Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-02-03 / 282. szám
2000. december 2-3., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 Egy eseménydús nap a borkommandósok társaságában Hamis bor és Kazalnyi feljelentés, illegális pálinkafőző. Földbe ásott batárnyi tartályok, tanya a világ végén, kecskék, kutyák, holdbéli táj. Százezer liter, forrásban lévő hamis bortól bűzlik a környék. Muslincák és fura tekintetű emberek. Mintavétel, búvárszivattyú, tartálykocsi. Mindez a borkommandó legutóbbi munkájának néhány kivillanó jelzője. A megtalált tiltott Lőre miatti várható bírság nem kevesebb, mint háromszáz millió forint. FELJELENTÉSEK Két vámos és egy rendőrtiszt alkot egy csapatot, őket nevezik borkommandónak Kiskosztüm vagy farmer? — kérdeztem a dél-alföldi vámparancsnokság sajtosától, mikor megbeszéltük a közös „munkanapot” a borkommandóval. Húzzon csak bakancsot, meg valami egyszerű gúnyát, hisz nem biztos, hogy mindenütt le akar majd ülni — kaptam a legésszerűbb utasítást. Kora reggel Soltvadkerten beszálltam a terepjáróba. A három kocsiban ülő hatósági személy úti célul korábban Soltszentimrét tűzte ki. Két vámos és egy rendőrtiszt alkot egy csapatot, őket nevezik borkommandónak. Az ember ezt úgy képzelné, hogy mindenhová berontanak, mindent felforgatnak — mert ugye kommandó —, s aztán dolguk végeztével köszönés nélkül távoznak. Ez azonban egyáltalán nem így van. Fél Soltszentimrét feljelentette egy nagyon ráérős valaki. Ezért tucatnyi címet végig kellett ellenőrizniük a borkommandósoknak. Mert a feljelentés információ értékkel bír. — Minden olyan helyet, amiről a borkommandót információval látják el arról, hogy esetleg jövedéki törvény- sértő cselekedetet hajtanak végre, meg kell vizsgálni. Kimenni, megnézni, jegyzőkönyvet írni. Legyen ez borhamisítás, cigaretta vagy bármi, ami a fogalomkörbe a törvény meghatározása szerint beletartozik — meséli útközben a velünk lévő Ónodi Attila rendőrfő- hadnagy. — Nekünk nemcsak az írásban, gyakran névtelenül érkezett bejelentéseket kell személyesen végigvizsgálni. Akadnak olyanok is, akik csak betelefonálnak, s az alapján készült jegyzőkönyv szerint megyünk ki a helyszínre. Néha az sejlik fel bennem, hogy ehhez hasonló módszerek voltak divatosak a Rákosi- rendszerben. Mármint a feljelentgetések —"tette hozzá a rendőrtiszt. Közben megérkeztünk az első címhez. Senki sem volt otthon. A másodikon sem. Aztán utánunk jött egy hölgy kocsival. Mondták neki a szomszédok, hogy már kétszer keresték a fináncok. Elmentünk hozzá, a sajtó ellen sem volt kifogása, csak kérte, a nevét ne írjuk le. Mindent végigmutatott: pince, pincekönyv, hasonlók, egyszóval rendben. A borkommandó tagjai végig udvariasan tárgyaltak a hölggyel — szó se róla, ha nem hallom saját fülemmel, tán' el sem hiszem, hogy ilyen is van. — Ha megtudnánk végre, hogy kinek van ennyi ideje feljelentgetéseket írni, bizony volna néhány szavam hozzá. De olyan is lenne, aki beverné az orrát, ezt is tudom, hallottam olyanoktól, akiket szintén feljelentett. Nem érzem én ezt zaklatásnak, mert mindenünk rendben van, csak tudja, a falu mindjárt a szájára veszi azt, akinél megjelennek a fináncok. Nekem ez nem hiányzik — mondja az asszony, amíg a vámosok megírják a jegyzőkönyvet. Soltszentimrén nem találtunk tehát egyetlen borhamisítót sem. Közben Tázlár felé kellett vennünk az útirányt, az utasítás szerint egy bizonyos kilométerkőnél balra, majd aztán jobbra, innentől fogalmam sem volt, hol az erdő eleje és a vége. Akár egy poros kígyó, úgy kanyargóit előttünk a homokos földút. Egy tanyánál megállva eszméletlen cefreszagot hozott felénk a szél. Mivel senki sem volt otthon, csak a pálinkafőző készülékek, ezt a „tételt” hagyták későbbre a borkommandósok, illetve azok a szegedi kollégáik, akik időközben Tázláron csatlakoztak hozzánk. A szomszéd tanya kietlen udvaráról két hatalmas kutya rohant felénk. — Nem bántanak a kutyák, jámbor jószágok — hallatszott már messziről. Egy asszony jött felénk, fogta volna a jószágokat, de azok csak a fogukat vicsorították. — Azt mondja meg asszonyom, hogy van-e itt a tanyán elásva tartály, olyan, amiben hamis bort erjesztenek? — kérdezte a tulajdonostól Vörös László, aki a szegedi vámparancsnokság jövedéki osztályvezetőjeként vett részt az akcióban. Jobb, ha ön mondja meg, mert ha mi találjuk meg, az bajosabb — nyomatékosította a kérést. Az asszony kisebb szabódás után megmutatta a tartály helyét, ami gondosan földdel és avarral volt letakarva. Egy az udvaron, egy az ólak mögött, egy pedig kissé távolabb. A feltárásukkor irdatlan bűzt eresztettek ki a fortyogó lőrék. A muslincák meg úgy köröztek a fejünk felett, mintha mi lennénk számukra a legcsodálatosabb teremtmények. A mintavételezés után az asszony elmesélte, hogy a tartályokat elég rég ásták le. Zavaros előadásából az is kiderült, hogy havonta tízezer forintot kapott a tartályok megtöréséért. — Jöttek ezek többször is, hoztak törkölyt, azt mondták ez azért nem hamis bor, mert törkölyből van. Én nem értek ilyen úri dolgokhoz, mint a bor, nem is tudom mi az, hogy forr vagy nem, a fenét se érdekelt, hogy mit csinál a lőre éppen. Nem is ismertem azokat, akik idejöttek a borért. Egyszer az egyik a telefonján valami Tibivel beszélt és nagyon a Dusánt emlegette. De, hogy azok kik, a nyavalya tudja. Kevés a nyugdíjam, jól jött havonta az a tízezres. Az asszony vagyoni helyzetét akkor épp nem voltak hivatottak a vámosok firtatni. Majd a bíróság dönti el a vagyonelkobzás vagy a bírság mértékét — tudtam meg Vörös Lászlótól. Időközben megérkezett a tartálykocsi is, ami elszállította a lőrét. A szennyvíz- telepen végzi a sorsát, de valakinek ki kell majd fizetnie a szállítás,' á fájotóá v és megsemmisítés díját is. Az effajta alkoholos folyadék jövedéki bírsága literenként háromezer forint. A százezer liter után nem nehéz kiszámolni, hogy háromszázmillió (!) forint bírságot szabhat ki a törvény alapján. De ki fizeti ezt ki? Lesz-e gazdája a tartályoknak és a bennük lévő cefrének? Égyelőre nem tudni. Az eljárás megindul, a nyomozóknak bőven lesz dolguk. A hatósági tanúk csakis azt írták alá: a vizsgálat során semmilyen szabálysértés, törés, zúzás és hasonló erőszakoskodás nem történt. Eltekintve a .két kecskétől. Amik a mintavétel anyagát egy laza bakugrással felborították, s törték ripityára. Az egész procedúra kezdődhetett elölről... Soltvadkerten visszaszállok a saját kocsimba. Sietnem kell, ez nagy cikk lesz, nincs vesztegetnivaló időm... El ne felejtsem, köszönetét kell mondanom a vám- és pénzügyőrség néhány dolgozójának: Bunyevác Miloje alezredesnek, Vörös László jövedéki osztályvezetőnek, Erki János törzsőrmesternek, Técsi Gyula őrmesternek és Ónodi Attila rendőrfőhadnagynak. Berki Erika Vajon lesz-e gazdája a tartályoknak és a bennük lévő lőrének? anSBi mmm H$ > Y -. - ggg Ahol minden az élő Istenről beszél apátság kiváló ismerője nyújt bepillantást; felidézi a bencések oktató-nevelő munkáját, beszámol a legutóbbi idők kimagasló személyiségeinek pannonhalmi látogatásairól, a keresztény egyház ünnepi eseményeiről. A könyv megjelentetését támogató dr. Várszegi Asztrik püspök-főapát előszavában leszögezi: ezer esztendő történetéből szeretne a könyv ízelítőt adni dokumentumok és képek közvetítésével, de a szerzőket mindenekelőtt a Szent hegy iránti határtalan szeretetük vezérelte. Fontos kitárni „az ősi és ugyanakkor megújult ház” kapuit, hogy körüljárhassák, értékeit kitapinthassák a kívülállók is, és együtt örvendezhessenek a monostor ismerőivel. A püspök-főapát kiemeli: „Szent Márton Hegye, Pannonhalma fölötti örömüknek a megosztása ez a munka. A Szent Hegy titka az élő Isten, akiről Pannonhalmán minden beszél. A szerzők egyszerre akarják a forrásvizet és az abból táplált életet bemutatni...” Az album tartalmához igazán méltó, több száz művészi fotó társul; Hapák József fotóművész 14 évig szerető alázattal fényképezte a csodálatos épületet, az egyedülálló gyűjteményt, az ünnepi eseményeket, jeles napokat. A Pannonhalmi Főapátság nemcsak az egész magyar történelmet és kultúrtörténetet formáló, meghatározó keresztény központ, hanem 1996 decemberétől az UNÉSCO Világ- örökség Kormányközi Bizottsága döntése értelmében „az egyetemes és európai kultúra ezeréves hídfőállásaként” a világörökség része. Ennek is emléket állít a gyönyörű album, amely megrendelhető a Magyar Könyvklub hálózatán keresztül, illetve kapható a nagyobb könyvesboltokban is, klubtagoknak 5490, kereskedelmi áron 6490 forintért. Aki teheti, igazán szép, méltó karácsonyi ajándékot adhat, kaphat. Niedzielsky Katalin Hapák Józseffotóművész 14 éve fényképezi a monostort A főapátság gyűjteményéből: Pécsi missale (1499)i A Gyűr melletti. Szent Márton hegyen épült bencés monostor egyidős az évezreddel. A millennium évében a Magyar Könyvklub és a Pannonhalmi Főapátság közös kiadásban jelentette meg Pannonhalma, a hegyen épült város című, gyönyörű fényképekkel illusztrált albumát. Géza nagyfejedelem hívta be az országba Szent Benedek szerzeteseit, hogy az Óra et labora (Imádkozzál és dolgozzál!) szellemében segítsék a magyarok kereszténnyé válását. A pannonhalmi templomot és monostort Szent István király alapította, 1001-ben szentelték fel, majd az évszázadok során jelentős zarándokhely és meghatározó szellemi központ lett. Ezeréves történetébe, kincsestárába, látnivalóiba, a bencés szerzetesrend világába dr. Sólymos Szilveszter bencés tanár, az Videofilm-sikerlista 1. Gladiátor 2. Tök alsó 3. Minden héten háború 4. Sikoly 3. 5. Kegyetlen játékok 2. 6. Doktor zsiványok 7. Toy story 2. 8. Az Álmosvölgy legendája 9. Holtak útja 10. Ilyen a boksz +1. Ha szorít a szorító (Fanfár Videotéka) Filmajánló Pasik és csajok Ryan (Freddie Prinze Jr.) és Jennifer (Clarie Forlani) tizenkétévesen utálták egymást. Amikor gimiben újra találkoztak, ha lehet még mélyebb az ellenszenvük egymás iránt. De amikor egyetemen a véletlen ismét összehozza őket rájönnek, hogy a köztük lévő különbségek milyen szépen kiegészítik egymást. Könyv Ötletek tárháza Csörgő Anikó és Füzesi Zsuzsa neve valószínűleg ismerősen cseng szülők, pedagógusok előtt. A Csodaország sorozat szerzői a karácsonyi ünnepekre jelentkeztek az iskolásoknak és óvódásoknak szóló foglalkoztatókönyv hatodik részével. A könyv alkalmat ad a családnak, hogy együtt várja, készüljön a karácsonyi ünnepekre. A Csodaország 6. része nemcsak mesék', dalok gyűjteménye, hanem hasznos praktikák, játékok, ünnepváró ötletek ■ tárháza is. Megtaníthatjuk belőle gyermekeinket újabb Mikulás- és karácsonyi versekre, énekekre. Együtt készíthetünk velük bábukat, karácsonyi díszeket. Játékos feladatokkal megmozgathatjuk fantáziájukat, a színezőkkel, kifestőkkel, kézügyességüket fejleszthetjük, de a számok birodalmába is bevezetést nyújt a kötet. A Csodaország hatodik része ugyanazt a célt szolgálja, mint a szerzők előző kötetei: együtt örülni, játszani, olvasni, tanulni gyermekeinkkel. (A békéscsabai Radnóti Könyvesbolt ajánlata Mikulásra, karácsonyra: Csörgő Anikó - Füzesi Zsuzsa: Csodaország 6., ünnepi foglalkoztatókönyv óvodásoknak, kisiskolásoknak; Csodaország Kiadó) (y) A bazilika főhajója — a mai kép jórészt a 13. századi állapotot tükrözi l
