Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18-19 / 270. szám
2000. NOVEMBER 18-19., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 53 FORINT LV. ÉVFOLYAM 270. SZÁM Lada Niva Opel Astra VW Golf III. AKCIÓI 50% kedvezmény! Egyéb típusokra ajándék 5-7000 Ft, előjegyzés esetén.-------------- --------------------------r I Gyula, Scherer F. 17. gl Tel.: (66) 464-864, 464-865.’ *OSCH RKAIQLT Ön tudja már? 2 ö ll számunk: 06 (80) 922-022. INGYINESEN HÍVHATÓ! | Zöld utat adunk' megrendeléseinek! I Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Hétvégi magazin 5-8. oldal Vendégkommentár Annyi reménynek sikerül úrrá lenni életünk bajain, amennyi muzsikát beengedünk oda - véli Csajányi Melinda igazgatónő. (3. oldal) Megyei körkép Fél sertést nyert a gyulai Murok Sándomé a kolbászfesztiválhoz kötődő játékunk fődíjaként. (11. oldal) Megyei körkép A versenyeken sikerrel szereplő Körösparti Junior Fúvósok zenekarát Szűcs Csaba harsonatanár vezeti. (14. oldal) ÚJABB KÓRHÁZI ADOMÁNY. (s) Ezúttal a békéscsabai kórház gazdagodott egy korszerű gyógyításra alkalmas eszközzel. A laparoszkópiás készülék kiegészítő tartozéka a jövő héten érkezik az intézet nőgyógyászati osztályára (részletek a 3. oldalon). Képiin- kön balról jobbra dr. Tóth Attila, dr. Szeberényi Zsolt és Berecz József _____ a*otó. lehoczky péter Kukorica: perek előtt a termelők? Nem ígér kellemes karácsonyt az Agrograin feje Az elmúlt tíz év legrosszabb kukoricatermését takarították be idén a békési termelők. Sok gazdát azonban nemcsak a termésátlag, hanem a szerződése is nyomaszt. A Békési Gabona Rt.-vei szerződött kukoricatermelők közül sokan úgy gondolják: a cégnek változtatnia kellene a velük kötött megállapodáson. Békés megye Se termés, se béke nincs a kukoricafronton. Perelni mindkét fél kész, az Agrograin Rt. (érdekeltségi körébe tartozik a Békés Gabona) feje pedig kellemetlen karácsonyt ígér. Nánási Mihály úgy döntött, fizet. Az eleki gazdálkodó, aki októberben fórumot hívott össze, hogy a kukoricatermelők egységesen lépjenek fel a Békési Gabonával szemben, több társához hasonlóan fizetési felszólítást kapott a cégtől. A felvásárló az adásvételi szerződések alapján a kötbért kéri számon a termelőktől. - Száz tonnára szerződtem, ennek 300 ezer forint a kötbére. A 100-nak alig a fele termett meg. Úgy döntöttem, 45 tonna után kifizetem a kötbért. Ez 135 ezer forint. Az aszálykárt figyelembe véve, úgy gondolom, ezzel a szerződést is tiszteletben tartom - mondja Nánási Mihály. Ez az érvelés azonban nem biztos, hogy fogadtatásra talál a másik félnél. Vermes Gábor, az Agrograin Rt. vezérigazgatója (érdekkörébe tartozik a Békés Gabona) kedden a termelők számára hadüzenettel felérő nyilatkozatot tett a Kossuth Rádió Falurádió című műsorában. - A termelőktől meg nem kapott áru, hangsúlyozom, ami tényleg nem termett meg, tehát a tisztességes termelőtől meg nem kapott áru milliárdos nagyságrendű kárt fog okozni az Agro- grainnak. Ezt az Agrograin elviseli, mert úgy gondoljuk, hogy a termelő az aszályról nem tehet. A gondunk azonban, hogy a termelők ezzel megpróbálják elcsalni az árut, különféle papírokat hoznak, hogy semmi nem termett, öt százalék termett, miközben ott vannak a szárítók és látjuk, hogy ki hová, hogyan szállít. Ezekkel a termelőkkel nincs mit kezdenünk. Velük a bírósági teremben fogunk újra találkozni. Nagyon sok ki- bic rohangál az országban. Különféle gyűléseket, tüntetéseket szerveznek, ez elsősorban Dél-Békésre jellemző, ahol elmagyarázzák, hogy nem kell ezeket a szerződéseket teljesíteni. A szomorú az, hogy olyan emberek adnak tanácsot, akikkel nincs is szerződése az Agro- grainnak vagy a Békési Gabonának. (Folytatás a 4. oldalon) Termésátlagok 1991 és 1995 között az öt év termésátlaga kukoricából Békés megyében 4,2 ton- na/hektár volt. Ez még mindig jobb egy tizeddel, mint az idei 4,1 tonna/hektáros megyei átlag, a tavaly 6,4 vagy az 1997- es 7,3 tonna/hektáros terméseredményekről nem is beszélve. A létükért küzdenek Hatmillió kellene, de még nem tudják, honnan teremtik elő A megyeszékelyi központú országos szlovák kutatóintézet mostanában nem csak a magyarországi szlovákság múltját és jelenét kutatja, hanem az intézmény működéséhez szükséges anyagi forrásokat is. Békéscsaba Még 1988-ban többek között István Anna, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője és Sipiczky Mátyás, a Debreceni Tudományegyetem genetikus professzora vetette fel, hogy létre kellene hozni egy olyan önálló intézményt, mely a szlováksággal kapcsolatos kutatásokat végezné, és publikálná is ezek eredményeit. A szlovák kutató- intézet 1990-ben kezdte meg működését Békéscsaba központtal, ami nem véletlen, hiszen megyénkben él a hazai szlovákság több mint fele. Tegnap a kutatóintézet megalakulásának 10. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendeztek Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A program közben Gyivicsán Annát, a szlovák kutatóintézet tudományos vezetőjét először eredményeikről kérdeztük. Elmondta: a tíz év során bebizonyosodott, hogy létezni tud egy teljesen önálló nemzetiségi intézmény. Kiadták többek között A magyarországi szlovák nyelvjárások atlaszát, A magyarországi szlovák népi kultúra atlaszát, olvasókönyvet jelentettek meg Békéscsaba történetéről és kultúrájáról, valamint hasonló kiadványt Tótkomlósról. Segítették a szlovák értelmiségi utánpótlás biztosítását, ösztöndíjakkal is. Ugyanakkor például ebbéli tevékenységüket fel kellett függeszteniük anyagiak híján. A normális működéshez évi hatmillió forint kellene, de idén eddig csak az országos szlovák szövetségtől kaptak kétmilliót. Ebből arra egyáltalán nem futja, hogy bárki is teljes állásban dolgozzon az intézménynél. A kutatói és kiadói munkát főként pályázatokon nyert pénzekből finanszírozzák. így remélhetőleg jövőre megjelenhet egy kiadvány a magyarországi szlovák értelmiségről, valamint egy családszociológiai munka is. _________ NYEMCSOK LÁSZLÓ Ételmérgezések megelőzéséről A Közétkeztetők Országos Szövetségét (KÖZSZÖV) megyénkben alakították meg 2000 tavaszán. A húsz alapító tag azóta százhetvennyolcra bővült. A májusi gyulai konferencia után az országos szervezet vezetősége a napokban Kecskemétre hívta tagjait ___ Közétkeztetés A sarkadi Balázs Istvánná elnök köszöntötte a résztvevőket, akiknek a száma az utóbbi hónapokban megsokszorozódott az országos szövetségen belül. Ez is volt egyébként a helyszínválasztáskor a cél: kilépni a megyehatáron túlra és Kecskemétről, annak térségéből újabb tagokat verbuválni. Lapunk érdeklődésére az országos konferencia levezető elnöke, Nagy János, a mezőhegyesi ÁMK Diákotthonának élelmezésvezetője elmondta, hogy dr. Rigó János professzor nagy sikerű előadást tartott — a csont évtizede jegyében - a csontritkulásról, a csontízületi bántalmak- ról, arról, hogy ezek a betegségek hogyan előzhetők meg a korszerű táplálkozással. Az ÁNTSZ gyulai tisztifőorvosa, dr. Megyeri Valéria az ételfertőzésekről, ételmérgezésekről tartott előadást. Szó volt a HCCP minőség-biztosítási rendszer bevezetésének lehetőségeiről, gyakorlatban való alkalmazásáról. A közétkeztetésben használatos számítógépes programokkal is megismerkedtek a résztvevők, majd arról tájékozódtak, hogy milyen szakmai lapot indít a szövetség várhatóan januárban. A program a KÖZSZÖV közgyűlésével ért véget. CSETEI. A térség profitálni akar táborából A Káptalanfüreden közel három évtizede működő Sárréti Ifjúsági Tábor az észak-békési térség közös tulajdona. A tábort három éve egy vállalkozó üzemelteti. Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás most úgy döntött: november 17-ével felmond a vállalkozónak, s az üzemeltetésre új feltételekkel pályázatot ír ki. Körös-Sárrét — A káptalanfüredi tábor májustól szeptemberig hasznosítható. Ha az önkormányzatok, csak 6 hétre veszik igénybe a tábort, akkor joggal várják el, hogy a többi időszakra az üzemeltető szervezzen vendégeket, s ebből az önkormányzatoknak valamilyen hasznuk legyen. Tehát az új pályázati kiírásban ennek a szemléletnek mindenképp szerepelnie kell — hangoztatta Kosaras Béla, Szeghalom polgármestere az észak-békési társulás körösújfalui tanácskozásán. A körös-sárréti polgármesterek közül egyesek úgy vélték, elég, ha akkor mondanak fel a mostani üzemeltetőnek, amikor a kiírt pályázat eredményes lesz. Ám ekkor nem kapnák meg időben a tábort, mert a vállalkozóval kötött szerződés szerint a felmondási idő hat hónap.- A vállalkozó elmehet a bíróságra, s akkor a pert meg is nyeri. Hogy ezt elkerüljük, és zökkenőmentesen megtörténhessen a tábor átadása-átvétele, már most mondjunk fel a vállalkozónak - javasolta Kaszai János, Vésztő polgármestere. Ezt a felvetést mindenki elfogadta, s abban is egyetértettek a településvezetők, hogy a mostani üzemeltető is indulhat a pályázaton.- Egy-egy nyáron 20 hétig üzemeltethető a káptalanfüredi tábor. Az általunk igényelt 6 hét mellett 14 hetet a vállalkozó hasznosíthat. Ha 50 százalékos kihasználtsággal működtetné a tábort, akkor a térségnek már nem is kellene fizetnie a hat hétért, 70 százalékos kihasználtságnál pedig tisztességes haszna lenne a vállalkozónak. Tehát, ha a vállalkozó jól dolgozik, komoly haszna származhat, amiből a térségnek is éreznie kell valamit - fogalmazott Kosaras Béla. A társulás úgy döntött: a pályázatot olyan feltétellel írják ki, hogy az üzemeltetőnek (akivel öt évre körnek szerződést) 2001-ben 1 millió forintot, 2002-ben 1,25 millió forintot, 2003-ban 1,56 millió forintot kell fizetnie a tábor használatáért. Az üzemeltetés negyedik-ötödik évben pedig azt szeretné elérni a térség, hogy a hat hetet ingyen vehessék igénybe a települések. A tábor üzemeltetésére beérkező pályázatokat egy öt polgármester (Böjti János, Kaszai János, Kónya Mária, Kosaras Béla, Pap Tibor) alkotta bizottság bírálja el. MAGYARI BARNA A SÁRRÉTI IFJÚSÁGI TÁBOR ÚJ ÜZEMELTETÉSE összes hasznosítás: 20 hét/év a térség által igényelt táboroztatás: 6 hét/év a vállalkozó szabad kapacitása: 14 hét/év a vállalkozótól kért összegek: 2001 -ben 1 millió forint 2002-ben 1,25 millió forint 2003-ban 1,56 millió forint negyedik-ötödik év ingyen biztosítsa a térség által igényelt 6 hetet ! 977121510606100270
