Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-21 / 298. szám
#BÉMMEGYEI HÍRLAP ■■■■ 2000. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK - 11. OLDAL Póstelek: védett park, védtelen kastély Egykor negyvenezer rózsatő virágzott a kertben A gyönyörű park rejtekében még romjaiban is impozáns látványt nyújt a valaha szebb napokat látott pósteleki kastély. Folyamatosan pusztuló falai között járva, a látogató akaratlanul is maga elé képzeli az egykori pompát, a tekergő lépcsőket, a gyönyörű erkélyt, az élelemmel teli pincét, a rózsabokros kertet. Mi maradt a gazdagságból? Mivé lesz a kastély és a park? A kirándulók által is feltett kérdések nyomába eredtünk. PŐCTLMt __________ Induljunk el a kezdetektől! A kastély és a park egykori tulajdonosai, az 1874-ben született gróf Wenckheim Krisztina és férje, gróf Széchenyi Antal voltak. Részükre építtette a kastélyt Krisztina apja, Wenckheim Frigyes. Az építkezést - Siedek Viktor tervei alapján - 1906-ban kezdték meg. Ezen a területen erdő volt, amelyet részben kivágtak, de néhány értékes faegyedet meghagytak. A család 1909-ben költözött a kastélyba. A parkban szökőkutak álltak, az épületben generátoros meghajtással villannyal világítottak, az uradalomban fejlett mező- gazdasági művelés folyt, korszerű melléképületek, istállók segítették a gazdálkodást. A kastélytól csodálatos dűlőutak vezettek kifelé. A park növényállománya a környéki uradalmaktól és a ceglédi, valamint a zalaegerszegi kertészettől származott. Az 1930- as évek elején rózsakertet létesítettek a díszmedence körül és a főbejárat előtt, legyező alakban. A korabeli leírások szerint körülbelül 600 rózsafajtát telepítettek, s mintegy 40 ezer rózsatő virágzott a kastély körül. A kert tervezője az épület főtengelyét tovább vezette, a lépcsőtől kiindulva bukszusokkal övezett, szimmetrikusan ültetett út kapcsolódott a díszmedencéhez. A hátsó kert tavát az artézi kút vize táplálta, amely később beiszaposodott, és ez a tó kiszáradásához vezetett. A parkba értékes faegyedeket is telepítettek, mint például vérbükköt, tulipánfát. Jellegzetes a vad- gesztenye, a kocsányos tölgy, az ezüsthárs, a platán, a törökmogyoró, a jegenyefenyő, a lucfenyő, a tiszafa. A virágkort a menekülés időszaka követte: 1944-ben a tulajdonosok elhagyták a kastélyt, Krisztina 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokban hunyt el. A háború után a kastély pusztulásnak indult: minden mozdlthatót, így például a tetőszerkezetet, a bútorokat, a berendezési tárgyakat, de még az épület tégláit is elhordta a környék lakossága. Többen emlékeznek még, hogy sok ház épült annak idején a pósteleki kastély tégláiból. A fokozatosan pusztuló épületet az ötvenes években az Áfész használta raktározásra, az alagsorban lekvárt és zsírt tároltak. Szintén az ötvenes évek elején verték le a homlokzaton található Az uradalom ,,A pósteleki uradalmat gróf Wenckheim Frigyes 1891- ben örökölte szüleitől. Az uradalom 1876-tól fokozatosan fejlődött, a belvizeket levezették, erről még ma is árulkodnak a csatornarendszerek. (...) A pósteleki uradalom területe 4075 hold (2419 ha), földjein búzát, árpát, zabot, kukoricát, lucernát, bükkönyt termeltek. (...) Szakszerűen folyt a fácántenyésztés. Jelentős bevételt a szarvasmarha-hizlalás adott. Az uradalom a fénykorát a pósteleki kastély építésével érte el." (Részlet Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal blmü könyvéből) két családi elmert is. Az 1970-es években a munkásőrök gyakorlatoztak, robbantgattak a kastélyban, Manapság a kirándulókon kívül a paint-ball (festéklövészet) játéknak hódolók látogatják meg hétvégenként az épületet. A rom körüli park helyi védettséget élvez, fái igen idősek, nyolcvan-száz év körüli egyedek is fellelhetőek közöttük.- A hajdani angol parkban található megyénk legöregebb vasfája. Ezt a fafajtát a hajók belső építésére használják - tudtuk meg Szelekovszky Lászlótól, a megyeháza területfejlesztési osztályának környezet- és természet- védelemért felelős szakfőtanácsosától. - Él itt egy példány a ritkaságszámba menő mocsári tölgy fajtájából is. 1989-ben a park még a megye tulajdonában volt, ekkor kapott védettséget. Azóta egy része Békéscsabához, illetve az erdészethez került. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szegedi kirendeltségének munkatársa, Róna Katalin érdeklődésünkre elmondta: a pósteleki kastélyrom jelenleg nem védett, de közötte van annak a mintegy háromezer építménynek, amelyek előbb-utóbb védettséget kaphatnak. Hozzátette: a kastélynak mára annyira leromlott az állapota, hogy megközelítése életveszélyes,- Az önkormányzat az elmúlt tíz évben több ízben is megpróbálta hasznosítani a kastélyt, főként a '90-es évek elején gazdasági társaságok érdeklődtek iránta, A kastély egykori tulajdonosai: gróf Wenckheim Krisztina és gróf Széchenyi Antal (Hankó József könyvéből) de mindegyik próbálkozás meghiúsult - válaszolta kérdésünkre dr. Simon Mihály, Békéscsaba jegyzője, - A jövőt nem tudjuk, konkrét elképzelések nincsenek. A paint-ballosoknak megtiltottuk, hogy a kastélyban játsszanak, ez egy alkalommal fordult elő, akkor megígérték, hogy többet nem teszik, hozzám pedig azóta nem érkezett bejelentés. Egyébként az épületet az utóbbi években kétszer Is körbekerítettük, de mindkét esetben lebontották, elvitték a kerítést. Arra pedig nincsen pénze az önkormányzatnak, hogy őrrel védessen egy romot - tette hozzá a jegyző. S hogy mi lesz a kastéllyal? Nemrégiben szemtanúk számoltak be arról, hogy egy pótkocsi téglát láttak elvinni a területről. Úgy tűnik, az épület széthordása jelenleg is tart... váradi misztika A kastély homlokzata fénykorában, a harmincas években, előtérben a szépen gondozott kerttel.., ...és mai állapotában. Szelekovszky László a park egyedi növényzetére hívja fel a figyelmet d-fotó, lshoczky pétbr Csak jó úton jár a tőke Az igazi tőke Magyarországon csak addig van jelen, ameddig az autópályák nyúlnak — vélekednek manapság sokan a Körös-Sárréten. KOrúo-IAhwét ______ Autópályánk belátható időn belül biztosan nem lesz. Ha viszont az útjainkat sikerül megfelelő színvonalúra hoznunk, akkor reménykedhetünk a kedvezőbb változásban, Ennek jegyében hamarosan két fontos útszakasz is megújul az észak-békési térségben. 1999. január 18-án a kormány vállalkozási övezetté nyilvánította az északi és az északkeleti térség 22 települését. Ám a befektetők számára hiába jár kedvezmény a vállalkozási övezet címén, az utóbbi két esztendőben egyetlen jelentősebb nagyvállalkozás sem települt a megye ezen részébe. Az észak-békési polgármesterek tanácskozásaikon gyakran hangoztatták: lehet itt vállalkozási övezet, ipari park vagy bármi, amíg üyenek lesznek a közútjaink, a tőkések le sem utaznak hozzánk, hanem fél úton visszafordulnak. Most úgy tűnik: a térségben útfejlesztések terén a jövőben jelentős előrelépés várható.- A térség legfontosabb óhaja az infrastrukturális körülmények javítása. A fejlesztések megindultak, s ezek között komoly útfejlesztések várhatók - tudtuk meg Vígh Ilonától, az észak-békési térség országgyűlési képviselőjétől. A képviselőnő elmondta: egy- milliárd forintból hamarosan megújul a Körösladány és Gyomaendrőd között húzódó közút. Ez az útszakasz nagyon fontos szerepet tölt be a körössárrétiek életében, hisz' a 47-es főutat köti össze a 44-es főúttal. Körösnagyharsányban várhatóan néhány éven belül megindul a határforgalom. Erre számítva hamarosan elkészül a Körös- nagyharsány-Vésztő-Szegha- lom közötti közút rekonstrukciója. Erre a beruházásra - amit a Phare-program is támogat - szintén mintegy egymilliárd forint áll rendelkezésre. Ha ez az út elkészül, akkor a Körösnagyharsány és Szeghalom között található települések jobb minőségű utakon közelíthetik meg a 47-es főutat. MAQYARI BARNA FONTOS ÚTFELÚJÍTÁSOK ÉSZAK-BÉKÉSBEN útszakasz hossza a beruházás költsége Körösladány-Gyomaendrőd 25 km 1 milliárd forint Körösnagyharsány-Szeghalom 60 kilométer 1 milliárd forint Becsempészni a népszerűsítő propagandát! Dr. Komáromi István:,, Az emberek unják a hivatalos brosúrákat” A Pest megyei rendőr-főkapitányi székből ugyan nyugdíjba vonult idén nyáron dr. Komáromi István (képünkön), de azon nyomban „beállt” a Belügyminisztériumba köz- tisztviselőnek. Azóta főosztályvezetőként a PR-munka irányítója. Beszélgetésünk során határozottan leszögezte: a rendőröknek nem az lesz a legfontosabb feladata a pont- rendszer bevezetése után, hogy kinek van bekapcsolva a biztonsági öve. Úgy véli, nem baj, ha a szakmát a Rádiókabarén keresztül is „visszahallják”. Békíscsaba- Meddig jutott el négy hónap alatt, és ön szerint javult-e mostanában a rendőrség imázsa?- Először szeretném leszögezni, szó sincs arról, hogy csupán a rendőri munka kedvezőbb megítélésén fáradozunk, az csak a csapatom feladatinak egy részét képezi. A mi főosztályunkhoz tartozik a határőrség, a katasztrófavédelem, a közigazgatási hivatalok és az önkormányzatok is. Az egész országot érintő kérdések, jogszabályok mentén igyekszünk becsempészni a népszerűsítő propagandát. Konkrét példával élve, most a napokban fogadta el a parlament a közlekedési pontrendszert. Az elmúlt hetekben újra megvitattuk a tennivalókat, rengeteg módosító indítvány született, miközben mi tolmácsoltuk a „lenti” véleményeket. Azt javasoltuk - el is fogadták -, hogy olyan közlekedési magatartási formákat pontozzon, vagyis szankcionáljon a rendszer, amelyekre mindenki azt mondja: ezektől mihamarabb el kell venni a jogosítványt! A szá- guldozóktól, a másokat az útról leszorítókra gondolok, nem azokra, akik elfelejtik bekapcsolni a biztonsági övét vagy más bagatell- ségekre. Hivatalosan ezt úgy fogalmazták meg részünkre, hogy javítsuk a baleset- és bűnmegelőzéshez kapcsolódó szakmai törvénytervezetek társadalmi elfogadottságát. Hozzánk került az Országos Bűnmegelőzési Tanács is. Úgy gondolom, az emberek unják a hivatalos tájékoztatókat, a brosúrákat, hatékonysága sem az igazi, de ha bekerül a téma a Rádiókabaréba, része lesz egy művészeti alkotásnak, jobb eredményre számíthatunk. Említhettem volna a rendőrségtől január elsején az önkormányzatokhoz kerülő okmányirodákat, az idegenrendészeti munkát is, ezekről szintén készítünk propagandaanyagokat, de messze elkerüljük a papír ízt.- Bár a vizsgálat lezárult, a Legfelsőbb Bíróság pontot tett az ügy végére, Doboz lakosságát, pro és kontra, változatlanul élénken foglalkoztatja, helye van-e a főtéren a vörös csillagot ábrázoló szovjet hősi emlékműnek vagy sem?- Most éppen van egy újabb „vöröscsillag-történetem”. A napokban jártak bent nálam Puskás Öcsi barátai és ügyeinek intézői, magukkal hozva a legendás 10-es számú mezt is. Amelynek címerén, történetesen, ugye tudjuk, vörös csillag látható. Itthon sokat mosolyogtunk ezen a címeren, amelyen a csillag mellett még búzamező is látható... Érdemes tudni, hogy Angliában ezért a mezmásolatáért tekintélyes pénzt adnak a futballhívők, és miközben mi azon vitatkoztunk, hogy akkor mi is legyen ezzel a vörös csillagos mezzel, most ott tartunk, hogy egy angol vállalkozó mindjárt meggazdagszik belőle. És itt visszakanyarodok Doboz felé! A törvény pontosan tisztázza, mi tartozik az önkényuralmi jelképek közé, a horog- és nyilaskereszten át a vörös csillagig. Ha valaki ezeket kitűzi és használja, törvényt sért. Viszont, ha oktatási vagy művészeti célokat szolgál, egészen más a helyzet. Jól néznénk ki, ha a színpadra belépve a főszereplőt megbüntetnék, mert Lenin- sapkában, vagyis korhű jelmezben játszik egy darabban. A dobozi emlékművel kapcsolatos vita lezárult, azt hiszem, kár tovább szítani a hangulatot. ______________________________FÁBIÁN IBTVAK
