Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

4. OLDAL - 2000. OKTÓBER 6., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Újratemetés: engedélyek birtokában (Folytatás az 1. oldalról) A kirobbant ügy alapját, az orosz hadsereg 1944. október 6-ai dobozi bevonulását a Donyec-me- dencei szénbányától csak életkor­ára való tekintettel megmenekült Steib János római katolikus plébá­nos az egyházközség História Domusába (házi történelemkönyv) ekként jegyezte: „1944. október 6- án 3/4 12-kor jelent meg a község­háza előtt az első orosz katonaság. A vezető tiszt lőtt egyet a levegőbe. Nem kapott rá választ. Vonultak to­vább. Keresztül a falun. Vésztő felé. Később magyar csapat jött ugyan­csak Gyula felől. Mikor ezek meg­látták, hogy Sarkad felől jönnek oroszok, rájuk lőttek. Utcai harc volt a Nagyváradi úton (ma Vörös Hadsereg útja - a szerk.). Ennek lett az áldozata 16 dobozi élet. Oro­szok is haltak meg. A nép úgy tud­ja, hogy mindet teherautóra rakták. Tán 200-at is. (Ennyi mégse lehe­tett!!!) Tény, hogy orosz halott egy se maradt itt. Lónak hulláját más­nap 14-et olvastam meg azon az ut­cán. Ha jól tudom: (itt egy név áll) bíró a cigányokkal ásatta el.” - Ti­zenhét éves voltam, s a Kucsi utcán laktunk, az ablakból a Nagyváradi útra láttunk. Az egész esemény a szemünk előtt játszódott le. A Sar­kad felől érkező oroszok fél egy kö­rül érték el a falut. Előtte vagy nyolc német katona elrejtőzött az irtás­ban. A Kucsi utca mögött lévő irtás­ból jött az első lövés, csak feltéte­lezhetjük, hogy a németek lőttek rá a bevonuló oroszokra. Onnantól el­szabadult a pokol, a Gyula felől jö­vő magyar csapatok is tüzet nyitot­tak az oroszokra. Mi bent reszket­tünk, s csak amikor elcsendesedett valamelyest a puskaropogás, akkor mertünk kinézni. Már az oroszok uralták a falut. Csak azt láttuk, hogy nagyon sok ember, köztük két volt iskolatársam, Sarkadi Imre és Szabó Mihály is ott állt a Nagyvá­radi úton. Aztán az oroszok tüzet nyitottak rájuk - idézte fel a múltat Balogh Sándomé Békési Julianna. - Volt, aki menekülni próbált, de egy kivétellel mindenkit agyonlőt­tek. Az öreg Szabó farlövést kapott, de nem mozdult, ő túlélte a történ­teket. Szabó Mihályt a község heré­jében találtuk meg átlőtt koponyá­val, utána még egy hétig élt. Sze­memmel láttam, hogy az oroszok lőtték halomba az embereket! Bé- cési István a kerí- ésre kapaszkod­va kíváncsisko­dott, főbe lőtték. Dunai Kornél kocsmárossal azért végeztek, mert nem tudott több bort adni, nem volt. Toldi Mihályt és Mi- hálynét a kamrá­jukban lőtték agyon. Nagyré­szük koporsó nélkül lett eltemetve, de háborús körülmények között ez szinte természetes volt. A „teme­tésen” is legtöbbször csak négy em­ber volt. Akik kivitték elföldelni a holttestet. Nem felel meg a valóság­nak, hogy a múlt héten markolóval szedték ki a holttestmaradványo­kat. Kint voltam, láttam, hogy szak­szerűen dolgoztak a Honvédelmi Minisztérium megbízásából itt lé­vők - tájékoztatott a szemtanú hi­telességével Balogh Sándomé. — Nagyon örülök, hogy végre méltó helyre, a református temető­be kerülnek apám földi maradvá­nyai. Az önkormányzatnak kellett volna sokkal korábban rendet rak­nia a Madárhalmi temetőben, de már az is elégtétel, hogy 56 év után legalább a község világháborús em­lékművén szerepel apám neve - juttatta kifejezésre érzelmeit az oroszok által kivégzett Balogh Sán­dor fia, a 77 esztendős Gábor bácsi.- Bár nincs a Madárhalmi teme­tőben hozzátartozóm, egyetértek a református lelkipásztor, illetve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum el­képzelésével, hogy méltó helyükre kerüljenek a világháború civil áldo­zatai. Azt viszont nem értem, hogy lolgármester nem vesz részt Lapzártakor tudtuk meg, hogy a dobozi re­formátus presbitérium tagjai a polgármester távollétében eljuttatták a ma 15 órakor kez­dődő rendezvényre szóló meghívót a község vezetőjének is. Szatmári János elmondta: a MIÉP vezetősége, illetve elnöke, Csurka Ist­ván által szervezett rendezvényen nem óhajt részt venni, de a falu vezetése holnap meg­koszorúzza az aradi vértanúk emlékművét és a civil áldozatok nevével kiegészített l-ll. vi­lágháborús emlékművet is. kerül a képbe a MIÉP, s annak sem örülnék, ha a hozzátartozóim tö­megsírba temeüiék. Úgy is meg le­hetett volna oldani, hogy késő este, sötétben takarja a markoló az átho­zott koporsókat - mondta egy név­telenségét kérő falubeli. — Az elhalálozási anyakönyvi ki­vonatok tanúsága szerint tizenki­lenc helyi civil áldozata van az orosz hadsereg bevonulásának Do­bozon. A Madárhalmi temetőben lévő sírok feltárását a Honvédelmi Minisztérium berkein belül műkö­dő Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetője, dr. Bús János alezredes végezte. Az exhumálás, újrateme­tés költségeit a Honvédelmi Minisz­térium vállalta, s a munkálatokat szeptember 28-án az intézet megbí­zásából a Somogy Megyei Temet­kezési és Szolgáltató Kft. végezte - tudatta elöljáróban Balogh Lajos Barna dobozi református lelkipász­tor. - Az önkormányzat az ügyet felkaroló békési MIÉP-szervezet meghívójának kézbesítését követő­en, utólag futamodott meg, s a hét végén vésették fel a világégés civil áldozatainak névsorát a világhábo­rús emlékműre. Mi valamennyi ál­dozat leszármazottjának írásos be­leegyezése birtokában, a szükséges ÁNTSZ-engedély beszerzését köve­tően láttunk az újratemetés előké­szítéséhez.- „A lejárt használati idejű te­metési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gon­doskodik” — derül ki a végrehajtási rendeletből...- Igen, de a rendelet azt is előír­ja, hogy „a temetési hely feletti ren­delkezési jog időtartama (használa­ti idő) - ha önkormányzati rende­let másként nem rendelkezik — egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés nap­jától számított 25 év” már kettőnél többször is letelt, s a tulajdonjogát hangoztató önkormányzatnak a te­metővel kapcsolatosan fenntartói kötelezettségei is voltak, vannak. Ennek nem tettek eleget, csak a gaz meg a susnyó nőtt ott. Ötvenhat év után végre megérdemlik a többsé­gében siralmas körülmények kö­zött elhantolt áldozatok a tisztessé­ges és méltó temetést - támasztot­ta alá álláspontját a lelkipásztor. Az áldozatokra emlékeztek Irányi Dánielnek a békési város­háza falán lévő mellszobránál, az áradi vértanúk kivégzése előtti napon emlékeztek a hő­sökre a megjelentek tegnap dél­után. A 178 éve született politi­kus részese volt a '48-as esemé­nyeknek, a szabadságharc után halálra ítélték, ezért álruhában menekült el az országból, majd Párizsban telepedett le. A képvi­selő nagy történelmi változáso­kat hozó időszakban, a kiegye­zést követően egy évtizeden át volt a térség képviselője, majd Kossuth megbízásából elvállalta a 48-as párt elnöki tisztségét, mely később a Függetlenségi Párt nevet vette fel, s haláláig el­nökeként szolgálta azt. Mester Péter, a városvédő és városszépítő egyesület alelnöke ünnepi beszédében megemléke­zett a tragikus sorsú táborno­kokról, s arról, hogy a nemzet­közi felháborodás mentette meg több magyar hazafi életét.-sz­A magyarság eredete... ...és ősi kultúrája — ezzel jelent meg Kiszely István legújabb, kétkötetes műve. A szerző jól ismert, kiváló stílusban tar­tott, rögtönzött történelemóra keretében dedikálta tegnap könyvét a békéscsabai Kárpátia könyvesboltban. Békéscsaba Mielőtt még erről ejtenénk szót, elöljáróul annyit: a jelenleg dr. Torgyán József személyes tanács­adójaként ténykedő és a Szent István Egyetemen több, mint 300 hallgatót tanító Kiszely professzor továbbra is rendületlenül hisz abban, hogy Petőfi sírját találták meg Barguzinban. Más kérdés, hogy a Kádár-kormány óta minden kormányfőtől ha­sonló tartalmú levelet kapott, közelebbről valami ilyesmit: „biztos, hogy kell-e ez most nekünk...?”. Egy nép életében az őseinek története a legfon­tosabb - vallja Kiszely István. Ha táplálkozik a múltjából, akkor életben marad. Ezért járta be Ázsia szívét, a hunok lakta területeket, hozzáju­tott eddig ismeretlen kínai, ujgur, ősi türk és kau­kázusi forrásokhoz, ezért gyűjtött egész életén át zenei, embertani, irodalmi adatokat, hogy most közreadja, mottóként a Halottak könyvét segítsé­gül híva: „Nem mondtam tudatosan olyat, ami nem igaz és nem cselekedtem hamis szívvel.” A dupla kötetet a Püski Kiadó gondozta. Kiszely István professzor szerint a magyar történelemtanítás a Habs- burg-korszak óta tévúton jár d-fotó: lehoczky peter Negyedszázados barátság Október 4-én töltötte be 75. életévét a sok­szorosan kitüntetett, Kossuth-díjas színmű­vész, Kállai Ferenc (ké­pünkön), akit a közel­múltban a Nemzet Szí­nészévé választottak tizenkettedmagával. A gyomai születésű szín­művészt több, mint negyedszá­zados barátság fűzi a Gyulán élő dr. V. Fodor Endréhez. Gyula — Igazából nekem illett volna fel­hívni a jeles napon lakásán, hogy megköszöntsem születésnapja és névnapja alkalmából - mesélte el a régi barát. - Ez azonban nem így történt, mert én 10 óra előtt még soha nem hívtam, miután ál­talában addig alszik. Ma viszont 9 órakor, legnagyobb meglepeté­semre és örömömre lakásomon az ünnepelt hívott telefonon. Az­zal a szarkasztikus megjegyzés­sel, hogy tudom, 10 után hívni fogsz, én akkor viszont már régen nem leszek otthon, ezért én hívta­lak... Természetesen meghatód­tam, és ígéretét vettem, hogy még ebben az évben Gyulán szemé­lyes vendégemként üdvözölhe­tem. Megköszönte az üdvözlést, de lelkemre kötötte, hogy az ere­deti geszti pálinkáról és a szeghalmi birka­pörköltről, az általam készítendő kovászos uborkáról nem hajlan­dó lemondani.- Az utóbbi énekben rendszeresen, nyaranta KállaiFerenccdaV. Fodor- házban találkozhattunk. Azidénezelmamdt.- Többek között Bacsó-filmre készülnek és számtalan színházi szereplése megakadályozta a gyulai látogatásban.- Hogyan maradt fenn ilyen hosszan ez a barátság?- A világ dolgairól közel egyfor­mán gondolkodunk, kölcsönösen tiszteljük egymás felfogását, csa­ládtagjait. Elmondhatom, ragasz­kodunk egymáshoz és mindig, jó- ban-rosszban összetartottunk.- Egyidősek?- A köztünk lévő 12 évnyi korkülönbség soha nem okozott gondot. Évente többször felkere­sem Gugger-hegyi villájában. Ilyenkor megbeszéljük a buda­pesti és a gyulai pletykákat... Lapunk olvasói nevében is szeretettel köszöntjük Kállai Fe­rencet! Dr. V. Fodor Endre hoz­zátette, a gyulai piac és a Várfür­dő törzsközönsége nagyon hiá­nyolja már... SZŐKE MARGIT Hiányolják Kállai Ferencet a Várfürdőben Hatan a döntőben A Körösnagyharsányi Általá­nos Iskola tanulói még egyszer sem indultak országos verse­nyek döntőjében. A hét végén viszont a harsányt iskola hat diákjának is lehetősége lesz ar­ra, hogy a duatlon diákolimpia kunmadarasi országos döntő­jén villantsa fel képességeit. Körösnagyharsány- A duatlon (a két szám kerékpá­rozásból és futásból áll) olimpia nemrég Gyulán megrendezett megyei döntőjén elért eredmé­nyek alapján iskolánk hat tanuló­ja jutott az országos döntőbe. A hét végén Bíró Gábor, Karácsony Ferenc, Győri Zoltán, Sárosi Bá­lint, Török Elvira és Győri Zita di­Visszaszorítani í ákjaink utaznak Kunmadarasra, hogy szombaton részt vegyenek az országos megmérettetésen — közölte lapunkkal Győri Zoltán, a Körösnagyharsányi Általános Iskola igazgatója. Az igazgató elmondta azt is: ezt a sikert komoly és kitartó fel­készülés előzte meg. A versenyre való „ráhangolódás” ideje alatt előfordult olyan is, hogy a körösnagyharsányi diákok Vésztő-Mágorig kerékpároztak el. Az a távolság pedig oda-vissza 86 kilométer. Sőt Győri Zoltán azt is megje­gyezte: azt tervezik, hogy jövőre a harsányi iskola néhány tanuló­ja egészen a Balatonig „gurul el” szintén biciklivel. _______«lb. drogfogyasztást Egyre nagyobb probléma­ként jelentkezik megyénk­ben a fiatalok körében a ká­bítószer-fogyasztás. Békés megye Zsankó László őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmeg­előzési osztályának helyettes ve­zetője tegnapi tájékoztatóján el­mondta: a középiskolás korosz­tály tavalyi vizsgálata alapján a megkérdezett fiatalok közel 25 százaléka vallotta azt, hogy leg­alább egy alkalommal kipróbált már klasszikus kábítószert. A prognózisok szerint várhatóan évente megduplázódik a fogyasz­tók száma. E tendencia lassítása szempontjából nagy jelentőség­gel bír a kortársi ráhatás. Ezt a lehetőséget kihasználva, immár hagyományosan szervez a rendőrség a megyei drogpre­venciós munkacsoporttal közö­sen 30 Békés megyei középiskolás számára kortárssegítő tábort. A mától október 9-éig tartó tábornak a főkapitányság szanazugi oktatá- si központja ad otthont. wy. l. Közös hangot talált az észak-békési és a zalakari társulás Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társuláshoz és a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társuláshoz tartozó települések között közúton mintegy 450 kilométeres távolság feszül. Ám ma már kijelenthetjük: a két társulás csak földrajzilag van távol egymástól. Kedden és szerdán a körös-sárréti polgármesterek Zala megyében jártak, s a két­napos ismerkedés során az észak-békési és a zalakari tár­sulás több témában is megtalálta a közös hangot. Körös-Sárrét—Zalakar Nem hagyják veszni a múzeumot Kedden hajnalban a körös-sárréti pol­gármesterek a kakaskukorékolással szinte egyszerre keltek, hogy a több száz kilométeres távolságot legyőzve (a legnehezebb próbatételt az M7-es autópálya kritikán aluli állapota jelen­tette) a jelzett időpontban a zalakari társulás székhelyén, Türjén legyenek. Tűrje Zala megye északkeleti ré­szén található, kétezer lélekszámú (tehát sárréti mércével mérve Zsadány nagyságú) község. Tizenhat település összefogásával 1993-ban megalakult a ZalA-KAR Térségi Inno­vációs Társulás, amelynek székhelye a kezdetektől Tűrje lett. Ma a társulás­nak tizennyolc település és a Zala Me­gyei Önkormányzat a tagja. Ám ezek a települések többnyire kis lélekszá- múak. Dötkön például mindössze 24- en, Döbröcén 90-en laknak. A tagdí­jakból évente 400 ezer forint bevétele származik a társulásnak, s ezt a pénzt a Zala Megyei Önkormányzat 400 ezer forinttal egészíti ki. A sárréti polgármestereket mind­két napon Martincsevics István társu­lási elnök (aki e teendők mellett a tár­sulás második legnagyobb településé­nek, az ezer lakosú Pakodnak a pol­gármestere), Darázsi Zsolt, a társulás néhány feladat közös ellátására létre­hozott közhasznú társaság (kht.) ve zetője (ő Pókaszepetk polgármestere is) és Szakács Eszter, a Pliareprogram felelőse tájékoztatta, kalauzolta. A ZalÁ-KAR Térségi Innovációs Társulás Türjén működteti az újra dolgozók programirodáját. Ez az iroda azokon próbál segíteni, akik önmaguk erejéből nem tudnak el­helyezkedni. Ez a tevékenység mind a munkaadónak (az iroda se­gít megtalálni az adott feladatra a legalkalmasabbat), mind a munkát keresőnek (akinek nincsenek kap­csolata, bátortalan) hasznos. Mivel a tagtelepülések nagyon kicsik, a társulás a kht. keretein be­lül húsz (a feladatra két másik falu is betársult) településre kiterjesztve látja el a gyermekjóléti és családse­gítő szolgálatot. Sőt, ebből a húsz te­lepülésből mindössze kilenc mű­ködtet iskolát. A többi települések­ről a falugondnoki szolgálat szállítja tanulni a gyerekeket. Sőt több he­lyen már az óvodásnak is valame­lyik közeli (Zalában nincs távolság, ott a települések egy-két kilométerre vagy csak kétszáz méterre vannak egymástól) faluba kell járnia. A szociális földprogramot is a kht. koordinálja. E téren nemcsak hagyo­mányos műveléssel, hanem méhész­kedéssel és borpalackozással (hatfe­jes palackozójuk van) is foglalkoznak. A ZalA-KÁR Térségi Innovációs Társulás szervezésében két civil szerveződés: a Zalai Borút Egyesü­let és a ZalA-Kar Vendéglátók Egye­sülete is létrejött. S nem meglepő, hogy éppen ennek a két szakmának a képviselői fogtak össze: a zalai kis falvakban sokan szőlőtermesztés­ből és falusi turizmusból szerzik jö­vedelmeik jelentős részét. A körös-sáiTéti polgármesterek és a zalakari társulás munkatársai szer­dán azzal váltak el, hogy a jövőben to­vább ápolják a kapcsolatokat, és köl­csönösen hasznosítják mindazt, amit a másik társulástól érdemes átvenni. ___________ MAGYARI BARNA Több fontos napirendet tár­gyalt Békés önkormányzata tegnapi ülésén. A város­atyák Pataki István polgár- mester tájékoztatóját köve­tően ismételten megvitatták a helyi Jantyik Mátyás Mú­zeum jövőbeli működését. Békés Ismert, hogy az országban egye­dül megyénkben kerülnek a he­lyi önkormányzatok működteté­sébe a múzeumok, ami az érin­tett településekre többletfelada­tot és költséget ró. Igaz, a megye ezen intézmények finanszírozá­sából fokozatosan, három év alatt vonul ki. A képviselő-testület már korábban úgy döntött: átve­szi, s nem hagyja veszni a város nagy hírű múzeumát. Tény: a vá­ros 2001. január elsejétől lesz a gazdája a múzeumnak, aminek költségeit optimálisra szeretnék csökkenteni. Az egyik képviselő úgy fogalmazott, hogy ha már a megye a településekre sózta a múzeumokat, akkor a működte­tés színvonalában nem szabad visszalépni, s ezzel a képviselők is egyetértettek, a létszámkérdés­ben viszont nézetkülönbségek mutatkoztak. Végül a testület úgy döntött: a múzeum csökkentett nyitva tartással és hét dolgozóval működik majd januártól. A testület megvitatta a közép­békési Békés-Békéscsaba- Gyula kerékpárút koncepcióját, aminek megépítését támogatja, ugyanakkor felhívja a szomszé­dos társberuházó önkormányzat figyelmét arra, hogy a tervezésre versenytárgyalást írjon ki, s az kapja a feladatot, aki a legkedve­zőbb ajánlatot adja. A testület elé került a liget bejáratának és az üzletsorok környezetének rende­zése is. SZ. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom