Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-01 / 281. szám

4. OLDAL - 2000. DECEMBER 1., PÉNTEK 2001 az önkéntesek éve Tisztújításra készül a 120 éves Magyar Vöröskereszt Budapest Nem csökken a Magyar Vö­röskereszt állami támogatá­sa. A 2001-2002. évi költ­ségvetésből hiányzó össze­get biztosítani fogják a ka­ritatív munkát végzők szá­mára - jelentette be Gógl Árpád egészségügyi minisz­ter, a szervezet csütörtökön elkezdődött, háromnapos, ' tisztújító kongresszusán. Dr. Morzsányi Éva, a szervezet főtitkára lapunknak elmondta, hogy ma az ország minden tele­pülésén megtalálható a Vöröske­resztnek valamilyen kis csoport­ja, a nagyobb városokban pedig a központok. A legtöbb feladatot a szociális munka jelenti a mint­egy 350 ezer önkéntes számára. Sajnos nem tudnak mindenkinek segíteni, mert az ország területén egyre több a támaszra szoruló ember. A Vöröskereszt adomá­nyokat oszt szét, ezért időről idő­re szponzorokat keresnek. A la­kosság nagyon sok ruhaneművel támogatja a szervezetet. Idén is lesznek karácsonyi akciók. Min­den településen ünnepségeket rendeznek és szeretetcsomagot osztanak. Eljutnak a kórházban fekvő magányos, idős emberek­hez, a hajléktalanszállók és az anyaotthonok lakóihoz is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek hazai és külföldi katasztrófái új kihívásokat jelen­tettek a Vöröskerészt számára. Bebizonyosodott, hogy ezekben a válságos időkben nem elég a szervezettség, a technikai felsze­reltség, hiszen kellő számú ön­kéntes nélkül nem lehet gyorsan és hatékonyan segíteni. Ennek felismeréseként az ENSZ a 2001. esztendőt az önkéntesek nem­zetközi évének nyilvánította. Sikerágazatnak tekinthető ugyanakkor a véradásszervezés. Különösen a kistelepülések lakói azok, akikre hosszú évek óta mindig számíthatnak. A jövőben szeretnék elérni, hogy több egészséges fiatal csatlakozzon a sokszoros véradók táborához. N.ZS. Hírek röviden MIÉP-es tiltakozás Kivonult az olajbizottság tegnapi, utolsó üléséről Lenmer Csaba MIÉP-es képviselő. A politikus szerint a bizottság szakértői által ké­szített, átdolgozott - véglegesnek szánt - jelentés egy szöveggyűjte­mény, amely nem tárja fel az olajbűnözők, a politikai elit és az igaz­ságszolgáltatás kapcsolatát. - Ha ezt a jelentést elfogadjuk, akkor bi­zottságunk is tevőlegesen részt vesz az olajügyek elkenésében - je­lentette ki Lentner Csaba. Hatpárti egyeztetés A kulturális tárca szeretné még az év vége előtt a kormány elé ter­jeszteni javaslatát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházi törvény módosításáról - ezt Schanda Balázs főosztályvezető jelezte a módosítás kapcsán csütörtökön tartott hatpárti egyeztetés után. A megbeszélésen jelent volt Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter is. Tárcaközi együttműködés Szoros együttműködésre van szükség a gazdasági és a szociális tár­ca között a munkanélküliség kezelésében - hangsúlyozta csütörtö­kön Zalaegerszegen Harrach Péter. A szociális és családügyi mi­niszter elmondta: nemrég még a munkaügyi és a szociális terület egy tárcához tartozott, a munkaügyi feladatok egy része azonban átkerült a Gazdasági Minisztériumhoz. Megítélése szerint a szociá­lis tárcának azonban továbbra is oda kell figyelnie a munkaügyi gondokra. Lakásépítés Jövőre 110 milliárd forintot fordít a kormányzat a Széchenyi-terv lakásprogramjának finanszírozására - közölte Matolcsy György gazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, egy szakmai ta­nácskozáson. A miniszter elmondta: ez az összeg a Széchenyi- terv megvalósításához rendelkezésre álló forrás 20-25 százalékát teszi ki. Keresetfejlesztés a Postánál Átlagosan 2,5 százalékos bérkorrekció valósulhat meg az idén a Ma­gyar Posta Rt.-nél a társaság vezetői és a postánál működő négy ér­dekképviselet csütörtökön aláírt bérmegállapodása alapján. Kalmár István elnök-vezérigazgató az aláírást követően elmondta, hogy a je­lentős szociális juttatásokat is tartalmazó megállapodásnak köszön­hetően a Magyar Posta Rt.-nél 12 százalékos keresetfejlesztés lesz az idén. ■■■ éSÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP A kormány javaslatára tegnap politi­kai vitanapot tartottak a parlament­ben az ország uniós csatlakozásáról. Hazánk felkészültségét valamennyi párt és a kormány képviselői is jó­nak ítélték, az elíenzék szerint azonban komolyabban kellene venni a környezetvédelem és a roma társa­dalom problémáit. Budapest Most először szólalt fel az Országgyűlés plenáris ülésén Mádl Ferenc köztársasági elnök. Beszédében a társadalmi és a poli­tikai egység fontosságát hangsúlyozta, és arra kérte a parlamenti pártokat, hogy a csatlakozás érdekében tegyék félre szűk pártpolitikai érdekeiket. Utalt arra, hogy több kétharmados törvényt és az alkot­mányt is módosítani kellene a csatlakozá­sig, ehhez pedig összefogásra van szük­ség. Az elvégzendő feladatok közül kiemel­te a környezetvédelem, a mezőgazdaság lemaradását, valamint a szegénység csökkentésének és a romakérdés megol­dásának fontosságát. Az államfő vélemé­nye szerint a magyar nemzeti értékeket csak az unió segítségével tudjuk megvé­deni a globalizáció veszélyeivel szem­ben. Orbán Viktor miniszterelnök arra hivat­kozva sürgette az ország felvételét az unió­ba, hogy gazdasági felzárkózásunk már megtörtént, tehát ideje lenne elfoglalni helyünket a szervezet politikai intézmény- rendszerében is. A kormányfő hangsúlyoz­ta, hogy ma a gazdaság fejlődési üteme nálunk kétszerese az Európai Unió átlagá­nak, hazánk az elmúlt tíz évben a térség egyik legerősebb és legmegbecsültebb országává vált. A csatlakozás előtt elvégzendő felada­tok között említette a magyar nemzet ha­tármódosítások nélküli egyesítését. - A kormány célkitűzése Közép-Európa kultu­rális, politikai és gazdasági egyesítése - je­lentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a kabinet a teljes foglalkoztatottságot szeretné elérni a bérek folyamatos emelé­se mellett. Reményét fejezte ki, hogy egy népszavazás az uniós csatlakozásról ugyanolyan sikeres lesz, mint amilyen volt a NATO-hoz történő csatlakozás előtti referendum. Martonyi János külügyminiszter azt emelte ki, hogy a kormány az elkövetkező hónapokban elsősorban az uniós ország- jelentésben bírált területekre akar összpon­tosítani. Fontosnak nevezte, hogy az egész társadalom támogassa a csatlakozás érde­kében tett erőfeszítéseket. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP elnöke és frakcióvezetője, Kovács László azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-kabinet jó örökséget vett át, és nem lehet azt mondani, hogy elherdálta volna azt. Ki­fejtette: nem igaz, hogy a legutóbbi országjelentésben leírt bírálatok az el­lenzék aknamunkájának köszönhetőek. Ennél élesebben fogalmazott az ugyan­csak szocialista Szanyi Tibor, aki azt mondta: a kormány több száz milliárdos kifizetetlen számlát hagy utódjára, egye­bek mellett az elmaradt környezetvédel­mi beruházások miatt. Az SZDSZ nevé­A köztársasági elnök is felszólalt a parlamenti vitában ben felszólaló Szent-lványi István, a kül­ügyi bizottság vezetője ehhez hozzátette, hogy a korrupció magyarországi állapota mindenképpen aggodalomra ad okot. Pártja úgy látja, hogy a kormány nem szentel kellő figyelmet az országjelentés­ben is kritizált területekre. Dávid Ibolya (MDF) azt mondta: kívá­natos lenne, ha a parlamenti pártok nyilat­kozatban mondanák ki, hogy a jogalkotás­ban elsőbbséget biztosítanak az intézmé­nyi jogharmonizációnak. Cswrka István rá­mutatott, hogy pártja, a MIÉP viszonya el­lentmondásos a csatlakozás ügyéhez; sze­rinte „a magyar sors azon múlik, hogy mi­lyen erővel tudjuk a nemzeti érdekeket a csatlakozási tárgyalásokon megfogal­mazni”. ■ * * A vitanapon két Békés megyei képviselő szólalt fel. Vígh Ilona (Fidesz) - akárcsak az egy évvel ezelőtt tartott EU-vitanapon - ezút­tal is azzal foglalkozott, milyen szerepe van az oktatásnak, a szakképzésnek ab­ban, hogy hazánk mielőbb utolérje Euró­pát. Megállapította, hogy az oktatás és a szakképzés stratégiai ágazat, amelynek meghatározó szerepe van gazdaságunk versenyképességében, a politikai kultúra megteremtésében. Ahhoz, hogy a magyar oktatásügy képes legyen a jelenleginél lé­nyegesen hatékonyabban hozzájárulni FOTÓI EUROPRESS/DIÓSI IMRE Magyarország felzárkózásához és az euró­pai integráció szempontjából elengedhe­tetlen versenyképes gazdaság megteremté­séhez, az eddiginél is szorosabb kapcsola­tot kell kialakítani az oktatás és a munka világa között. Minden szempontból ki kell alakítanunk az élethosszig tartó tanulás feltételeit, az ilyen jellegű oktatási, to­vább- és átképzési rendszert. Ehhez az Európai Unió szociális alapja nyújt majd segítséget. Vastagh Pál (MSZP) szerint a csatlako­zási felkészülésünk egyik leghangsúlyo- . sabb területévé kell válnia az úgyneve­zett adminisztratív kapacitások kiépítésé­nek, bővítésének. A közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az egész intézmény- rendszer, „az állategészségügyi ellenőrző állomástól a határőrség éjjel látó készülé­kéig” tartozik ide. Eddig elsősorban a jogszabályok illesztésére figyeltünk, mondta képviselőnk, ideje lenne na­gyobb gondot és több pénzt fordítani az intézmények fejlesztésére. Például a Leg­felsőbb Bíróság túlterheltsége vagy a bör­tönök zsúfoltsága nem maradhat intézke­dés nélkül. Végül Vastagh Pál azt fejtette ki, hogy Magyarország csak akkor válhat az európai 15-ök egyenértékű partnerévé, ha egy államépítési folyamatosság fog ér­vényesülni, vagyis ha négyévenként min­den kormány nem akar mindent újrakez­deni. SIMONFFY ÁGNES Összefogás a csatlakozásért Népszavazás dönt az EU-ba történő belépésünkről Egészségügyi bírálat Budapest Közlekedési pontrendszer A szakszervezetek bírálták a kormány­zati politikát az egészségügy finanszíro­zásában; , Gógl Árpád miniszter is el­fogadta a kritikát. A szakszervezeteknek a társadalom fontos kérdéseiben is állást kell foglalni­uk - mondta a hat legnagyobb szakszer­vezeti szövetség közös tanácskozásán Szabó Endre. A Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának elnöke ismét hiá­nyolta, hogy az átfogó reformok rendre elmaradtak az ágazatban. Gógl Árpád szakminiszter ezúttal nem védte a mundér becsületét, sőt azt is mondta, hogy ha egy kormányzat nem ismeri fel az egészségügy jelentő­ségét, akkor zsákutcába jut. Márpedig a szféra számára a kétéves költségvetés­ben sem lesz érdemi javulás. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke arról beszélt, hogy a kormányzat ígérete elle­nére sem hajtotta végre a társadalom- biztosítási rendszer reformját. A napokban kerül az Országgyűlés elé a közlekedé­si pontrendszer talán végső tervezete, amelyben most már hatpárti egyetértés alakult ki. A közleke­dési morál javítását szolgáló büntetőpontokról hó­napok óta tart a vita. A mostani tervezet jelentősen eltér az eredetitől, a beterjesztők szerint sokkal inkább a segítségnyújtást szolgálja, semmint a megfélemlítést. Budapest Nem a rendőr osztja a jövő­ben a pontokat és azokat nem szerencsés büntetőpon­toknak hívni; sokkal ponto­sabban fedi a belügyi szer­vek szándékát a nyilvántar­tási pontok fogalom - tudtuk meg a Belügyminisztéri­umban. Ha a gépjárművezető sza­bálysértést, vagy közlekedé­si bűncselekményt követ el, akkor a törvényjavaslat sze­rint eljárás indul ellene. Az elkövetőnek szabálysértés és bűncselekmény esetén is - több szinten - van fellebbe­zési joga. Amikor ügyének értékelése jogerőssé válik, akkor a rendszerben előírtak szerint automatikusan beke­rül a nyilvántartásba a cse­lekményhez rendelt pont. Fontos, hogy ezeket a ponto­kat nem a rendőrségen, ha­nem a Belügyminisztérium­ban tartják majd nyilván. Az eredeti tervek ugyan sokat változtak, de azzal mindenki egyetértett, hogy legyen 18 pont az a felső ha­tár, ami után automatikusan bevonják a járművezető jo­gosítványát. Miért nem adnak pontot, mit lehet gyakorlatilag bün­tetlenül csinálni ezentúl is a volán mögött? Például nem marad nyoma annak, ha va­laki biztonsági öv nélküli közlekedik, vezetés közben használja a mobiltelefont, szabálytalanul parkol. Ezek továbbra is szabálysértésnek számítanak, de a súlyuk nem olyan, hogy büntető­pont is járna értük. A komolyabb szabálysér­tésekért - köztük például a sebességkorlátozás jelentős túllépéséért - 1 pont jár. Ha valakit a rendőr 18 alkalom­mal a sebesség jelentős túllé­pésén ér, megérdemli, hogy elvegyék a jogosítványát - áll a javaslat indoklásában. A közlekedési bűncselek­mények közül ötöt 7 ponttal, egyet 4 ponttal jegyeznek be a vezető listájára. A megszerzett pontokat kétévenként eltörlik. Ha va­laki - látva, hogy közel jár a 18 pontos határhoz - jelent­kezik ismereteit felfrissítő tanfolyamra, és azt el is vég­zi, akkor 9-cel csökkentheti pontjainak számát. Az általános vita előtt több parlamenti bizottság tá­mogatta a fideszes Perlaki Je­nőnek azt a javaslatát, hogy a kormány évente vizsgálja felül, mennyiben segíti a pontrendszer a közlekedés- biztonság javítását. koós SZABÁLYSÉRTÉSEKHEZ RENDELT PONTOK Járművezetés eltiltás tartama alatt 1 pont Ittas vezetés 1 pont Sebességkorlátozás jelentős túllépése 1 pont Szabálytalan elsőbbségadás, előzés 1 pont Vasúti átjárón szabálytalan áthaladás 1 pont Közlekedés rendjének megzavarása Engedély nélküli vezetés 1 pont 1 pont Alkalmatlan jármű, üzemképtelen fék stb. 1 pont Megengedett sebesség 25 százalékos túllépése 1pont Bekanyarodás, megfordulás, hátramenet autópályán, autóúton Megállás útkereszteződésben 1 pont 1 pont Megállás gyalogátkelőn vagy előtte 1 pont Távolsági fényszóró helytelen használata ____________1 pont BŰNCSELEKMÉNYEKHEZ RENDELT PONTOK Segítségnyújtás elmulasztása 7 pont Közúti veszélyeztetés 7 pont Közúti baleset okozása 4 pont Járművezetés ittasan vagy bódultán Járművezetés tiltott átengedése 7 pont 7 pont Cserbenhagyás 7 pont

Next

/
Oldalképek
Tartalom