Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-17 / 269. szám

ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT REEFS MEGYEI HÍRLAP ’ KÖZÉLETI NAPILAP 2000. NOVEMBER 17., PENTEK ARA: 53 FORINT LV. ÉVFOLYAM 269. SZÁM GLASS KFT. PORCELÁN, ÜVEG. MŰANYAG SZAKNAGYKERESKEDÉS. A J ÁtND HKOZ Z O N márkás porcelánt vagy kristályt! MOST ÉRKEZETT: hollóház}, zsolnay, ajkai kristály. VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! 5600 Békéscsaba, tjpíók A. u. Z* Tel-Zfax: (66) 325-482. *1 KIA. KIA MOTORS Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Tel.: (66) 449-968. Részletes ajánlatunk PfeiWRLAR 3. oldalán. Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Ingyenes információs magazin VÉLEMÉNY A génsebészet csodájának kö­szönhető cse­csemő világra jötte indította el jegyzetírónk, Niedzielsky Katalin gondo­latait. (3. oldal) Elfojtották a gázkitörést Tegnap délután sikerült 960 méter mélyen lyukat fúrni a Pusztaszőlős mel­lett kitört gázkút csövébe. Ezzel gyakorlatilag elfoj­tották az augusztus 18. óta tomboló gázkitörést. Pusztaszölös A Mól szakemberei tegnap dél­után több mérés elvégzése után újra megkísérelték 960 méteren kifúrni a Pusztaszőlős mellett kitört gázkút csövét. A maró az első kísérletre átlyukasztotta a csőfalat. A szakemberek ezután vizet juttattak a gázkút csövébe, és ezzel elfojtották a kitörést. Tegnap délután óta sem gáz, sem termálvíz nem tör fel a kút- ból. A gázkút elfojtásának utol­só munkafázisaként tegnap este folyékony cementtejet juttattak a csőbe. Ezzel az anyaggal vég­legesen elzárják a kitört és hely- reállíthatatlanul megsérült 34-es számú gázkutat. K. A. Mi lesz a Giulio Rt. sorsa? Továbbra is bizonytalanságban a cég, a dolgozók Gyulai szerkesztőségünket az­zal keresték meg a helybeli, a már Békéscsabára átköltözött Giulio Rt. dolgozói, hogy októ­ber 17. óta nem dolgoznak, se hírt, se elmaradt bért nem kapnak a cégtől azóta sem. Gyula—Békéscsaba A Konzumbank, a cég legnagyobb hitelezője, ma a Giulio Rt, gyulai ingatlanának ár­verésére kéSZÜl D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A szerkesztőségünket felkereső dolgozók elmondták, hogy októ­ber 17-én kikapcsolták az áramot a cég békéscsabai telephelyén, ami a BCB üzemében működött a nyár óta. Akkor azt mondták ne­kik, ha lesz újból áram - ezt az adósság miatt kikapcsolták -, majd szólnak, mikor mehetnek újra dolgozni. Egy hónap eltelt és azóta is várják, de se értesítést, se elmaradt munkabért nem kaptak. Senki nem ad felvilágosítást, hiá­ba hívják telefonon a BCB telep­helyét. A felszámolás alatt álló Giulio Rt. szeptemberi munkabér­ükkel részben, az októberivel tel­jes egészében tartozik. Szeptem­berben megkapták bérük 30 szá­zalékát, ami esetükben 6-7 ezer forint, egész havi munkabérük alig haladja meg a nettó 22 ezer forintot. Októberben, bár 17-éig dolgoztak, ezután semmiféle fize­tést nem kaptak, noha túlóráztak is. A dolgozóknak senki nem mon­dott fel, jelenleg furcsa munkaviszonyban él­nek, hiszen igaz, hogy nem dolgoznak, de ál­lásidejüket nem fizetik, ezért már alig—alig tud­nak megélni, s új munkahely után sem nézhet­nek. A dolgozók ez év február 29-i dátummal olyan értesítést kaptak a Giulio Rt.-től és az M. I. S. Kft.-től, amelyen budapesti cím szerepel, hogy beosztásuknak, munkahelyüknek, fizeté­süknek változatlanul hagyása mellett, munka­ügyi jogfolytonossággal a Giulio Rt.-től az M. I. S. Kft.-be áthelyezik őket március elsejétől. Az áthelyezés után a munkáltatói jogokat az M. I. S. Kft. ügyvezetője gyakorolja. Ezt az értesítést még akkor kapták, amikor a cégük Gyulán mű­ködött. Ezután július 29-ig Gyulán dolgozták, munka hol volt, hol nem, mint a fizetés, bár azt végül is részletekben megkapták. Majd közöl­ték velük, a cég átköltözik Békéscsabára, a BCB telephelyére, ahol továbbra is, mint Giulio Rt. működik. Olyan körülmények közé kerültek, hogy a falakról potyogott a vakolat. S hogy ne látsszon, „hangulatos” fekete drapériával lep­lezték. Ezután hellyel-közzel dolgoztak októ­ber 17-ig. A hónap közepe táján, 13-a körül kaptak újabb értesítést szeptember 30-i dátum­mal. Az értesítést Riczu Gyula végelszámoló ír­ta alá — megjegyezték, ott szerepelt a Giulio gyulai címe és öt évvel ezelőtti telefonszáma -, továbbá az M. I. S. Kft. budapesti címe, telefon­szám nélkül, így a céget nem tudták felhívni. (Folytatás az 5. oldalon) Lezárják a tiszaugi hidat A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság tájékoztatása szerint a 44-es szá­mú, kecskemét-békéscsaba- gyulai I. rendű főút 32 + 108 kilo­méterszelvényében lévő tiszaugi Tisza-híd javítási munkái miatt november 18-19-én, szombaton és vasárnap 7.00 órától 17.00 órá­ig a hidat teljes szélességében a közforgalom elől lezárják. Ezalatt az idő alatt a hídon csak a megkü­lönböztető jelzéseiket használó járművek, valamint a menetrend szerint közlekedő Volán-autó­buszok haladhatnak át. Minden más jármű a lezárt hidat a csong­rádi, illetve a szolnoki Tisza-hí- don keresztül tudja elkerülni. A kijelölt jelzőtáblákkal jelzett terelőút: Kecskemét, 5-ös számú főút-Kiskunfélegyháza, 451-es számú főút-Szentes, 45-ös szá­mú főút-Kunszentmárton, 44-es számú főút - és vissza. A híd lezárásának ideje alatt a vasúti forgalom üzemel, továbbá a gyalogosok és kerékpárosok hí­don történő áthaladása biztosí­tott. ■ Japán cég az ipari parkban Városüzemeltetés: még mindig csak akarnak Több éves adómentességet biztosít a megyeszékhely az Almáskerti Ipari Park első beruházójának. Tegnap a közgyűlésen zárt ajtók mö­gött döntöttek arról, meny­nyiért és milyen feltételek­kel biztosít területet a város az ipari parkból a japán ér­dekeltségű befektetőnek. Békéscsaba Lapzártáig nem született döntés a Városüzemeltetési Kft. eladásá­ról. A képviselők csak arról tud­tak dönteni, hogy továbbra is el akarják adni a kft.-t. Az Almás­kerti Ipari Park első befektetője az SKM Hungary Kft. A japán érde­keltségű cég 3,6 hektáron épít fel két ütemben elektrotechnikai üzemet. A 300 fő foglalkoztatását biztosító beruházás várhatóan 2002 novemberére készül el. A képviselők döntöttek arról is: megindítják a bérleti szerződés felmondását és megkezdik a kila­koltatást azokkal az önkormány­zati lakásban lakókkal szemben, akik közüzemi tartozást halmoz­tak fel. Egy bírósági döntés értel­mében a tulajdonos felel a bérlők által ki nem fizetett fűtés- és me­legvíz-számlákért is. Békéscsa­bán az önkormányzati lakások bérlői 9-10 millió forintos hátralé­kot halmoztak fel. Ugyancsak gond a lakbérek befizettetése is. Ebből 12 millió forint a város kint­lévősége. A megyeszékhely 9 mil­lió forint kötbért kap a Billától, mivel az áruházlánc visszalépett a volt laktanya ingatlanrészének megvásárlásától. A Teleki utca 3. szám alatti ingatlanban 3 lakásos ifjúsági garzont alakít ki az ön- kormányzat. Csütörtökön dél­előtt a képviselők nem vergődtek zöld ágra a Városüzemeltetési Kft. eladásával. A testület 20 igennel ismét megerősítette azt a szep­temberi döntését, hogy privatizál­ni kívánja a kft.-t. A nyilvános ülésen dr. Szabó Ferenc történész, nyugalmazott múzeumigazgató Békéscsaba öt­ven évvel ezelőtti megyeszék­hellyé nyilvánítását idézte fel, ezt követően a képviselők — az írá­sos előterjesztést némileg módo­sítva — öt évre szóló, egységes szerkezetbe foglalt lakáskoncep­ciót fogadtak el, amely azért is fontos, mert csak így adható be pályázat a Gazdasági Minisztéri­umhoz állami támogatás elnyeré­sére. Mielőtt a pályázat benyújtá­sáról döntöttek volna, kisebb vi­tát váltott ki Császár Lajos képvi­selő felszólalása, aki szerint a jaminai termálkút melletti lakó­park kialakítása veszélybe sodor­hatja a termálkút hasznosítását. Császár Lajos egyezséget ajánlott a testületnek: amennyiben be­vizsgálják a termálkutat, és ter­málfürdőt építenek, úgy a lakó­parkot is megvalósíthatják. A ja­vaslatot a testület nem fogadta el, viszont egy tartózkodás mellett úgy döntött: benyújtja a pályáza­tot az állami bérlakás építési programra. A közgyűlés zárt ülése tegnapi lapzártánk után, az esti órákban folytatódott. (Békéscsabai olva­sóink szombati számunkban részletesen is olvashatnak az ülésen történtekről.) K. A.-V. K. A városházán emléktábla-avatással és ünnepi üléssel emlékeztek meg arról, hogy Békés­csaba 50 éve lett megyeszékhely. Felvételünkön Vécsey László képviselő leleplezi az em­léktáblát D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A dél-alföldi régió többre hivatott A térségben Békés a legkeletibb és a legszegényebb megye Termál- és gyógyvízkészlete, természeti szépsége, gazdag népművészeti és néphagyománya, kulturális rendezvény kí­nálata révén a Dél-Alföld a hazai turizmusban jóval na­gyobb szerepet tölthetne be. A változtatás szándékát jelzi, hogy elkészült a régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja. Szarvas A Dél-Alföld turisztikai fejlesztési irányelveit hat évre megfogalma­zó programot, mint munkaanya­got a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte tegnapi, szarvasi idegenforgalmi konferen­cián már valamennyi résztvevő el­olvashatta. Bács, Békés és Csong- rád megyére vonatkozóan most készült először turizmusfejleszté­si középtávú koncepció. A tartal­mába Pethőné Dedák Angéla, a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója avatta be a hallgatóságot. Részletesen beszélt arról, Békés megye milyen helyet foglal el a programban. A régió három megyéje közül Békés a leg­keletibb fekvésű és a legszegé­nyebb is. A megye idegenforgalmi vonzerejében a természeti szép­ség dominál, figyelemreméltó a kultúrája, ezen belül is a nemzeti­ségi kultúra, továbbá számottevő a rendezvényturizmus, amely el­sősorban a gasztronómiára épül. Az igen rövid turisztikai szezon meghosszabbításának jó módja lehetne a gyógyturizmus erősíté­se. Fejlesztésre érdemes a megye amúgy is kedvelt kínálata, a kul­turális és rendezvényturizmus, a vízi, az öko-, a vadász-, a falusi és tanyasi turizmus. Az előadó biz­tatónak nevezte, hogy Békés me­gyében a legerősebb a civil szer­veződés igénye, s komoly társa­dalmi óhaj mutatkozik a turiz­musfejlesztésre. A megye fejlődését leginkább a közlekedési infrastruktúra jelen állapota hátráltatja. Hátrány az egyenetlen színvonalú szolgálta­tás, továbbá a nyelvtudás és a szakképzettség hiánya. A koncep­ció a gyenge pontok erősítését, a forráskeresést, a kapcsolatépítést is feladatul szabja, azokra konkrét módokat sorol. Babák Mihály, a Dél-alföldi Regi­onális és Idegenforgalmi Bizottság (Darib) elnöke a konferencián arról beszélt, a régió számos turisztikai vonzerejére mint értékesítendő ter­mékre kell tekinteni. A cél, hogy a piacra jutás minél színvonalasabb legyen. Szólt arról is, idén a Darib- pályázatokra nyolcvanmillió forint jutott, jövőre ennek többszöröse le­het ez az összeg. A szervezők a tanácskozáshoz kapcsoltan Békés megyei study- tour programot szerveztek. A me­gye legnépszerűbb látnivalóit be­mutató kétnapos kiránduláson többek között újságírók és dél-al­földi idegenforgalmi szakembe­rek vettek részt. CSATH RÓZA 977121510605400269

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom