Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

6. OLDAL - 2000. DECEMBER 20., SZERDA G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 18.) Borsodchem 6 880 Ft ff Fotex 270 Ft if Matáv 1191 Ft if Mól 4820 Ft Á OTP 15105 Ft ff Rába 2440 Ft ff Richter 17 300 Ft ü Zalakerámia 2485 Ft ff BUX: 7878,70 +0,51 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOBMexikúKiböl Tak.-árpa 103 Erős Érős FOB európai kMStő Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tartc európai kW Szójadara 232 Tartott Erősödő 46 % CIF Rotterdam AZ MN HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 435,22 Cseh korona 7,62 Euró 264,65 Német márka Osztrák schilling 135,31 19,23 Lengyel zloty Svájci frank 68,90 175,72 Szlovák korona 6,07 USA-dollár 296,96 Korszerűsítés A pusztaottlakai képviselő-tes­tület tervei szerint a közeljövő­ben korszerűsíteni szeretnék a község közvilágítását, valamint felújítani az általános iskolát kö­rülvevő kerítést. A megvalósítás érdekében a megyei önkor­mányzat közreműködésével pá­lyázatot nyújtottak be a Nemze­ti és Etnikai Kisebbségi Hivatal­hoz, ahonnan közel 2 millió fo­rint támogatást remélnek a munkálatokra. m FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 5600 BÉKÉSCSABA, SZT. ISTVÁN TÉR 2. Telefon:(66) 454-293 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. Telefon: (68) 510-240 Érvényes: 2000. december 11-töl BETÉTI kamatok lekötési idő Éves kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7.35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8.11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) 50 E FI-5 MFI 5-10 MFt 10 M Ft telett Lekötési idő éves kernel (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kentet (%) EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8.56) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft—1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1 M Ft felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamata: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft—1 M Ft 6,500 6,79 1 M Ft felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 1 hónap 10,000 10,14 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 8,00 ' Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. Érvényes: 2000. november 27-től Folyószámlahitel Betétőrző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata- egyéb célú hitel kamata CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 5 éves kamatperiódus CIB Új Otthon hitel CIB Személyi kölcsön THM: 27,88-33,66%, 3%-os kezelési k HUF prime rate Éves kamat (%) 20,00 15.00 18.00 16,00 18,00 13,80 11,20 6,75 23,00 g mellett Éves kamat (%) 13,75 CIB© 0640242242 A BANCA COMMERCIALS ITAUANA-CSOPORT TAGJA Új helyen az üzemi konyha A konyhai dolgozók, Engelhart Eva, Kulcsár Istvánná, Robotka Mihályné, Szabó Kálmánná, Molnár Istvánná, Molnámé Gábor Tünde és Szvoreny Jánosné örömmel végzik munkájukat a Ménesbirtok Rt. új üzemi konyháján A Ménesbirtok Rt. üzemi konyhája az utóbbi időben már nem felelt meg sem az ÁNTSZ, sem a HACCP minőségbizto­sítási rendszer előírásainak. A vállalat vezetősége úgy dön­tött, hogy nem az ómezőhegyesi épületet újítja fel, hanem a tulajdonába került volt cukorgyári otthont. Mezőhegyes A 300 adagos konyha vezetője, Zsóri László elmondta, hogy a ménesbirtok mindenképpen fenn kívánta tartani az üzemi étkezte­tést, ezért megoldást kellett talál­ni a korszerűsítésre. A korábbi tervezet még az ómezőhegyesi épületre vonatkozott, ám a cukor­gyár sajnálatos megszűnésével új lehetőség kínálkozott a kérdés megoldására.- Az új konyhán jobbak a higi­éniás körülmények, javultak a dolgozók munkafeltételei, és a vendégek is sokkal kulturáltabb körülmények között tudnak ét­kezni. A létesítmény kiválóan al­kalmas vállalati rendezvények tartására is: nagyterem, kisterem és különterem áll a vendégek ren­delkezésére. Maga a konyha szá­mos részből áll: a főzőhelyiségen kívül megtalálható benne a mo­dern gépekkel fölszerelt zöldség- és húselőkészítő, a raktár, az öltö­ző, a fehér és a fekete mosogató. A műszaki átadáson résztvevő hatósági szakemberek úgy nyilat­koztak, hogy — kialakítását te­kintve - a térségben a mi kony­hánk az egyik legkorszerűbb. A személyzet (egy főszakács, két szakács, három konyhalány és egy felszolgáló konyhalány) láthatóan jól érzi magát az új munkahelyen.- A 18-as majori üzemi konyha épülete, felszerelése rendkívüli módon elhasználódott, elavult. Össze sem lehet hasonlítani az új­jal: ég és föld a különbség! Ez - mutat körbe Engelhart Éva fősza­kács — eleve konyhának épült, benn volt a gáz is. Nem értek a számokhoz, de úgy vélem, hogy annak a fölújítása legalább a dup­lájába került volna. Itt mindennek megvan a helye, még mindig alig akarunk hinni a szemünknek.- A korábbihoz képest többen vagy kevesebben veszik igénybe az üzemi étkeztetést?- Átmenetileg egy kissé meg­csappant a létszám, most átlag­ban 250 emberre főzünk. Ennek egyedüli oka az lehet, hogy az ómezőhegyesiek egy része még nem barátkozott meg azzal, hogy messzebbre kell járnia az ebé­dért.- A többség viszont továbbra is az önök főztjét fogyasztja. Milye­nek a visszhangok?- Nagyon jó véleményeket hallottunk. Sokan dicsérik az ebédlőt és a felszereltségét. Állí­tólag az ételeink is jobbak lettek. Én úgy vélem, arról van szó, hogy esztétikus környezetben jobban ízlik a falat, ide már bejönni is öröm — mondja a főszakács. MÉNESI GYÖRGY Felülvizsgálták a helyi adókat Csorváson 1999 januárjában ve­zették be a magánszemélyek kommunális adóját az önkor­mányzat alapvető feladatainak ellátása, a helyi közszolgálta­tások biztosítása, a község kommunális fejlesztése céljából — tudtuk meg a legutóbbi testü­leti ülésen, ahol a helyi adók fe­lülvizsgálatát is napirendjükre tűzték a képviselők. Az előter­jesztésből kiderült, hogy az idén közel hatmillió forintot je­lentett ez az adónem a település életében. A testület az adó mér­tékét 20 százalékkal megemelte 2001. január elsejétől. Az új év­ben az ingatlanok tulajdonosai háromezer forintot fizetnek majd. Á helyi iparűzési adó felülvizs­gálatát az indokolta, hogy a mini­málbér összege megváltozott, többletterhet rótt a munkáltatók­ra. Az önkormányzat úgy vélte, lépéseket kell tenni a község megtartó erejének megőrzésére, a munkaerő-elvándorlás és a tele­pülés elöregedésének megakadá­lyozására. Ennél az adónemnél kedvezményeket vezettek be ja­nuártól. __________________________1®*! Nyilvántartásban a tenyészet A juhtartók jelentkezését várják Január elsejétől csak azok a juhtartók értékesíthetik bárányaikat, akik bejelent­keztek a Tenyészet Infor­mációs Rendszerbe (TIR). Akik esetleg még nem je­lentkeztek be, azok ezt a Körös-Sárrét két települé­sén, Vésztőn és Szeghalmon tehetik meg. Körös-Sárrét A 2001. január elsejével életbe lé­pő rendelet szerint minden juh- tartónak be kell jelentkeznie a Tenyészet Információs Rendszer­be (TIR). Bejelentkezni a Magyar Juhtenyésztő Szövetség területi felelősein keresztül lehet. A beje­lentkezés után a tenyészetet nyil­vántartásba veszik, megkapja a tenyészkódját, a tulajdonoskód­ját és a fülszám előtagját, melyről visszaigazolást kap a bejelentő tenyésztő. Ez a juhtartásra vonatkozó rendelet az Európai Unió jogsza­bályainak honosítása keretében a nyáron született meg a Földmű­velési és Vidékfejlesztési Minisz­térium kidolgozásában, de csak most januártól lép érvénybe. Tehát az a juhtartó, aki még nem jelentkezett be a Tenyészet Információs Rendszerbe, az mie­lőbb vegye fel a kapcsolatot a Ma­gyar Juhtenyésztő Szövetség me­gyei munkatársaival. Ez minden­kinek a saját érdeke, hisz 1 aki nincs bejelentve és nem rendel­kezik az említett kódszámokkal, az január elsejétől nem értékesít­het bárányt. A rendszerbe bejelentkezni a vésztői Turbucz Péternél (Deák Ferenc u. 28., telefon: 06-30-217- 5620) és a szeghalmi Kati Imré­nél (Szabadság tér 16/a., telefon: 06-30-956-2289) lehet. Virágozzék az amarillisz! December második felében kell az amarillisz-hagymákat cserép­be ültetni. Lehetőleg nagy edényt válasz- szunk, mert a virágszár és a virág olyan súlyos lesz, hogy a karcsú, kisméretű cserép könnyen felbo­rulhat. Az amarillisz-hagymát úgy kell elültetni, hogy legalább a felső harmada a talaj felszíne felett legyen és keményen álljon a jó minőségű virág­földben. Egyszer ala­posan öntözzük be és állítsuk meleg, 25 fo­kos hőmérsékletű szobába. A virágozta- tásnak ebben a szaka­szában fényre nincs szükség, tehát rakhat­juk sarokba, fűtőtest közelébe is. Mindaddig nem szabad újra öntözni, amíg a virágszár ki nem bújik. A virágszár mindig a hagy­ma oldalából, a levelek pedig a közepéből bújnak elő. Idő előtt ne öntözzük újra, mert a virágzás elmarad és csak a levelek fejlőd­nek ki. Két-három hét elteltével kibújik a virágszár, amelyet feke­te papírból készített süveggel kell lefednünk, hogy fényt ne kapjon, így érjük el azt, hogy a virágok 60-80 centiméteres magasságban bontsák majd ki szirmaikat. A sü­veget akkor vegyük le, amikor a virágszár már 30 centiméter ma­gas. Ekkor már bőségesen öntöz­zük és hetenként tápoldatozzuk is! Nyolc héttel a hajtatás kezde­te után várható a virágzás, amely három-öt hatalmas tölcsért je­lent. A virágok színe és nagysága változatos, mintegy 12 napig nyílnak. Üdék marad­nak és elhúzódik a vi­rágzás, ha éjszakára le­vesszük a fűtést. Az amarilliszt virág­zás után, a tavaszi fa­gyok elmúltával ki kel. ültetnünk a szabadba, hogy feltöltődjön táp­anyagokkal és a követ­kező télen ismét virág­ba boruljon. A kiültetett növénynek legalább öt új lomble­velet kell fejlesztenie. A frissen kapott hagymákat februárban na­pos, meleg szobában cserépbe ültethetjük, hogy levelet hajtsa­nak. Május végén a növényt ül­tessük ki a szabadba vagy csere­pestől süllyesszük a kert talajába, védett félámyékba, ahol bősége­sen vízhez jut. Szeptemberben be kell szüntetni az élettevékeny­ségét. Vegyük ki cserepestől a hagymát és ne öntözzük egészen a decemberi újraültetésig! „A HÍRES RABLÓ, WILLIE SUTTON, AMIKOR MEGKÉRDEZ­TÉK, MIÉRT RABOLT BANKOT, EZT VÁLASZOLTA: HOGY­HOGY MIÉRT? HÁT AZÉRT, MERT OTT VAN A PÉNZ!” (Ted E. Frost) Szövetkezeti üzletrész (let) ek, immár törvényesítve A békéscsabai fogantatása (majdnem) ,,Lex Ham” legfontosabb tudnivalói Nem minden úgy valósult meg, ahogy azt Hanó Miklós Békés megyei kisgazda or­szággyűlési képviselő (képünkön) szeret­te volna, amikor javaslatot tett a mező- gazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény mielőbbi meghozatalára. Ezzel együtt úgy találja, hogy az egyébként is életképes mezőgazdasági szövetkezetek az állam segítségével csőd nélkül eleget tudnak tenni a törvényi akaratnak. Hanó Miklós azt mondja, éppen a szövetkezetek és külső üzletrész­tulajdonosok érdekeit egyeztette össze, amikor az ügyben az álla­mi szerepvállalásra tett javaslatot. — A számítások szerint ötven milliárd forintra tehető a külső üzletrészek összege — emlékeztet Hanó Miklós. - Ebből húsz milli­árdnyi lehet az alanyi jogon üzlet­részt szerzetteknek kifizetendő pénz. A szövetkezeti üzletrésze­ket fillérekért, spekulációs célból felvásárlók — elsődlegesen szö­vetkezeti vezetők — a szövetkeze­tekkel folytatott tárgyalások alap­ján rendezhetik üzletrészük sor­sát, ezt azonban az állam nem tá­mogatja. Annak idején azt java­soltam, hogy az állami költségvetésből fizessék ki az említett húsz milliárdot, ké­sőbb a koalíciós egyeztetés során az a döntés született, hogy a tör­vényjavaslatba ez némi módosí­tással kerüljön be. A törvényt is úgy fogadta el a parlament, hogy az állam kamatmentes kölcsön­ként adja oda a szövetkezeteknek a húsz milliárdot, sőt, az egyéves futamidő után három országos közigazgatási szervezet egyetér­tésével a törlesztési idő — egyedi döntések alapján — akár három évre is növekedhet.- Mi számít a törvény hatálya alá tartozó szövetkezetnek? — A törvény hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, melyek árbevételének több mint fele me­zőgazdasági tevékenységből szár­mazik, s melyeket a törvény ha­tályba lépésekor még nem töröl­tek a cégnyilvántartásból, s ame­lyek nem döntöttek érvényes köz­gyűlési határozattal a szövetkezet átalakulásáról. Szerencsére nem zárták ki a csődeljárás alá került szövetkezeteket, hiszen kibúvót keresve akár mesterségesen elő­idézett csődök is szóba jöhettek volna. A lényeg: az említett szö­vetkezetek kötelesek megvásárol­ni az alanyi jogú üzletrészesek üzletrészeit — száz százalékos ér­téken.- Ki tekintendő alanyi jogú kí­vülálló üzletrészesnek?- Aki az 1992-ben meghozott szövetkezeti, illetve átmeneti tör­vények alapján kívülállóként ju­tott üzletrészhez, illetve az ő örö­köse. Az is, aki a vagyonnevesí­téskor a szövetkezet tagja volt, de a szövetkezetből tavaly december 31-éig kilépett, továbbá, aki szö­vetkezeti tagtól üzletrészt örö­költ, s aki az utóbbi két eset által érintettektől öröklés útján jutott üzletrészhez. Minden esetben fel­tétel, hogy az üzletrész az igény- bejelentés időpontjában is az igénylő tulajdonában legyen. Az üzletrészeket egy jogosulti körtől a jövő év július elsejéig, a többiek­től 2002. július elsejéig kell meg­vásárolnia a szövetkezetnek. Ám az üzletrészek megvásárlását megalapozó közigazgatási eljá­rást 2001. május 31-éig be kell fe­jezni. Az alanyi jogú üzletrész-tu­lajdonosoknak a jogvesztő határ­időn belül az illetékes megyei földművelésügyi hivatalokhoz kell benyújtaniuk az igényeiket. A kifizetést — végső soron — ugyan­csak a hivatal valósítja majd meg. A vételár állam általi biztosítását a szövetkezetnek kell kérnie.- A szövetkezet hogyan fizeti vissza a pénzt az államnak?- A szövetkezet az állam által kifizetett vételárat az állammal szembeni kötelezettségként tartja nyilván, s az adásvételi szerződés megkötését követő egy éven belül köteles - kamatmentesen - visz- szafizetni azt. Ennek lejárta előtt az állam a szövetkezet kérelmére módosíthatja, megnövelheti a visszafizetés határidejét. A kifize­tett vételárak erejéig az államot zálogjog illeti meg a szövetkezet vagyonára. — Milyen szabályok vonatkoz­nak a nem alanyi jogú üzletrész­tulajdonosok üzletrészének meg­vásárlására?- Ugyanazok, mint az alanyi jogúakéra, csak éppen a vételárat a szövetkezetnek kell biztosíta­nia. Akik vásárlás útján jutottak az üzletrészhez, annak ellenér­tékéhez a szövetkezettel történt megállapodás alapján juthatnak.- Hogyan értékeli, megérte be­levágnia a törvény indítványozá­sába? — Ha kompromisszumok árán is, de elértük a kettős célt: az üz­letrész-tulajdonosok végre hozzá­juthatnak tulajdonuk értékéhez, s a szövetkezetek is átalakulhatnak valamilyen gazdasági társasággá vagy új típusú szövetkezetté. ______ K. A. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom