­tek közhasznú munkát, amelyek zömét az ár- és belvíz okozta károk helyreállítása jelentette. Az igazgatónő úgy látja, a munkanél­küliek szívesebben jelentkeznek közhasznú munkára, mint egyéb, nem legális foglalkoztatásra, mert egyrészt jobbak a munkakörül­mények, másrészt a nyugdíjjogo­sultság biztonságot jelent szá­munkra. — Az országos körkép szerint tavaly mintegy 96 ezren vállaltak közhasznú munkát, ami az 1999- es adatokhoz képest mintegy 25 százalékkal alacsonyabb forgal­mat jelent - összegezte a tavalyi felmérés eredményét Lázár György, a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) illetékese. - A minimálbér javíthat ezen a hely­zeten, feltehetően fellendül a közhasznú munka piaca, amit alátámaszt a január eleji érdeklő­dés.- Változatlanul az alacsony iskolai végzettséggel rendelke-. zők jelentkeznek nagy számban, sok közöttük a 40 évesnél idő­sebb, aki úgy érzi, munkáját el­veszítve már nem tud biztos megélhetést találni. Ebből követ­kezően a munkák zömét a kom­munális tevékenységek jelentik, tehát többnyire utcát, parkot se­pernek — közli a részleteket dr. Sziklai Éva, az FMK szakértője. — A munkáknak mindössze egy­ötödére jelentkeznek a maga­sabb iskolai végzettséggel ren­delkezők, akik például gondozó­ként, ápolóként, napközistanár­ként, kulturális szervezőként dolgoznak. — Ma a munkások nettó 32 ezer forintot kapnak kézhez a mi­nimálbér alapján, szemben a ta­valyi 22-23 ezer forinttal. Ez az összeg már jóval biztosabb meg­élhetést nyújt a munkanélküliek­nek - tájékoztat Kulinyi Márton, a Fővárosi Közhasznú Foglalkozta­tási Szolgálat Kht. ügyvezető igazgatója. - 100-150 ezer ember­re tehető viszont azoknak a szá­ma, akik tartósan nem tudnak el­fogadható jövedelemre szert ten­ni, ami egyben azt is jelenti, hogy jóval a létminimum alatt élnek. Ez a réteg nem feltétlenül azonos a feketén dolgozókkal, hiszen azok számát még becsülni is kockázatos. Felmérésük szerint például a hajléktalanoknak mindössze 2-3 százaléka munkanélküli. A töb­biek - meglepetéssel hallottuk - saját magukat sem nevezik mun­kanélkülinek abban az esetben, ha például kartondobozgyűjtés­ből vagy éppen teherautóróí le­esett holmik eladásából fenn tud­ják tartani magukat. _________________________(CSERNYÁNSZKY) Ba ross-féle talajművelés Idősebb gazdák talán még emlé­keznek egy sajátos magyar talaj­művelési módszerre, mely a hú­szas évektől elterjedt volt az Al­földön. A Baross-féle rendszerről van szó, me­lyet Baross László Bánkú- ton (Békés megye) dolgo­zott ki az őszi gabonára. A korán lekerülő elővete- mények (bükköny, repce, borsó) után, a lehetősé­gek szerint azonnal 20 centiméterre szántott. Ez­után a rögöket fogassal, henger­rel elmunkálta. A nyári beázáso­kat követő kigyomosodást 2-3 tárcsázással szüntette meg a ve­tésig. A magágyat is tárcsával, fo­gassal készítette elő. Ez volt a módszer egyik válfaja. A közép­idejű, augusztus végi elővetemé- nyek (muhar, kender) esetében szintén szántás következett, majd a porhanyósra elmunkált, de száraz talajon nehéz hengert járatott. Létezett egy harmadik variáns is arra az esetre, ha a bú­za előveteménye cukorrépa vagy kukorica volt. Ez esetben a ter­mény betakarítása után csak 8-10 centiméterre lazította és porhanyította a talajt gőzeke-gruberral és a rászerelt tárcsával. Az előző évi 30-35 centi- méteres szántásra épít­ve, a magágyat is 4-5 nap múlva készítette elő tárcsával és boronával. A Baross-féle talajműve­lési rendszer szakított a tarlóhán- tási sablonnal. Azt tapasztalta ugyanis, hogy az azonnal meg­szántott és porhanyósra elmun­kált talaj a nyár folyamán mindig befogadásra kész talajfelszínnel és beeredésre hajlamos talajré­teggel fogadja az esőt. A nagy ter­mőképességű, de kiszáradva kő­kemény talajokon felismerte, hogy az őszi földek magágya a nyári csapadékkal való eredmé- nyes gazdálkodásra épülhet. ■ vei fizeti vissza a bekerülés költ­ségeit. Mivel az eltelt időben a lakos­ság részéről újabb megalapozott igény merült fel a város néhány frekventált pontján a közvilágítás bővítésére, ezért a Démász javas­latára a pénzügyi és a városfej­lesztési bizottság kezdeményezte a szerződés módosítását. Ez 2001- re vonatkozóan további fejlesztést jelent, melynek célja a „sötét fol­tok” csökkentése a városban. A tervek szerint a település külön­böző pontján (10-12 helyszínen) új lámpatesteket állítanak fel, ami szintén az rt. beruházásában való­sul meg. A 3,5 millió forintos költ­séget az önkormányzat a szerző­dés keretében, annak időtartama alatt fizeti vissza. _______h. m. Ko rszerűsítik a közvilágítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom