Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

2. OLDAL - 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK V I L Á G • / H A Z A 1 T U K 0 R AZ ERDÉLYI Csanádon ma­gyar-román miniszterelnöki ta­lálkozót terveznek-a hét végén. Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő je­lenlétében tennék le a csanád-kiszombori határátkelő alapkövét. A tervek szerint szó lesz arról is, hogy Románia csökkentse a magyar baromfi­húsra kivetett vámot. JAKARTÁBAN megkezdődött az Interparlamentáris Unió 104. konferenciája, amelyen Magyar- országot Szűrös Mátyás, az IPU magyar nemzeti csoportjának elnöke és Gidai Erzsébet (MIÉP) képviseli. A közgyűlé­sen elemzik a világ politikai és szociális helyzetét, megbeszélik a világgazdaság fejlődésének fi­nanszírozását, és a szegénység elleni harc társadalmi modellje­it, a demokratikusan választott kormányok és parlamentek elle­ni puccsok megakadályozását. SEVILLÁBAN mintegy 150 ezer ember tüntetett az ETA baszk terrorszervezet ellen an­nak hétfői merénylete miatt, amelyben életét vesztette Antonio Munoz Carinanos kato­naorvos. A tüntetésen részt vett Jósé Maria Aznar miniszterel­nök is. Tüntetésekre került sor ezenkívül Madridban, és több más spanyol nagyvárosban is. VIETNAMBAN az amerikai lé­gierő is bekapcsolódik az orszá­got sújtó áradások miatt otthon­talanná vált több százezer em­ber megsegítésébe. Huszonöt évvel a vietnami háború befeje­zése után az Egyesült Államok légiereje három Hercules C130 típusú szállítógépet - fedélzetü­kön műanyag sátorlapokkal, motoros gumicsónakokkal és víztisztító készülékekkel - küld a katasztrófa sújtotta országba. ANGLIÁBAN a rendőrség elve­tette azt a lehetőséget, hogy a keddi, négy halálos áldozatot követelő vasúti szerencsétlen­ség hátterében terroristame­rénylet állna. A London és Leeds között közlekedő Intercity gyorsvonat óránként 160 kilométeres sebességgel sik­lott ki Hatfield közelében. A tra­gédiát előidéző legvalószínűbb okok között a vandalizmust, a sínek megrongálását, illetve a vonat műszaki hibáját említik. BELGRÁDBAN amnesztiát kezdeményezett szerdán egy szerbiai emberi jogi szervezet a katonai behívó alól kibújt sze­mélyek felelősségre vonásával kapcsolatban. A felhívással a szerb Helsinki Bizottság fordult a másfél hete hivatalban lévő új jugoszláv elnökhöz: gyakorol­jon közkegyelmet mindazok esetében, akik 1998. június 1-jétől tavaly június végéig nem tettek eleget a katonai behívó- parancsnak _______________■ A DUNA-TISZA KÖZÉNEK VÍZHIÁNYOS TERÜLETEI Budapest A politikus ezért nemrégiben felszólította a kormányt a probléma rendezésére. A tu­dósok és vízügyi szakemberek azonban nincsenek egységes állásponton a veszély mértékét illetően. Magyarországon ugyan már több évtizede felfigyeltek a fokozódó szárazságra, de ezt azóta sem követték ér­demi ellenlépések. A talaj vízvesztésének talán nem a legkárosabb, de mindenesetre egyik legbeszédesebb jele az, hogy a Du- na-Tisza közének kosárfonói jó ideje kénytelenek más tájakról beszerezni a munkájukhoz szükséges vesszőket, mert a sok vizet igénylő növények a Kiskunság leg­több részén már nem tudnak megélni. Az idei özönvízszerű áradások sem segítettek a helyze­ten, a nyár olyan száraz volt, hogy szántáskor a gazdáknak kétnaponta kellett ekevasat cseréim. A probléma állandósulásának Csatári József szerint több oka is van. A két legnagyobb fo- lyónk közötti területnek olyan talaja van, ami nem tudja hosszan tárolni a vizet, ráadásul ép­pen ezen a tájegységen hullik a legkevesebb csapadék. Mindehhez járul még a rendkívül pa­zarló vízfelhasználás, a nagymértékű olajbá­nyászat okozta talajkárosodás, valamint a sok vizet elvonó, tájidegen fákból álló erdők túlzott telepítése. A rendszerváltás óta nem volt határozott kor­mányzati elképzelés arról, hogy miként kellene megoldani ezt a jelenleg több mint 800 ezer em­ber életét érintő problémát. A Duna-Tisza kö­zén élő képviselő ezért nemrégiben azt javasolta a parlamentnek, hogy a témában megírt több ki- lónyi tervezet után végre cselekvésre is szánja el magát. A mezőgazdasági bizottság által a héten meg­tárgyalt indítvánnyal a kormány is egyetért, megígérték, hogy a kérdés megoldását belefog­lalják a Kárpát-medence országaival közösen ki­dolgozandó vízrendezési tervekbe. A legfonto­sabb teendő egy új Duna-Tisza közi csatorna megépítése lenne, amelyet számos víztározóval kellene kiegészíteni. A beruházások ugyan akár ötvenmilliárd forintot is fölemészthetnek, de ez bőven megtérülne, mert az idén például közel harmadával csökkent a termés a száraz térsé­gekben. Nem ennyire borúlátó Rónai István, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa, aki szerint a természet mindig kiegyenlíti ma­gát, valamikor több, valamikor kevesebb víz van. A Kiskunsági Nemzeti Park és több más természetvédelmi intézmény szakemberei vi­szont úgy vélik, hogy az elsivatagosodás valós veszély, és időben kell lépni, mert már most is vannak olyan területek, ahol a homok befedte a növényzetet.- W ­Az egyes tájainkon már évtizedek óta tapasztalható vízhiány nemcsak jelen­tős terméskiesést okoz, hanem lassan, de biztosan elsivatagosodáshoz fog vezetni - állítja Csatári József parla­menti képviselő (FKGP). ÚJ BANKJEGY. A Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalom igényével összhangban jövő év február 1-jén kibocsátja a húszezer forintos bankókat - jelentette be szerdán Török László, az MNB ügyvezető igazgatója. A húszezres előoldalán Deák Ferenc arcképe, hátoldalán pedig az 1866-ban megnyílt régi kép­viselőház épülete látható. Azt is bejelentették, hogy ez év november elsejétől új biztonsági elemmel el- látott ezerforintos bankjegyet hoz forgalomba az MNB. __________________fotó. europress/kőrmsmoi imre Sivatag az ország közepén? A szakemberek vitatkoznak, a rónaságot pedig homok váltja fel Vita a költségvetésről Gazdagabbak lesznek jövőre az önkormányzatok Budapest - Országház A gazdasági, az oktatási és a sportminiszter is felszó­lalt szerdán a 2001-2002-es költségvetésről szóló előter­jesztés parlamenti vitájá­ban. A képviselők a délelőtt folyamán elsősorban a munkahelyteremtés, a kis­térségek felzárkóztatása, az önkormányzatok és az agrárium támogatása, vala­mint az oktatás finanszíro­zása kapcsán fejtették ki véleményüket. Matolcsy György gazdasági mi­niszter hangsúlyozta: a Széche- nyi-terv pontosan illeszkedik az Európai Unió 2006-ig meglévő költségvetéséhez, valamint egy­szerre őrzi meg az egyensúlyt és dinamizálja a gazdaságot. El­mondása szerint a Széchenyi- terv tartalmaz vállalkozáserősítő, lakás-, autópálya-építési, infor­matikai programot, valamint ki­emelt feladatként kezeli a turiz­must, a kutatást és a regionális fejlesztést. Pokomi Zoltán oktatási mi­niszter a köz- és felsőoktatás 2001- es és 2002-es költségvetési lehetőségeit ismertetve kiemelte a kollégiumok támogatását, amely 2001-ben 311 millió forint, 2002- ben pedig 350,9 millió fo­rint lesz. A másik fontos célkitű­zésnek a pedagógusok méltó fi­zetését nevezte a miniszter. Az ellenzéki képviselők úgy véle­kedtek, hogy a gazdasági növeke­dés ellenére csökken az oktatás GDP-arányos támogatása. A HELYI ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA [M FT) Év Helyi adók Iparűzési összesen adó 1991 9 478 2500 1992 17 221 12110 1993 27089 21652 1994 33 992 27 257 1995 46383 38472 1996 80371 66130 1997 111162 93133 1998 145826 124 316 1999 198363 171 476 Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter jelezte: csodálko­zik azon, hogy az ellenzéki kép­viselők élesen kritizálják a költ­ségvetés tárcájára vonatkozó fe­jezetét, hiszen a bizottsági vitá­ban még egyetértettek azzal. Ki­tért arra, hogy a következő két esztendőben több jut a kábító­szer-probléma kezelésére, játszó­terek építésére és a fogyatékosok sportjának támogatására. Vitányi Iván (MSZP) felszóla­lásában úgy fogalmazott: ma a kultúra nehezebb helyzetben van, mint valaha. Mint mondta, 1998-ban Hámori József akkori kultuszminiszter a közművelő­dés felélesztését tűzte ki céljául, ám ez nem teljesült. „Többet kell adni a kultúrára, az állam ezt nem spórolhatja meg” - jelentet­te ki a képviselő. A szocialista Szili Katalin környezetvédelmi szempontból bírálta a költségve­tést. Ismertetése szerint a kör­nyezetvédelemre fordítható ösz- szeg nominálisan csökken. Egy másik ellenzéki képviselő, a szo­cialista Szabados Tamás szerint a költségvetésben nincs meg a fe­dezet a pedagógusoknak jövőre ígért keresetnövekedéshez és a minimálbér emeléséhez. * A költségvetési törvény tervezete szerint az önkormányzatok jövő­re összességében 1670 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami 10 százalékkal nagyobb az idei összegnél, 2002-ben pedig újabb 6 százalékkal nőnének a forrá­sok. A Pénzügyminisztérium szakem­bereinek előzetes számításai sze­rint 2001-ben a legdinamikusab­ban továbbra is a helyi adók nő­nek. A számítások szerint az ide­inél 21 százalékkal többet, 229 milliárd forintot szedhetnek be a helyhatóságok. 2002-re viszont 248 milliárd forintot, azaz mint­egy 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak. A kormány által ígért „gazda­godást” az eddig megismert szá­mok tükrében cáfolja Kobold Ta­más, a Megyei Jogú Városok Szö­vetségének elnöke. Lapunknak adott nyilatkozata szerint nem változik az az évek óta tartó ten­dencia, hogy a nemzeti jövede­lemnek egyre kisebb hányada jut az önkormányzati szférának. A szövetség kifogásai között szere­pel, hogy az árvízi károk felszá­molására idén elvont 7,4 milliárd forintot nem kívánja visszajuttat­ni a költségvetés az önkormány­zatoknak. Továbbra sem nő a személyi jövedelemadó helyben maradó része, ami különösen ér­zékenyen érinti a megyei jogú városokat, amelyeknek vezetői szerint a szakágazati törvények nincsenek összhangban a költ­ségvetéssel, így gyakran nem ta­lálják a finanszírozási oldalát a minisztériumok által az önkor­mányzatokra rótt újabb kötelező feladatoknak. Mindenképpen szeretnék elérni, hogy a bérek növekedését fedezze a normatí­va, a dologi kiadásokra fordítható pénz legalább az infláció mérté­kével növekedjen. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) is úgy látja: az önkor­mányzatok finanszírozási rend­szere jobbítására szorul.Állás- pontja szerint hátrányba kerül­hetnek a kistelepülések azáltal, hogy az önkormányzatoknak ter­vezett juttatások legnagyobb ré­szét a helyi adók teszik ki, és a dologi kiadásokra nem kapnak egyetlen fillért sem. ________istsj Pénzért vett katonaság A tank taxamétere hat kilométerenként 350 dollárt ugrik Az ukrán hadsereg új és jövedelemszerző módszer alkalma­zásával küzd a csőd ellen: bárki katona lehet egy kis időre, ha megtakarított pénzét a honvédelem szolgálatába állítja. Ukrajna A gazdagok közül jó néhányan már unják a tengerpartot, a rek- kenő hőséget, és kalandosabb időtöltésre vágynak. Felsőbb kö­rökben már nem az az irigylésre méltó, aki szabadságát egy tró­pusi ország ötcsillagos szállodá­jának pezsgőfürdőjében töltötte, hanem az, aki túlélőtúra résztve­vőjeként pihente ki fáradalmait. Ukrajnában szemfüles turiszti­kai szakemberek elégítik ki ezt az igényt. A szomszédos ország új­gazdagjai előszeretettel katonás- kodnak. Ha egy üzletembernek például arra szottyan kedve, kiko- csikázhat valamelyik laktanyába, felveheti az uniformist, és lövöl­dözhet a szebb napokat látott Kalasnyikowal. A hadsereg és a kalandvágyó, pénzesebb ukránok között a köz­vetítést az Alaris utazási iroda vég­zi. Egy turnus árában benne fog­laltatik a menázsi, az egyenruha, egy érdemrend, az éjszakákat pe­dig a tábori ágyon töltheti a turis­ta. A részvételi díj attól függ, mivel tölti idejét a katonáskodó vendég. Ha csak egyszerű pisztollyal gya­korol, lövésenként mindössze két dollárral kell a honvédelem kasz- szájához hozzájárulnia. Ám ha Kalasnyikowal teszi ugyanezt, ak­kor nyolc dollár a tarifa, ha pedig egy 7,62 milliméteres fegyverrel lövöldözik, akkor húsz dollárt kell leszurkolnia durrogtatásonként. Egy félórás légi túra egy MiG-29- esben ülve mintegy hatezer dollár­ral csapolja meg a családi költség- vetést, míg ha az alkalmi baka ve­zette tankra „taxiórát” szerelnek, hat kilométerenként 350 dollárt ugrik a tarifa. Meglepően sok gazdag ukrán áldoz pénzt arra, hogy néhány napig katona lehessen, miközben az átlagember kénytelen kötelező honvédelmi szolgálatot teljesíte­ni. Bár a furcsa szórakozást kíná­ló utazási iroda szerint a turisták teljes biztonságban vannak, mert lépéseiket tapasztalt katonák és pilóták figyelik, azért a kalandos nyaralás előtt nem árt biztosítást kötni. Az Alaris ugyanis baleset esetén semmilyen felelősséget nem vállal. (farkas) KÖNYWILÁG. Frankfurt am Mainban 107 ország 6900 kiadójának részvételével megnyílt az 53. nemzetközi könywásár, amely külön figyelmet fordít a jövő olvasóira. Az idei seregszemle díszvendége Lengyelország; ebből az alkalomból Joschka Fischer német külügyminiszter az Európai Unió mielőbbi bővítését szorgalmazta._____________________________________________________fotó, europbess/epa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom