Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-18 / 245. szám

4. OLDAL - 2000. OKTÓBER 18., SZERDA MEGYEI KORKÉP Ági fotóalbuma Franciaországban A gyulai Nyírfalusi Ágnes az augusztusban Budapes­ten megrendezett Miss Tini Hungary szépségversenyen elnyerte a királynői címet. A tizenöt éves diáklánnyal Cyril Bartalo francia fotó­művész készített közel százötven felvételt. Ennek alapján állította össze Ági referencia fotóalbumát. _________Gyula_________ Nyírfalusi Ági élete első szép­ségversenyén indult augusztus­ban. A Miss Hungary Szépség- verseny idén először a tinédzse­rek számára is lehetőséget nyúj­tott a bemutatkozásra. A Miss Tini Hungaryn 14-17 éves lá­nyok szerepelhettek. A gyulai diáklány több mint kétszáz ver­senyző közül bizonyult a leg­szebbnek. Ágira az eredmény- hirdetéskor felfigyelt egy ismert francia fotóművész. Cyril Bartalo a közelmúltban bevál­totta ígéretét és elkészítette a lány modellkönyvét. A fotóalbu­mot a művész magával viszi Franciaországba, ahol magazi­nokban, kiállításokon mutatja be. A szépségversenyről készült összeállítást a televízióban jövő héten szombaton éjjel láthatják a nézők. A modellsikereken túl Ági a helyi médiánál is lehetősé­get kapott a bemutatkozásra, ahol hamarosan műsort szer­keszt és vezet. b. m. Köztársaság a kollégiumban Diákköztársaság megalakí­tását tűzték ki célul a bé­kési Németh László Közép­iskolai Kollégium tanulói. Békés A diákköztársaság lényege, hogy a tantestület több jogokat ruház át a gyerekekre, mint amennyit jelenleg a diákönkor­mányzat keretei jelentenek. így például egy esetleges fegyelmi tárgyalást a diákköztársaság megalakítása után nem a tanári kar, hanem a diákokból álló füg­getlen bíróság vezet le, dönt a problémás kérdésekben. Ahhoz, hogy a diákok megfelelő tudással felvértezve vezethessék a kollégi­umi köztársaságot, tisztában kell lenniük többek között az állam- igazgatási fogalmakkal, az alkot­mányos jogokkal, a parlament és a független bíróság működésével. Ennek érdekében felkészítő tábo­rokban vettek és vesznek részt, ellátogatnak a Parlamentbe, to­vábbá egy budaörsi kollégiumba, ahol már működik diákköztársa­ság. Tegnap pedig Gyarmati Lász­lót, az országgyűlés elnökének kabinetfőnökét látták vendégül, aki előadásában a magyar parla­ment működésébe és az alkotmá­nyos jogokba avatta be az érdek­lődő fiatalokat. v. k. A régiót összekötő értékkeresés Az aradi-gyulai kapcsolatokból egy szál a Cziglereké A bíróságok ellehetetlenülnek? Vastagh Pál szerint1'98 óta tart a folyamat Emléktáblát avattak Gyulán, a Békés megyei tüdőkórházban Czigler Győ­ző tiszteletére. A 93 éves fennállását ünneplő kórház épületét tervezte az Aradon, 150 éve született műegyete­mi tanár. Emléktábláját a tüdőkór­ház főbejáratánál Bognár Levente (képünkön) aradi alpolgármester leplezte le. Czigler Győzőre emlékezve D. Nagy András gyu­lai helytörténész az ünnepségen elmondta, Czigler Győző régi építészcsaládból származott, az ismeretek több generáción át apáról fiúra száll­tak. Már szépapja is építész volt Svájcban. A nagyapa, id. Czigler Antal az 1801-es nagy gyulai tűzvész után gróf Wenckheim Ferenc felkérésére jött Budapestről Gyulára. Hatvan esztendőn át állt a grófi család szolgálatában építészként. Az aradi építési céh tagja volt. Ókígyóson temették el, sírja ma is gondozott. Az édesapa, ifj. Czigler Antal Gyulán született, Aradon lett építőmester. Töb­bek között a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása, az aradi ortodox püspöki székesegyház, a Gáj vá­rosrészi római katolikus templom megépítése fű­ződik a nevéhez. Az aradi Felső-temetőben lévő sírja gondozott. Czigler Győző tanulmányait az aradi minorita főgimnáziumban, majd a Bécsi Művészeti Akadémián végezte. Előbb Athénban, majd Bécsben dolgozott. Híres bécsi épülete pél­dául a filharmonikusok székháza, melynek aranytermében az újévi koncerteket rendezik. Nyugat-európai, közel-keleti, kisázsiai tanul­mányútja után Budapesten telepedett le. Mintegy hatvan jelentős épület fűződik nevéhez 27 évnyi munkássága alatt. Legutolsó tervei között voltak a József műegyetemé, a Széchenyi fürdőé, az Al­földi József Főherceg Tüdőszanatóriumé. Az épí­tész nagyapja Gyulán élt, édesapja Gyulán szüle­tett, így díjtalanul vállalta el a tüdőszanatórium tervezését. Budapesten, a Kerepesi temetőben nyugszik.- Az aradi-gyulai kapcsolatokból egy szál a Cziglereké. Lesz-e Czigler-emléktábla Aradon is? - kérdeztük Bognár Leventét.- Kimondottan erre utaló tevékenységet nem találtunk - válaszolta Arad alpolgármestere. - Természetesen vannak civil szerveződések, pél­dául a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, ahol nyilvántartásokat őriznek mindazokról, akik hozzájárultak a város képének kialakításá­hoz, építészetéhez. Meg kell beszélnünk önkor­mányzati keretek között - nálunk ta­nács a neve - a temetői sírok ápolá­sát. Ifj. Czigler Antal aradi sírját, ami­kor két hónapja megkerestek Kígyós­ról, megnéztem, hogyan ápolják. Gon­dozott vagy a rokonság, vagy az isme­rősök által. Elképzelhető, mostani utunk, melyen részt vesz Dumitru Stoi, az aradi Román-Magyar Barátí Társaság elnöke is, példát ad, hogy akár a Kézfogások magyar-román baráti találko­zó keretében az itteni lépést kövessük. Hamaro­san, október végefelé idegenforgalmi célzattal ta­lálkozik Aradon a két város küldöttsége, ahol fel lehetne vetni, mi az, amiért felkeresik egymás te­lepüléseit a turisták. Jó lenne, ha Arad is leírást készítene műemlék épületeiről a tervezők nevei­nek feltüntetésével. Gyakorlatilag meg is van a különböző kiadványokban, de ez nem elégsé­ges...- Megítélése szerint létrejöhetnek-e aradi­gyulai vállalkozói kapcsolatok?- Az önkormányzatoknak mindenképpen ke­retet kell biztosítaniuk ahhoz, hogy létrejöjjenek olyan kapcsolatok, melyeket eddig még nem talál­tak meg a gazdasági élet szereplői. Az idegenfor­galomban ki kellene dolgozni olyan koncepciót az önkormányzatoknak, miként tudnánk összekap­csolni azokat az értékeket, melyek összekötnek bennünket a régióban és ezt közösen kihasználni­uk a vállalkozóknak. Egymást kiegészíthetné mind a gyulai, mind az aradi kínálat. Ugyanakkor lehetnek vállalkozói kapcsolatok, amelyek keres­kedelmi kamarákon vagy közvetlenül alakulnak ki, erősödnek meg. A gazdaság megtalálja a maga útját, ám ha városi koncepciót közösen dolgozunk ki, például idegenforgalmi téren, az biztosítja a to­vábbi lehetőséget. így Gyulára el lehet jönni a für­dőhelyre, Aradon a bortermő vidékre vagy akár meghallgatni a filharmonikusokat.- Mi jellemzi Aradat?