Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

6. OLDAL - 2000. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK G A Z D A S Á G lS megyei hírlap EASTBIOKER^ Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX8043-311 pont Legjobb három: TVK 4,26% IEB 2,00% ZWACK 1,54% A tegnapi kereskedési nap egészére rányomta bélyegét a külföldi piacok depressziós hangulata. A MÓL pia­cáról elfogytak a vevők és az opti­mizmus, így az előző napok jó telje­sítményét nagy bukás követte, hi­szen a papír csaknem felfüggeszté­sig szánkázott alá (4725, -8,78%). A nagyok többsége követte a MOL-t lefelé (leginkább az OTP (-4,56 %)), árral szemben úszott viszont a TVK (+4,26 %). I TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.40. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 103-106 Emelkedő Tartott FOB francia kiköti Kukorica 86-89 Emelkedő Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 365 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 212 Tartott Ingadozó 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona 438,04 7,42 Euró 262,74 Német márka 134,34 Osztrák schilling 19,09 Lengyel zloty 65,40 Svájci frank 173,36 Szlovák korona 6,01 USA-dollár 300,03 Röviden HÉTMILLIÓ FÖLÖTT, (i) Vész tő a második fordulóban is indul az úgynevezett „önhikis” pályá­zaton. Erről a közelmúltban döntött a település képviselő­testülete. A sárréti nagyközség önkormányzata ezúttal 7 millió 453 ezer forint támogatási igénnyel nyújtja be a pályázatot. ÚTÉPÍTÉS, (z) Mezőberényben folytatódik az útépítési program. A Boldisháti üdülőközpontban 400 méter hosszú és három mé­ter széles út épül, a városban a Szegfű, az Olajfa, a Frey Ádám, a Szivárvány és az Arany János ut­cában még az idén, kompletten átadják az aszfalt borítású utat. JÓL GAZDÁLKODTAK, (i) Szeghalom önkormányzata az idei első fél évben jól gazdálko­dott. A Sárrét fővárosának első félévi gazdálkodásáról szóló be­számolót 649 millió 39 ezer fo­rint bevétellel és 548 millió 149 ezer forint kiadással hagyta jóvá a helyi képviselő-testület. Szakmák vitája a kecsketejről A kecsketejfogyasztás veszélyeiről szóló új­ságcikkekre reagálva két kandidátus, dr. Kukovics Sándor és dr. Szakály Sándor egyetemi tanár, Európa-hírű tejkutató cáfo­latokat juttatott el a battonyai kecskete­nyésztő szövetkezet elnökéhez, Pertich An­talhoz. Az írások egyértelműen „zagyva- ságnak, hangulatkeltésnek, szellemi és lelki mérgezésnek” minősítik a kecsketej ártal­mas voltáról megjelent írásokat. Dr. Kukovics Sándor felveti a gazdasági károko­zás kérdését is. Lássuk hát a téma battonyai vetületét! A megértéshez annyit kell tudni, hogy a városban elkezdődött és három nap után félbeszakadt egy részben jótékonysági, részben pedig gazdasági indíttatású kecske- iskolatejakció. Battonya „Gyermekorvos és a védőnők” aláírással hirdet­mény olvasható a város óvodáiban arról, hogy adható-e a „szegény ember tehenének” teje a gyermekeknek. A tájékoztató összeállítói megis­métlik azokat a megállapításokat, amelyek a kö­zelmúltban a megyei sajtóban láttak napvilágot dr. Bódi Piroskának, a Pándy Kálmán Megyei Kórház gyermekosztálya gasztroenterológusának nyilatkozatai alapján. „A kecsketej fogyasztását csecsemőknek és kisgyermekeknek nem ajánl­juk, sőt a kecsketejből készült tejtermékeket sem!” - ez az intelem legszelídebb passzusa. A battonyai szövetkezetnek jelenleg 32 tagja van, akik összesen mintegy 380, törzsállomány­ból származó kecskét tartanak. A legnagyobb, 80 darabos állomány Pertich Antalnak, a szövet­kezet elnökének a gazdaságában található, a ta­gok többségének azonban csak 5-6 jószág meg­vásárlására futotta az erejéből.- Sokan kezdtek istállóépítésbe, elkészítették a fejőállásokat, bevezették a vizet, tejhűtőt, fejőgé­peket vettek, 150-200 ezer forintért megvásárolták az induló állományt; tizennyolcán elvégezték a te­nyésztői tanfolyamot is. Az önkormányzat anyagi­lag segítette a megalakulásunkat, a tagoknak 300 ezer forint kamatmentes hitelt adott az indulás­hoz, épületet tejfeldolgozó kialakításához. Az ag­rárkormányzat országosan támogatja a kezdemé­nyezést. Itt meg úgy fest a dolog, mintha mi bűnö­zők lennénk, akik meg akarjuk mérgezni a gyer­mekeket. A saját kislányom is ezt fogyasztja már egy éve! Sajnos, még nem fejünk annyit, hogy gazdaságosan el tudnánk szállítani a száz kilomé­ternél is távolabb lévő feldolgozóba - mondja hogy minden rendben, a napközi otthonos konyhán fogják elkészíteni, s onnan szállítják ki hozzánk a kecsketejből készült Nestlé kakaót. Közben kiderült, hogy az iskolások is igényel­nék, ettől kezdve úgy tudtuk, hogy egyik nap mi, a másik nap meg az iskolások kapják. Pénte­ken és a rá következő hétfőn a mi gyermekeink el is fogyasztották a két deciliteres adagjukat, kedden az iskolások is megkóstolhatták, szerdán viszont lefújták az egészet. Megmondom őszin­tén, kíváncsi voltam a gyermekek véleményére. Nagyon ízlett nekik, és egyetlen szülő sem tilta­kozott a kezdeményezés ellen. Ami pedig az alapproblémát illeti; olyat is ol­vastam a kecsketejről, hogy vetekszik az anyatej­jel, meg olyat is, hogy gyermekkorban kimon­dottan káros. Ezt döntsék el a szakemberek. A gyermekeknek szükségük lenne arra, hogy min­den nap fogyasszanak tejet. A 205 battonyai óvodásnak legalább a fele nem jut hozzá rend­szeresen ehhez a rendkívül fontos táplálékhoz. Az iskolatejakciót az egészségügyi és szociális ellátó szervezet vezetője, Korobán Éva állította le. Pertich Antal, akitől megtudtuk, hogy a Hollandiá­ból származó kecskéinek a sokadik felmenője is beazonosítható az egységes európai fülszámjegy- zék alapján, és hogy számítógépen tartja nyilván a szaporulatnak és a havi befejéseknek az adatait. A dugába dőlt kezdeményezésről először Tre- novszki Sándomé óvodavezetőtől érdeklődtünk:- Az volt az első kérdésem az önkormányzat gyermekjóléti szolgálatának vezetőjéhez, hogy megvan-e minden szükséges engedély. Mondta, Pertich Antal sem a kecskéktől, sem a kecsketejtől nem félti a kislányát GFOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Beszélgetésünket megelőzően fölhívta dr. Boda Mártát, a szegedi gyermekklinika gasztroentero- lógusát, a főiskola védőnői szakának igazgatóját:- A szakmának - foglalta össze Korobán Éva — változatlanul az a véleménye, hogy az óvodások és az iskolások csak akkor kapjanak kecsketejet, ha szociálisan annyira hátrányos helyzetűek, hogy szüleik nem tudják megvenni részükre a tehénte­jet. Ez esetben elengedhetetlen a folsavtabletták szedése és háromhavonta a vérképkontroll. Ha közintézményben kapják a gyermekek a kecskete­jet, mindenképpen szükséges a szülők tájékoztatása. Nekik kell vállalniuk ugyanis, hogy napi rendszerességgel beadják a folsavtablettát, és háromha­vonta kontrollra viszik a gyermeküket, vérszegénység esetén pedig gondos­kodnak a vashiány pótlásáról. Mivel ez a tájékoztatás nem történt meg, kény­telenek voltunk leállítani az akciót. Hozzáteszem: a vállalkozók jelzésére szívesen bekapcsolódtunk volna a tá­jékoztatásba, szó sincs arról, hogy ele­ve elleneztük az akciót. Viszont: a szü­lőknek mindenképpen meg kell adni azt a jogot, hogy eldöntsék, ihat-e kecsketejet a gyermekük vagy sem. A bevezetőben idézett reagálásokból kiderül, hogy az ügy hullámai átcsaptak megyénk határain. A kecsketenyésztésben érdekeltek országos egész­ségügyi, állattenyésztési és tejgazdasági kutató in­tézetekhez, illetve a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium államütkárához fordultak. MÉNESI GYÖRGY Hallgatnak a fegyverek? Megkezdődött a vadászati szezon Annak ellenére, hogy hiva­talosan is megkezdődött a vadászati idény, a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. 2670 hektáros vadászterületén az idén még nem dördültek el a vadászfegyverek. Az ok prózai: a nagyüzem vadgaz­dálkodási ágazatában — a terület erőteljes csökkenése miatt — csak a hónap végé­től indul a vadászat. Hidashát Szatmári János vezérigazgató-he­lyettes elmondta: a nagyüzem va­dászterülete Bélmegyer és Tár- hos közigazgatási területén fek­szik, s az elmúlt esztendőkben igencsak zsugorodott. Mindezek ellenére e terület apróvadban még mindig gazdag, igaz ezt, ahogyan lehet, mesterségesen is szinten tartják. Megtudtuk: az idén a törzsállományukból szár­mazó tojásból mintegy 10 ezer fá­cáncsibét keltettek, s ebből 3 ez­ret - ennek legalább 35 százalé­kát le is vadásszák - előnevelt­ként a saját területükre helyeztek ki, míg a többit értékesítették. — Az idei természetes szaporu­lat a szárazság miatt a szokásos­nál gyengébb volt, s ezért felérté­kelődött a mesterséges szaporítás - mondotta Szatmári János. Mint az elmúlt évtizedekben, így az idén is a nyugati vadászok - többségük visszatérő német, osztrák, olasz vendég - főként 2- 3 napos fácán- és nyúlvadászatra érkeznek a területükre. Hogy a vadásztatás mennyire üzlet, ezzel kapcsolatban beszélgetőpartne­rem elmondta: egy-egy fácán lelö- véséért 21-24 német márkát fizet­nek a külföldiek, s ha a lőtt fácánt el is akarja vinni, akkor minden egyes darabért még 600 forintnak megfelelő valutát szurkolnak le. A nyúl vadászata még drágább. A nagyüzem 236 hektáros vaddisz­nókertjének állománya jó köze­pesnek mondható, s feljövőben van. Éppen ezért csak egyéni lesvadászatot tartanak: összesen 20-25 süldő kilövését engedélye­zik, melyekért darabonként 250 márkát kell fizetnie a vadászok­nak. S ha a húsát el akarja vinni a vadász, akkor azt a napi áron megvásárolhatja. _______-sz­Kelendő a segédmunka Negyvenhármán helyezkedhettek el Az orosházi munkaügyi központban is a 45 év felet­tieket várták szerdán dél­előtt. Számukra rendeztek ugyanis állásbörzét. Orosháza A kirendeltségnél hétszáz azok­nak a száma, akik ezt a korosz­tályt képviselik és érintettek. A szervezett programon kétszázan jelentek meg, elsősorban a ta­nácsadások, a szolgáltatások iránt érdeklődtek. Munkajogi, nyugdíjbiztosítási, külföldi mun­kavállalási kérdésekben álltak a szakemberek az érdeklődők ren­delkezésére. Hetven cég több mint kettő­százhetven állásajánlatát kínálta ezen a napon. Mivel kevés volt a hölgyeknek szóló, adminisztratív munkakör, ezért ők nehezebb helyzettel találták szemben ma­gukat. A 45 év feletti, szakképzet- len, az iparban járatos, segéd­munkához szokott férfiak köré­ben viszont sokkal többen tudtak munkához jutni. Szerdán 43 em­ber elhelyezkedése oldódott meg az állásbörze ideje alatt. ________________ «*■■•) Kihaltnak vélték, de... Ha 1968-ban egy Német Márton nevű férfi nem ta­lálja meg a korábban kive­szettnek hitt Pintes szőlőt, akkor zalai útjuk során en­nek az egyik legősibb ma­gyar szőlőfajtának a borá­val nem koccinthattak vol­na a sárréti polgármesterek. Körös-Sárrét—Csáfordi-hegy- A Pintes az egyik legősibb ma­gyar szőlőfajta. A filoxéravész után eltűnt a szőlészek, borászok szeme elől. Ezt a kiveszettnek hitt fajtát 1968-ban Német Már­ton Cserkút mellett megtalálta, s azóta szórványban többen ter­melik — közölte Veress János, a Veress pincészet tulajdonosa. Az országban a legnagyobb te­rületen Veress János foglalkozik Pintes-termesztéssel. Az ő ültet­vénye másfél hektáros, s erről a területről több ezer palack Pin- tes-bort állít elő. A Pintes-bor igazi magyar rit­kaság, aminek sajátos íze, zama- ta, illata ván. S éppen ritkasága avatja különösen értékessé. A kiváló Pintes-nedűt a Csá- fordi-hegyen a közelmúltban a körös-sárréti polgármesterek - akik Zala megyében a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás mű­ködésével, tevékenységével is­merkedtek — is megkóstolták, s a többség jó véleménnyel van róla. __________________________________(MAGYAR!) Kóbor kutyák Elszaporodtak városszerte a kóbor ebek. Az orosházi Városgazdálkodási Kft. be­fogási akciót tart harminc napon át. A lakosságot és elsősorban a gyermekeket veszélyeztető kó­bor kutyákat az akció idején be­fogják és elszállítják. A felhívás arra is vonatkozik, hogy a lako­sok erősítsék meg a porták kerí­téseit, illetve egyéb módon gon­doskodjanak arról, hogy négylá­bú kedvenceik ne kóborolhassa­nak el. A Városgazdálkodási Kft. kéri továbbá a gazdákat, hogy kutyáikat azonosító címkékkel lássák el. Mi annak jártunk utá­na, hol és hogyan lehet ezeket a bilétákat beszerezni. Elvileg a veszélyeztetettség elleni oltáskor az állatorvos át­adja az azonosító címkét, de ha ez nem történt meg, akkor az ol­tási könyv birtokában be kell menni a városházára, s az igaz­gatási osztály munkatársa 42 fo­rintért ad bilétát. CS. I. Csökken a beoltott ebek száma Vésztőn a kóbor ebeket évek óta kábító lövedékkel gyűjti be az önkormányzat. Egyes emberek viszont néha azzal „kábítják” az ebekről szóló helyi statisztikát, hogy nem oi- tatják be kutyáikat. így a kóbor kutyákkal nincs is különösebb gond a településen. Az viszont meglepő, hogy évről évre kevesebb kutyát oltatnak be VÉSZTŐ A Körös-Sárréten a vésztői volt az első önkormányzat, amelyik már évekkel ezelőtt olyan pisztolyt vásárolt 100 ezer forintért, amely­nek segítségével a gyepmester viszony­lag könnyedén be- gyűjtheti (a kóbor ku­tyák befogásáról szóló önkormányzati rende­let alapján) az egyedül lézengő ebeket. Az ut­cáról begyűjtött kutyá­kat még több napig tartják, aztán ha nem jelentkezik értük sen­ki, akkor elaltatják őket. VÉSZTŐI KUTYAOLTASOK AZ UTÓBBI 4 ÉVBEN 1500 1250 750 500 250 1997 1998 1999 2000 Vésztőn. A sárréti nagyközség­ben 1997-ben 1645, 1998-ban 1615, 1999-ben 1499, idén pedig eddig 1245 ebet oltattak be ve­szettség ellen. Mint az adatokból is kiderül, a beoltott ebek száma folyamato­san csökken, ezért az állatorvos­ok is azt javasolják, hogy három­évente tartsanak | kutyaösszeírást a I településen. Utóbbival kap­_ I csolatban Kaszai I János polgármes­ter a legutóbbi kép­viselő-testületi ülé­sen megjegyezte: az ebek összeírását segélyesekkel meg lehet oldani. S mindezt az oltás előtt egy hónappal célszerű megejte­ni. A farágó hernyókról Lassan be kell fejezni a legké­sőbb érő termények betakarítá­sát. A hosszú tenyészidejű man­dulafajták termése is beérett már: ezeket rázással vagy ütöge- téssel lehet a fáról le­választani, majd a zöld héjától megtisz­títva megszikkaszta­ni. A napon szárított mandula héja szép sárga marad, nem barnul, illetve nem feketedik meg. A naspolya gyümölcseit csak ak­kor kell leszüretelni, ha a fagy már megcsípte őket. Ekkor reke­szekbe kell a gyümölcsöt rakni, egy sorban elrendezve. Karácso­nyig a gyümölcsök megpuhul­nak és fogyasztásra alkalmassá válnak. Több olvasónk panaszolta, hogy a gyümölcsfái egyikét-mási- kát a farágó hernyó károsítja. A kártevőnek két faja van: a nagy farágó hernyó a fák törzsébe rág­ja be magát és abban hosszú jára­tokat fúr. A kis farágó hernyója a vastagabb ágakban foly­tatja kártevő tevékeny­ségét. Járataival annyira legyengíti az ágakat, hogy azok gyakran le is törnek. A hernyókat a járataikból puha vashu­zallal lehet kihúzni. Ha ez - a járat bonyolultsá­ga miatt - nem sikerül- ____ ne, akkor vattát mártsa­nak rovarölő szerbe és azt dugják be a járatba, majd a •bemeneti nyílást zárják le ce­menttel, gipsszel vagy gittel. A kifejlődött póréhagyma, a bimbóskel, a leveles kel és a mángold a termőhelyén marad­hat. Ezek károsodás nélkül elvi­selik a zord időszakot, és csak annyit kell belőlük betakarítani, amennyit a család számára a há­ziasszony feldolgoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom