Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-05 / 284. szám

HÁTTÉR /SPORT 2000. DECEMBER 5„ KEDD —11. OLDAL «itBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megkárosították Szarvas városát A kisvároshoz képest nem is csekély összeggel, de a tudósí­tások erről nem szólnak. Bizony nagy baj, ha egy közösség­re is tartozó ügyet elhallgatnak, titokként kezelnek, mert a beavatottakban kialakul egyfajta érdekközösség, lekötele­zettség, amely miatt tág tere nyílik a város érdekeivel ellen­tétes egyéni vagy csoportérdekek érvényesülésének... Törvényi szabályozás hiányában a helyi hatalom vagy nem ismeri el, vagy elfeledkezik róla, hogy vá­lasztóik felé - a demokrácia álta­lánosan elfogadott szabályai sze­rint - kötelezettségeik is vannak. Ilyenek például: tájékoztatás, be­számoló a képviselői munkáról, a közösség, a választók érdekeinek képviselete, érdekeinek védelme. Bérelt helyeken A helyi viszonyokat illetően nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyik önkormányzati képviselő­nek a nagy nyilvánosság előtt, egy másik ügy kapcsán tett kijelenté­sét: „A lakosságnak akkor van be­leszólása az ügyekbe, amikor négyévenként megválasztja a kép­viselőket. Az általuk megválasz­tott képviselők hozzák a törvénye­ket, amelyeket be kell tartani. Ha ez a lakosságnak nem tetszik, négy év múlva leválthatja őket.” Kivéve persze a pártlistákról be- jutottakat, de erről a képviselő nem szól, pedig Szarvason is sza­vaztak már ki a testületből képvi­selőt, sőt polgármestert is, de a vá­lasztási törvény által biztosított ol­dalajtón, vagyis pártlistákról még­is bekerült a testületbe. A jelenlegi testület harmadának bérelt helye van akár a következő ciklusban is. A képviselők többsége még er­kölcsi kötelességének sem érezte, hogy beszámoljanak választóik­nak arról, hogy a szarvasi adófi­zetők adóforintjait mire is költöt­ték. Nem arról van szó, hogy nincs tájékoztatás, hiszen a vá­rosnak két hetilapja is van, s a képviselő-testület nyilvános ülé­seit a helyi tévé egyenes adásban közvetíti. A város ügyei mégsem átláthatók, nem tudni, hogy ber­keken belül mi folyik. Nem kell más példát hozni, elég a mostani, s a történet itt kezdődik. A helyi sajtó hírül adta, hogy a 2000. augusztus 24-én megtartott zárt ülésen Szarvas város önkor­mányzatának képviselő-testülete úgy döntött, hogy tárgyalásokat kezdenek a Porció Kft. tulajdoná­ban lévő termálfűtési rendszer megvásárlására. Az ajánlat össze­ge maximum 70 millió forint, esetleg több, de erről külön kell határozni. A hír korrekt, csak éppen arról nem szól, aminek igazán hírérté­ke van. Ez pedig az, hogy az ön- kormányzat olyan fűtési rendsze­rért kíván pénzt adni, ami a céggel kötött (és jelenleg is érvényes) szerződés szerint 2004 végén térí­tésmentesen amúgy is az önkor­mányzat tulajdonába megy át. A határozat elképesztő, de van benne mégis realitás: az önkor­mányzat szabadulni akar a várost súlyosan megkárosító szerződé­sektől. A képviselők úgy ítélték meg, hogy a 70 millió forint egy­szeri megfizetésével