- Arad lélekszáma megközelíti a 190 ezret. Saj­nos, az iparágak eléggé leépültek, van munkanél­küliség, viszont a kisiparban sok előrelépés tör­tént. Várjuk a külföldi befektetőket. Ilyennel ren­delkezik már az autókábelgyár és nemzetközi cé­gek kerestek meg bennünket ipari park kialakítá­sára. Aradon nagy ipar volt, vagongyár, eszterga» padgyár... A vagongyárat most sikerült privatizál­ni, amerikaiak vették meg. A textilgyártásnak is tradíciója volt. Remélem, ezeken a területeken si- kerül előbbre lépni. ________________szőke maróit Két éve eskütételre várják Személyi változás történt a vésztői cigány kisebbségi ön- kormányzat élén: Budai Zoltán a napokban lemondott elnö­ki teendőiről, s a tisztségre Balogh Zoltánnét választotta meg az önkormányzat. A Békés Megyei Képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságát — amely ezúttal Vésztőn ülésezett — tegnap már az új elnök tájékoztatta a vésztői helyzetről. VÉSZTŐ- Vésztőn jelenleg 8250-en lak­nak. A lakosság száma az utóbbi tíz évben nem változik, azaz megállt a korábbi elköltözési fo­lyamat. Az is kedvező, hogy a te­lepülés nem elöregedett, a lakos­ságnak csak 20,9 százaléka 60 év feletti. Vésztőn a munkanélküli­ségi ráta volt már 25 százalékos is, most 17 százalékos munkanél­küliségről beszélhetünk. A legna­gyobb munkáltató az önkor­mányzat, amely a közmunkások­kal és segélyesekkel együtt 500 család ellátásáról gondoskodik — közölte Kaszai János, Vésztő pol­gármestere.- Kisebbségi önkormányza­tunk néhány éve létrehozta a Ro­ma Gyerekekért Alapítványt, amely tavaly tizennégy, idén hu­szonkét cigány gyermek tovább­tanulását támogatta. Több pályá­zaton is eredményesen szerepel­tünk. Például az egyik pályázaton nyert 804 ezer forintnak köszön­hetően egy éven keresztül min­den cigány gyermek ingyen ehe­tett az óvodában. A szociális föld­program viszont az utóbbi idő­ben veszteséges volt, ezért azt az idén már nem működtetjük - mondta Balogh Zoltánná, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. Az ülésen felvetődött: Lakatos Oszkárt 1998-ban kisebbségi kép­viselőnek választották Vésztőn, ám a mai napig nem tette le a képviselői esküt, s képviselőségé­ről sem mondott le. A jelenlévők úgy vélik, mindent el kell követni annak érdekében, hogy Lakatos Oszkár éljen a képviselői lehető­séggel, hisz mint az Országos Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke sokat segíthetne a vész- tőieknek. Az ülés után a jelenlévők a Tar­lódombi óvodát, a Móra iskolát, a Sziki iskolát, valamint két cigány család nemrég épült lakóházát te­kintették meg. Hl. B. Országgyűlés A költségvetés folytatódó vitájá­ban Vastagh Pál (MSZP) megálla­pította, hogy Magyarországon az elmúlt két és fél évben jelentős mértékben romlott a bíróságok helyzete. Szólt az igazság-szol­gáltatási reform kisiklatásáról, az eljárási jogok reformjának elma­radásáról, a költségvetési nyo­mással kombinálódó időnkénü politikai nyomásgyakorlásról. Most sincs ez másként, mutatott rá, hiszen az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács által 2001-re és 2002-re reálisan igényelt pénz összege 70 százalékkal több, mint a kormány kínálta ellátás. Vajon mi az oka ennek az igen nagy eltérésnek? Vastagh Pál sze­rint egy 1998 óta tartó ellehetetle- nítési folyamatról van szó, ami­nek a magyarázata abban az időnként halványodó, időnként élesedő konfliktusban fedezhető fel, amely a bírói szervezet és a végrehajtó hatalom között ala­kult ki. Vastagh attól fél, hogy még jobban lelassulhat az igaz­ságszolgáltatás szervezete, az ál­lampolgárok bizalma a jogviták rendezésének legális módjaiban tovább csökkenhet, és az Európai Unióban is rossz pontokat gyűjt­hetünk be. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára cáfol­ta Vastagh Pál helyzetértékelé­sét. A Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek szavait idézte, aki éppen teg­nap reggel mondta el a parla­mentben, hogy a bíróságok munkája jelentősen javult. Közel 25 százalékkal csökkent például az egy éven túl elhúzódó perek száma. Erkel Tibor (MIÉP) arra kérte a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumát, hogy a század első felében Tóth Gyula szobrászmű­vész által készített díszes szava­zóurnát helyezzék el ismét az Or­szágház épületében. A képvise­lők szavazataikat is szívesebben dobnák ebbe, mint papundeklidobozokba, haszná­laton kívül pedig a Ház ékessége lehetne az ott dolgozók és a láto­gatók örömére. Várhegyi Attila államtitkár ígéretet tett arra, hogy a megfelelő leltári és egyéb admi­nisztrációk után átszállítják az urnát a Nemzeti Múzeumból a Parlament épületébe. ______ SIMONFFY ÁQNES Kitüntetés püspöki áldással A magyar püspöki kar min­den évben, Szent Gellért ünnepén pedagógusokat jutalmaz kiemelkedő mun­kájukért. Szeptember 24- én a szegedi fogadalmi templomban vehette át a békéscsabai Caimacan Mircea az István király vér­tanú püspökéről elnevezett díjat. Békéscsaba—Szeged A romániai származású matematika-fizika tanár évek óta a Savio Szt. Domonkos Álta­lános Iskolában tanít. A kisisko­lásokat katolikus szellemben ne­velő intézmény oktatójaként esett rá a szeged-csanádi püspöki hatóság választása a Szent Gel- lért-díj elnyerésére Gyulay Endre püspök kezéből. Az elismerést az egyház fogalmazása szerint azok kapják, „akik példaképül szol­gálnak nevelői munkájukkal és életük példájával osztályuk, isko­lájuk növendékei és tanárai előtt”. Caimacan Mircea Temesváron látta meg a napvilágot, tanulmá­nyait is itt végezte. Feleségével Ceaujescu rendszerétől hazánk­ba menekülve először Dombegy­házon tanított, majd az 1994— 95-ös tanévtől működő csabai katolikus iskolába kerültek, szin­te a kezdetektől. Valójában kuta­tó fizikusként szerette volna ke­Caimacan Mircea is ott állt a püspök előtt a szegedi dómban d-fotói lehoczky Péter nyerét keresni. Egyszer nyílt is alkalma - áttelepülésük után - a tudományos pályán elhelyez­kedni, de mint mondja, a tanítás­ban is meglelte helyét: „ezt a munkát csak őszinte és odaadó hozzáállással lehet sikeresen vé­gezni”. Teljesen csabainak érzi ma­gát. Azzal együtt, hogy a nyelvet csak házassága után kezdte ta­nulni, ma már jól beszél magya­rul. Élete akár a felekezetek kö­zötti megbékélés példája is le­hetne, hiszen bár görögkeleti vallású, minden vasárnap együtt imádkozik a családjával a katoli­kus templomban. ____ V.J. Árrobbanás és árvita kukoricafronton Sürgősen intézkedni kellene! Harmadik szombat Tisztább környezetet! En­nek a jelmondatnak a je­gyében bonyolítják le a Három szombat mozgalom újabb fordulóját Orosházán. Orosháza A takarítási világnaphoz kapcsolódóan október 21-én, szombaton délelőtt a veszélyes hulladékok gyűjtésére szólítják fel és agitálják a városlakókat a szervezők. (Tavaly olyan sikeres volt az akció, hogy tizenötezer szárazelemet, ezer liternél is több elhasznált olajat és tízezer kiló akkumulátort gyűjtöttek.) Az idén hasonló feladat vár a nevezőkre, akik nem csak a környezetük védelméért tehet­nek, de nyerhetnek is. Akik legalább húsz elemet, minimum két liter étolajat és tizenöt kiló akkumulátort „beszolgáltatnak” a polgármesteri hivatal udva­rára, azok között értékes jutalmakat sorsolnak ki. icsi (Folytatás az 1. oldalról) Árvái László hangsúlyozta: a nemzetközi piacon éles a ver­seny, tehát ha valaki ilyen hely­zetbe kerül, hosszú évekre kiszo­rulhat a nemzetközi kereskede­lemből. A vezérigazgató szólt arról is: tisztában vannak a termelők hely­zetével, az időjárás miatti termés- kieséssel, és lehetetlent nem akar­nak kérni tőlük. Ezért azt a döntést hozták, hogy azon termelőknél, akik a valójában megtermett kuko­ricát a szerződött áron beszállítják, nem kezdeményeznek a mennyi­ségi elmaradás miatt pénzügyi szankciókat, de mindenkivel kü­lön állapodnak meg. Árvái László elmondta azt is: a piacgazdaságot törvények és szerződések szabá­lyozzák, és mindenkinek töreked­nie kell annak betartására. Függet­lenül attól, hogy az számára az adott pillanatban kedvező vagy kedvezőtlen. Amikor a Békés Ga­bona 1997-ben fix áron szerződött búzára 21-23 ezer forintos tonnán­kénti áron, a betakarításkori piaci ár 16 ezer forint volt. Fizettek a szerződés szerint, holott ebből a cégnek több százmilliós vesztesé­ge származott. A búzánál marad­va: idén a Békés Gabona a fix árra kötött szerződéseket módosította, mert továbbértékesítéskor lehető­sége nyílt a magasabb árak érvé­nyesítésére. A fenti témában megkerestük az Agrimill—Agrimpex Rt. me­nedzsmentjét is.- Valóban igaz, hogy az Agrimill-Agrimpex Rt. olyan ru­galmas, a piaci árakat figyelembe vevő árpa-, búza- és kukorica-fel­vásárlási szerződések kötésére törekszik évek óta, melyek egy­aránt szolgálják a termelők és a felvásárló érdekeit is - mondta tegnap érdeklődésünkre Siági László, a cég kereskedelmi és ter­melési vezérigazgató-helyettese. - Konkrétan ez azt jelenti, hogy a teljesítés előtti időszakban mind­két félnek joga van a piaci árat sa­ját belátása és az akkori realitá­sok szerint meghatározni. Vagyis kötbérmentesen szállhat ki a ter­melő és a felvásárló is a szerző­désből, amennyiben valamelyik nem a piaci árhoz alkalmazkodik. A felvásárlás lebonyolítását így a kukoricafronton manapság ta­pasztalható feszült helyzetben is vita nélkül tudjuk megoldani. Az említett felvásárlási és szerződés- kötési konstrukciónak köszönhe­tően reményeink szerint az Agrimill-Agrimpex Rt. az elő­irányzott mennyiséget kukoricá­ból is fel tudja vásárolni idén. NYEMCSOK LÁSZLÓ A közterületek rendjéért, tisztaságáért nem csak az önkormányzatok, intézmé­nyek, de a településeken élő lakosság is felelős. Ki­váltképpen fontos ezt szem előtt tartani, ha a rendezetlenséggel, vagy a rossz helyen tárolt hulla­dékkal a környezetet szennyezik. VÉGEGYHÁZA A közelmúltban lakossági beje­lentés érkezett a végegyházi pol­gármesteri hivatalhoz, hogy a fa­lu végén levő Petőfi és Rákóczi utcában házmagasságú trágya ta­lálható, amely amellett, hogy kel­lemetlen bűzt áraszt, jelentősen szennyezi a környezetet.- A tényről a rendőrség is ké­szített feljegyzést, amit illetékes­ségből elküldtünk az ÁNTSZ- hez. A helyszíntől alig 80-100 méterre van a vízműtelep. Koráb­ban a tisztiszolgálat már folyta­tott itt vizsgálatot, és felhívták a figyelmet, hogy a trágyalerakó veszélyezteti az ivóvízbázist — tájékoztatta lapunkat Paulik Ka­talin jegyző. Az önkormányzat ezt követő­en többször felszólította a tulaj­donosokat és a kisebbségi önkor­mányzat is tárgyalta a témát. In­tézkedés azonban nem történt. Mivel az önkormányzatnak nincs hathatósabb jogköre, ezért au­gusztus végén hivatalosan meg­keresték a rendőrséget, az ÁNTSZ-t, illetve az állategészség­ügyi hatóságot, hogy segítséget kérjenek az ügy megoldásához. A jegyzőnő szerint az ivóvíz védel­me miatt sürgető lenne valami­lyen eljárás megkezdése, de ed­dig egyik hivataltól sem kaptak visszajelzést. H. M. 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom