Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

4. OLDAL - 2000. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR Egészségügyiek tiltakozása Budapest Az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szak- szervezete (EDDSZ) három napon át nagygyűlésekkel, figyelmeztető sztrájkkal és szombaton a parlament előtti demonstrációval kí­vánja felhívni a figyelmet az ágazat tarthatatlan hely­zetére. A háromnapos akciósorozat mai, első napján Miskolcon tartanak nagygyűlést a borsodi és a Heves megyei egész­ségügyi és szociális dol­gozók.- Pénteken a kórhá­zakban és rendelőinté­zetekben kétórás figyel­meztető sztrájk lesz, amely a betegellátást nem veszélyezteti - hangsúlyozta az Europress kérdé­sére Cser Ágnes, az EDDSZ elnö­ke. A sztrájkfelhíváshoz számos ágazati, és ágazaton kívüli szerve­zet csatlakozott, a Magyar Orvosi Kamara is egyetért a felhívásban foglaltakkal. Cser Ágnes szerint az egész­ségügyi ellátórendszer a műkö­désképtelenség határán van. Nincs gyógyszer, kötszer, kevés az orvos és az asszisztens, méltat­lanok a fizetések. Az egészség- ügyiek most már nem elsősorban magasabb bérért, sokkal inkább az egészségügy összeomlásának megakadályozásáért demonstrál­nak. A szakszervezet szerint a kétéves költségvetés ak­kora összeget vonna el az ágazattól, amely mel­lett már nem vállalható felelősen a gyógyítás. Szombaton az EDDSZ székházától a demonstrálók a parla­ment elé vonulnak, ahol szándékaik szerint a házelnöknek adják át a csatlakozó szakszervezetek és civil szerveze- tek által aláírt petíciót. ______km. Elkelt a Hotel Gara Elkelt a Körös-Sárrét legna­gyobb szállodája, a füzesg­yarmati Gara Hotel. A Mól Rt. a szállodát idén nyáron hirdette meg eladásra. Ezt követően október elsejétől a tulajdonos szüneteltette a szállodai szolgáltatást. A Hotel Garát most a Mól Szakszervezet vette meg, s várhatóan üdülőközpont­ként hasznosítja majd. Füzesgyarmat Az 1980-as években kezdődött kutatások eredményeként Füzes­gyarmaton jelentős földgáz- és olajmezők bukkantak elő. Ennek köszönhetően a Mól komoly be­ruházásokat hajtott végre az ak­kor még nagyközségi rangban lé­vő településen. A Mol-fejlesztések részeként, közvetlenül a gyarmati strandfür­dő szomszédságában épült a tér­ség akkori egyetlen hotelje, amely jelenleg is a Körös-Sárrét legna­gyobb szállodája. Az 1991-ben megnyílt Hotel Gara 53 kétágyas apartmannal és 11 lakosztállyal rendelkezik. A gyarmati szállodá­nak önálló szaunája, tekepályája és egyéb sportpályája van is, to­vábbá a hotel kiválóan alkalmas konferenciák, tréningek, tovább­képzések lebonyolítására. Információink szerint amikor a Gara Hotel elkészült, akkori árakon mintegy 270 millió forintból való­sult meg a teljes beruházás. A jól ér­tesültek úgy tudják: most a Mól Szakszervezet 100 millió forint alat­ti áron vásárolta meg a szállodát. A Hotel Gara eladását a kedd esti képviselő-testületi ülésen dr. Szentesi Károly polgármester is megerősítette.- Végre jó hírt is közölhetek. A Hotel Gara elkelt. A Mól Szak- szervezet vette meg, s várhatóan üdülőközpontként hasznosítja - közölte a polgármester. m. b. Jubilál a kereskedők szakszervezete A Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezete fennállá­sának 100. évét ünneplte teg­nap Békéscsabán. Békéscsaba Dr. Sáling József országgyűlési képviselő a megyei ünnepségen azt mondta: a kereskedő szakma mindig is hálátlan volt, de ebbe nem lehet belenyugodni, napja­inkban különösen nem. Hankó György megyei titkár emlékeztetett rá, hogy a képün­kön látható, első világháború előtti embléma most is elfogad­ható, vállalják. „Mit lehet csinál­ni a globalizációval együtt járó le­értékelődés­sel?” - tette fel a kérdést az országos elnök. So­kan bólo­gattak, amikor a szakma jövőjét illetően változatlanul arra sarkall­ta a jelenlévőket, általuk a megye kereskedőit, hogy a tisztességes munka, ha barátságosan végzik a dolgukat és készségesek, ezután is „diploma”, de legalábbis aján­lólevél lehet. Az pedig az érdek­védők dolga, hogy az eddiginél hatékonyabban próbálják képvi­selni a szakma érdekeit minden fórumon. f. i. Elszámoltatnák önmagukat Lezárult az új vagyonnyilatkozat-javaslat általános vitája Személyeskedő, éles vita alakult ki a parla­mentben arról a törvénymódosításról, amely évente elszámoltatná a képviselőket vagyongyarapodásukról. Az ellenzék és a kormánypártok kölcsönösen botrány­politizálással vádolták egymást. Budapest A képviselők jogállásáról szóló törvény módosí­tását kezdeményezte a vezető kormánypárt. A javaslat szerint a képviselőknek minden évben nyilvános vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amely saját vagyoni helyzetük feltérképezése mellett tartalmazná gazdasági érdekeltségeiket is. Vagyongyarapodásuk vizsgálatát pedig bárki kezdeményezhetné. Az elképzelés alapján minden képviselőnek listát kellene benyújtania ingatlanjairól, nagy értékű ingóságairól, például autójáról, értékpapír­jairól, takarékbetéteiről, illetve arról a készpénz- mennyiségről, amely meghaladja a fél év alatt képviselőként kereshető összeget. Fel kellene tüntetniük azt is, ha tartozásuk van, illetve arról is számot kellene adniuk, hogy milyen - pártjuk­tól kapott - eszközöket használnak ingyenesen. Ebben a formában csak a Fidesz és az FKGP támogatta a tegnapi vitában a törvénymódosítást, az MSZP és az SZDSZ egyértelműen elutasította, míg az MDF és MIÉP csak módosításokkal tartot­ta elfogadhatónak. Répássy Róbert Fidesz-képviselő, az indítvány előterjesztője úgy érvelt: az, hogy a vagyonnyilat­kozatokat a mandátum lejárta után a mostani szabályozás szerint meg kell semmisíteni, lehe­tetlenné teszi, hogy megismerjék a képviselők vagyongyarapodását, pedig ehhez a választóknak joguk van. Korábban az is szerepelt a javaslatban, hogy az eddig beadott nyilatkozatokat most felbontat­lanul vissza kellene adni tulajdonosuknak, ami ellen az ellenzék hevesen tiltakozott. Az MSZP érvelése szerint ezzel a vezető kormánypártnak csak az volt a célja, hogy Torgyán Józsefet mente­sítse az elszámoltatás alól. A tegnapi vitában vé­gül kiderült, hogy ezt a részt kiveszi javaslatából a Fidesz. Az MDF képviselőcsoportja úgy látja, hogy a mostani tűzoltás helyett arra a javaslatra kellene várni, amely a közélet valamennyi szereplőjének anyagi átvilágítását tartalmazza és amelyen most dolgoznak az igazságügyi tárcánál. ___________■ KÉT ÉVRE TERVEZNEK. Öt megye vállalkozik a kormány ajánlásában megfogalmazott kétéves költségvetés megalko­tására, a többiek maradnak a hagyományos éves tervezés­nél. A megyei főjegyzők ta­nácskozásán elhangzott, hogy a kétéves költségvetés több gonddal jár, de kiszámítha­tóbb. A résztvevők üdvözöl­ték, hogy a kormány felemelte a minimálbért, hangsúlyozták viszont, hogy nem lesz egy­szerű elkerülni a bérfeszültsé­geket. VÁLTOZÓ TECHNIKA. Az ok­mányirodák munkáját segítő új informatikai rendszert mutat­ták be tegnap a fővárosban. A jogosítvány, a gépjárműtörzs­könyv és a forgalmi engedély kiállítása, cseréje, kiadása, vala­mint az ezekkel kapcsolatos nyilvántartás és az adatkezelés is az okmányirodák feladata lesz januártól. A feladatok vég­rehajtását könnyítheti meg az új informatikai rendszer alkal­mazása. Ezúttal sem lesz büntetőügy Szabó Iván kontra Pallag László Az országgyűlés ezen a héten egy újabb esetben tartotta fenn Pallag László kisgazda képviselő mentelmi jogát. Budapest Ezúttal dr. Szabó Iván volt pénz­ügyminiszter tett feljelentést Pallag László ellen nagy nyilvá­nosság előtt elkövetett rágalma­zás vétsége miatt. Az irat szerint az érintett képviselő az olajügye­ket vizsgáló országgyűlési bizott­ság elnökeként 2000. június 9-én a bizottság június 8-án tartott zárt ülésével összefüggésben sajtótá­jékoztatót tartott. Ezen a bizott­ság által meghallgatott Nógrádi Zsolt vallomására hivatkozva Szabó Iván személyével kapcso­latban hallomáson alapuló, de bi­zonyítékokkal alá nem támasz­tott, valótlan tényeket ismertetett. Az országgyűlés mentelmi bi­zottsága az adott ügyben azt vizs­gálta, hogy a sajtótájékoztatón el­hangzott tény és vélemény közlé­sével Pallag László túllépte-e a vé­leménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátáit, és a bünte­tőjogi értékelésre irányuló törek­vés sérti-e az országgyűlés tekinté­lyét és zavarja-e a képviselő tevé­kenységét, vagyis hatáskör hiá­nyában nem foglalkozott a cselek­mény büntetőjogi minősítésével. A becsületsértési és rágalmazá- si ügyekben csak ritkán és abban az esetben kerül sor a mentelmi jog felfüggesztésére, ha a nyüat- kozat vagy vélemény túllépte a vé­leménynyilvánítás szabadságá­nak alkotmányos korlátáit vagy a képviselő kifejezetten azzal az in­dokolással kéri mentelmi joga fel­függesztését, hogy a bírósági eljá­rásban bizonyítani tudja kijelen­tései és nyilatkozatai valóságát. Mivel Pallag László ebben az eset­ben is el akarta kerülni a bírósági eljárást, a mentelmi bizottság azt javasolta az országgyűlésnek, hogy képviselőnk mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel. így is történt. A szavazás végered­ménye: 247 nem a kiadatásra, . 37 igen és 22 tartózkodás. SIMONFFY ÁGNES PÉNZÜGYI SZIGOR. Az el múlt öt évben a gazdasági nö­vekedést Magyarországon a szi­gorú fiskális és monetáris politi­ka alapozta meg - mondta Surányi György a magyar fővá­rosban élő amerikai üzletembe­rek előtt. A jegybank elnöke az idei háromnegyed éves beruhá­zásokra vonatkozó adatokat csalódással fogadta. NYUGDÍJAS-EGYESÜLET. A közelmúltban alakult Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület a polgári értékrendet valló ma­gyarországi nyugdíjasok egye­sületévé kíván válni, felvállal­ják a nyugdíjas társadalom ér­dekvédelmét is. Kezdeményez­ni kívánják az úgynevezett sze­lektív nyugdíjemelést, ami a hetven éven felülieknek ered­ményezne magasabb emelése­ket. Bűnpártolással vádolt volt rendőri vezető A szeghalmi rendőrséghez fűződő, a Karancsi Tibor rendőr szá­zados által korábban kirobbantott „olajbotrány” részletei már több alkalommal is nyilvánosságra kerültek. A bűnügyben az újabb fordulópontot a bírósági eljárás megkezdése jelenti. A Bé­kés megyei büntetőügyben - mivel a vádlott az ottani rendőr­ség dolgozója ma is — a Szolnoki Városi Bíróság jár el. Szolnok A tegnapi első tárgyalásra a kapi­tányság négy volt, illetve még ma is aktív rendőr tagjait idézte meg vádlottként a bíróság. A többsé­gükben korábban vezetői beosz­tásban lévő vádlottak közül csu­pán Kucsera Lajos, a Szeghalmi Rendőrkapitányság volt bűnügyi osztályvezetője, jelenleg a Békés megyei főkapitányság ügyeletese volt érintett az olajügyben, a többi­ek - köztük a volt rendőrkapitány- más bűncselekmények gyanújá­val kerültek a vádlottak padjára. A tárgyalás rendhagyó módon kezdődött. A bíróságnak ugyanis elsőként a vádlottak által szorgal­mazott zárt tárgyalás elrendelése iránti indítványról kellett határoz­nia. Szerintük ugyanis a „média ál­tal keltett hisztéria folyik ebben az ügyben”. Dr. Rochlitz Zoltán bíró a kérést elutasította, döntését többek között azzal indokolta, hogy a nyil­vánosság a bíróság munkájának egyfajta garanciáját jelenti. Az eljárás alapjául szolgáló olaj­szőkítéses ügy 1995-ben indult. Az ügyészség vádirata szerint egy füzesgyarmati üzemanyagtelepről érkezett jelzés adta a rendőrség tudtára, hogy ott gyanús tevékeny­ség folyik. A telepen tíz tartályva­gonból fejtettek le ciszternákba, majd onnan kamionokba tüzelő­olajból szőkített gázolajat egy cég alkalmazottai. Az információ elju­tott Karancsi Tibor nyomozóhoz, aki munkatársaival együtt még az­nap, május 25-én kora délelőtt megkísérelt intézkedni a bejelen­téssel kapcsolatban. Az ügyben egyébként lefolytatták a nyomo­zást, mivel az elkövetők ismeretle­nek maradtak, így az eljárás meg­szüntetéssel ért véget. A bíróság előtt saját magát „erkölcsileg tönkrement ember­ként” jellemző vádlott azonban nem ismeri el bűnösségét, így cá­folt mindent a bíróságnak benyúj­tott - ám a tárgyaláson ismertetett - írásos vallomásában. Azt állítja, hogy ő nem is tudott konkrétan ar­ról, hogy milyen bűncselekmény miatt telefonált neki Karancsi. Ha tudta volna, hogy olajszőkítőkre bukkantak, akkor személyesen in­tézkedett volna az ügyben, mert egy ilyen eset felderítése soron kí­vüli előléptetést, jutalmat eredmé­nyezhetett volna számára - írta. Annak eltussolásához azonban semmiféle érdeke nem fűződött. Úgy véli, ez az ügy Karancsi Tibor bosszúja azért, mert a százados el­len - munkájának hiányosságai miatt - 1999-ben fegyelmi eljárást folytattak le. Az eljárás a későbbi­ekben a tanúk meghallgatásával folytatódik. ________________hgy Önként választott magyarság Hivatalosan ötezer menekült él hazánkban A Magyarországon befogadott menekültek beilleszkedését főként a települések önkormányzatai segíthetik. Jog­szabály-módosítás készül a családegyesítéshez való jogról. Budapest A Belügyminisztérium Bevándor­lási és Állampolgársági Hivatala az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak támogatásával beszélgetésre hívta azoknak a településeknek a polgármestereit, ahol az utóbbi években menekültek telepedtek le. Végh Zsuzsa, a hivatal főigazga­tója szerint az önkormányzatok elősegíthetik, hogy egy-egy család befogadja a menekültet mindad­dig, amíg nem sikerül önállóan új életet kezdeniük. Ezzel párhuza­mosan azt is az önkormányzatok vagy hivatalaik szervezhetik meg, hogy az érintettek képzettségük­nek megfelelő munkát kapjanak, végzettségüket, szakértelmüket elismerjék, esetleg önállóan pró­bálják megoldani lakáshelyzetü­ket is. Nem nagy tömegről van szó, az A BEVÁNDORLÁSI ENGEDÉLLYEL magyarorezAqon élő külföldiek SZÁMA Mintoulj«» ÍM0 ifk'ár 3079 tnayei 2 144. \ . ném*t: 6 321 bolgár 1 073 V tt 10 729 egész országban jelenleg ötezer olyan ember él, aki menekültstá­tussal rendelkezik. A főigazgató asszony elmondta, hogy ebben az esztendőben százmillió forintot ■ biztosított a költségvetés támoga­tásukra. Megtudtuk azt is, hogy a közel­jövőben a menekültügyi törvényt is módosítják az uniós or­szágokban megszokott gyakorlatnak megfelelő­en. Például külön sza­bályban akarják rögzíteni a hozzánk egyedül érke­ző kiskorúak letelepedési jogát, vagy a menedékjo­got elnyert személyek családegyesítéshez való jogát. Ezeket a kérdéseket ugyanis jelenleg egyálta­lán nem szabályozza a magyar jogrend. k.t. Pályázati lehetőségek civileknek Kihívás-Útkeresés-Együttműködés címmel tegnap másodíz­ben rendeztek regionális konferenciát Szarvason. Egyebek mellett az önkormányzatok, illetve a civil szféra európai uniós integráció folyamatában való szerepéről, az egyházi szeretetszolgálati intézményekről és az iskola-egészségügy helyzetéről hallhattak a résztvevők. Szarvas A szarvasi kistérségben a civil moz­galom tekintetében kitűnik Gyo- maendrőd, ahol tizenkilenc alapít­vány és hatvanöt egyesület műkö­dik. Aktív civil élet jellemzi Szar­vast, Békésszentandrást és Kondo­rost - hallottuk Ungvölgyi János térségfejlesztési megbízottól. Az előadó pályázati lehetősé­gekre hívta fel a figyelmet. Megem­lítette a Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács, a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Közalapít­vány, a Nemzetközi Gyermekmen­tő Szolgálat magyar egyesülete, a Hálózat az Ifjúságért Közhasznú Társaság civil szervezeteket segítő pályázatait. Az ifjúsági minisztéri­um jövőre kétmilliárd forintot szán pályázati kiírásra. _________mjl A szociális felzárkózást sürgetik sét hozzák, s ezt a tendenciát a béreknek is követniük kellene. Az európai uniós bérekhez ké­pest 5-8-szoros lemaradásunkat hazánk a verseny- és közszférá­ban bérutolérési reformmal tud­ná behozni. A szocialisták szerint ez a program az európai szociális felzárkózás kulcsa. ___________im szarvasi sajtótájékoztatóján Kis: Péter, a szocialista párt ország gyűlési képviselőcsoportjánál vezetőhelyettese. Kiss Péter rámutatott, a piac folyamatok az árak kiegyenlítődé Szarvas A hamarosan elfogadásra kéri kétéves költségvetés azonb egy lépést sem tesz ebbe irányba - vélekedett tegn, A gazdasági növekedés jó esélyt teremtene a leszakadó társa­dalmi csoportok, illetve a lemaradó régiók felzárkóztatására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom