Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-23-26 / 300. szám
KARÁCSONY 2000. DECEMBER 23-26., SZOMBAT-KEDD — 5. OLDAL Jézus szerető tekintetével néz engem, bátorít, biztat” Beszélgetés Paskai László bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, Magyarország prímásával Szent István megkoronázásának 1000. évfordulóján, Jézus születése után 2000 esztendővel Paskai László prímás mutatja be karácsony éjszakáján az éjféli misét az ország legnagyobb templomában, az esztergomi bazilikában. A misét celebráló, szentbeszédet mondó, 74. életévében járó bíboros az ünnepek nagyobb részén azt a miseruhát viseli, amelyet 1991-ben a pápalátogatásra készítettek, és először II. János Pál misézett benne Esztergomban. Paskai Lászlóval Jézus tekintetéről, az embert körülvevő kísértésekről és a közjóról, a politikusokat eltérítő érdekviszonyokról, illetve arról beszélgetünk, hogy a kereszténység mivel tudja szolgálni a társadalmat.- Minél idősebb az emberiség, annál több tudományos eszközzel próbálja meghatározni, mikor is jött a világra a Megváltó. Mennyire pontos Jézus születési dátuma? f A mostani időszámításunk a VI. században élt Dionysius Exiguus római apáttól származik. Szent Lukács evangélista leírását vette alapul, és azonosította Jézus 30. életévét Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejével. Később a csillagok állásának vizsgálatából akartak pontosabb adathoz jutni. Johannes Kepler csillagász 1604-ben megfigyelte, hogy a Mars, a Jupiter és a Saturnus egymás közelében van. Kiszámította, hogy ez a csillagkép a hagyományos időszámítás előtt 6 évvel volt hasonló együttállásban, és ez lehetett a napkeleti bölcseket vezető csillagzat. Ma a különböző ismeretek egybevetéséből arra következtethetünk, hogy Jézus születési éve körülbelül 7 esztendővel korábbra esett.- Az eltérés nem zavarja a keresztényeket?- Nem, mert figyelmünk középpontjában nem Jézus születésének pontos dátuma áll, hanem annak a Jézus Krisztusnak a születési ténye, akiben Isten Fiát és a Megváltót tiszteljük.- Minél többet tudunk Jézusról, annál kíváncsibbak vagyunk rá. Milyennek látja őt, bíboros úr?- Régi korok embereit képzeletünk különböző formában rajzolja meg, de ezek nem mutatják fel az eredeti arcvonásokat. Jézus Krisztus ábrázolásánál is csak képzeletünkre tudunk támaszkodni. Az így kialakított kép függ az egyéni beállítottságtól. Jézus Krisztus személye olyan mérhetetlenül gazdag, hogy azt a képzelet világa teljes egészében nem tudja megragadni. Számomra a szem a személyiség legbeszédesebb kifejezője. Szoktuk azt mondani, hogy a szem a lélek tükre, ő legtöbbször úgy áll előttem, mint aki szerető tekintetével kísér, néz engem, bátorít, biztat, a szemével szól hozzám, elismeri vagy elmarasztalja tetteimet, hív magához, vár az örök életre. így látom őt az imádságban és sokszor napközben is.- Kétezer év közelebb hozta az embert Isten Fiához, vagy ellenkezőleg? A személyes érvényesülés, önmegvalósítás, a pénz és az erőszak mindenhatónak érzett, kíméletlen világában milyen esélye van a szeretetnek, az alázatnak? NÉVJEGY azt mutatja, hogy Jézus Krisztus ma is vonzza az embereket. A jubileumi szentév tapasztalata azt a biztató reményt nyújtja a jövőre, hogy nem esélytelen a csendes, lelkiismeretes, erkölcsi kötelezettségekhez ragaszkodó magatartás, és ezek az emberek maradnak a századforduló után is a jövő biztos építői.- Melyek a legemlékezetesebb rendezvények az ön számára 2000-ből?- Csupán a legfontosabb egyházi programok felidézése is a gazdagságot érzékelteti. Tavaly karácsonykor nyitottuk meg a jubileumi szentévet. Január 1- jén a budapesti Szent István- bazilikában a püspöki kar jelenlétében kezdődött a magyar Született: Szeged, 1927. május 8. Tanulmányai:: Hittudományi Főiskola (Gyöngyös), Hittudományi Akadémia (Budapest). Pályája: 1951-ben szentelik pappá. 1955-65: filozófiatanár, közben prefektus, majd spirituális. 1965-78: a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, filozófiai tanszékvezető tanár, az intézet rektora. 1978: püspökké szentelik, utána veszprémi megyés püspök. 1982-87: kalocsai koadjutor érsek. 1986-90: a Magyar Püspöki Kar elnöke. 1987-93: esztergomi, 1993-tól esztergom-budapesti érsek. 