még mindig kevesebb kár éri a várost, mintha a szerződés a lejárat idejéig, vagyis még négy évig érvényben marad. Talán még értékelni is kellene a tárgyalási szándékot, ha nem let­tek volna bizonyos előzmények. Elálltak a pertől E sorok írója már 1994 októberé­ben a nagy nyilvánosság előtt fel­vetette a szerződés módosításá­nak szükségességét, majd konk­rét javaslattal is élt, miután arra a megállapításra jutott, hogy a cég­gel kötött szerződésből adódóan „A várost ért veszteség az elkö­vetkezendő 10 évben meghalad­hatja a 100 millió forintot.” Megállapításaim miatt a Porció Kft., valamint a város későbbi al­polgármestere, majd jegyzője megbízásából egy képviselő - ügyvédi minőségben - perrel fe­nyegetett meg, ha állításaimat nyilvánosan nem vonom vissza. Nem lényegtelen, hogy az ügy­véd úr azóta is képviselő, sőt, je­lenleg a képviselő-testület egyik bizottságának elnöke. Állításaimat nem vontam visz- sza, de a pertől valamilyen ok mi­att elálltak. Nem így másokkal szemben. 1996-ban a város képvi­selő-testülete a termálügy vizsgála­tára egy ideiglenes bizottságot ho­zott létre. Az ad hoc bizottság meg­állapításai miatt a Porció Kft. pert indított a bizottság 4 tagja - önkor­mányzati képviselőink - ellen. Ugyanezt tette dr» Demeter László, a város akkori polgármestere, mai önkormányzati képviselője és tár­sa, a város akkori jegyzője. A vád „nagy nyilvánosság előtt jelentős érdeksérelmet okozó rágal­mazás” volt, mivel a bizottság tagjai megállapították, illetve kijelentették: ....a törvény megszegésével a la­kosságra és a város intézményeire rendkívül hátrányos árkikötést és fogyasztási kényszert vezettek be, beláthatatlan következményekkel.” „Nem lehetünk cinkosak a vá­ros és intézményei és lakossága jogellenes megrövidítésében. Köte­lességünk kideríteni, hogy ki és mi­lyen okból hamisított okiratot, ki vagy kik törekedtek hátrányt okoz­ni, ugyanis azt senki nem gondol­hatja komolyan, hogy egy admi­nisztrátori mulasztásról van szó.” Bár a feljelentők a pert simán elvesztették, de a volt polgármes­ter mellénye nem lett kisebb. 1997-ben a testület egyik zárt ülésén még az ügyészséget is megvádolja: „Az önkormányzat ellen szám­talan ügyészi vizsgálat indult. Az ügyészségnek vélhetően nem fel­adata az önkormányzat érdekei­nek védelme. Az önkormányzat demokratikus működésének nem az a módja, hogy ügyészek vizs­gálják tevékenységét. Az ügyészi vizsgálatok politikai célzatúak. Ezek szerint Szarvas város ön- kormányzatának nincs kezében jogszerű szerződés, A szerződés megkötéséhez mindenkor két fél' kell. Az önkormányzat jónak tar­tott egy szerződést és megkötötte... Azért a Porció Kft. csinálta meg a termálfűtést, mert ő értett hozzá.” A cég nem hitelképes Nézzük meg tehát, milyen is az a jónak tartott szerződés? Már az indítás is rossz. A város vezetői a termálvíz hasznosításá­ra pályázatot nem írtak ki, és ez­zel eleve lemondtak arról, hogy bizonyítottan a legjobb gazdasági és műszaki ajánlat kerüljön meg­valósításra. A város vezetői a cé­get monopolhelyzetbe hozták. Szarvas város önkormányzata nevében dr. Demeter László, volt polgármester és dr. Gyalog Sándor, volt jegyző, jelenleg alpolgármester 1993. május 24-én termálvíz hasz­nosítására két szerződést írt alá. A szerződésekben a budapesti Porció Kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy saját vállalkozásban - az ön- kormányzat tulajdonában lévő ter- málkútra alapozva - fűtési rendszert épít ki, és azt 10 évig üzemelteti. A szerződések szerint az ön­kormányzaj - mint tulajdonos - 10 éves időtartamra- a '80-as évek második felé­ben, a város és az ország pénzén lé­tesített termálkutat használatra in­gyenesen adta át a Porció Kft.-nek;- a cég saját felhasználására kitermelésre engedélyezett össze­sen 2 millió köbméter, 94 Celsius- fokos termálvízért egyetlen forin­tot sem kért, vagyis a profitorien­tált cég a várostól lényegében ajándékként kapja a vizet;- a város lemondott a vállalko­zás hasznából való részesedésről;- a cég helyett vállalta a csa­tornahasználati díj megfizetését. Az átvállalt költség, a meg nem térülő beruházási költség, vala­mint az elmaradt haszon együttes összege a szerződés érvényességi ideje alatt számításaim szerint 60-80 millió forintra tehető. A szerződések megkötése után kiderült, hogy a cég nem hitelké­pes. Az önkormányzat azonban a segítségére sietett. A képviselő- testület határozata alapján enge­délyezte a saját vagyonának - ne­vezetesen éppen a termálkútnak - a cég által felvenni tervezett 31 milliós hitel erejéig - jelzáloggal való megterhelését. Kockáztatták a város vagyonát, mégpedig úgy, hogy az önkor­mányzatnak sem joga, sem lehe­tősége nem volt befolyásolni a cég üzletmenetét, de még a gaz­dálkodási adatait sem ismerte, ahogy a mai napig sem. A képviselő-testület határozatát a polgármesteri hivatalban megha­misították - ez ideig minden kö­vetkezmény nélkül - oly módon, hogy a határozatból kihagyták a város érdekeit védő kitételeket. A cég a meghamisított okmány fel- használásával jutott hitelhez. Ilyen előzmények után azt le­hetne feltételezni, hogy az önkor­mányzat - mint fogyasztó - ol­csóbban kapja a termálenergiát másoknál, Tévedés, mert ennek éppen az ellenkezője igaz. A szer­ződés szerint az irodaház és a sportcsarnok termálfűtéséért az önkormányzat 5-6-szor maga­sabb árat fizet, mint ebben a vá­rosban bárki más, Az önkormányzat az üzletben mint viszonteladó szerepel, mivel az irodaház fűtési költségeinek 43 százaléka a közös fűtési rend­szeren lévő rendőrséget terheli. Az önkormányzat az átvett ener­giát 1/5 áron számlázza tovább. A városnak a szerződések sze­rinti ár alkalmazásából folyama­tos, s egyre növekvő összegű kára keletkezik. Az adófizetők kára A 2000/01-es fűtési szezonban a polgármesteri hivatal és a sport- csarnok termálfűtése - egy átlagos energiafelhasználást feltételezve - több mint 15 millió forintba kerül, ugyanez a költség gázfűtés esetén nem éri el a 2 millió forintot. A polgármesteri hivatalt és a sportcsarnokot is lehetne gázzal fűteni, de a szerződés kimondja: a geotermikus energia nem helyet­tesíthető más energiahordozóval, Ez az a bizonyos „fogyasztási kényszer". A két ár közötti külön- bözetet a város adófizetői állják, amely több, mint a lakosságtól a magánszemélyek kommunális adója címen az önkormányzat kasszájába befizetett összeg. Az árak alkalmazásából eredő károk összegére vonatkozóan a polgármesteri hivatal számításo­kat végzett. Számításuk szerint 1994. október és 2000. január kö­zötti időszakban - mindenkori fo- lyóáron - az önkormányzatot 41 millió, a jelenlegi árszinten pedig mint fogyasztónak, a Porció Kft.- vel kötött szerződésből, továbbá mint viszonteladónak a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitánysággal kö­tött szerződéséből adódóan 59 millió forint kára keletkezett. A polgármesteri hivatal számí­tásai szerint - a szerződés érvé­nyességi ideje alatt - 2004. év vé­géig - mindenkori folyóáron szá­mítva - a kár meghaladja a 120 millió forintot. Ez hát a város jónak tartott nagy üzlete, vagy ahogy Demeter úr fogalmazott: „A városnak egy jelentős vállalkozása, egy régóta kezünkben lévő lehetőség ki­használása, és mint vállalkozás sem lesz utolsó.” (Szarvas és Vi­déke, 1995. január 13.) Nem vitatható, hogy a károko­zás nyilvánosságra hozatala egyé­ni vagy csoportérdekeket sért. A vázolt események és a kár nagy­ságrendje kötelezően felveti a fele­lősség kérdését, ami akár előre nem látható folyamat elindítója is lehet. Ezt eddig senki nem vállalta! A kérdés végleges megoldása politikai akaraton múlik, vala­mint azon, hogy van-e, lesz-e olyan politikai erő, amely az egyéni vagy csoportérdekekkel szemben képes a város lakossá­gának érdekeit érvényre juttatni? JÓZSA LAJOS KÖZGAZDÁSZ Népes mezőny a Mikulás Kupán Békéscsaba Hagyomány már, hogy a Békéscsabai Előre Úszó Klub a sátortető alatt megrendezi ez idő tájt a Mikulás-napi versenyt az utánpótlás számára, fgy volt ez az idén is, amikor a hét végén a hat megyei egyesület legügyesebb gyerekei találkoztak az Árpád fürdőben, ahol egy jó hangulatú eseményen mérték össze tudásukat. Természetesen ezúttal a csokoládé sem maradhatott el, amit a támogatók jóvoltából kaphattak meg a fiatalok. Eredmények. Fiúk. SO m pillangó. 1989-ben születettek: 1. Török Zoltán 34,53, 2. Farkas 34,68, 3. Benkő 38,60. 1990: 1. Molnár István 34,87, 2. Hrabovszki 36,99, 3. Balogh 37,76, 50 m mell. 1989:1. Török Zoltán 46,82, 2. Benkfl 42,90, 3. Szarvas 43,89. 1990: 1. Balogh Gábor 42,75, 2. Túri 45,19, 3. Hrabovszki 46,33. 1991: 1, Jeszenszki Ádám (Gyulai SE) 43,69, 2. Szabó 48,32,3. Nagy (Gyulai SE) 48,38.1992: 1, Benkő Bence 48,16, 2. Bagi 51,84, 3. Gonda 51,96. 1993: 1. Dócs János 54,62, 2. Antali 55,15, 3. Czinege 55,90. 1994: 1. Zimmermann Zoltán 57,78, 2. Weinhardt (Belvárosi DSK) 1:02,41, 3. Bagi 1:03,99. 50 m hát. 1989: 1. Bernáth Bence 37,80,2. Farkas 39,22,3. Szarvas 40,41. 1990: 1. Balogh Gábor 38,44, 2. Molnár 39,08, 3. Hrabovszki 41,46. 1991: 1, Solymosi Ernő 43,13, 2. Szabó 45,41, 3. Szeberényi 45,89.1992: 1. Benkő Bence 43,07,2. Szász 46,57, 3. Bagi 49,56. 1993: 1. Bohus Richard 44,17, 2. Antali 52,53, 3. Dócs 53,44. 1994: 1. Zimmermann Zoltán 59,57, 2. Bagi 1:11,79, 3. Kovács 1:16,32. 50 m lyors. 1989: 1. Benkő Balázs 33,03, 2. 'örök 33,23, 3. Hunya 33,60. 1990: 1. Molnár István 32,76, 2. Hrabovszki 33,99, 3. Balogh 36,49. 1991: 1. Nagy Gábor 36,11, 2. Jeszenszki (mindkettő Gyulai SE) 37,35. 1992:1. Benkő Bence 37,40, 2. Bagi 44,08, 3. Szász 45,90, 1993:1. Bohus Richard 45,94, 2. Antali 45,96, 3. Czinege 47,09. Leányok. 50 m pillangó. 1989: 1. Perei Gréta (Gyulai SE) 36,83, 2. g! Ti A Mikulás nem Is úszott a versenyen, mégis elfáradt, le kellett Ölnie D-POTÓi LIHOCZKY A ÉTIK Gelegonya 40,39, 3, Nemes (mindkettő Orosházi Eötvös) 40,63. 1990: 1, Polonka Krisztina 38,07, 2, Szabó 38,19, 3. Balogh 41,28. 50 m mell. 1989: 1. Antalt Szandra (Orosházi Eötvös) 44,04, 2. Szabó (Tótkomlós) 45,73, 3. Gelegonya (Orosházi Eötvös) 45,80. 1990: 1. Balogh Kitti 44,79, 2, Hanyecz (Belvárosi DSK) 45,04, 3, Szabó 45,73,1991:1. Polonka Krisztina 44,44, 2. Hunya 64,70, 3. Szarvas 48,63. 1992: 1. Simon Diána 50,12, 2. Elek (Gyulai SE) 53,49, 3, Lechner 54,34, 1993: 1. Fábián Magdolna 1:00,48, 2, Nagy (Gyulai SE) 1:05,47, 3. Túri 1:05,92. 1994: 1. Mrsán Maja 1:06,49, 2. Czina (Belvárosi DSK) 1:09,76, 3. Szabados 1:32,30, 50 m hát. 1989: 1. Perei Gréta (Gyulai SE) 41,38, 2. Nemes (Orosházi Eötvös) 41,47, 3. Tibori 41,52. 1990:1. Bozó Dóra 40,59, 2. Szász (Gyulai SE) 41,93, 3. Csökö 42,70.1991:1. Polonka Krisztina 40,40, 2. Szikszai (Belvárosi DSK) 41,63, 3. Szarvas 44,32. 1992: 1. Simon Diána 46,38, 2, Szabó 52,30, 3. Terminál! (Gyulai SE) 53,40. 1993: 1, Fábián Magdolna 1:01,70, 2, Kesjár 1:30,39, 3. Giczey (Belvárosi DSK) 1:10,35. 1994: 1. Mrsán Maja 1:06,79, 2. Szabados 1:24,90. 50 m gyors. 1989: 1, Nemes Andrea 32,90, 2, Károlyi (mindkettő Orosházi Eötvös) 33,93, 3. Perei (Gyulai SE) 35,28, 1990: 1. Szabó Lilla 34,63, 2. Csökö 35,12, 3. Horváth (Orosházi Eötvös) 36,12, 1991: 1, Polonka Krisztina 35,39, 2. Szabó 39,33, 3. Szarvas 39,84. 1992:1. Simon Diána 39,52, 2. Szabó 45,93, 3. Pribojszki 47,13. 1993: 1. Kesjár Kitti 1:03,88, 2. Túri 1:18,22, 3. Balogh 1:22,12. (Ahol a sportoló neve után nem szerepel az egyesület neve, azok valamennyien a Békéscsabai Előre Úszó Klub versenyzői.) Szponzorok: Körös Q1 Kft., Kondacs Autóház Toyota, Hungarotel Rt., Körös Autócentrum Kft. ■ A csabaiak győztek a rangadón Mezőberény-Békéscsaba 84:99 Kosárlabda NB II Mezőberényi SDSE-Békéscsa- bai KK 84:99 (17:18, 29:28, 19:27,19:26). NB Il-es férfi kosár­labda-mérkőzés, Mezőberény, 250 néző. V,: Hervay, Győrffy, Ld.: Bálint (17/9), Plavecz (15), Gál (13), Frey (12/3), ill. Papy (24/9), Pelle (23), Marksteiner (17), Szűcs (13), Megyeri (11/9), Kalocsa-Békéscsabai KK II. 94:66 (16:16,20:5,25:25,33:20). NB II, férfi, Kalocsa, 200 néző, V.: Kunvári, Lövész. Ld.: Krivik (19/3), Bohus (13/6), Seres (13), Dohányos (11/9). Mezőberényi SDSE-Kiskun­félegyháza 74:35 (16:10, 20:4, 15:10,23:11). NB II, női, Mezőbe­rény, 100 néző. V.: Hervay, Győrffy, Ld.: Bányai (16), Kondé (15), Andreyka (13), Püski (9). A Hódmezővásárhely-Békési ÁFÉSZ SE NB Il-es női mérkőzést elhalasztották és későbbi idő­pontban rendezik. ___________■ Három győzelem, egy vereség Sakk NB II Szarvas-Budalakk Titán Sze­ged 6,5:5,5. NB Il-es sakk csapat­bajnoki mérkőzés, Szarvas. Szar­vasi győztesek: Ruszin (1. tábla), Bárdos (5. t.), Balatoni (6. t.), dr. Mótyan (7. t.), Herzberger (9. t.), Révész (12. t.). Döntetlen: Csipái (11. t.). Szentes-Békési TE 5:7. NB II, Szentes. Békési győztesek: Er­dős V. (1. t.), dr. Gosztolya (3. t.), Visnyei (6. t.), Samu G. (9. t.), Ba­log (10. t.), ifj. Samu G. (12. t.). Döntetlen: Brhlik (5. t.), Erdős Á. (11. t.). Hódmezővásárhely-Oroshá­zi MTK 6,5:5,5. NB II, Hódmező­vásárhely. Orosházi győztesek: Zalai (6. t.), Kerekes (7. t.), Váczi (12, t.). Döntetlen: Mónus (1. t.), Bánki H. I. (3. t.), Győri (5. t.), Katona (9. t.), Kiss B. (11. t.). Gyula-Dévaványa SE-Tákisz Kecskemét 7,5:4,5. NB II, Gyula. Gyulai győztesek: Fekete (1. t.), Juhász (2. t.), Gombos (10. t.). Döntetlen: Haragos (3. t.), Cso­mós J. (4. t.), Solymosi (5. t.), Bí­ró (6. t.), Sztán (7. t.), Czápos (8. t.), Striffler (9. t.), Baracsi (11. t.), Böszörményi (12. t.). ■ Sakkfeladvány H. Rudberg és A. Nowotny no­vemberi feladványai az utóbbi szerzőről nevesített Nowotny- elemet mutatja be, két vonal báb metszéspontjára lépő áldozat, két fenyegető mattal. Fejtői szem­pontból elég „húzósnak" bizo­nyultak az állások. Megoldások. Rudberg: 1. Hg3! - Be8, 2. Bc2! - Fxc2, 3. Hfe4! Nowotny: - Bxe4,4. Hf5 m. 3. - Fxe4,4. He2 m. (Nowotny). 1. Bb7! fenyeget, 2. Vg8 + Kbl, 3. Ha3 m. 1. - Bh7 (Bg2), 2. Fg7! (Nowotny) - Bxg7, 3. Vb2 m. 2. - Fxg7, 3. Vg8 m. 1. - Bh6 (Vf2), 2. Ff6! (N). 1.-Bh5 (Be2), 2. Fe5! (N), I. - Bh4, 2. Fd4! (N), 1. - Bh3, 2. Fc3! (N). Óriási halmozás! E havi megfejtőink közül Tom­pa Pál, Orosháza, Katona u. 8. szám alatti lakos nyerte a kiadónk által biztosított utalványt, és a ro­vatszerkesztő, Csák János által felajánlott sakkfüzetet. Ez utóbbi­ban részesül Gyuris József, Sze­ged, Gáz u. 8/b, 5. em. 15. Sok szerző kedvenc témaköré­be tartoznak a gyalogátalakuláso­kat bemutató alkotások. Általá­ban a lehető legtöbb átváltozást mutatják be az alkotók vagy kris­tálytiszta technikával, kevés báb­bal kidolgozott, kevesebb átala­kulást. Ez utóbbiról szól a most bemutatott két feladvány. V. Melnyicsenko a Smena 1991-es versenyén megosztott első díjat kapott kétbábosáért, amelyben kettő lépésben mattol a világos. O. Wurzburg háromlépésese pe­dig Amerikában, 1945-ben máso­dik dicséretet kapott. A megfejtéseket 2000. decem­ber 27-éig várjuk címünkre: Bé­kés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A borítékra írják rá: „Sakkfeladvány”. Betűjelzések. Melnyicsenko. Világos: Ke8, Bh6, Bh7, g7 (4); Sötét: Kg8, Vf7, e7 (3). Wurz­burg. Világos: Kh5, Vb5, d4, g7, h7 (5); Sötét Kai, Be8 (2). 8 * 8 7 6 5 4 3 2 1 X 7 A X m a A A 6 a * r> ' B ♦ A 3 ■M 2 1 " # A B C D E F G H A B C D E F G H r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom