Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18-19 / 270. szám
2000. november 18-19., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 Kétórás kerülő helyett húszpercnyire lenne Mikor megy újra vonat „Harsánból” Váradra? „Különösen fontos, kényes kérdése a reformnak a mellékvonali hálózat racionalizálási programjának megoldása. Arra törekszünk, hogy az adott térségek közlekedését a szolgáltatással szemben elvárható jogos igényeknek megfelelően oldjuk meg.” (Részlet Nógrádi László, időközben lemondott közlekedési miniszter idei, a 154. vasutasnapon mondott beszédéből.) Mostanában gyakran jut eszembe, amit mesélt körösnagyharsányi gyermekkoráról édesanyám: „A húszas évek vége felé sokat jártunk át Váradra piacra. Vagy vonattal, vagy gyalog. Amúgy lovas kocsin 18 kilométerre esett Nagyvárad.” Mint tudjuk, a határt később lezárták, a vasúti közlekedés is megszűnt. És a vonat azóta sem jár. A romániai oldalon talán háromszáz méter, ha hiányzik a sínekből. Egészen az 1989-es forradalomig közlekedtek szerelvények, a körösszegi téeszből szállítottak árut Nagyváradra. Azóta persze benőtte a gaz a kiváló állapotban lévő síneket. Talán meglepően hangzik, a szakaszt néhány nap alatt. közlekedhe- • | tővé lehetne tenni. Persze, ha hozzáépítik az említett pár száz métert, beleértve azt is, ha pótolják, amit a „legvégéről” már elloptak... Körös- nagyharsány- tól is csupán pár száz méter a határ. A környéken lakók legutóbb augusztusban, az „egynapos sorompónyitás” idején érzékelhették, mit jelent fél óra alatt elérni Nagyváradot' miközben máskor százhúsz kilométeres kört kell megtenni, bekalkulálva esetleg másfél órás várakozást is Ártándnál. Mint velünk is megesett a minap, amikor „átmentünk” tájékozódni Máté Pál körösnagyharsányi polgármesterrel. Úgymond egymás nyelvének tanulása jegyében, igen barátságos napot töltöttünk Tifor András polgármester, helyettese Liptai Trajan, Gergely Aurél jegyző és loan Motoc területi határparancsnok társaságában. Sokszor elmondtuk egymásnak, hogy a végleges határnyitás óriási segítséget jelentene a térség lakosságának. „Most például minőségi vetőmagot szállíthatnánk át” — jegyezte meg Tifor András, a káposztájáról híres, ötezer lelket számláló és közös irányítású térség egyik vezetője. Csak mellékesen jegyezzük meg: a 41 romániai megye közül a szomszédos Bihart ötödikként jegyzik a gazdasági teljesítményeket tekintve. Igazán nem mondhatjuk, hogy a harsányiak nem mozdultak az idők szavára. Az első kérelmet határnyitás- ügyben már 1990-ben elküldték az akkori belügyminiszternek, Horváth Balázsnak. Hamarosan Remport Katalin országgyűlési képviselő négy minisztériumnál sürgette a környék elszigeteltségének feloldását nagyban elősegítő sorompó felnyitását, arra is utalva, hogy „magával hozná a korszerűtlen vasút fejlesztését”, s hogy viszonylag kis befektetéssel lehetne nagyot lépni. Máté Pál 1998-ban Pintér Sándor belügyminiszterhez eljuttatott, 1998- ban keltezett levelében mindent összefoglal, ami csak előnyére válhat egy kedvező döntésnek: kistérségi fejlődés, közös természetvédelmi övezet, ökoturizmus, személyes munkakapcsolat. No és nem utolsósorban a vasút kínálta előnyök. „Megítélésünk szerint a vasúti forgalom helyreállítása után a Nagyvárad—Körösszeg— Körösnagy- harsány— Vésztő— Gyomaend- rőd—Békéscsaba— Szeged, majd a déli országok, Horvátország, Szerbia, Szlovénia útvonal menti városközpontok, városok és települések is megerősödnének.” Az utolsó hivatalos átiratot Máté Pál polgármester 1999. június 18-án küldte Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkárnak: „A vasúti sínpárokat mintegy két kilométeres távolságban húsz éve szüntették meg. A régi köves közút ma is használatban van, ennek hossza a határig 2,4 kilométer. A határátkelőhelyek megnyitásának kérelme már 10 éve folyamatban van, ezért szeretnénk, ha a számunkra pozitív döntés mihamarabb megszületne.” Tegyük hozzá: ez a levél már azután íródott, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága azt jelezte, hogy „az új határátkelőhelyek rövid és középtávra vonatkozó koncepciójában — tekintettel a magas infrastrukturális és beruházási költségekre — nem számol rövid vagy középtávon”. Ennyire magas költséget jelent ma 3- 500 millió forint a régiók fejlesztését olyan sokat hangoztató kormányzatnak? Kaszai János vésztői polgármester, a Vasutas Települések Országos Szövetségének elnöke: — Most is csak Nincs napirenden Kaposvári Péter, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának helyettes vezetője: — A Romániába vezető öt határátmenet közül kettő érdemi, az úgynevezett 4-es, EU által.is támogatott, mi több finanszírozott korridor (folyósó), a lökösházi, a másik pedig a biharkeresztesi. A többiek messze nem üzleti alapon működő, határ menti kapcsolatokat elősegítő „átlépők”, a kötegyáni, az ágerdőmajori és a nyírábrányi. Ä hatodik lenne a harsányi, amelynek szigorúan vasúti alapon válaszolva: nincs létjogosultsága. Ma 1 km vasútvonal durván 80-120 millió forintba kerül a körülményektől függően. Azt hiszem, a szóban forgó inkább a nyolcvanhoz közelít, de nyilvánvaló, hogy a további járulékos beruházásokkal elérheti az egymilliárd forintot is. A közlekedési kormányzat nem veti el a javaslatot, szerepel is a távlati tervekben, de most nincs napirenden. A határ „túloldalán”, a vasúti pálya utolsó méterei mellett... Balról a négy települést — Körösszeget, Vizesgyárt, Körösgyérest és Köröstarjánt — körösgyéresi székhellyel együttesen irányító Liptai Trajan alpolgármester, Tifor András polgármester, és Máté Pál körösnagyharsányi polgármester A SZERZŐ FELVÉTELE megerősíteni tudom, amit három éve, egy kihelyezett harsányi munkaértekezleten mondtam, vagyis, a közúti átkelő valószínű hamarabb meglesz, de azért beszélni kellene a vasútiról is. Az első vasútvonal természetes összeköttetésként már 1891-ben létrejött Vésztő és Nagyvárad között. A Gyomáig megépült vonalon az ország belsejébe is lehetett utazni. 1994-ben már történt kezdeményezés az újbóli pálya megnyitására. de elutasították, mondván. reskedelmi és emberi kapcsolatok fejlesztése nem fontos? Akkor, '97-ben mondta Pavel Majer, Körösgyéres polgármestere: „Már régen meg kellett volna kezdeni ezt az egymáshoz közeledést. Szerintem mi hamarabb nyitjuk meg a határt, mint ahogy csatlakozunk az unióhoz. Ha valamit nagyon akarunk, azt meg lehet csinálni.” Egyébként úgy tudjuk, mind ez idáig Mihai Bar Bihar megyei tanácselnök álláspontja a legmagasabb hivatalos megfogalmazás a romániai oldalon: „Meggyőződésem, hogy a Körösnagyharsánynál történő határnyitás nem lehet egy nehéz dolog... el kell indítani megvalósításukat.” Ez világos beszéd. Ugye, ha valamit fönt is meg akarnak csinálni, az akár rendben lévőnek is tekinthető. Vígh Ilona a napokban azt mondta: „Nem tudok úgy találkozni a miniszterelnök úrral, hogy ne említsem Harsányt...” Tóth Imre pedig három éve így fogalmazott: „A 14 tagú kistérség, beleértve a kilenc szomszédos romániai közigazgatási területet, célozzon meg egy végleges határnyitást legalább nappal, konténerest.” E sorok írójának kétsége sincs afelől, hogy a térség parlamenti képviselői talán mindennél nagyobb missziót teljesítenének, ha elérnék, hogy újból dudálna a vonat a harsányi határon... Fábián István CD-sikerlista 1. Sterbinszky: Discography 2. Eminem: The Marshall Mathers 3. Ákos: Hűség 4. Natalia Oriero: Tu Venon 5. Bon Bon: Időutazás 6. V-tech: Álmodoztam 7. Limp Bizkit: Chocolate st... 8. Madonna: Music 9. Tankcsapda: Ez a ház 10. Balázs Pali: Nem adom kölcsön a szívem (Musicland Hanglemezbolt) Filmajánló South Park A „vérbe mártott tampon fagyi” szlogennel fémjelzett animációs film tükröt (lehet ennél görbébbet?) tart a nyugati civilizációnak. A rajzfilm egész estés mozi változata gyermekekről szól, de nem gyermekeknek — már csak a rengeteg trágár kifejezés miatt is. Ahogy egy amerikai kritikus fogalmazott: „...olyan jótékony hatású, mint egy beöntés”. Könyv Minden férfi disznó ...amíg az ellenkezője be nem bizb- nyosodik. Daylle Deanna Schwartz könyve használati utasítást kínál férfiakhoz. A szerző a társas kapcsolatok elismert szakértője, könyvében megtanít arra, hogy a gyengébb nem képviselői hogyan vészeljék át sértetlenül azt az időszakot, míg partnerükről kiderül: ő-e a tökéletes férfi, vagy csak az újabb disznók egyike. A könyv természetesen nem a nemek közti hadüzenet, pusztán olyan ötleteket és tanácsokat ad, melyek érdekesebbé, színesebbé teheti párkapcsolatunkat. A könyv segít megérteni a lényeget és elmagyarázza, miért viselkednek a férfiak úgy ahogy, és miért tűnik úgy, hogy csak elvétve találni köztük értelmes példányt. Mert igenis vannak normális férfiak. Csak amíg az ember átverekszi magát azon a rengeteg disznón... Vigyázat! Nőknek szól! (A békéscsabai Radnóti könyvesbolt ajánlata: Daylle Deanna Svhwartz Minden férfi disznó, Alexandra Kiadó.) (y) A LEGNAGYOBB INGYEN KAPOTT ÖRÖKSÉG Hányszor halljuk rosszalló fejcsóválás kíséretében, hogy nem ismerjük kellően közvetlen környezetünket! Pedig csak alaposabban körül kellene nézni Békés megyében, hogy rájöjjünk: a természeti kincseket tekintve nincs okunk szégyenkezni. Erre én legtöbbször akkor döbbenek rá, amikor Szelekovszky László, a megyei önkormányzat területfejlesztési osztályának környezet- és természet- védelemért felelős szakfőtanácsosa által írt, szerkesztett és a saját maga készítette fotókkal színesített kiadványait lapozgatom. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk: Szelekovszky László missziót teljesít a megyében. Magányos fákat és fasorokat, errefelé őshonos természeti értékeket vesz védelmébe, szívén viseli a helyi kincsek feltárását és az utókornak való megőrzését. Ha éppen nem pályázatot ír a környezet védelme ügyében, akkor facsemetékért szaladgál, amelyek aztán megyénk különböző településeinek talaján engedhetnek gyökeret. Most itt van egy új füzet, amely a legfrissebb adatok ismeretében mutatja be Békés megye helyi védett természeti értékeit, településről településre haladva, gondosan leltározva, egy csokorba összegyűjtve a kincseket. Mert ugyan ki gondolná, hogy a jelenlegi százhatvanöt védett értékünkkel országosan elsők vagyunk a megyék között? Békés hetvenöt településéből ötvenöt önkormányzat biztosította eddig hivatalos bejegyzéssel is a védettséget a közigazgatási területén található természeti értékek hosszú távú megőrzése érdekében. A kiadványban szereplő jegyzék az almáskamarási Császárfától egészen a zsadányi Holt-Sebes-Körös partján álló negyvenhét diófa és három kocsányos tölgy számbavételéig terjed. Ezek az értékek az adott településen élők számára ismertek, érzelmileg is , közel állnak a helybéliekhez, egyaránt táj- és településkép-formálók, sok esetben legenda, emlék fűződik hozzájuk. Szelekovszky László indoklása szerint szakmai szempontból is indokolt ezen értékek védelme, mint például egy-egy botanikai növénytársulási érdekesség, őshonos növény vagy valamilyen élőhely. Legtöbbjükriek a nép nevet adott, amely generációkról generációkra szállva él tovább. Örökség ez — méghozzá a legnagyobb, ingyen kapott örökség —, amelyet kötelességünk megőrizni és továbbadni az utókornak. Szelekovszky László azt vallja: „a természetet csak az emberekkel tudjuk megvédeni az embereknek! Békés megye a természeti értékeiből fog profitálni.” A Békés Megyei Képviselő-testület Önkormányzati Hivatalának és a Körös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület támogatásával megvalósított kiadványt a tervek szerint igyekeznek eljuttatni a megye minden önkormányzatához és a középiskolákhoz, illetve a felsőfokú intézményekhez is. A füzet szegfője műve alapgondolatául dr. Sterbetz Istvánnak, a természetvédelem elismert alakjának sorait választotta, miszerint „Kemény következetességgel kell fellépni minden arra érdemesült érték megőrzése érdekében, kerülni kell a megalkuvásokat! Ugyanakkor kínosait vigyázni kell arra, hogy — fakadjon bár az a legtisztább ügyszeretetből — soha ne szorgalmazzunk megalapozatlanul, értelmetlenül korlátozásokat! Az ellenfél is tisztában van azzal, minek van értelme, minek nincsen, és szükségtelen kerékkötéssel csak félelmetesen érvelő ellenségeket szerezhetünk!” Az új kiadvány szerzőjének tevékenysége számomra leginkább Ráday Mihály munkájához hasonlítható: míg Ráday a főváros építészeti emlékeinek megőrzéséért harcol érzéketlen hivatalok és üzleti érdekek kereszttüzében, addig Szelekovszky László Békés megyét próbálja megóvni unokáink számára úgy, ahogyan mi kaptuk azt őseinktől. Váradi Krisztina nem indokolja a kereskedelmi forgalom a két ország között. Honnan tudják, ha meg sincs épülve!? A MÁV nem zárkózott el! Jelenleg is történnek szállítások a térségből Váradra többlet- költséggel. Harsánytól mindössze néhány kilométer a-távolság Körösszegig, ezért nagy költségek nem lennének. Ki meri azt mondani, hoev a keA KÜLPOLITIKA PRIORITÁSA A magyar külpolitika prioritásai közé irtózik a szomszédos országokkal, a ha- íron túli magyarsággal való kapcsolatok sjlesztése, különösen a kistérségek, határ lenti régiók gazdasági, idegenforgalmi, ulturális kapcsolatainak fejlődése.” (Gö- ög János helyettes államtitkár) Megjegyzésünk: Ha mindenki igazán ajsúllyal kezelné álláspontját a döntés- lőkészítők közül, ez az 1989. december 9-én leírt mondat elegendő kellene, hogy ;gyen a kedvező döntéshez.
