Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-31-11-01 / 255. szám

KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 31-NOVEMBER 1., KEDD-SZERDA - 3. OLDAL MEGYE Jaj a rossz autóknak Békés megyében! Hamarosan az utakon a mozgó vizsgálóállomás A háromfős személyzet kiterjedt vizsgálatokat végez majd d-fotói lehoczky péter LAKOSSÁGI FÓRUM, (w) Bé­késen a helyi állattartási rende­lettel kapcsolatban a polgármes­teri hivatal választókerületen­ként lakossági fórumokra várja az érdeklődőket kedden este hat órára az idősek klubjába (IV. számú választókerület) és no­vember 2-án este hat órára a dr. Hepp Ferenc Általános Iskolába (V. számú választókerület). MEGEMLÉKEZÉS, (z) Béké­sen november elsején, szerdán rendezik a hősök és áldozatok napját az első és második világ- háborús emlékműnél. Délután négy órakor Pataki István, a vá­ros polgármestere emlékezik meg az első és második világhá­borúban elesett békési áldoza­tokról, majd a város halottaiért Nagy József, a római katolikus egyház esperese és Katona Gyu­la, a református egyház vezető lelkésze mond imádságot, s ez­után kerül sor a gyertyagyújtásra. DANON-SZÜNIDŐ. (ö) Az Or­szágos Gyermekvédő Liga gyu­lai szervezete Dánon aktív szün­idő címmel pályázatot nyert, melynek célja volt a hasznos programok szervezése az őszi szünetben a 6-14 éves gyerme­keknek. A zárórendezvényeket november 2-án és 3-án tartják a gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban. Mind­két napon 10-től 14 óráig játé­kos, sportos délelőttre várnak a korosztályból minden érdeklő­dőt a szervezők. ÜNNEPI JÁRATOK, (s) A ha­lottak napja alkalmából a várha­tó nagyobb utasforgalom miatt a MÁV mentesítő vonatokat indít. Ahol szükséges, a szerelvények több kocsival közlekednek, vál­tozás továbbá, hogy november elsején a munkaszüneti napok­ra kialakított menetrend érvé­nyes (vasárnapi járat nem in­dul). Ezeknek megfelelően szer­dán is közlekedik az Orosházá­ról 4.05-kor Szegedre induló személyvonat. FÁNAK, (s) Tegnap délben Gyula és Sarkad között egy ro­mániai rendszámú Ford Sierra fának ütközött. A baleset körül­ményeit vizsgálják, melynek kö­vetkeztében egy személy köny- nyű sérüléseket szenvedett. EGYMILLIÓ, (s) Szarvason, a Benka Gyula utca 57. szám alatti lakóház tetőszerkezete kapott lángra tegnap. Szakértők szerint az eddig ismeretlen eredetű bal­eset egymillió forintos kárt oko­zott. „A GYŐZELMEK MINDIG ÁTMENETIEK, DE UGYAN­ÍGY A VERESÉGEK IS.” (Lee Wallek) November másodikától már az utakon találhatjuk a Bé­kés Megyei Közlekedési Fel­ügyelet (BMKF) rendelkezé­sére bocsátott mozgó vizsgá­lóállomást. A szerkezet akár a 40 tonna össztömeg- gel közlekedő teherautók műszaki állapotát is képes lesz ellenőrizni. Békés megye- A műszaki vizsgára érkező jár­művek mindenféle ellenőrzése el­végezhető az új, 100 millió forin­tot érő francia technikával, ame­lyet nemrég adott át a közlekedé­si és vízügyi miniszter a közleke­dési felügyeletnek - mondta dr. Szeberényi Andor, a BMKF igaz­gatója tegnapi sajtótájékoztatóju­kon. Mint kiderült, a szerkezet a jövő hónap elejétől bárhol felbuk­kanhat a megyében, és körülbe­lül egy évig állomásozik nálunk. Alkalmas mindenféle próbát elvé­gezni a személygépkocsikon, te­hergépkocsikon és autóbuszokon a fékpróbától a gázkibocsátáson és a felfüggesztések állapotának vizsgálatán át. A másik, már üzemben lévő hasonló állomás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben működik egy ideje, de Susánszki György járműfel­ügyeleti osztályvezető szerint az országba másodikként érkezett, Békésbe küldött szerkezet a sza­bolcsinál is többre képes. A felszerelés helyigényes, út menti nagyobb parkolókban, tele­peken állítják fel majd, egy-egy jár­mű teljes átvizsgálása körülbelül 15 percet vesz majd igénybe. Szankci­óik a forgalomból való kivonástól a helyszíni bírságig terjedhetnek, v.j. MŰSZAKI ELLENŐRZÉSEKEN , .FENNAKADT” JÁRMŰVEK ARÁNYA a felügyeletek műszaki vizsgáin: 10% hagyományos közúti ellenőrzésen: mozgó vizsgálóállomásnál (Szabolcsban): 25% 75%(i) Két fiatal a település-fejlesztési irodában Tótkomlóson ketten látják el a település-me­nedzseri feladatokat. Ők készítik az önkor­mányzati pályázatokat, tartják a kapcsolatot a civil szervezetekkel és segítik azok mun­káját. Tótkomlós Az egy éve működő település-fejlesztési iroda munkájáról is hallhattak tájékoztatót a képvise­lő-testület tagjai hétfőn délután. Két fiatal, Györkiné Prohászka Hajnalka és Takács Pál az információnyújtás keretében a pályázatokról, azok forráslehetőségeiről, tanfolyamokról és képzésekről, rendezvényekről ad tájékoztatást a gazdálkodó szervezeteknek, alapítványoknak, az önkormányzatnak. A pályázatkészítésben munkamegosztás van a két dolgozó között, a hölgy a humán tárgyú, míg Takács Pál a műsza­ki tartalmú pályázatokat írja - avatták be a részletekbe az iroda munkatársai a városatyá­kat. Munkájukra, ötleteikre igényt tartanak az intézményvezetők, a civil szervezetek. Magán- személyek ritkán kérik fel a településmenedzse­reket pályázatkészítésre, ők és a cégek meglévő kapcsolataikat használják fel erre a célra. Az iroda munkatársainak feladata a foglal­koztatás-szervezés is. Megkeresik a városban a munkáltatókat, részükre biztosítják a munka­helyteremtéssel kapcsolatos támogatásokról szóló tájékoztatókat. E feladatok mellett a két fi­atal közreműködik a komplex kistérségi környe­zetvédelmi program elkészítésében, a városi ok­tatási koncepció tervpályázatának előkészítésé­ben, kérdőívek kitöltésében. CSETE ILONA A TÁMOGATOTT CIVIL SZERVEZETI PÁLYÁZATOK TÓTKOMLÓSON: Dátum Civil szervezet megnevezése Pályázati cél Pályázaton nyert támogatás 1999. november Nagycsaládosok Egyesülete Működési célú egyszeri támogatás 40 000 1999. november Száraz-ér Társaság „Zöld napok" rendezvényei 200 000 1999. november „Városunk, Tótkomlós polgáraiért" Alapítvány Működési célú egyszeri támogatás 30 000 2000. március „Városunk, Tótkomlós polgáraiért” Alapítvány Nyári tábor. 40 000 2000. március Gála Egyesület Kölyöknap a város gyermekeinek 80 000 2000. január „Tótkomlós Fúvószenei Kultúrájáért" Alapítvány Működési célú támogatás 100 000 2000. január Száraz-ér Társaság Működési célú támogatás 100 000 2000. július Száraz-ér Társaság Városunk műemlékeit felmérő tábor 40 000 2000. augusztus Száraz-ér Társaság Városunk műemlékeit felmérő tábor 200 000 Civil szervezetek összesen: 830 000 VÉLEMÉNYEK BEDE ZSÓKA Mécsesfények, lélekfények Édesbús ünnep ez a napjainkban történő, elveszített szeretteinkre emlékeztető, a halottak napja. Soha el nem feledném, hogy ilyenkor kilátogassak a temetőkbe, ahol a másvilágra távozott enyéim emlék­szimbólumai, sírjaik domborulnak. Igaz, a fekete föld alatt már nem azok rejlenek, akiket ők jelentettek nekem és családomnak. Óhatatla­nul úgy sejtem, hogy valahogyan mégis hozzájuk ér a szeretetáradás, amellyel rájuk gondolunk, irántuk érzünk. Hiszen mozdulataik, hangjuk, kedvességük berniünkéi tovább és így lesz halhatatlan az ember, ha szeretik. Hagyományosan beszerzem a vi­rágokat, a mécsest, elindulunk ahá- nyan itthon vagyunk a mi sokat ba­rangoló családunkból, és letesszük kegyeletünk jelképét a hideg kőre. Bármiféle vallás helyett a tisztessé­ges emberben és szeretetben, a csa­ládban hiszek. Mégis tudom, valaha élt a Názáreti, kinek sok örök embe­ri szépséget s hitet tulajdonítanak. „Én vagyok a világ világossága” - mondotta Jézus, és a gyertya va­lóban az ő szimbóluma. A temetőben meggyújtott az ő kegyelmébe ajánlja halottunkat: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” - az ő vi­lágossága fényeskedjék annak, aki holtában is hozzánk tartozik. Ez a mostani ősz hihetetlenül szép és gazdagon ajándékoz nap­fénnyel, sárgabama meleg természeti színekkel, sétára csábító levegő­vel. Ilyenkor kicsit barangolok a temetőben, látom már évtizedek óta, hogy a fél évszázada létező apró gyermeksírokra még most is van, aki virágot hozzon. Megkeresem fiatal, korán tovaszállt kolléganőm hal­mát, talán most is szervezkedik valahol az égiek között, miközben bá­josan és fáradhatatlanul mosolyog, hiszen annyi terve és tennivalója volt és lenne. Abban bízom, hogy akiket fájdalmasan itt hagyott, örö­költék személyisége sugárzását, s nem felejtik édesanyjukat. Gyermekkoromat idézik ilyenkor az esték. Édesapámmal körbe­jártuk a város temetőit és a pislákoló mécsesek fényében gyönyör- ködve emlékeztünk a múlandóságról s az örök életű csillagokról... ■ ...így lesz halhatatlan az ember, ha szeretik... FABIAN ISTVÁN Hétköznapi pimaszgazdaság... „Hát nem érted, a piaci viszonyok diktálnak!” - hallom mindunta­lan. Szóval, minden eszerint történik, erre hegyeződik ki. Ha kép­telen vagy megérteni az idők parancsoló szavát, magadra vess! Ezzel tulajdonképpen semmi bajom, a világ minden fejlett orszá­gában így működnek a dolgok. Ám ez a működés, ez már rágósabb tészta. Azt lassan megszoktuk, hogy hiába a majd' totál maszekság, a káeftés irodista most is nyugodtan reszeli tovább a körmét, ha be­lép hozzájuk valaki, a divatszféra egyedül mély dekoltázzsal hatni akaró eladónője legfeljebb addig jut el, hogy „segíthetek valami­be'?”, ami persze lehetne akár az ő dolguk is, legfeljebb többet nem megyek oda. De ha eme „köztes szereplők­nek” alkalmasint több száz forin­tos átverésnél sincs szavuk a törté­nésekhez, akkor mormolhatom egész nap, hogy „piacgazdaság van, alkalmazkodj!”. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek. Egyik kezemből a másikba csúsztatgatom a 18 dekás sajtot a nagyáruházban, közben füstölgők magamban, ennyit - háromszáz-valamennyi forintot - mégsem ér. Másikat ve­szek a kocsiba, az is 18 deka, és éppen a felébe kerül. Hm. Újra sú­lyozom a markomban, s úgy döntök: érdemes leméretni, hátha to­vaszállt a súlyérzékelésem. A dekájuk tökéletesen megegyezik, az ár, már tudjuk, kiáltó különbségű. A szőke lányka villámgyorsan letépi a rossz fóliát, újat ragaszt. Illa berek, nádak, erek... Otthagy, ennyi szava sincs az egészhez. Úgy látszik rám jár a rúd. Másnap kinézek egy élénkzöld mosogatószert a piacon, csábító az ára, gyorsan megveszem. Kinyomok otthon egy spriccel - láss csodát! -, még a vízzel sem akar keveredni, nemhogy mosogatna. Szege­den gyártották, rajta felirat: extra zsíroldó erő. Egy frászt extra ez. Gyanítom, ezt a zöld maszlagot soha semmilyen minőségbemérő intézet nem láthatta. Vagy netán a szegediek is most hallanak róla először? Piacgazdaság? Gyanítom, ez pimaszgazdaság. Állok a perek elé. Illa berek, ^"1| nádak, ^ ÍÜ erek... í Ék ■ Oldódott a feszültség Temesvár Aradi úti bejáratánál a múlt csütörtökön felavat­ták a II. világháborús hadifogolytábor 8 ezer, zömmel ma­gyar áldozatának emlékére emelt szobrot. Az eseményről idehaza alig hallhattunk, ami azért is sajnálatos, mert a Temesvárott elhunytak többsége Magyarország jelenlegi te­rületéről származott. Sok Békés megyei családban tudtak 1944—45-ben a Bega-parti város gyűjtőtáboráról, a bátrab­bak meg is látogatták az ott raboskodókat. Temesvár Azokat, akik annak idején meg­próbáltak találkozni a táborba hurcolt szeretteikkel, úgy tájékoz­tatták, hogy Temesvárról a Szov­jetunióba viszik a hadifoglyokat munkára, háborús jóvátételre. Aztán csak évek, évtizedek múlva derült ki, hogy sokak számára már Temesvárott véget ért „a nagy utazás”. A tábort még a németek kezd­ték építeni 1940-ben. Az első la­kói szerb hadifoglyok voltak, 1941-től pedig oroszokkal telepí­tették be. Miután 1944. augusztus 23-án Románia átállt, s a harcok már az akkori Magyarország terü­letén folytak, a fogságba esett ma­gyar honvédek egy része Temes­várra került. (Köztük észak-erdé­lyi születésű román nemzetiségű­ek is voltak szép számmal.) A 10 ezer főre tervezett táborban oly­kor 30-35 ezren is raboskodtak. A túlzsúfoltság, a rossz táplálkozás és a siralmas egészségügyi körül­mények miatt kitört tífuszjár­ványban 1945 tavaszán 8 ezren vesztették életüket. Az egyik te­mesvári túlélő, Szatmáry Károly nyugalmazott mérnök elmondása szerint az esti órákban társzeke­reken szállították a fahasábok módjára felpakolt hullákat a jelte­len tömegsírokba. Az emlékműállítás kezdemé­nyezője Radó János volt, aki az RMDSZ Temes megyei szerveze­tének alelnökeként, illetve me­gyei tanácsosként pénzt is szer­zett a kivitelezéshez. A költségek zömét a Temes Megyei Tanács fo­lyósította, de a Csongrád megyei önkormányzat és egy németor­szági szervezet is hozzájárult 1 millió forinttal, illetve 1 ezer már­kával. A Sonia Ilié műépítész tervei alapján készült emlékművet Ilié Sarbu megyei tanácselnök avatta fel október 26-án. Elismeréssel szólt a román-magyar-német összefogásról, amely lehetővé tet­te, hogy az utódok elzarándokol­hassanak a sok ezer áldozat nyughelyére, és elhelyezhessék ott a kegyelet virágait. Frank Jó­zsef, a Csongrád megyei közgyű­lés elnöke „a megbékélés jövőbe nyíló kapujának” nevezte az em­lékművet. A politikusok és az egyházak képviselőinek beszéde után ko­szorúzás következett katonai tisz­teletadással. A két megye vezető­in kívül az RMDSZ-nek, a Bánáti Németek Demokratikus Fórumá­nak, a Magyar Nemzeti Ellenállá­si Szövetségnek és a Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének a képvise­lői is lerótták kegyeletüket a te­mesvári emlékműnél. MÉNESI GYÖRGY A városi címek odaítélésekor engem senki sem kérdezett meg. Nekem a legkellemetle­nebb ez a magyarázkodás. Én sem értem, hogy a szakmai döntést miként lehetett módo­sítani — közölte Vígh Ilona, a térség országgyűlési képvise­lője a vésztői képviselő-testü­let tegnap esti ülésén. Vésztő Vígh Ilona országgyűlési képvise­lő tájékoztatója (a témát közel három órán át tárgyalták) nagy visszhangra talált tegnap Vész­tőn. Azt előre sejthettük, hogy a legtöbb kérdés a sikertelen városi pályázat kapcsán vetődik fel. — Az, hogy Vésztő nem lesz város, már akkor eldőlt, amikor Illés Zoltán fideszes képviselő itt járt, s lehülyézett bennünket, mi pedig ez kikértük magunknak - fogalmazott keményen Visegrádi Gyula önkormányzati képviselő. Vígh Ilona visszautasította Vi­segrádi Gyula feltételezését. Mint mondotta: Illés Zoltánnak nem volt beleszólása a városi cím oda­ítélésébe. Természetesen még jó néhány képviselő rákérdezett arra, hogy Vésztő idén miért nem kapott vá­rosi címet. Kaszai János polgár- mester azzal érvelt: ha a szakmai team Vésztőt az ötödik helyre so­rolta, és nem lett város, akkor ez mégis csak politikai döntés. Az országgyűlési képviselőnő szerint Vésztő nem politikai dön­tés áldozata. Ugyanakkor Vígh Ilona elismerte azt is: a városi címre pályázó három sárréti tele­pülés közül Vésztőnek van a leg­szebb „városközpontja”. Tegnap oldódott a feszültség Vésztő és a képviselőnő között. Vígh Ilona ígéretet tett arra, hogy a jövőben Vésztő minden pályá­zatát - beleértve a várossá válást is - támogatni fogja. _____mjl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom