Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-07-08 / 236. szám
2000. október 7-8., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 A SZERETETET TARTJA A LEGSZEBB EMBERI TULAJDONSÁGNAK Kállai Ferenc hetvenöt éves A Nemzeti Színház Kossuth díjas, kiváló művésze a héten ünnepelte hetven- ötödik születésnapját. Kínálkozott a lehetőség, hogy a szokásos interjú helyett „leg” kérdéseket tegyünk fel a Nemzet színészének. A legjobban még tíz évnek örülne (Kállai Ferenc Sunyovszky Szilviával a Míg új a szerelem című filmben) — Legelsőfellépése ? — 1945 májusában, a városligeti Szabad Színházban a Géprombolók című darabban. — Legkedvesebb filmszerepe? — A Szépek és bolondok futballbí- rója. — Legkedvesebb színpadi szerepe? — Ibsen, a Nép ellensége című drámájában Stockmann doktor. — Melyik darabban aratta legnagyobb sikerét? — Csurka István színműve, a Döglött aknák négy évig ment sikerrel. —Legszebb dicséret, amit a kritikusoktól kapott? <* — Ember. — Legkellemetlenebb jelző? — Igencsak modoros. — Legjobban minek tud örülni? — Ha harmóniában van a színházi és magánéletem. — Legjobban mi bosszantja? — Ha a szolgáltatóipar rosszul dolgozik. —Legkedvesebb Kállai névrokona? — Mivel az eredeti nevem Krammer, így erre a kérdésre nem tudok válaszolni. — Legszívesebben kivel találkozna a világhírességek közül? — Kim Basin- gerrel. — Legjobban mitől tart? — A hosszan tartó betegségtől. — Legjobban mi dobja fel? — A jól elvégzett feladat. — Legemlékezetesebb maszkja? — Falstaff. — Legnagyobb ellensége? — Nincs ilyen. — Legtöbbször visszatérő álma? — Sokat repülök álmomban. — Leghosszabb színházi szerepe? — Faust Mefisztója, százhúsz gépelt oldal volt. — Legrövidebb szerepe? — A Ludas Matyiban koldus voltam, mindössze annyit kellett mondanom, hogy: „Sánta, béna, kacska.” — Leginkább mit keres a nőkben? — A szexepiljüket.-—Legkedvesebb kikapcsolódása? — Ha elmegyek úszni a Lukácsba. — Legszebb emberi tulajdonság? — A szeretet. — Legszívesebben végzett házi munkája? — A piaci bevásárlás. — Legtöbb ital, amit egyszerre megivott? — Fiatal koromban egyszer két liter vörösbort megittam. —Legszívesebben mit játszana még el? — A nagy szerepektől kissé félek. — Leghőbb vágya? — Még sok aktív év. — Legjobban milyen kérdés bosz- szantja? — Alszol? — Legjobban milyen ajándéknak örülne? — Ha az Istentől garanciát kapnék még legalább tíz évre. Hetvenötödik születésnapja alkalmából a legjobb, legszebb kívánságainkat küldjük Kállai Ferencnek, s hogy fentről a kívántnál sokkal hosszabb garanciát kapjon. K. Gy. Száz év elképzelései a Szépművészeti Múzeumban Névjegy Született: Gyoma, 1925. okt. 4. Családi állapota: nős (1945), Csima Ida. Pályája: diplomát szerez a Színművészeti Akadémián (1944), több fővárosi színház tagja (1945-48), Nemzeti Színház tagja (1948-), örökös tagja (1989-), a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára (1977-), egyetemi tanár (1987-). Országgyűlési képviselő (1985—90). Elismerései: Jászai Mari-díj (1956, 1958), érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), Kossuth-díj (1973), Budapest díszpolgára (1998), a Nemzet színésze (2000). Legsikeresebb filmjei: 2x2 néha öt (1954), Fapados szerelem (1960), Megszállottak (1961), Hogy állunk, fiatalember? (1965), A tanú (1969), Déryné, hol van? (1975), Szépek és bolondok (1976), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Megint tanú (1994), A három testőr Afrikában (1996), A miniszter félrelép (1997), Ámbár tanár úr (1998), 6:3(1998). Hobbija: színészet. Tervek a magyar Országházra Építészettörténeti kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban, ám nemcsak az építészeti tervek iránt fogékony látogatók élvezhetik a szokatlan bemutatót. Az Ország háza című december végéig nyitva tartó kiállításon azok az építészeti tervek szerepelnek, amelyek 1784 és 1884 között készültek leendő Parlamentünkhöz. Ezeket budapesti múzeumokban, hivatalokban, levéltárakban és a berlini Műszaki Egyetem gyűjteményében őrzik. Az első budai országház építésére éppen az a II. József tett kísérletet, aki központosító törekvései miatt az országgyűlést nem tartotta sokra. Az uralkodó Franz Anton Hildebrandtot bízta meg, hogy a megszüntetett rend, a klarisszák budavári zárdájából alakítson ki az országgyűlés számára alkalmas épületet. Ez meg is történt, de a honatyák nem sokáig használták a mai Országház utcában lévő termeket. A következő megbízással Pollack Mihályt kérte fel József nádor, az 1832-36-os pozsonyi diéta kezdeményezésére. A Pollack terv lapjain fel- sejlő épületen gótizáló, neoreneszánsz és geometrikus elemek keverednek. Ám tervezett Országháza nem éri el a Nemzeti Múzeum nemes színvonalát. A terv nem valósult meg, mert az országgyűlés nem jelölte ki az épület helyét. Ehelyett 1844-ben országos választmányt hozott létre, amely nemzetközi pályázatot hirdetett. A pályázatra negyvenkét tervezet érkezett, köztük Feszi Frigyes, és több neves olasz meg német építész munkája. Ám közbeszólt a történelem, az 1848-as forradalom és szabadságharc, így még a tervek bírálatára sem került sor. E kiállításon láthatja először a nagy- közönség az Országos Levéltárban őrzött 1861-es Országháza terveket, miután a kiegyezés után ismét felvetődött a pesti országgyűlésnek helyet adó épület fontossága. E lapok között találhatjuk Ybl Miklós épületvariánsait, amelyekkel a Nemzeti Múzeumot kiegészítve tenné alkalmassá a diéta számára, Ganz Ábrahám teljesen vasból építendő Országháza tervét. A megvalósulásra ekkor sem került sor. Az 1865-ös országgyűlés bízta meg Ybl Miklóst az ideiglenes Képviselőház felépítésével, ami hamar el is készült, s itt a mai Olasz Intézetben a Bródy Sándor utcában ülésezett 1902-ig az alsóház, míg a felsőház a Nemzeti Múzeum dísztermében. A következő, 1882-es tervpályázatot hatvan lap idézi fel. Benne a bécsi Otto Wagner eddig még nem publikált tervsorozata, a berlini Wilhelm Stier, a bécsi Ulrich Keresztély (a pesti Elevátor építője), a neves színházépítő Fellrjer és Helmer tervezőpáros munkái. A magyar pályázók között találjuk Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert és Freund Vilmos, Gerster Kálmán (a Deák-mauzóleum pályadíjnyertes tervezője) és mások jiálya- munkáját. Es természetesen ott van Steindl Imre tizenkét rajzból álló tervsorozata is, amely többszörös átdolgozás után a ma álló Országház épület alapja lett. (kemény) Tények, adatok A Steindl Imre tervezte Országház építése 1885-től 1902-ig tartott, de az 1896. évi millenniumi ünnepségeket már az elkészült kupolacsarnokban rendezték. Az épület 1944-45- ben súlyos károkat szenvedett, a helyreállítás 1945-51-ig folyt. Á Ház eklektikus, neogótikus stílusú, 268,32 méter hosszú, 118,13 méter széles, a kupola 92 méter magas. A Parlamentnek 691 helyisége (ebből 115 terem), 27 külső kapuja és 10 udvara van. Ajánló CD-Sikerlista 1. Natalia Oreiro: Tu Veneno 2. Hevia: Other Side 3. Venus: A világ közepén 4. Future Trance 13. 5. Madonna: Music 6. Bon-bon: Időutazás 7. Ossian: Gyújtópontban 8. Ákos: Hűség 9. Balázs Pali: Nem adom kölcsön a szívem 10. Juventus Hits: Olimpia 2000 (Rock Island) Zenei aiánló Juventus Hits: Olimpia 2000 A Juventus Rádió DJ-i által elkészített kollekció áll leginkább a nagyközönség érdeklődésének középpontjában mostanában. Az album szerkesztői a magyar élvonal friss zenei terméséből összeállított, stílustól független válogatást dobtak a piacra olyan előadóktól, mint Zorán, a Republic, Charlie, a Shy Gys vagy a Kozmix. Könyv Miért vesztettek... MIÉRT VESZTETTEK PUSKÁSÉK? (Világbajnokság <54 Svájc) VÉSH ANTAL Ha Végh Antal stílusában, ostorként pattogó mondataihoz hasonlóan akarnám kezdeni ezt a rövidke ismertetőt, akkor talán azt mondanám: Anti csak nem nyugszik, azért se'! És ez már így lesz, amíg csak mozdítani tudja az írógép billentyűjét. Az 52. könyve valószínű nem fogy el 650 ezer, meg 750 ezer példányban (magyar rekord!), mint a Miért beteg... és a Gyó- gyit(6)atlan, de akik elolvassák a „Miért vesztettek Puskásék?” című, groteszk félpercesekkel végződő, magánkiadásban megjelent könyvét, megint elgondolkodhatnak egy kicsit: mi is történt ott Bemben, 1954-ben? Mert a nyugatnémetek elleni meccs történelmünk kitörölhetetlen 90 perce lesz, amíg világ a világ. Mindenki maga döntse el, mit hisz el és mit nem az „azt beszélték”-re is aspiráló kötet összetéveszthetetlen (és élvezetes) stílusban megírt történeteiből, de ne feledjük, amivel Végh Antal útjára indítja ezt a cirka 300 oldalt: „Minden az írói fantáziából származik! Aztán az vagy egybeesik a konkrét valósággal, vagy nem.” F. I. Ijjj jp fijii I I WM—— ■Hi* ■MB Levél Rozónak - oda, a messzeségbe Drága Rozó! Kínzó lelkiismeret-fur- dalással, szégyenérzéssel írok. Másnak nem is merném elmondani, csak Neked. Más úgyse értené. Te meg biztos elnézően mosolyogsz, amikor olvasod. Megbocsátasz figyelmetlen, hálátlan városodnak, amiért sem az elmeneteled óta eltelt hét év, se a 75. születésnap és semmi más évforduló nem volt elég ahhoz, hogy úgy emlékezzenek Rád, ahogyan illene, kellene. Érdemes volt hát Gyulára visszajönnöd, abban hinni, bízni, hogy valakinek el kell kezdeni, maradni kell és megmutatni, hogy itt, az ország szerencsétlenebb, nyomorultabb végében is lehet szépen élni, maradandót alkotni?! Rozó, megérte?! Hogy egyszerű, szegény szüléidhez ragaszkodtál, hiszen mire megszülettél, mindhárom testvéred meghalt, megértem. Hogy a Galbácskert, a szomszédos legelő a szívedhez nőtt, hiszen első művészi élményeid idekötnek, ezt is. A sorsod, a tehetséged messzire vitt, Budapestre, Leningrádba. Hívtak, figyelmeztettek, de Te mégis hazajöttél, mosolyogtál és reméltél, így volt? Azt mondtad: „meg kell próbálni a lehetetlent. Itt maradni Gyulán, ahol sok tehetség született, vagy formálódott, de senki sem tudott igazán itt maradni. Valakinek el kell kezdeni, hiszen olyan szép a vidék, a soknemzetiségű emberek különleges karakterűek (magyarok, románok, németek), ki festi meg őket, nem tűnhetnek el nyomtalanul...” Ismerve kedvességedet, elszántságodat, természetes, ahogyan érveltél. Tudjuk, Dürerre, Erkelre, Munkácsyra, Bartókra és főleg Kohánra gondoltál, mint nagy elődökre, akik kötődtek ehhez a vidékhez. Úgy fogtad fel, mint kötelezettséget, küldetést: kellenek itt a jó festők, sok a munka, amit el kell végezni, és belevágtál. Nem lett-e a kereszted?! Festettél, tanítottál, útjára indítottál sok tehetséges művészt; biztattad, aki csüggedt, dicsérted, aki megérdemelte. Veled mindig lehetett és olyan jó volt beszélgetni! Már az öröm volt, amikor szembejöttél a Béke sugárúton. Már messziről mosolyogtál, és hiába árnyékoltak a gesztenyefák, körülötted mindig sütött a nap, és biztonságban érezte magát, akire csak ránéztél. Szóval azért írok, hogy megkérdezzem: érdemes volt ilyen végtelenül hűségesnek lenned? Egész életeddel, munkásságoddal, lényeddel olyan szenvedélyesen, eltántoríthatatlanul ragaszkodtál imádott szülővárosodhoz. De Gyulán — néhány magántulajdonban lévő képedet leszámítva — nincs állandó kiállításod^ nincs egy emlékszoba se, Rozó! Őrület, hogy most is olyan szerény vagy meg elnéző. Talán arra gondolsz, hogy biztos mással vannak elfoglalva, majd lesz... Egész életével, munkásságával ragaszkodott imádott szülővárosához (ARCHÍV FELVÉTEL) Jobb később, mint soha, ez igaz; de vajon, ha eddig nem lehetett megvalósítani, ezután majd lehet? Annyi mindent szeretnék mondani Neked. Rettenetesen hiányzol. Tudod, a világ, amiről annyiszor beszélgettünk a műtermedben, a szerkesztőségben meg a kis Polskiban ücsörögve, azóta csak még rosszabb lett. Fogy a türelem, a szeretet, nő a hajsza, a távolság az emberek közt. Tisztaság, nyugalom, harmónia lassan már csak máriafalvi házaidról, a portréidról, a búzamezőkről meg a virágcsendéleteidről int felénk. Rozó, szerintem azért vagyunk még páran, akik sosem felejtünk el. Mély emberség, bölcsesség, szerénység — ez illett Rád leginkább. Továbbadjuk, hogy volt egyszer egy Koszta Rozália festőművész. Tudom, erre rögtön azt mondod: Szólítsatok csak Rozónak! Emléked őrizzük, szeretettel: N. Katalin
