Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-13 / 241. szám
2000. OKTÓBER 13., PÉNTEK ÁRA: 48 FORINT LV. ÉVFOLYAM 241. SZÁM GLASS KFT. ÜVÉG-PORGgLÁN, /'íJfifeN&ft I SZAK- sj/ NAGYKERESKEDÉS---------. 5600 Bfkósiwb»,' g Lipták A. u. 7. ? Telefax: (66) 325-482. ffT^fTTTi BÉKÉSCSABAI FATELEP M^^iéten más^m^s Érdeklődjön személyesen: Békéscsaba, Gyár u. 4., vagy telefonon (66) | 438-702, (66) 436-936.' OTTHON A FÁBAN! Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu VÉLEMÉNY « Jegyzetében Nyemcsok László azon töpreng: miért nem iszunk elég tejet? Megyei körkép A kötegyáni Torzsa Ferenc állatgondozó szerint ma már senkiben sem bízhat az ember. (5. oldal) Gazdaság A hagyományos disznóetetés módszerét ismerjük, most egy új technológiát mutatunk be. (6. oldal) Kultúra A megyeszékhelyen működő Eötvös József Alapítványi Iskola diákjai, akik már „uniós gyerekek” lesznek. (9. oldal) KEVÉS A JÓL MENEDZSELT VÁLLALKOZÁS, (c) Tegnap kezdődtek meg Békéscsabán a dél-alföldi közgazdasági napok. Az előadásokon kitértek arra is, hogy miért kevés, csökkenő a jól működő, jól menedzselt vállalkozás a térségben, illetve mire len- ne szükség a gazdasági élet fellendítéséhez. (Cikkünk a 3. oldalon)________________________ wotói kovács Erzsébet Forrósodik a levegő a gázvagyon körül Bizonytalan leltár, pereskedő önkormányzatok, új felmérés Gázvagyon. Kinek jár és mennyi? Mikor kapják meg a jogos részt a települések? Hónapok óta foglalkoztatja az önkormányzatokat a gázvagyon elszámolásának kérdése, melyből egy megkezdett beruházás befejezését vagy új utak építését, máshol a hiányos pénzügyek rendezését remélik. A kormány jelenlegi álláspontja szerint megállapodást kötnek az önkormányzatokkal, amit egyik nagyközségben a kormány ügyeskedésének minősítettek. Dél-Békés A gázközművagyon önkormányzati tulajdonba adása 1990-re nyúlik vissza, amikor az önkormányzatokról szóló 65-ös törvény a települések tulajdonába adta a gázvagyont. Az alkalmazásakor felmerülő problémák azonban megakadályozták a kérdés végleges rendezését. Végül 1997-ben a megmaradt részvényekből 40 százaléknak megfelelő értéket adtak át, amivel az ön- kormányzatok többsége nem értett egyet. Több település az Alkotmánybírósághoz fordult, amely kimondta, hogy az önkormányzatoknak alkotmányos joga van az 1990-ben meghatározott tulajdonhoz. Ez szép és jó lett volna, ám közben a gázvagyon gyakorlatilag „eltűnt” az érintettek látóköréből. 1992-ben a gáz- szolgáltatók rt.-vé rendeződtek, és a korábbi vagyonrészek átalakultak részvénnyé. 1995-ben a gázszolgáltatókat az akkori kormány eladta egy külföldi cégnek. Az Alkotmánybíróság 1998-as döntése szerint azonban rendezni kell a vagyont. Hogyan? Kétféle módon történhet: a kormány az önkormányzati vagyonértékeket újabb, alkotmányos törvényben rendezi vagy az önkormányzatok egyenként bírósághoz fordulnak a jussukért. A kormány a törvényalkotás útját választotta, melyhez - éppen a szolgáltatók átalakulása miatt - új felmérést kellett készíteni. Ennek részleteire nem térünk ki, az azonban tény, hogy a felmérések után a vagyon értéke mit sem változott, és ez alapján elkészült a települések járandósági listája. A kormány természetesen szeremé minél gyorsabban meghozni a törvényi szabályozást, ami később kizárja az önkormányzatok jogorvoslati lehetőségét. Békés megyében, ezen belül Dél-Békésben is, több olyan város, nagyközség van, ahol a helyi megítélés szerint a települést megillető vagyon mértéke eltér a listán szereplőtől. Medgyesegyházán a legutóbbi testületi ülésen például igen keményen fogalmazott a polgármester, amikor kijelentette:- A kormány jelenleg azt a meg nem engedhető és erkölcsileg kockázatos magatartást választotta, mint az ismert Tocsik-botrány idején. Szerinte a politikusok, igen helytelenül, a fizetendő összeget alku tárgyának tekintik, és megpróbálnak alacsonyabb értékre megegyezést kötni. Ez egy pszichikai fegyver, hiszen a települések nagy része pénzügyi gondokkal küzd. A gázvagyont érintő és jogosnak vélt igényeket tehát érdemes jogi útra terelni, mert ha a készülő törvényben mégis megjelenítve látják az elképzeléseiket, úgy a pert közben is megszüntethetik. Megint más a helyzet az 1993-1995-ben beruházó községeknél, akik sérelmezik, hogy egy fillért sem kapnak. Kilenc dél-békési település például ez ügyben fogott össze és a TÖOSZ-hoz fordultak érdekeik védelméért. (Folytatás a 3. oldalon) Kormányhatározat Az 1066/2000 (Vili. 9.) Kormányhatározat rendelkezik az önkormányzatok gázközművagyon igényének kielégítéséről. Eszerint az ön- kormányzatokat készpénzben 10 millió forint, illetve a 10 millió feletti rész 20 százaléka illeti meg. A fennmaradó gázvagyon értékét később állampapírokban biztosítják. Térítésmentesen tervezte A Békés Megyei Képviselő- testület Tüdőkórháza fennállásának 93. évfordulóján tegnap emléktáblát avattak Czigler Győző építésznek, a kórház tervezőjének tiszteletére az egykori főbejáratnál. Gyula A gyulai tüdőkórház igazgató főorvosa, dr. Vincze Árpád elmondta, 93 évvel ezelőtt ezen a napon nyitotta meg kapuját az ország második és a vidék első tbc-szanatóriuma, a József Szanatórium száz ággyal. A szorosan vett Magyarországon 1900-ban 381 ezer tbc-s beteget tartottak nyilván. Jelenleg az országban évek óta 4 ezer körüli új megbetegedést regisztrálnak, Békés megyében 1998-ban 242 új beteget fedeztek fel, azóta kedvező tendenciát tapasztalnak. A kórház legutolsó, 1970-nel kezdődő korszakában már a klasszikus tbc-gyógyászat helyére lépő, a belgyógyászati jellegű tüdőbetegségek felkutatásának, gyógyításának, gondozásának fő feladatával illeszkednek a megye egészségügyi ellátásába. Tóth Imre országgyűlési képviselő kifejtette, a következő éveknek a kórház fejlesztéséről kell szólnia. Az Aradon született Czigler Győző műegyetemi tanárra D. Nagy András helytörténész emlékezett születésének 150. évfordulóján. Az építész legutolsó tervei között volt a József Tüdőszanatórium, melyet térítésmentesen tervezett. SZ. M. Az emléktáblán Czigler Győző bronzportréját Kiss László gyulai szobrászművész készítette. A táblát a gyulai önkormányzat és a tüdőkórház állította, s Bognár Levente, Arad alpolgármestere leplezte le or otó: such tamás Égbe szökő kukoricaárak Mi lesz ilyen kukoricaárak mellett az állattenyésztéssel? — fogalmazták meg szerkesztőségünkbe telefonálva többen is aggodalmukat. Békés megye A kukorica-betakarítás finisében már biztosra vehető, hogy a termés jóval elmarad a várttól. Megyénk északi részein akadnak olyan területek is, ahol közel száz hektáron termett idén annyi tengeri, amennyi „normális évben” egy-két hektáron szokott. Ahol 2-3 tonnát takarítottak be hektáronként, ott sem fedezi a beművelési költséget a jelenlegi, a tavalyihoz képest dupla ár. Mert most napi áron a szabadpiacon bruttóban 34-35 ezer forintot is fizetnek a kukorica tonnájáért. Természetesen azon termelők dörzsölgethetik a tenyerüket, akiknek hozta a növény a 6-8 tonnát hektáronként. Nincs viszont örömre okuk az állattenyésztéssel foglalkozóknak, hiszen a magas kukoricaárak magukkal húzzák a keveréktakarmányok áfát is. Azok a kukoricaárak pedig, amiket az árutőzsde előre jelez jövő nyárig, állattenyésztési szempontból már nem „befogadhatóak”. _________nyl. Régiós központ megyénk? Millenniumi emlékmű, a többség modemet szeretne Az ötletek a novemberi testületi ülésre kerülnek a képviselők elé A közelmúltban a város kulturális tanácsnoka megbeszélésre hívott közművelődési szakembereket, építészeket, képviselőket a jövőben elkészülő millenniumi emlékmű ügyében. A korábbi elképzelések szerint a majdani szobor a Kossuth térre került volna, ám újabb helyszínként a vízügy épülete melletti tér is felmerült. Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium államtitkára avatja október 22-én 14 órakor a Gyula 1-es, Eszperantó téri, új postaépületet. Erkölcsi kötelesség volt őt hívni és erkölcsi jussa, hogy átadhassa — mondta tegnapi gyulai sajtótájékoztatóján Tóth Imre országgyűlési képviselő. Gyula Tóth Imre elmondta, Manninger Jenő államtitkár volt az, aki megkeresésére 1998 őszén támogatta kérését a gyulai postai beruházásra, mivel az a fejlesztésekben nem szerepelt. A vendéget Danes Lászlóval, Gyula polgármesterével fogadják, s az ünnepség előtt áttekintik a 2-es számú gyulai választókörzet tárcához tartozó fejlesztési céljait. Ma a tiszteletbeli román konzulátus Gyulán létesítéséről tárgyalnak Petru Cordosszal, Románia magyarországi nagykövetével. Az országgyűlési képviselő kifejtette, a Békés megyeiek már évekkel ezelőtt felvetették a létesítés gondolatát, hiszen a magyarországi románság 70 százaléka itt él, s a méltó hely a szellemi központ szerepét betöltő Gyula lehet. ..Az 1998-as parlamenti választási programjában is szerepelt a román alkonzulátus Gyulára telepítése. Radu Vasile miniszterelnökkel az 1998-ban folytatott gyulai tanácskozáson a kormányfő támogatta az indítványt, majd Petre Román, Románia külügyminisztere is ittjárt akor. (Folytatás a 4. oldalon) Gyula Idén júniusban a képviselő-testületi ülés egyik napirendjeként szerepelt a millenniumi szobor- csoport létesítésének kérdése. A témát végül nem tárgyalták a városatyák, mert az eredetileg elképzelt helyszínre egy hónappal korábban írták ki a rendezési tervre szóló pályázatot. Ennek elbírálásáig nem volt értelme a ter- vezgetésnek. Erdmann Gyula kulturális tanácsnok a napokban megbeszélésre hívta a kérdés iránt érdeklődőket. Az eszmecserén újabb helyszín is felmerült az ezer éves államiságunkat és múltunkat jelképező alkotás felállítására. A vízügyi igazgatóság épülete melletti teret is alkalmasnak találták a résztvevők, akik abban is egyetértettek, hogy nem ragaszkodnak a korábbi elképzeléshez. E szerint szoborcsoport állt volna a téren, középpontjában Szent István királlyal. A vezéralakot, félkörben a magyar történelem ismert személyiségeinek megmintázott mása övezte volna. A többség az ötletet elvetette, és modernebb alkotást látna szívesebben. A megbeszélésen két-há- rom országos hírű szobrászművész neve merült fel, majdani alkotóként. Az sem elképzelhetetlen, hogy a városház és a Kossuth utca találkozásánál lévő szökőkút is része legyen valamilyen formában a műnek. Az ötletek előterjesztés formájában a novemberi ülésre kerülnek a képviselők elé. A szobor árát a jövő évi költségvetésbe terveznék be. A város pályázatokon is részt vehetne, és valószínű, hogy a gyulaiak sem zárkóznának el az adakozás elől. ______ — BARACSI — Az utóbbi évtizedben átadott emlékművek Gyulán Emlékmű Átadás éve Alkotó Honvédtiszti emlékhely 1989. Máté István Bay Zoltán-emlékmű 1993. Kiss László Kossuth-mellszobor 1994. Kiss György Apor Vilmos szobra 1998. Bocskai Vince Mibe került (Ft)? 24 millió 500 ezer 1,5 millió 4 millió 200 ezer v 977121510605400241
