Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-07 / 286. szám
RIPORT 2000. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL feBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Bölcsőt adj az életnek, ne koporsót! „Tájékoztatjuk, hogy Békés, Nagyszénás, Csongrád után, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával, Békéscsabán is beindult a „Kapu” önkéntes szociális segítő program, amely reményeink szerint jelentős segítséget nyújt az otthonukban élő idős és fiatal rászorultaknak, segítve az amúgy is eléggé leterhelt szociális ellátó rendszert.” Békéscsaba A levélidézet dr. Dávidné B. Hídvégi Julianna, a Kapu programvezetője aláírásával október közepén érkezett szerkesztőségünkbe, a megyeszékhelyről, a Becsey utcai Gadara Ifjúsági Gondozóházból. A Kapu - ehhez elég egy csengetés a „vízmű” szak- középiskolával átellenben lévő ház bejáratánál - telve élettel. Egymásnak adják a kilincset az érdekeltek, akár a segítendők, akár a segítők oldalán találhatók. — A mi céljainkat talán Julie Easyvel együtt tudnám megfogalmazni. Az 1999 szeptemberében Londonból hozzánk érkezett lány egy esztendeig dolgozott nálunk, azaz Magyarországon, önkéntes segítőként. Az ő és kollegái tevékenységének alapja nem más, mint amit a Béthel Alapítvány és az angliai székhelyű SCIN szervezet dolgozott ki 1996-ban, és hazánkban, történetesen Békésen valósult meg először. Ebbe a programba bárki bekapcsolódhat, aki elhivatottságot érez magában ahhoz, hogy segítsen a bajba jutott embereken, szabad idejének egy részét szívesen fordítja önzetlen segítségnyújtásra. Ehhez persze egy negyvenórás, ingyenes tanfolyamon is részt kell vennie. Ilyen volt legutóbb az október 9-e és 13-a között tartott tréning, amelynek végén a sikeres elvégzését igazoló oklevelet Nyikos Attila, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány munkatársa és dr. Dávidné B. Hídvégi Julianna adta át. Mellesleg jövő szeptemberig a szintén brit földről érkezett Angela Murray is segíti a munkát azzal a nem titkolt céllal, hogy hazánkban is mind többen megismerjék ezt a fajta tevékenységet. Békéscsabán 12 fiatal lépett be a kapun a Kapuba. Talán nem véletlen, hogy amikor a segítő szolgálat az ismertetőjében arra a kérdésre ad választ, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki önkéntesként náluk dolgozzon, először a lelkesedést, majd a gondoskodás, türelem, őszinteség fogalmát említik. De innen minden egy kicsit papírízű is lehetne. Ezért az egyik délután Bozsó Zsuzsa nyomába szegődtünk. A Puskin utcában Simonékhoz csengetett, mondhatni, már jó ismerősként... Esztike néni két infarktuson és négy szemműtéten van túl, emellett izomsorvadásban szenved. Mostanra a zöld hályog is tetézte a bajokat, egyik szemére elvesztette látását. Nehezére esik a járás, sőt, minden lépés. Az udvar felőli előszobái asztalnál vár, kifelé tekint- get. Első pillantása Zsuzsára - felér egy hálaadó imával. Pedig még csak két hónapja ismerik egymást. Esztike néni a második világégés előtt Nagyváradról jött át, és körzeti nővérként dolgozott évtizedekig. Nem titkolt életelixírje mindig is az volt, „bölcsőt adj az életnek, ne koporsót”. „Éngem az élő fák is ismernek. A kiváló orvos, Szendi professzor mellett dolgoztam sokáig a gyulai kórházban, aztán kerültem Csabára.” Zsuzsi körbepillant, kicsit megnyugszik, hogy látja, a körülményekhez képest minden rendben van. A nyolcvanon túli Simon bácsi bevonul a szobába, neki is megvan a baja. A „Kapu-lány” beszedi a kimosott ruhákat az udvaron, gondosan összehajtja őket, a csipeszeket nejlonzacskóba gyűjti, hogy ne kelljen keresni a jövő héten. Magukra hagyjuk őket egy kicsit, nem mindent kell tudni a félig-meddig hívatlan vendégnek. Tekintetük összetalálkozik, megsimogatja Esztike néni haját. Bizonyára doktori disszertációk, pszichológiai tanulmányok is szóltak már arról, mit jelent egy ilyen találkozás a nagy delelön már túljutottak- nak, mennyit segít életük alkonyán a jó szó, egy biztató pillantás. Míg Zsuzsi szedelőzködik, Esztike néni elárulja: a csabai sárga újságban akadt rá a hirdetésfélére, hogy aki igényli, annak segít a Gadara-ház, vagy ahogy néha ő mondja, a Gagarin... Ezután már hamar mentek a dolgok. Arra kérte a gadarásokat, ballagjanak ki egy kislánnyal, ha módjuk van rá. Zsuzsi jött ki. Zsuzsi, aki a Rózsa gimnázium negyedikese, itt, a közelben, a Jókai kollégiumban lakik, amúgy nagykamarási. Csak a hétvégeket tölti otthon, akkor jön haza a Szegeden tanuló barátja is, Kamarásra. — Nem tudok különös dolgokat mondani, hogy miért szegődtem önkéntes segítőnek. Olyan családban nevelkedtem, ahol természetes, ha tudunk, másokon is segítsünk. Amikor nálunk, a kollégiumban is jártak a szociális segítő szolgálattól, egyből jelentkeztem. Amit Zsuzsa vállalt, önmagáért beszél... Az is, ami Békéscsabán kialakulóban van a Kapu-program keretében. Mindezt pedig a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a szociális minisztérium támogatja. ___________ FÁBIÁN ISTVÁN Vannak akiknek természetes, hogy a rászorultakon segítsenek. (Képünk illusztráció) Hová utazhat a betegkísérő a mentőautóval? Egy mezőkovácsházi olvasónk arról panaszkodott szerkesztőségünkben, hogy a helyi mentőállomás dolgozói a gyermeke kórházba szállítása után őt, mint kísérőt, nem vitték vissza az orosházi kórháztól a lakóhelyére. Mezőkovácsháza Mint mondta, a hajnali órán egyedül maradt, így komoly pénzébe került hazajutni a családjához. Több emberséget és jó szándékot várt volna a mentőállomás dolgozóitól. Az esetről a mezőkovácsházi mentőállomáson érdeklődtünk, ahol az OMSZ Szolgálati és Működési Szabályzatára hivatkoztak, mely szerint a mentősök szabályosan jártak el. A rendelet a kísérőszállítással kapcsolatban így fogalmaz: „A beteg átadása után a kísérő a mentőgépkocsiban nem tartózkodhat.” Kivétel ez alól a beteg szállítás közbeni ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozó vagy karhatalmi szerv, akiket viszont kötelesek a munkahelyükre visszaszállítani. A kísérő hazaszállítása tehát nem jó vagy rossz szándék dolga, amelyről az induláskor tájékoztatják a hozzátartozókat. Nem kapcsolódik az esethez, de közérdeklődésre tarthat számot, ezért arra is választ kértünk, hogy hányán kísérhetik el a beteget az ellátási helyre? A szabályzat szerint a mentőgépkocsiban kizárólag csak az tartózkodhat, akinek a neve a menetlevél függelékében szerepel. A gépkocsiban a mentőegység tagjain kívül a betegnek legfeljebb egy hozzátartozója lehet. Olyan mentőben, ahol a betegtérben csak egy ülőhely van rendszeresítve, kísérő csak akkor tartózkodhat, ha a beteg állapota feltétlen szükségessé teszi. Ha a betegtérben az ápoló mellett már nincs hely, kísérőt felvenni nem szabad. Minden kísérőt a beszálláskor tájékoztatni kell, hogy újabb beteg vagy sérült felvétele esetén őt tovább nem szállíthatják. Csoportos vagy kapcsolt betegszállítás esetén is csak egy személy (akinek az állapota leginkább megkívánja) kísérheti el a betegeket - tudtuk meg a mentőállomáson. HALASI MÁRIA Ami érték e világon Kis éji Zen - Fodor Ákos új kötete A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság Kortárs magyar írók sorozatának ezúttal Fodor Ákos költő volt a vendége a könyvtár játszótermében kedden este. Békéscsaba Ez alkalommal Zalán Tibor költő, író, dramaturg beszélgetett a vendéggel, aki ezzel a mostani kis kiadvánnyal immáron a tizedik kötetét jelzi. Fodor Ákos a beszélgetés során pályájának több korszakát idézte fel. A jelenleg az írásaiból élő alkotó korábban a Zeneműkiadó munkatársa volt.- Mi a válasz a költői létezésre? Magyaros választ adhatok. Az ember úgy elvan. Én szeretek a szavakkal bíbelődni, hiszen a költői műhelynek működnie kell — vallotta Fodor Ákos. A magyar líra különös, izgalmas, egyszersmind érdekes filozófiai hajlammal megáldott személyisége Fodor Ákos. Olyan értéket, ami mindenhol és mindenkor érvényes volna, nem ismer. Szerinte a szeretet sem ilyen, hiszen szeretni is lehet rosszul. A költő és lírája is ezt példázza, az értékek univerzitását vallja, azt, hogy a világon mindenben és mindenkiben ott szunnyad az érték. Ez nem zárt és mozdulatlan minőség, hanem eleven, mélyen megérintő és fölfelé mozdító viszony, amely vállalható és nem kötelező. Fodor Ákos arról is beszélt, hogy mit tart e világon értéknek. A belső és külső békét, no és a csöndet. A szeretni- tanulás, a tűnődés (zen), a mosoly, a játék, a termékenység csöndjét. A hangulatos estén Huzella Péter zenész működött közre. PÁNICS SZABÓ FERENC Ezerperces A békéscsabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola diákjai és pedagógusai december 8-án ezerperces nonstop magyarórával emlékeznek ezeréves államiságunkra. Békéscsaba A rekordok könyvébe illő, reggel fél nyolctól éjfél után tíz percig tartó, megállás nélküli magyaróra tematikája az irodalom, a nyelvészet, a történelem, a művészet, a néprajz, a tudomány és a sport köré szerveződik. Az óra keretét előadások, csoportos elméleti foglalkozások, műelemzések és mozgásos tevékenységek magyaróra adják. Az előadásokon és némely gyakorlati foglalkozáson az iskola minden diákja rész vehet, de a „főszerepet” a 11-12. osztályok önkéntes tagjai vállalták, mégpedig azt, hogy ezer percen keresztül kitartanak és állandó közreműködő részesei lesznek a gyakorlatoknak. A Szabó Ilona szaktanár által megszervezett színes programból néhány ízelítő: irodalmi kronológia, filmvetítés, tudományos előadások, játékos feladatok, hangulatfestészet, képzőművészeti kiállítás Prekop János művésztanár festményeiből és kerámiáiból, a kiállítást Niedzielsky Katalin, lapunk fele- lős szerkesztője nyitja meg, (wi Rajzpályázat a Télapóról A puttonyból nyolcvan gyermeknek jutott Az Orosházi Határőr Igazgatóság dolgozóinak gyermekei hagyományosan a városi művelődési központban tartják a Mikulás-napi ünnepséget. Ezúttal, december 5-én a közösségi szállás egyik kis lakóját, Ajvazjan Nairát is kellemes meglepetés érte. Orosháza _________ Tücsök Petiék műsorát követően a gyermekek vették birtokba a színpadot, saját produkciókkal lepve meg egymást és a szüleiket. Folytatásként a korábban meghirdetett „Én és a Mikulás” című rajzpályázat eredményhirdetése következett. Az 5-7 évesek kategóriájában Duna Szabina, Bánld Nikolett és Gelatta Szabolcs, a 8-10 évesek kategóriájában Krizsán Csenge, Gonda Bianka, Balló Balázs, míg a 11-13 évesek kategóriájában Gonda Dominika, Krizsán Réka és Dér Tamás szerezte meg az első három helyezést. Különdíjat kapott Jakab Olga, Bokor Zsanett, Gonda Bianka, Búza Dániel, Gonda Dominika és a közösségi szálláson élő Ajvazjan Naira. Az ünnepség végén a Mikulás csaknem nyolcvan gyermeknek osztotta ki puttonyából a várva várt csomagokat. ________________________________________(OH) Ketten az elszármazottak közül Sakkmesterként és fotográfusként hivatásuk legjobbjai lettek Békésszentandráson a közelmúltban tartották meg a településről elszármazottak első találkozóját. A meghívottak közül két hölggyel beszélgettünk. Az egyik nyolcéves volt, a másik huszonöt, amikor elkerült a faluból. Közös bennük, hogy mindketten Pesten élnek, és sikeres pályát futottak be. Talán vannak az elszármazottak között olyanok, akik még emlékeznek e korabeli képeslapon megörökített békésszentandrási Bagi kastélyra Békésszentandrás A találkozót megelőző napon a község frissen átadott könyvtárában szentandrási alkotók munkáiból nyílt kiállítás. A mini tárlat egyik kiállítója Csík Eleonóra, művésznevén Fábián Nóra fényképész. A bemutatott fotográfiákon híres színészekre ismertünk. Másnap a fotók készítőjével is találkozhattunk. Fábián Nóra nyolcévesen került el Békésszentandrásról. A gimnáziumot Szarvason járta, ugyanott lett Róth Béla festőmű- vész-fényképészmester tanítványa. A pályáját Pesten a Fényképész Szövetkezet vezető műtermében kezdte, mindjárt operatőrfelvételező lett.- A művészvilág hírességei, politikusok és sportolók jártak hozzánk. Portréfotós voltam, az emberi hiúsággal dolgoztam. A képen mindenki szép akar lenni - magyarázta Fábián Nóra, akit egy hajdani újságcikk fiatalító mesterként említ.- A beállítás és a fény csodát tesz, ám a legfontosabb, a kontaktusteremtés, s az, hogy a vendég megbízzon a fényképészben — avatott be Fábián Nóra a titokba, s mindjárt egy régi történettel szolgált. - Vasárnap voltam inspekci- ós, amikor feltűnt egy férfi, aki jó ideje várakozott, nézelődött az üzletben. Amikor rákerült a sor, bemutatkozott. Kiderült, egyetemi tanár, pszichológus. „Figyeltem, ahogy dolgozik. Önnek végig csak a modell volt a fontos. Gratulálok, jobb pszichológus, mint én vagyok!” - ennél nagyobb dicséretet nem is mondhatott volna. Fábián Nóra szigorú, de igazságos mestere volt a tanítványainak, akik közül sokra máig büszke. Sose féltette a tudását, annak legjavát igyekezett átadni. Kitüntetései közül a Magyar Köztársaság Kiváló Dolgozója elismerésre és a Művész Szövetség különdíjára legbüszkébb. Számos nemzetközi kiállításon is szerepelt, több különdíjat kapott. Máig fájlalja, hogy annak idején a Franciaországban rendezett Európa Fotókiállításon elnyert első díjáért nem utazhatott ki, azt a külügyminiszter vette át. S hogy az emlékei tárházában hogy él a szülőfaluja, erre így felel: a szívem ideköt, ez a hazám. Sinka Brigittát mint sakkmestert ismerte meg az ország. Brigitta szülőháza a szentandrási Atalakon volt. Szülei a tanyán gazdálkodtak. 0 maga is kivette a részét a földművelésből és a jószággondozásból. Hárman voltak testvérek. A két fiútestvér közül Mátyás grafikusművész lett, Antal Szentandráson élte le az életét. A szülők a három édes gyermekükön kívül két árva fiút is neveltek. Az egyik fiú megtanította sakkozni a családfőt, az pedig Brigitta lányának adta tovább a sakk szere- tetét. Brigitta huszonöt évesen került el otthonról. Először Szolnokon vállalt állást, majd több állomás után 1952-ben a fővárosban telepedett le. Munka mellett később a Közgazdaságtudományi Egyetemet is elvégezte. Végig ugyanannál a cégnél dolgozott, egyre magasabb beosztásban.- Huszonöt évesen kezdtem komolyabban elmélyedni a sakkban. Szentandráson elmélettel ugyan nem foglalkoztam, ám annak idején alakult ki a kombinációs készségem, amelynek később az eredményeket köszönhettem- mesélte Sinka Brigitta, aki huszonkilenc országos bajnoki döntőn vett részt, mindannyiszor az élvonalban végzett. Emlékezetes a szimultánsorozata is, amelynek során hétezer-ötszáz gyermek ült le játszani. Sakkmester lett, kétszer — 1957-ben és 1961-ben — tagja volt az olimpiai csapatnak. Sokat tett a sakk népszerűsítéséért. A főváros és Pest megye ösz- szesen háromszázharminc iskoláját vonta be abba a három évig tartó tömegversenybe, amelyben összesen huszonhétezer gyermek sakkozott. Sinka Brigitta máig hiszi a sakk jellemformáló, személyiségfejlesztő erejét. — Ez a játék az ellenfél tiszteletére, becsületes gondolkodásra, fegyelemre, sportszerűségre nevel. A sakkban és másutt is tudni kell felmérni az esélyünket és aszerint dönteni. A sakkozók a munkahelyen, de az élet minden területén megállják a helyüket - mondta végezetül a szentandrási születésű sakkmester, akinek a szülőfaluja sport- és közéleti tevékenységéért a Szent András-napi millenniumi ünnepen kitüntető díjat adományozott. CS. R.
