Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

RIPORT 2000. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL feBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Bölcsőt adj az életnek, ne koporsót! „Tájékoztatjuk, hogy Békés, Nagyszé­nás, Csongrád után, a Demokratikus Jo­gok Fejlesztéséért Alapítvány támogatá­sával, Békéscsabán is beindult a „Ka­pu” önkéntes szociális segítő program, amely reményeink szerint jelentős se­gítséget nyújt az otthonukban élő idős és fiatal rászorultaknak, segítve az amúgy is eléggé leterhelt szociális ellá­tó rendszert.” Békéscsaba A levélidézet dr. Dávidné B. Hídvégi Julian­na, a Kapu programvezetője aláírásával ok­tóber közepén érkezett szerkesztőségünk­be, a megyeszékhelyről, a Becsey utcai Gadara Ifjúsági Gondozóházból. A Kapu - ehhez elég egy csengetés a „vízmű” szak- középiskolával átellenben lévő ház bejára­tánál - telve élettel. Egymásnak adják a ki­lincset az érdekeltek, akár a segítendők, akár a segítők oldalán találhatók. — A mi céljainkat talán Julie Easyvel együtt tudnám megfogalmazni. Az 1999 szeptemberében Londonból hozzánk érke­zett lány egy esztendeig dolgozott nálunk, azaz Magyarországon, önkéntes segítőként. Az ő és kollegái tevékenységének alapja nem más, mint amit a Béthel Alapítvány és az angliai székhelyű SCIN szervezet dolgozott ki 1996-ban, és hazánkban, történetesen Bé­késen valósult meg először. Ebbe a program­ba bárki bekapcsolódhat, aki elhivatottságot érez magában ahhoz, hogy segítsen a bajba jutott embereken, szabad idejének egy részét szívesen fordítja önzetlen segítségnyújtásra. Ehhez persze egy negyvenórás, ingyenes tanfolyamon is részt kell vennie. Ilyen volt legutóbb az október 9-e és 13-a között tartott tréning, amelynek végén a sikeres elvégzését igazoló oklevelet Nyikos Attila, a Demokrati­kus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány munka­társa és dr. Dávidné B. Hídvégi Julianna adta át. Mellesleg jövő szeptemberig a szintén brit földről érkezett Angela Murray is segíti a munkát azzal a nem titkolt céllal, hogy ha­zánkban is mind többen megismerjék ezt a fajta tevékenységet. Békéscsabán 12 fiatal lépett be a kapun a Kapuba. Talán nem véletlen, hogy amikor a segí­tő szolgálat az ismertetőjében arra a kér­désre ad választ, milyen képességek szük­ségesek ahhoz, hogy valaki önkéntesként náluk dolgozzon, először a lelkesedést, majd a gondoskodás, türelem, őszinteség fogalmát említik. De innen minden egy kicsit papírízű is lehetne. Ezért az egyik délután Bozsó Zsu­zsa nyomába szegődtünk. A Puskin utcá­ban Simonékhoz csengetett, mondhatni, már jó ismerősként... Esztike néni két infarktuson és négy szem­műtéten van túl, emellett izomsorvadásban szenved. Mostanra a zöld hályog is tetézte a bajokat, egyik szemére elvesztette látását. Ne­hezére esik a járás, sőt, minden lépés. Az ud­var felőli előszobái asztalnál vár, kifelé tekint- get. Első pillantása Zsuzsára - felér egy hála­adó imával. Pedig még csak két hónapja is­merik egymást. Esztike néni a második világ­égés előtt Nagyváradról jött át, és körzeti nő­vérként dolgozott évtizedekig. Nem titkolt életelixírje mindig is az volt, „bölcsőt adj az életnek, ne koporsót”. „Éngem az élő fák is ismernek. A kiváló orvos, Szendi professzor mellett dolgoztam sokáig a gyulai kórházban, aztán kerültem Csabára.” Zsuzsi körbepillant, kicsit megnyugszik, hogy látja, a körülményekhez képest minden rendben van. A nyolcvanon túli Simon bácsi bevonul a szobába, neki is megvan a baja. A „Kapu-lány” beszedi a kimosott ruhá­kat az udvaron, gondosan összehajtja őket, a csipeszeket nejlonzacskóba gyűjti, hogy ne kelljen keresni a jövő héten. Magukra hagyjuk őket egy kicsit, nem mindent kell tudni a félig-meddig hívatlan vendégnek. Tekintetük összetalálkozik, megsimogatja Esztike néni haját. Bizonyára doktori disszertá­ciók, pszichológiai tanulmá­nyok is szóltak már arról, mit jelent egy ilyen találkozás a nagy delelön már túljutottak- nak, mennyit segít életük alko­nyán a jó szó, egy biztató pil­lantás. Míg Zsuzsi szedelőzködik, Esztike néni elárulja: a csabai sárga újságban akadt rá a hirde­tésfélére, hogy aki igényli, an­nak segít a Gadara-ház, vagy ahogy néha ő mondja, a Gagarin... Ezután már hamar mentek a dolgok. Arra kérte a gadarásokat, ballagjanak ki egy kislánnyal, ha módjuk van rá. Zsuzsi jött ki. Zsuzsi, aki a Rózsa gimnázi­um negyedikese, itt, a közelben, a Jókai kollégiumban lakik, amúgy nagykamarási. Csak a hétvégeket tölti otthon, akkor jön haza a Szegeden tanuló barátja is, Kamarásra. — Nem tudok különös dolgokat monda­ni, hogy miért szegődtem önkéntes segítő­nek. Olyan családban nevelkedtem, ahol természetes, ha tudunk, másokon is segít­sünk. Amikor nálunk, a kollégiumban is jártak a szociális segítő szolgálattól, egyből jelentkeztem. Amit Zsuzsa vállalt, önmagáért beszél... Az is, ami Békéscsabán kialakulóban van a Kapu-program keretében. Mindezt pedig a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Ala­pítvány és a szociális minisztérium támo­gatja. ___________ FÁBIÁN ISTVÁN Vannak akiknek természetes, hogy a rászorultakon segítsenek. (Képünk illusztráció) Hová utazhat a betegkísérő a mentőautóval? Egy mezőkovácsházi olvasónk arról panaszkodott szerkesz­tőségünkben, hogy a helyi mentőállomás dolgozói a gyerme­ke kórházba szállítása után őt, mint kísérőt, nem vitték vissza az orosházi kórháztól a lakóhelyére. Mezőkovácsháza Mint mondta, a hajnali órán egye­dül maradt, így komoly pénzébe került hazajutni a családjához. Több emberséget és jó szándékot várt volna a mentőállomás dolgo­zóitól. Az esetről a mezőkovácsházi mentőállomáson érdeklődtünk, ahol az OMSZ Szolgálati és Mű­ködési Szabályzatára hivatkoz­tak, mely szerint a mentősök szabályosan jártak el. A rendelet a kísérőszállítással kapcsolatban így fogalmaz: „A beteg átadása után a kísérő a mentőgépko­csiban nem tartózkodhat.” Kivé­tel ez alól a beteg szállítás köz­beni ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozó vagy kar­hatalmi szerv, akiket viszont kö­telesek a munkahelyükre vissza­szállítani. A kísérő hazaszállítá­sa tehát nem jó vagy rossz szán­dék dolga, amelyről az indulás­kor tájékoztatják a hozzátarto­zókat. Nem kapcsolódik az esethez, de közérdeklődésre tarthat szá­mot, ezért arra is választ kértünk, hogy hányán kísérhetik el a bete­get az ellátási helyre? A szabályzat szerint a mentő­gépkocsiban kizárólag csak az tartózkodhat, akinek a neve a me­netlevél függelékében szerepel. A gépkocsiban a mentőegység tag­jain kívül a betegnek legfeljebb egy hozzátartozója lehet. Olyan mentőben, ahol a betegtérben csak egy ülőhely van rendszere­sítve, kísérő csak akkor tartóz­kodhat, ha a beteg állapota feltét­len szükségessé teszi. Ha a beteg­térben az ápoló mellett már nincs hely, kísérőt felvenni nem sza­bad. Minden kísérőt a beszállás­kor tájékoztatni kell, hogy újabb beteg vagy sérült felvétele esetén őt tovább nem szállíthatják. Cso­portos vagy kapcsolt betegszállí­tás esetén is csak egy személy (akinek az állapota leginkább megkívánja) kísérheti el a betege­ket - tudtuk meg a mentőállomá­son. HALASI MÁRIA Ami érték e világon Kis éji Zen - Fodor Ákos új kötete A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társa­ság Kortárs magyar írók so­rozatának ezúttal Fodor Ákos költő volt a vendége a könyvtár játszótermében kedden este. Békéscsaba Ez alkalommal Zalán Tibor köl­tő, író, dramaturg beszélgetett a vendéggel, aki ezzel a mostani kis kiadvánnyal immáron a tize­dik kötetét jelzi. Fodor Ákos a beszélgetés során pályájának több korszakát idézte fel. A je­lenleg az írásaiból élő alkotó ko­rábban a Zeneműkiadó munka­társa volt.- Mi a válasz a költői létezés­re? Magyaros választ adhatok. Az ember úgy elvan. Én szere­tek a szavakkal bíbelődni, hi­szen a költői műhelynek mű­ködnie kell — vallotta Fodor Ákos. A magyar líra különös, izgal­mas, egyszersmind érdekes filo­zófiai hajlammal megáldott sze­mélyisége Fodor Ákos. Olyan ér­téket, ami mindenhol és minden­kor érvényes volna, nem ismer. Szerinte a szeretet sem ilyen, hi­szen szeretni is lehet rosszul. A költő és lírája is ezt példázza, az értékek univerzitását vallja, azt, hogy a világon mindenben és mindenkiben ott szunnyad az ér­ték. Ez nem zárt és mozdulatlan minőség, hanem eleven, mélyen megérintő és fölfelé mozdító vi­szony, amely vállalható és nem kötelező. Fodor Ákos arról is be­szélt, hogy mit tart e világon ér­téknek. A belső és külső békét, no és a csöndet. A szeretni- tanulás, a tűnődés (zen), a mo­soly, a játék, a termékenység csöndjét. A hangulatos estén Huzella Péter zenész működött közre. PÁNICS SZABÓ FERENC Ezerperces A békéscsabai Kemény Gá­bor Műszaki Szakközépis­kola diákjai és pedagógusai december 8-án ezerperces nonstop magyarórával em­lékeznek ezeréves államisá­gunkra. Békéscsaba A rekordok könyvébe illő, reggel fél nyolctól éjfél után tíz percig tartó, megállás nélküli magyar­óra tematikája az irodalom, a nyelvészet, a történelem, a mű­vészet, a néprajz, a tudomány és a sport köré szerveződik. Az óra keretét előadások, csoportos el­méleti foglalkozások, műelemzé­sek és mozgásos tevékenységek magyaróra adják. Az előadásokon és némely gyakorlati foglalkozáson az isko­la minden diákja rész vehet, de a „főszerepet” a 11-12. osztályok önkéntes tagjai vállalták, mégpe­dig azt, hogy ezer percen keresz­tül kitartanak és állandó közre­működő részesei lesznek a gya­korlatoknak. A Szabó Ilona szak­tanár által megszervezett színes programból néhány ízelítő: iro­dalmi kronológia, filmvetítés, tu­dományos előadások, játékos fel­adatok, hangulatfestészet, kép­zőművészeti kiállítás Prekop Já­nos művésztanár festményeiből és kerámiáiból, a kiállítást Niedzielsky Katalin, lapunk fele- lős szerkesztője nyitja meg, (wi Rajzpályázat a Télapóról A puttonyból nyolcvan gyermeknek jutott Az Orosházi Határőr Igaz­gatóság dolgozóinak gyer­mekei hagyományosan a városi művelődési központ­ban tartják a Mikulás-napi ünnepséget. Ezúttal, decem­ber 5-én a közösségi szállás egyik kis lakóját, Ajvazjan Nairát is kellemes meglepe­tés érte. Orosháza _________ Tücsök Petiék műsorát követően a gyermekek vették birtokba a színpadot, saját produkciókkal lepve meg egymást és a szülei­ket. Folytatásként a korábban meghirdetett „Én és a Mikulás” című rajzpályázat eredményhir­detése következett. Az 5-7 évesek kategóriájában Duna Szabina, Bánld Nikolett és Gelatta Sza­bolcs, a 8-10 évesek kategóriájá­ban Krizsán Csenge, Gonda Bian­ka, Balló Balázs, míg a 11-13 éve­sek kategóriájában Gonda Domi­nika, Krizsán Réka és Dér Tamás szerezte meg az első három he­lyezést. Különdíjat kapott Jakab Olga, Bokor Zsanett, Gonda Bian­ka, Búza Dániel, Gonda Domini­ka és a közösségi szálláson élő Ajvazjan Naira. Az ünnepség végén a Mikulás csaknem nyolcvan gyermeknek osztotta ki puttonyából a várva várt csomagokat. ________________________________________(OH) Ketten az elszármazottak közül Sakkmesterként és fotográfusként hivatásuk legjobbjai lettek Békésszentandráson a közelmúltban tartották meg a telepü­lésről elszármazottak első találkozóját. A meghívottak közül két hölggyel beszélgettünk. Az egyik nyolcéves volt, a másik huszonöt, amikor elkerült a faluból. Közös bennük, hogy mindketten Pesten élnek, és sikeres pályát futottak be. Talán vannak az elszármazottak között olyanok, akik még emlékeznek e korabeli képeslapon megörökített békésszentandrási Bagi kastélyra Békésszentandrás A találkozót megelőző napon a község frissen átadott könyvtárá­ban szentandrási alkotók munká­iból nyílt kiállítás. A mini tárlat egyik kiállítója Csík Eleonóra, művésznevén Fábián Nóra fény­képész. A bemutatott fotográfiá­kon híres színészekre ismertünk. Másnap a fotók készítőjével is ta­lálkozhattunk. Fábián Nóra nyolcévesen ke­rült el Békésszentandrásról. A gimnáziumot Szarvason járta, ugyanott lett Róth Béla festőmű- vész-fényképészmester tanítvá­nya. A pályáját Pesten a Fényké­pész Szövetkezet vezető műter­mében kezdte, mindjárt operatőr­felvételező lett.- A művészvilág hírességei, politikusok és sportolók jártak hozzánk. Portréfotós voltam, az emberi hiúsággal dolgoztam. A képen mindenki szép akar lenni - magyarázta Fábián Nóra, akit egy hajdani újságcikk fiatalító mesterként említ.- A beállítás és a fény csodát tesz, ám a legfontosabb, a kontak­tusteremtés, s az, hogy a vendég megbízzon a fényképészben — avatott be Fábián Nóra a titokba, s mindjárt egy régi történettel szol­gált. - Vasárnap voltam inspekci- ós, amikor feltűnt egy férfi, aki jó ideje várakozott, nézelődött az üzletben. Amikor rákerült a sor, bemutatkozott. Kiderült, egyete­mi tanár, pszichológus. „Figyel­tem, ahogy dolgozik. Önnek végig csak a modell volt a fontos. Gratu­lálok, jobb pszichológus, mint én vagyok!” - ennél nagyobb dicsé­retet nem is mondhatott volna. Fábián Nóra szigorú, de igazsá­gos mestere volt a tanítványainak, akik közül sokra máig büszke. So­se féltette a tudását, annak legja­vát igyekezett átadni. Kitüntetései közül a Magyar Köztársaság Kivá­ló Dolgozója elismerésre és a Mű­vész Szövetség különdíjára leg­büszkébb. Számos nemzetközi kiállításon is szerepelt, több kü­löndíjat kapott. Máig fájlalja, hogy annak idején a Franciaor­szágban rendezett Európa Fotóki­állításon elnyert első díjáért nem utazhatott ki, azt a külügyminisz­ter vette át. S hogy az emlékei tár­házában hogy él a szülőfaluja, er­re így felel: a szívem ideköt, ez a hazám. Sinka Brigittát mint sakkmes­tert ismerte meg az ország. Brigit­ta szülőháza a szentandrási Atalakon volt. Szülei a tanyán gazdálkodtak. 0 maga is kivette a részét a földművelésből és a jó­szággondozásból. Hárman voltak testvérek. A két fiútestvér közül Mátyás grafikusművész lett, An­tal Szentandráson élte le az életét. A szülők a három édes gyermekü­kön kívül két árva fiút is neveltek. Az egyik fiú megtanította sakkoz­ni a családfőt, az pedig Brigitta lá­nyának adta tovább a sakk szere- tetét. Brigitta huszonöt évesen ke­rült el otthonról. Először Szolno­kon vállalt állást, majd több állo­más után 1952-ben a fővárosban telepedett le. Munka mellett ké­sőbb a Közgazdaságtudományi Egyetemet is elvégezte. Végig ugyanannál a cégnél dolgozott, egyre magasabb beosztásban.- Huszonöt évesen kezdtem komolyabban elmélyedni a sakk­ban. Szentandráson elmélettel ugyan nem foglalkoztam, ám an­nak idején alakult ki a kombináci­ós készségem, amelynek később az eredményeket köszönhettem- mesélte Sinka Brigitta, aki hu­szonkilenc országos bajnoki dön­tőn vett részt, mindannyiszor az élvonalban végzett. Emlékezetes a szimultánsorozata is, amelynek során hétezer-ötszáz gyermek ült le játszani. Sakkmester lett, két­szer — 1957-ben és 1961-ben — tagja volt az olimpiai csapatnak. Sokat tett a sakk népszerűsítésé­ért. A főváros és Pest megye ösz- szesen háromszázharminc iskolá­ját vonta be abba a három évig tartó tömegversenybe, amelyben összesen huszonhétezer gyermek sakkozott. Sinka Brigitta máig hiszi a sakk jellemformáló, személyiségfej­lesztő erejét. — Ez a játék az ellenfél tisztele­tére, becsületes gondolkodásra, fegyelemre, sportszerűségre ne­vel. A sakkban és másutt is tudni kell felmérni az esélyünket és aszerint dönteni. A sakkozók a munkahelyen, de az élet minden területén megállják a helyüket - mondta végezetül a szentandrási születésű sakkmester, akinek a szülőfaluja sport- és közéleti tevé­kenységéért a Szent András-napi millenniumi ünnepen kitüntető díjat adományozott. CS. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom