Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-15 / 293. szám

6. OLDAL - 2000. DECEMBER 15., PÉNTEK G A Z D A S Á G ( A megyei képviselők tiszteletdíjai Nemrégiben közzé tettük Békéscsaba megyei jogú város képviselő-testületi tagjainak tiszteletdíját. Most — azzal a különbséggel, hogy nem jelöljük meg pártbeli hovatar­tozásukat — a Békés megyei képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjait közöljük, a tit­kársági osztályától kapott adatok alapján. Az alábbi lista elé még csak annyit: a me­gyei közgyűlés illetékesei az első kérésünkre azonnal igent mondtak. Megyei képviselő-testületi és nem képviselő­bizottsági tagok tiszteletdíja a 2000. novem­ber 23-ai állapot szerint ALAPDÍJ 32 900 FT TÉRSÉGI TANÁCSNOK (ALAPDÍJ 100%-KAL NÖVELT ÖSSZEGE) 1. Kecskeméti János 65 800 Ft 2..Nagy Béla 65 800 Ft 3. Tóth Imre 65 800 Ft BIZOTTSÁGI ELNÖK (ALAPDÍJ 70%-KAL NÖVELT ÖSSZEGE) 4. Árgyelán György 55 930 Ft 5. Dr. Csaba István 6. Cservenák Pál Miklós 55 930 Ft 55 930 Ft 7. Dr. Demeter László 55 930 Ft 8. Szalai Lajos 55 930 Ft 9. Dr. Szelezsán Róbert 55 930 Ft 10. Timár Károly 55 930 Ft 11. Varga Zoltán 55 930 Ft TANÁCSNOK (ALAPDÍJ 70%-KAL NÖVELT ÖSSZEGE) 12. Bene András 55 930 Ft 13. Malatinszki János 55 930 Ft 14. Misúr Csaba 55 930 Ft 15. Dr. Rúzsa György 55 930 Ft 16. Tolnai Péter 55 930 Ft BIZOTTSÁGI TAG (ALAPDÍJ 40%-KAL NÖVELT ÖSSZEGE) 17. Balogh Alpár László 46 060 Ft 18. Dezső Zoltán 46 060 Ft 19. Domsik Jánosné 46 060 Ft 20. Dr. Erdmann Gyula 46 060 Ft 21. Fetser János 46 060 Ft 22. Földesi Zoltán 46 060 Ft 23. Dr. Gosztolya Ferenc 46 060 Ft 24. Gécs László 46 060 Ft 25. Kassai Béla 46 060 Ft 26. Kaszai János 46 060 Ft 27. Kosaras Béla 46 060 Ft 28. Markó István 46 060 Ft 29. Matuska Sándor 46 060 Ft 30. Molnár László 46 060 Ft 31. Nagy Mihály 32. Dr. Pelcsinszki Boleszláv 46 060 Ft 46 060 Ft 33. Szebellédi Zoltán 46 060 Ft 34. Szilágyi Menyhért 46 060 Ft 35. Dr. Szoboszlai Árpád 46 060 Ft 36. Varjú István 46 060 Ft 37. Váradi József 46 060 Ft 38. Venyercsan Csaba (November 13-ával lemondott) 39. A Megyei közgyűlés elnöke tiszteletdíjat nem kap 40. A Megyei közgyűlés alelnöke tiszteletdíjat nem kap HEH KÉPVISELŐ-BIZOTTSÁGI TAGOK [ALAPDÍJ 50‘/.-A) 1. Dr. Antal Mihály 16 450 Ft 2. Babák Mihály 16 450 Ft 3. Dr. Bálint Katalin 16 450 Ft 4. Czifra János 16 450 Ft 5. Dankó Béla 16 450 Ft 6. Dr. Dávid Imre 16 450 Ft 7. Hamza Zoltán 16 450 Ft 8. Kasuba István 16 450 Ft 9. Dr. Kolcsár Sándor 16 450 Ft 10. Kontor Judit 16 450 Ft 11. Dr. Kovács József 16 450 Ft 12. Dr. Kovács Sándomé 16 450 Ft 13. Kovács Sándor 16 450 Ft 14. Dr. Kulcsár László 16 450 Ft 15. Lengyel Tibor 16 450 Ft 16. Motyovszkiné Udvaros Ida 16 450 Ft 17. Nagy Ferenc 16 450 Ft 18. Nagy Mihály 16 450 Ft 19. Nyist Ottó 16 450 Ft 20. Sinka József 16 450 Ft 21. Ungvölgyi János 16 450 Ft 22. Volencsik Zsolt 16 450 Ft Megjegyzés: Időközben Venyercsan Csaba mellett Mísur Csaba ta­nácsnok is bejelentette pártjának, a Fidesz-MPP-nek a lemondását. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 14.) Borsodchem 6 755 Ft ű Fotex 267 Ft Matáv ­1199 Ft ö Mól 4 525 Ft Á OTP 14 400 Ft Á Rába 2 360 Ft ű Richter 17100 Ft ű Zalakerámia 2400 Ft O BUX: : 7637,55 TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.48. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110 Mérséklődő Tartott FOB francia kiköti! Kukorica 90-96 Mérséklődő Tartott FOBMerikófőból Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai klkötó Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 235 Erősödő Erősödő 46 %CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 439,27 Euró 264,74 Német márka 135,36 Osztrák schilling Lengyel zloty 19,24 68,68 Svájci frank 175,92 USÁ-dollár 299,78 Jog az egészséges ivóvízhez A közigazgatásilag Kaszaperhez tartozó Pusztaszőlősön a gázbalesetkor a talajba került szennyeződések következmé­nyeként felvetődik annak szükségessége, hogy az itt élők számára is biztosítani kell az egészséges ivóvíz ellátását. Kaszaper-Pusztaszőlős — Mivel a Mól Rt. az ígért jelentős közműberuházással elkészíti a te­lepülést érintő gázvezeték terveit, így célszerű lenne ezzel párhuza­mosan elkészíttetni a vízvezeték tervét. Az egészséges ivóvízre a Szőlősieknek is joguk van, amit hosszú távon nem lehet zacskók­ban kihordani - mondta Csürhés István, Kaszaper polgármestere. Az önkormányzat feladata az ivóvízel­látás biztosítása, ezért a lehetősége­ken belül több megoldáson gondol­kodnak, amelyhez pályázaton sze­retnének támogatást nyerni. A polgármester szerint a régi kisvasút nyomvonalán, Kaszaper­től Pusztaszőlősig, mintegy 4,5 km-es távvezeték megoldaná az el­látást, de ez 50-70 millió forintos beruházást jelent. Egyik lehetőség egy új kút fúrása Szőlősön, magas, 25 köbméteres, illetve nyíltszíni tá­rozóval, vákuumos gáztalanítóval. A másik esélyt a kaszaperi vízto­ronytól kiépített gerincvezeték je­lentené, szintén egy beépített nagy teljesítményű gáztalanítóval. Ez utóbbi költségesebb, viszont ivó- víz-lecsatlakozási lehetőséget biz­tosítana az orosházi út mellett levő földtulajdonosok számára is. A ter­vezésnél kérdésként merül fel: va­jon lehet-e Szőlősön kutat fúrni, il­letve melyik megoldás a gazdasá­gosabb. Természetesen a tervek még képlékenyek, és minden el­képzelés csak a pályázatok sikere esetén nyerhet létjogosultságot, tu Kétszáz ember munkához juthat Januárban már két esztendeje lesz annak, hogy a kormány vállalkozási övezetté nyilvánította az észak-békési és az északkelet-békési térség 22 települését. Az eltelt időszak­ban nem tolongtak a befektetők, most viszont úgy tűnik, egy német cég komoly beruházást tervez a térségben. Észak-, Északkelet-Békés tőn* Szeghalmon, Körösladányban------- és Füzesgyarmaton ajánlottunk- Az utóbbi időszakban több meg- neki ingatlant. Ő ezeket megtekin- keresés is történt. Októberben egy tette, majd úgy vélekedett, a német üzletember azzal a szán- körösladányi és a füzesgyarmati dékkal érkezett, hogy egy német- felajánlások érdeklik. Hogy a kettő országi cég befektetéséhez keres közül végül melyik települést vá- területet. Négy településen: Vész- lasztja, s hogy valóban a mi térsé­günk lesz a nyerő (az üzletember egy másik magyarországi vállalko­zási övezettől is kért hasonló aján­latokat), az a napokban dől el — közölte Vaszkó László, a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Kft. ügyvezető igazgatója. Információink szerint a német cég alkatrészeket gyártó és szere­lő üzemet szeretne létesítem. Egy 5000 négyzetméteres csarnokot építene, ahol várhatóan 200 em­ber kapna munkát. M B VÉLEMÉNY Bérek, pénzek, infláció A jövő évtől Magyarországon bruttó 40 ezer forintnál senki sem keres­het kevesebbet. A szakemberek szerint a januári minimálbér-emelés után a legkisebb fizetés az átlagbér 41 százalékára emelkedik. Ugyan­ez az adat az Európai Unió tagállamaiban 45 százalék. Ezeknek az in­formációknak a birtokában egyesekben gyorsan dolgozni kezdett a hurráoptimizmus: csak 4 százalékra vagyunk az Európai Uniótól. Ám a helyzet nem ilyen rózsás. Az Európai Unió tagállamaiban az áüagbér egyszerű átszámítással a négyszerese, vásárlóerő-pari­táson kalkulálva pedig a kétszerese a hazai átlagos jövedelemnek. A rózsaszínű jövőkép készítésének élharcosai azt is hangoztat­ják: a minimálbér megemelésével hazánkban csökkenek a jövedel­mi viszonyok közti különbségek. A bérskála összébbtolódása révén pedig a tömegekben enyhülhet a társadalmi feszültség. Azért e té­ren a magyar embernek még jóval több oka lesz idegeskedni, mint a tőlünk nyugatabbra élőknek. Mert az Európai Unió tagállamaiban a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelem között a különbség 2-3,5-szeres, Magyarországon vi­szont ugyanez jövőre is közel 4,5-szeres lesz. A 40 ezer forintos bruttó jövedelmekkel rendelkezők ma sem költhetnek luxuscikkekre. Jövőre pedig ez a pénz még kevesebbet ér. Hogy ténylegesen mennyi lesz a forint reálérték-vesztése, azt még pontosan nem tudjuk. Áz élet dönti el. Mindenesetre a gazda­sági szakemberek 2001-re 8 százalékos inflációt jósolnak. A vidéki Jani bácsi és Mari néni viszont azt szeretné, ha évente nem bevételük, hanem életkoruk reálértéke csökkenne. Csak azt nem tudják, hogy életkori infláció ügyében a pénzügyminiszterhez vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez forduljanak-e? Közöltem velük, ha mindkét személynek írnak, akkor ma az egyik, jövőre a másik titulusban biztosan Járai Zsigmond kapja meg mindkét leve­let. MAGYARI BARNA A pasztinák termesztése Közeleg a karácsony és vele a böj­ti bableves, a lencsefőzelék ideje. Mind a bablevesbe, mind pedig a lencselevesbe, illetve főzelékbe a sárgarépán, gyökérpetrezselymen és hagymán kívül jól illik a pasztinák. Ez a gyökér­zöldség biológiailag érté­kesebb a petrezselyem­nél, mert több benne a szárazanyag és az íze is intenzívebb. Karógyökere hosszú vagy kerek. Csak akkor ágazik el, ha a talaj nincs eléggé mélyen felás­va, porhanyósítva. A pasztinák hazánkban vadon is megél. Kelle­mes fűszeres íze a sárgarépára és a petrezselyemre emlékeztet. Nyersen és főzve egyaránt fo­gyasztható. Télen fel kell szed­nünk a földből, mielőtt a talaj ke­ményre fagyna. Kedveli az előző éyben trágyázott, fellazított talajt és a sok csapadékot. A vetemé­nyesben a paradicsom vagy a paprika után kerüljön az ágyásba. Lapos magja csak egy évig csíra­képes, és vontatottan, 3-4 hét alatt kel ki. Általában március vé­gén, április elején szokás elvetni, hogy szeptembertől november végéig élvezhessük friss zöldség­ként mind a zöldjét, mind pedig a sajátos, édeskés ízű, zamatos gyökerét. A magot 12 fokos talajhőmérséklet alatt ne vessük el. Me­legebb vidékeken, déli lankákon akár szep­temberben is vethetjük magról 30 centiméterre húzott lapos barázdák­ba, egymástól 15 centi­méterre. Jól tesszük, ha a pasztinák (más nevén paszter­nák) magjával együtt hónapos retket is vetünk. Kapáláskor majd ezek a retkek mutatják a sorokat, és mire a retek kifejlődik, a pasz­tinák is kellőképpen megerősödik (láthatóvá válik a növény föld fe­letti része). Gyakran gyomláljuk és öntözzük. Általánosan előfor­duló kártevői a répalégy, a levélte­tű és a pasztinák rák. Ellenálló a peronoszpórával és a lisztharmat­tal szemben. Ajánlott nemes faj­tái a Fertődi félhosszú és a Korai cukor. ■ Mezítláb élnek, de sarkantyúban... A jó vendégnek számító lengyelek intézményes elcsábítása Róna Lengyelországban? Magyar Róna, azaz Róna Iván, a Magyar Turizmus Rt. varsói kirendeltségének igazgatója. Idegenforgalmi szakember számára szerencsés nevet örö­költ. Ezen túl mindenért megdolgozott, amit elért. Turizmus A lengyelek „zsigeri érdeklődés­sel” viseltetnek Magyarország iránt, s ezt kell kihasználnunk - szögezi le mondandóját Róna Iván.- A lengyel iskolákban a ma­gyar történelem eseményei mel­lett külön teret szentelnek a len­gyelek és a magyarok közös tör­ténelmének - folytatja. - A két ország földrajzi közelségére is figyelnünk érdemes.- A történelmi előzményeken túl mivel vonzhatjuk őket?- Pontosan tudják, hogy dé­lebbre fekszünk, sokat süt a nap nálunk, kevesebb a csapadék, de a vizeink is vonzzák őket. Persze ez már édeskevés. Len­gyelországban is nagy a kiuta­zási kínálat: Törökországtól Tu­néziáig, Ausztriától Thaiföldig so­kak számára elérhető áron kínál­nak utakat. A bemutatkozásnál többet kell tennünk. Az idegen- forgalmi vásárok, reklámok drá­gák, a leghatékonyabb az, ha workshopokat tartunk, azaz köz­vetlen üzletkötéseket, a helyszí­nen felajánlva mutatjuk be ma­gunkat több városban is. Miként a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület szervezésében a gyulaiak évek ,, Hajóinasként ” kezdte az adott országban, össze tudjuk hozni a lehetséges partnereket. Ennek, s ha itt, Varsóban a nagy- követségünket jól informáljuk, a lengyel cégeket ellátjuk informá­ciókkal, prospektusokkal, meg kell érződnie Magyarországon.- így van ez jelenleg, de úgy hal­lani, gyakorlatilag meg akarják szüntetni a Magyar Turizmus Rt. kiépült szervezetét, másnak akar­ják átadni ezt a tevékenységet. Róna Iván (48 éves) idegenforgalmi szakközgazdász, ám a gyakorlatias­ságot kedveli. Budapesten született, az IBUSZ-nál kezdte a pályát 30 éve, pultos, idegenvezető volt, a nemzetközi kapcsolatok területére ke­rült, 1982-től 1988-ig az IBUSZ lengyelországi képviselőjeként tevékeny­kedett, utána a Budapest Tourist kereskedelmi vezérigazgató-helyettesé­vé, majd vezérigazgatójává nevezték ki. Három és fél éve a Magyar Turiz­mus Rt. varsói képviseletének igazgatója. Angolul, németül, oroszul és lengyelül beszél, latin nyelveket szeretne még tanulni. Lengyelországi munkájában felesége és egy (magyarul is beszélő lengyel) asszisztens segíti. Naponta 50-100-an keresik meg őket telefonon, faxon, levélben. óta teszik. Az idegenforgalomban üzletet kötni csak koncepció alap­ján lehet. Sokat segíthet a turiszti­kai diplomácia, melyet jelenleg a Magyar Turizmus Rt. testesít meg. Piacismerettel rendelkezünk — Való igaz, a kormányzat, a gazdasági minisztérium koncep­cióváltásra készül. Erről magunk is csak a sajtóból értesültünk. Eszerint a külföldi képviseletek egy-két kivétellel megszűnnek, a feladatot beolvasztják az ITDH Magyar Kereskedelemfejlesztési, Befektetésösztönzési Kht.-ba, melynek külföldi képviseletei is vannak. Elképzelhető, hogy a mai beosztásunk idegenforgalmi refe­rensi tevékenységgé alakul.- Ha jól értem, piaci alapokra helyezik a felvázolt állami feladat­kör megvalósítását? — Remélem, hogy nem. Ha az idegenforgalmi információkat pénzért, akarják adni, már meg is bukott az ügy. A kon­kurens országok ugyanis másként csinálják, alig vár­ják, hogy benyomulhassa­nak a helyünkre. Mi eddig is szerény kerettel rendelkez­tünk az idegenforgalmi pro­paganda megvalósítására. Tunézia például tizedrész- nyi partnerséget tudhat ma­gáénak Lengyelországban, ám sokszorosát költik a len­gyelek odacsábítására. Óriás­plakátokkal, tévéspotokkal dol­goznak. Szakmai véleményem az: ha tovább csökkentjük az állami kompetenciát az idegenforgalom külföldi szervezésében, nem áll- juk majd a versenyt. Azaz, Róna Iván (szemben) összehozza a magyar és lengyel partnereket, a többi már a tárgyaló feleken múlik... hosszabb távon fennáll a veszély: elviszik előlünk a lehetséges uta­zókat.- Lengyelország hatalmas. Ho­gyan találnak egymásra partnere­ikkel?- Személyes kapcsolatokon múlik. Én az információt szolgál­tatom, a lengyelek, az otthoniak pedig elmondják az igényeiket. Két hónapja a hajdúszoboszlóiak jártak itt, most a gyulaiak „dolgozzák meg” a helyszínen a piacot, Sziléziában a Dunakanyar „adta el” magát.- Milyen a ma Lengyelországa?- Negyvenmilliós piac, a gaz­dasági életet legális szférába terel­ték. A negyvenmilliós lakosság azt is jelenti, hogy négyszer annyi a jómódú itt, mint otthon. Erre a magyar idegenforgalomnak oda kell figyelnie. Arra ösztönözzük a lengyeleket, hogy a cégek tanul­mányútjait Magyarországra szer­vezzék, s igyekszünk hazavinni a konferenciaturizmust is. Nem utolsó szempont, hogy a lengye­lek mentalitása a, magyarokéhoz hasonló. A lengyel meggondolja, hová megy, alkuszik, ám ha a helyszínen jó színvonalú alap­szolgáltatást kap, szívesen költe­kezik - hogy úgy mondjam, me­zítláb él, de sarkantyúban... K.A.J. A helyzel nem rózsá:

Next

/
Oldalképek
Tartalom