Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-23-26 / 300. szám
KARÁCSONY 2000. DECEMBER 23-26., SZOMBAT-KEDD - 9. OLDAl. »BÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP A legkorábbról - 1673-ból - mikházi (Erdély) ferencesek Napkapukból székely kapuk A mai kapufaragók a hajdani díszítőkincsből merítenek A Székelyföldön járva megragadják figyelmünket a házak *>%«* előtt álló erős és szép kapuk. Az országút mellett hosszan elnyúló "k Máréfalván több színes (piros, kék) képzőművészeti műemlék székely kapuk is láthatók. Még a kereszténység előtti korokba nyúlik vissza a székely kapuk eredete és a naptisztelethez kapcsolódnak. Úgy helyezték el egykor a kapukat, hogy az akkori nagy ünnepeken, a napfordulókon és napéjegyenlőség idején a napkorong a kapu félkörívében keljen fel. így egyfajta kalendárium szerepét is betöltötte, tehát „naptárkapu" is volt. A székely kapuk a napkapuk leszármazottai. A kapukat az időjárás viszontagságai ellen tetővel kellett védeni. Tetőzetét náddal, zsúppal, zsindellyel, deszkával, később cseréppel vagy palával fedték. Ezért fedeles kapu néven is ismert lett. A kapuk két bejárattal készültek; gyalog - vagy kiskaput csak emberi magassághoz mérték. A szekérkaput (számosállatok számára # f is), melynek a nyílása (szélessége) legalá 2 öl (3,8 m) magas, hogy a szénával vagy g szalmás gabonaneművel legmagasabban megrakott egész gP vágás (legnagyobb teherhordó) 1 - szekér elférjen alatta. Ezek a - islnert székelykapu: í kaPuk- egységes szerkezetet al- kapUja kotva egymás mellé épültek. A nyíló szárnyak alul deszkázottak, felöl lécrácsozattal készültek. A nagykapuk kétfelé nyílva kétszár- nyasak, a kiskapuk kivétel nélkül egyszárnyúak voltak. Már a régebbi idők emberei is sokat adtak arra, hogy jó benyomásuk legyen a házukba belépőknek, így lett a kapu a székely porta legdíszesebb része, mely gazdag faragásokkal ékes, ősrégi magyar motívumai gyakran színezve voltak. A 18. századtól terjedt el a kapuk festése, melynél a piros, zöld, kék és fehér festéket használtak. A régebbi időben a székely annyi költséget fordított erre, hogy néhol a kapu annyiba került, mint az egész ház. A székely kapu tölgy- vagy cseresznyefából készült. Egyenes, bog nélküli fatörzseket szemeltek ki vágásra, és egyévi száradás után, félszáraz állapotban fogtak a faragásához. Az építés során három földbe ásott gerenda kerül elhelyezésre. Ezt egy vízszintesen elhelyezett szemöldök-gerenda tartja össze. A szemöldök-gerendát könyökfák merevítik, ami által a kapuk felső részét ívesen lehetett kiképezni. A kapuk készítői nem céhbeli ácsmesterek, hanem kontár ácsok, faragómolnárok, kerékgyártók, famunkához jól értő, ügyes kezű paraszt ezermesterek, ritkán asztalosok voltak. Az a szokás járta, hogy a megrendelő parasztember és felesége nevét, az építés évét megörökítették a „kicsi kapu" fölé vagy a szemöldökfában. De nem ritka a kapu-szemöldökre felvésett, a vendéget megszólító versike, bölcs mondás sem: „Ha jó szíved, neved e kapun bejöhetsz, de ál- nokul élvén fel s alá elmehetsz." „Az egyenes szívót ezen kapu várja, kétös színűt pediglen szépen kizárja." „Áldás a bejövőnek,Béke a kimenőnek". A kis- és nagykapu mellé gyakran építettek csapott (rézsútos) fedéllel ellátott padot, aminek szakállszárító a neve. Ráérő emberek, asszonyok itt jöttek össze beszélgetni vasárnap délutánonként. Nem minden faragásos, fedeles és galambdú- cos nagykaput tarthatunk székely kapunak. Csakis azokat, amelyek a következő főbb jellegzetességeknek megfelelnek: 1. A székely kapu a telken lévő semmilyen más építménnyel sem mutat szerkezeti összefüggéseket, még utalásokban sem. Keskeny teleknél is hangsúlyozott a különállása (nem csatlakozik például a házereszhez, mint a szász vagy más nagykapu). Ha a telek szélessége engedi, alacsony léckerítés van mellette, amely monumentalitását még inkább kiemeli. 2. A kapunyílások felül mindig félköríves záró- dásúak! A kiskapu íve patkóalakú, azonban jóval alacsonyabb és felette egy különleges kiképzésre (felírat, jelek vagy valamilyen rácsozat számára) alkalmas felület marad. 3. A nagykapu szárnyainak felsőrésze sugarasan vagy függőlegesen elhelyezett lécekből ösz- szeállított „áttört" szerkezetű. 4. A kapudíszítmények között feltétlenül jelen van valamilyen napjelkép: 4,8,16,32 szirmú rózsa (rozetta) vagy naiv napábrázolás vagy a naptisztelettel kapcsolatos madaraknak a díszítő motívumként való használata. A régi székely kapukon leggyakoribb volt a búbos banka, tolikoronája miatt. Még egy sor, de nem ilyen kizáró fontosságú jellegzetesség: A galambdúc lehet egy vagy kétsoros, de el is maradhat. A fedél lehet fogazott vagy nem, viszont a fedél eresze sohasem ereszkedik a körívig, a körív és közötte mindig van egy kis „homlokzati” sáv. A körív lehet félkörös, lapos vagy padkás. Legmagasabb pontján gyakran látni egy csigának nevezett, belógó faragott díszítményt, ott ahol az ívet alkotó két farész egymásnak támaszkodik. A körív belső oldalán olykor néhány faragott pálcatag látható, ez szemből ritka fogazatnak tűnik. A kapu díszítményei nagyon változatosak. Az említetteken kívül lábain szőlőmotívumos vagy életfás díszítményeket látni. Egy inkább régebben elterjedt típuson a díszítést csak fagombok, rovátkák, hornyolások alkották. A szőlő és életfa elemeken kívül elterjedtek még a szegfűnek és tulipánnak értelmezett alakzatok. Az életfa-díszítménynél gyakran feltűnik, hogy fölötte palmettaszerű elem, pálmakorona van. Ebből néha virágok is hajtanak ki. Az életfamotívum azt sugallja, hogy edénybe állított legyezőpálma népies stilizálását látjuk. Hazánkban a 17. század óta ismertek a fedeles nagykapuk. Nemesi udvarházak, urasági szérűskertek, kolostor udvarházak leírásaiból bukkantak fel adatok ezekkel kapcsolatban. A 17. századból (1673-ból) a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe került a Székelyföldről Mikháza ferences kolostorának székely kapuja Az Alföldön és a Dunántúlon, a mezővárosokban, illetve a felföldi kisvárosokban a parasztpolgárság, az iparos- és kereskedőréteg gazdagabb parasztságunkhoz közel álló módban élő tagjai is szívesen állítottak fából vagy falazattal kőből, téglából fedeles galambdúcos kaput. Régen a székely kapu jellegzetes galambháza (galambbúg) előbb a kiskapu fölött jelent meg. Később a kapu egész hosszában végignyúlt. Ez csupán díszítő elem volt, mert a Székelyföldön csak elvétve fordult elő szelíd galamb tartása. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az egész magyar nyelvterületen széles körben elterjedt volt a fedeles kapuk állítása. Különösen nagy számban fordultak elő a székelység körében. Ez az oka annak, hogy a hazai köztudatban, a fedeles kapu elnevezés helyett a székely kapu megnevezés a gyakoribb. A középkorban annyira elterjedtek voltak, hogy Nagy Lajos király például az országos adót porta, azaz a kapu szerint rótta ki. A portaadót minden olyan kapu után szedték, amelyen egy szénával megrakott szekér keresztül tudott menni. A bevezetett portaadó véget is vetett a kapuk általános népszerűségének. Csak ott maradtak meg eredeti méreteikben, ahol a lakosság mentesült a portaadótól. Valamennyi szomszéd országban előfordul még napjainkban is - vagy megvolt a közelmúltig - a fedeles kapuk állításának szokása. Cseh- és Morvaországban, Németországban, Oroszországban, az ugor népek lakta területen is készültek ilyen kapuk, de ezeknek nincs kapcsolata a magyarországiakkal. A székely kapuk állítása a múlt század végén megszűnt majd az utóbbi öt-hat évtizedben újból szokásba jött. A mai kapufaragók a régóta szokásos formákból, díszítőkincsből merítenek s közben alakítják is azt. Faragványaik a kapulábak és a deszkák egész felületét beborítják, és általiban cifrábbak mint a régiek. ________________________000 imre „Nagy, és csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni” Királyaink nagy temetője: Szent István fehérvári sírtemploma Ünnep a békefenntartóknál - távol a hazától Karácsonyfa a konténerben, éjféli mise az étkezdében Felbecsülhetetlen történelmi emlékek őrzője és építészeti remekmű — ez a székesfehérvári, egészében még föl sem tárt, csaknem ezer éves bazilika, mely még mindig rejt nem ismert értékeket. Romjaiban, részlegesen feltárva is lenyűgöző a Szent István király által alapított székesfehérvári Szűz Mária királyi prépostság temploma a mai városközpontban. Az építményről meggyőzően ír Szent István XI. századi életrajzírója. „Nagy és csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni, a kórus falán tarka vésetekkel, márványlapokból kirakott padlóval... oltárdísz és más ékesség, az oltárok körül színaranyból kalapált tábla” — szól István nagyobbik legendája. István király 1018-ban helyezte át székhelyét Székesfehérvárra és végső nyughelyének is e helyet választotta. A sírtemplomként épített királyi bazilika hatalmas méretei ellenére a király magánkápolnája volt. Őrzőhelye a királyi kincstárnak és ereklyekincseknek, az ország levéltárának. István még éltében kijelölte a templom és a hozzá tartozó prépostság jövendő pályáját. A bazilika alapításától a török hódításig a középkori magyar történelem legfontosabb, legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették el királyainkat, itt nyugodtak Szent István hamvai. Am a bazilika történelmi jelentőségétől nem maradt el építészeti, művészi szépsége, díszessége. Székesfehérvár 1601-es ostromakor, amikor is a keresztény seregek visszafoglalták az 1543 óta török kézen lévő várost, a lőporraktárnak használt templom felrobbant. Kövei szétszóródtak, romjai a XVII. század végéig álltak, egyes kápolnáit még a XVIII. század végéig használták. Végső pusztulása a püspöki palota építéséhez kapcsolódik, akkor, 1800 körül tűntek el a föld színéről maradványai. Az egykori koronázó templom első tudományos leírása a romok elbontásának idejére esett (1806, 1818, 1827). Ezt követően 1848 decemberében ásatást vezetett Érdy János, a Magyar Nemzeti Múzeum őre. Ekkor leltek rá III. Bélának és feleségének, Antiochiai Annának érintetlen sírjára. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére Henszlmann Imre folytatta a szabadságharc miatt félbeszakadt kutatásokat a bazilika területén 1862-ben, 1874-ben és 1882-ben, feltárva a templom jelentős részét és egyéb épületrészeket is, például Mátyás király sírkápolnáját. A következő ásatási dátum 1936-37, ekkor a Műemlékek Országos Bizottsága ismét feltárta és konzerváltatta a bazilika romjait. Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban nyílt meg a föhajót és az északi mellékhajót bemutató romkert. Kralovánszky Alán nevéhez fűződnek az 1965- től 1993-ig tartó munkálatok, melynek eredményeképpen csaknem a teljes épület egésze ismertté vált, ő határozta meg Szent István és Imre sírját is. A romterületen napjainkban is folynak ásatások. K.M. A püspöki palota (képünkön) építésének idején tűntek el a föld színéről a bazilika utolsó maradványai Vannak, akik otthonuktól, családjuktól kényszerűen távol, idegenben töltik a szeretet ünnepét. Közéjük tartoznak azok a katonák is, akik hazánk nemzetközi kötelezettségeiből adódóan békefenntartó csapatokkal szolgálnak egyetemes érdekeket. Milyen karácsonyra számíthatnak például a balkáni térségben katonáink? Mint minden évben, az idén is gondosan megtervezték, hogy a külföldön szolgáló magyar katonák miként ünnepelhetik meg a karácsonyt és az új esztendőt. Meghatározó szempont, hogy az adott katonai egység rendeltetés szerinti feladatainak ellátását az ünneplés ne akadá lyozza. Megértve, hogy külföldön lévő katonáink is legszívesebben családi körben töltenék az ünnepeket, vagy legalább az ünnep-közeli napokat, aki nek lehetett, szabadságot adtak. Az állomány szabadságoltatása december elejétől két turnusban történt. Az első karácsony előtt uta- _ zott haza, a második a karácsonyi időszakban tartózkodik Magyarországon. Macedóniában katonáink a ka- tolikus tábori lelkész közreműködésével alegységenként ünnepélyesen gyújtották meg az adventi gyér tyát. Az ünnep alkalmából magas rangú vendégek látogattak a táborba, nemrég fogadták a KFOR-erők újonnan kinevezett törzsfőnökét. A szkopjei magyar nagykövetség pedig díszebédet ad a katonák és a vendégek tiszteletére. Katonáink a szentestét is magyar környezetben töltik, ami nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más nemzetbeli KFOR-katonákkal a közös szolgálat során ne emlékezhetnének meg az adott ünnepnapról. Minden alegység az elhelyezési konténerében saját fenyőfát állít. Ezen kívül a tábor bejáratánál és az étkezdében is feldíszített karácsonyfa fogadja a betérőket. Az ünnepi szónoklat ideje a karácsonyi vacsora előtt lesz. Ekkor minden alegységet a tábori lelkész, az adott szolgálati ág vezetője köszönt, és ő ad át kisebb csomagot valamennyi katonának. A menü fogásai megfelelnek a hazai szokásoknak. Karácsonykor hal és pulyka, szilveszter estéjén virsli, éjfélkor pedig pezsgő is kerül az asztalra. Az ajándékokat két részletben vehetik át a katonák. A mikulás csomagokat természetesen már megkapták a katonák, a karácsonyi ajándékokat pedig szenteste, a vacsora előtt vehetik át. Csokoládé, cukorka, gyümölcs és néhány apróság került a puttonyba, akárcsak a fenyőfa alá. Az ajándékokat a logisztikai szolgálat szerezte be, az idejében beérkezett megrendeléseknek megfelelően. Civileknek talán különös, hogy az éjféli misét az étkezdében tartják, pedig a magyarázat ésszerű: ilyen nagy létszámú rendezvény számára az ebédlő a legalkalmasabb helyiség. Huszonötödikén este, az ünnepi szentmisére > ^ ’•sm. ugyanilyen körülmények között kerül majd sor. A karácsonyi ünnepek alatt a zártrendszerű belső videócsatornán naponta kétszer új filmeket vetítenek. Már befutottak a nevezések a korlátozott létszámú darts és asztali foci bajnokságra is. Az ünneplő katonák családtagjaikkal Pristinából, csak saját mobiljukon, esetleg vezetékes telefonon tudnak kapcsolatot teremteni, ami meglehetősen bizonytalan, mert a mobilszolgáltatás még nem európai, vezetékes rendszerünk pedig nem tartalmaz polgári vonalat. A táborban pedig nincsenek nyüvános telefonállomások. A zászlóaljban szolgálatot teljesítők között kisebb számban vannak olyan tisztek, tiszthelyettesek és szerződéses katonák, akik Okucaniban, Cipruson vagy éppen Koszovóban szolgáltak az elmúlt években és nem ez az első külföldön töltött katonakarácsonyuk, de valamennyien alátámasztották: az idei mégis más lesz. Hiszen most hadműveleti területen vannak, ami feszes szolgálatellátást és helytál lást igényel.