1987-től Magyarország primása, 1988-tól bíboros. Hobbi: „Ha van szabad időm, szívesen olvasok és sétálok.”- Nehéz pontos választ adni, mert a lélek mélyén meghúzódó magatartást nehéz mennyiségileg meghatározni. Tény azonban, hogy a mostani jubileumi szentévben óriási, sok tízmilliós tömegek zarándokoltak Rómába. Foglalkozások és embercsoportok szerint is jöttek az egész világról, és találkoztak a pápával. A zarándokok minden várakozást felülmúló jelenléte A misét celebráló, szentbeszédet mondó Paskai László prímás az ünnepek nagyobb részén azt a miseruhát viseli, amelyet 1991-ben a pápalátogatásra készítettek millenniumi év. A július eleji katolikus nagygyűlésre különböző csoportok többnapos evangelizációs együttléttel készültek fel. Nagy élményt jelentett a budavári fiatalok zarándoklata, akik gyalog hozták Rómából a Szent Korona másolatát augusztus 15-ére, a zsúfolásig megtelt esztergomi bazilika búcsúünnepére, és helyezték el Szent István ereklyéi mellé. Augusztus 20-ára a pápa külön üzenetet küldött, Angelo Sodano bíboros-államtitkár volt a pápa legátusa, megjelent I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, részt vettek a testvéregyházak képviselői. A körmenet ez alkalommal a Parlamentnél ért véget. Augusztus 20-án volt Rómában - a pápa körül kétmillió fiatal részvételével - az ifjúsági világtalálkozó, amelyen a magyarok is képviseltették magukat. Ezt nagy sikerű hangverseny követte. Október elején több mint ötezren zarándokoltak Rómába hazánkból, igazán emlékezetes maradt a szentmise a Szent Péter-bazilikában, amelynek a végén a szentatya lejött a zarándokokhoz, és külön szólt a magyarokhoz.- Mi várható attól, hogy a közjó erkölcsös szolgálatára szólított fel a pápa minden parlamenti képviselőt, kormányt? Magyarországon kiknek illenék magukra venni az intést?- Mély tartalmú és sokatmondó volt, hogy a pápa a politikusokat - köztük a magyarokat - is összehívta Rómába, és szólt hozzájuk. A közjó erkölcsös szolgálata minden politikus feladata. Ezt a felhívást mindenütt, így nálunk is követniük kell. Sajnos, körülveszi őket az a kísértés, hogy saját anyagi előnyüket, hatalmi érdekeket, csoport- és pártérdekeket keressenek a közjó szolgálata helyett. Bízom abban, hogy nekünk is mind több olyan politikusunk lesz, akik önmérsékletükkel és fegyelmezettségükkel a közjó erkölcsös szolgálatának szentelik munkájukat, és ezzel mindig nagyobb erkölcsi becsületet és tekintélyt szereznek népünknek.- Gyarapodik a templomok, egyházi iskolák, rádióadások, televíziós műsorok száma. Miből?...- Egyházi intézményeinket korábban mind elvesztettük. Az elmúlt tíz év alatt több egyházi intézményt, köztük iskolákat, templomokat sikerült létrehoznunk. Most indult el Egerben a katolikus rádióadás. Fenntartásuk különböző forrásokból történik, amelyeknek a felsorolása meghaladja mostani beszélgetésünk lehetőségét. Legfontosabbak a híveink áldozat- készségéből nyert adományok, valamint az állami költségvetésből kapott juttatások.- Milyen eszközei vannak az egyháznak arra, hogy javuljon a világi élet minősége, erősödjék a családi összetartás, visszaszoruljon a durvaság, bűnözés?- A kereszténység szerepét az állami közösségben úgy szokták értelmezni ,hogy a társadalmi együttélés erkölcsi feltételeit szolgálja. Ennek az igazságára emlékeztet a magyar millennium éve. Szent István nem csupán egyéni vallási buzgóságából törekedett arra, hogy a magyarság befogadja a kereszténységet, hanem abból a meggyőződéséből is, hogy a keresztény erkölcsi értékekre lehet az ország jövőjét felépíteni. Ez a törvényszerűség ma is érvényes. A kereszténység nem azzal szolgálja az egészséges társadalmat, hogy szépen megfogalmazott erkölcsi tanítást tud nyújtani. A sokféle kísértés közepette az Isten előtti felelősségnek és számadásnak a tudata nyújt motívumot és erőt a Krisztustól eredő tanítás teljesítéséhez. SZTRAPAK FERENC A Mária-kultusz kialakulása A gondos édesapák már elővették a karácsonyfát, édesanyák a díszeket, s a szentestére tervezett menü is összeállt. Mindenki egymásra figyel, ki minek örülne (és persze mit bír a több hónapi gyűjtögetés eredményeképpen kövéredő „karácsony” feliratú boríték); a családokban tetőfokára hág a várakozás öröme; a bibliaolvasók pedig emlékeznek rá, hogy az ádventi időhöz kapcsolódik Mária látogatása Erzsébetnél. Vajon miért látogatta meg az angyali közléstől megrettent fiatal leány idősebb, de szintén gyermeket váró rokonát? Miért látogatott Mária Erzsébethez? Hogyan alakult és érett ma is virágzóvá a Mária-kultusz? A felvidéki M.S. mester közismert festményén két szép, viruló és boldog anya örvend egymásnak, reneszánsz öltözékben, napfényes táj ölén - az ábrázolás akkor is igaz, ha a ruhájuk nem ilyen lehetett, feltehetően a környező természet sem, a két anyát pedig minden festő olyannak képzeli, amilyennek a lelke mélyén látja őket. De hát miért is indult Mária öszvért nyergeivé a veszélyes útra? Ha valahol nem létezett köz- biztonság, a korabeli Júdeábán biztosan nem, az út fáradságos, a hegység félelmes. Mégis barátnőrokonhoz siet a magányos árva, riadtan a rászakadt titoktól, hiszen beszélnie kell valakivel. Különböző múzeumokban gyakran vásároltam nagy mesterek képeslapokon reprodukált Madonna-képeit. Legkedvesebb azonban e gyűjteményben a firenzei Fra Angelico „Angyali üdvöz- let”-ének Máriája. Az „angyali festőnek” nevezett mester minden munkája fölött ragyog a fényküllőzött toszkán ég, ám az angyal szavait hallgató Mária komoly és halvány, a freskó színei is szürkébe oldódnak, a szűz engedelmes beleegyezéssel vállalja küldetését, de korántsem riadalom nélkül. Mit és mennyit sejthet jövendő sorsából? A végtelenség érintése félelmetes: a világokat teremtő Mindenható őt választotta ki, hogy általa lépjen emberi formában a földi világba. Mária bizonyára nem az emberektől félt - hiszen ha Isten kiválasztotta, meg is védi -, de a földi és a földöntúli találkozásának villámlásától, s az ismeretlen jövőtől bizonyára. Elmegy hát Erzsébethez, Zakariás pap feleségéhez, aki - mint any- nyian az ősanyák közül — éleme- dett korban várta első gyermekét, bizonyítva, hogy Istennél semmi sem lehetetlen; s akiből, őt meglátva, kitör az öröm: „áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te mé- hednek gyümölcse!” Erzsébet áradó boldogsága nyomán végre az ifjú szűz szívéből is kitör az eddig remegve érzett öröm: „magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én megtartó Istenemben!” Mária imáját „Magnificat” néven őrzi a teológia, és olyan ez a rövid, ám csodálatos fohász, mint valami nagy tartóképességű híd: összeköti az Ó és az Új Szövetséget, hiszen Mária csaknem szóról szóra ismétli a hajdani Sámuel pap anyjának, Annának szavait; de összeköti az ökumenére törekvő keresztény felekezeteket is, hiszen éppen Luther Márton írta a legelmélyültebb és legátérzőbb magyarázatot a Magnificat-ról. Es itt jutunk el a kérdéshez: mi a különbség a római, a görög, a görögkeleti ortodox egyházak és a protestáns felekezetek Mária felfogása között? A különbség nem a tiszteletben van: semmi kétség, hogy a Megváltó édesanyját minden hívő ember tiszteli, értékelvén szeretetteljes anyaságát, engedelmességét, hitét, soha meg nem rendülő hűségét, melyet még a kereszt alatt roskadozva is megőrzött. A tisztelet és a szeretet tehát vitán felüli, a különbség a közbenjárás és a kultusz körül adódik. A protestánsok a „közbenjárás” szükségességét tagadják, mondván, hogy Jézus áldozata, az Atyához vezető engesztelő szeretete elegendő, sőt csorbul, ha emberi közvetítőt is keresünk. A kultusz pedig János Jelenéseiből ered, mikor is az apostol, a „fogadott fiú” a betlehemi születés-történetet költői látomássá emeli, és a „napba öltözött asszonyról” beszél, áld csillagkoronát visel, és a holdsarlón nyugtatja lábát. A protestánsok szerint „egyedül Istené a dicsőség”, és nem a napba öltözött asszonyt, hanem a názáreti műhelyben faforgácsot sepregető, egyszerű anyát zárják szívükbe. Van azonban a kérdésnek szociológiai, lélektani vetülete is. A zsidó vallásból eredő kereszténység szigorúan patriarchális: Istenfogalmában nő nem lehet jelen - miközben az emberi lény nemcsak Atya, de Anya után is vágyik. Mindazonáltal egyik felekezet sem tekinti „társmegváltónak”, imádandónak Máriát, és tiszteletének eltérők a teológiai és művészi formái. Anyai szenvedése minden hívőt megragad, olykor a hinni nem tudót is, mert személye mintegy fókuszpontba sűríti mindazt, ami a női létben szép, igaz és jó. BOZÓKY ÉVA