Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-30-10-01 / 230. szám

2000. szeptember 30-október I., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Cigányok, vándorúton A szokások különbözősége nem ok a gyűlöletre A rap szörny „Tovább is van, mondjam még?” 6 Az élő csempészáru Kufárok, maffia módszerekkel a határőrség járőrei ellen A JOGAINK VÉDELMEZŐJE Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa hivatalához öt év alatt 34 ezer panasz érkezett, negyedrészt a községek lakóitól. Elintézni ugyan csak minden harmadikat lehetett, de jó tanácsra ügyéhez segítségre minden hoz­zá forduló számíthatott. A polgárok a negyedik legmegbecsültebb helyre sorolták az általa vezetett intézményt „Alkotmányos intézmény” ül velünk szemben: megválasztásához az Or­szággyűlés kétharmados többségére volt szükség (a legfőbb ügyészéhez például csak a jelenlévő képviselők fe­le plusz egy fő). Iratokkal zsúfolt asz­tala mellett sorolja, mit tettek az el­múlt évben. Szavaiból, lényéből len­dület, energia árad. Pedig élete túlhaj­szolt, ahogyan a hivatalában dolgozók többségéé is. Kriminológusként évti­zedeken át a bűnözés társadalmi okait kutatta, 1968-tól oktatta is. A ta­nításról nem tud lemondani, óráit ma is megtartja, de másutt is tart előadásokat. Megválasztásakor új életmódot kellett kialakítania: egyetemi tanárból hivatalnok lett. Azóta áttette reggelre az úszást, de továbbra is naponta tornázik. Félje a nemzetközi jog neves professzora. 33 éve háza­sok. Mióta hétköznapokon nem ebédelnek együtt, a professzor- asszony a hét végén sokat és sok­félét főz, vagy hazaviszi férjének a melegíteni valót vacsorára. Ilyenkor adódik idejük jó beszél­getésekre, aztán kicsit még dol­goznak, majd a közösen kiválasz­tott zenére alszanak el. Az öt év alatt 34 ezer panasz érkezett a hivatalába. A lakosság kétharmada már megismerte te­vékenységét és tudja, hivatalához is fordulhat, ha jogsére­lem éri. Vizsgálati eredményeikről gyakran tájékoztatják a sajtót. A pana­szosok valamivel több mint a fele fér­fi, majdnem háromnegyedük városi, a negyedük községből való. „Hozott anyagból dolgozunk” — jegyzi meg erről. A közvélemény-ku­tató kérdésére — mennyire szolgálja az állampolgári biztos intézménye az emberek javát? — adott válaszaikkal a polgárok a negyedik legmegbecsül­tebb helyre sorolták az intézményt. „Lassanként megtanulják az állam­polgárok, mire használjanak bennün­ket” — véli Gönczöl Katalin. Tavaly például kénytelenek voltak elutasítani a panaszok 70 százalékát, mert az ügyek nem tartoztak a hatáskörükbe, például azért, mert még a bíróság fog­lalkozik velük. De levelükben kitanít­ják a panaszost, hogy akkor mit tehet. Közük azt is, hogy a jog milyen típusú konfliktusok megoldására nem alkal­mas. Sokszor lefordítják érthető ma­gyar nyelvre a jogi „tolvajnyelvet”. Olyan panaszos is akadt, aki a hatósá­gi határozatból rá sem jött, hogy neki adtak igazat. Mindenképpen leírják, mit és hol kell ezután lépnie. „El kel­lene érni például, hogy a hatóság ne a paragrafusok számaira hivatkozzék le­veleiben, hanem idézze azokat, sőt, magyarázza is meg tartalmát. Melles­leg magukra a törvény- és rendeletszö­vegekre is ráférne, hogy közérthetővé tegyék őket” — teszi hozzá. Az állampolgári jogok biztosának hatáskörébe csak hatóságok tartoznak, csak hozzájuk fordulhat. Nem vizsgál­hatja egyebek közt pénzintézetek, ma­gáncégek, kereskedők ügyeit, ám ha ilyen vonatkozású panasz érkezik, megkeresheti felügyeleti szerveiket. Vizsgálhatja viszont a monopolhely­zetben lévő közszolgáltatókat, hiszen például az önkormányzatok nem min­dig lépnek fel hatékonyan a fogyasz­tók védelmében, a saját érdekvédel­mük gyenge. Vizsgálatuk eredménye csak ajánlás lehet. Nem kötelező tehát, de ha eluta­sítanák, följebb lép: a nyilvános­ság, a főhatóság vagy akár az Or­szággyűlés elé. Ha sürgető, égető a panasz, Gönczöl Katalin piros cédulát tűz az irathoz: intézésé­hez még aznap hozzá kell fogni! Újabban szaporodnak az általa „gerjesztett”-nek nevezett pana­szok: az általuk tett és megismer­tetett átfogó vizsgálatok eredmé­nyein felbuzdulva a gyermekek ügyében például nagymamák, pe­dagógusok kérik közbelépésüket. Olykor ajánlásukkal egyetérte­nek az érintettek, de a végrehaj­táshoz gyakran nincs anyagi fe­dezetük vagy hiányzik a kérdéses szakember. Ilyenkor általában meg tudnak állapodni arról, hogy mikorra, hogyan, milyen módon kerítenek sort a jelenleginél vala­mivel jobb helyzet megteremté­sére. Egy idő múlva utóvizsgálatot tar­tanak. „Kész vagyok kompromisszumok­ra, de kemény, következetes, és bizo­nyos ügyekben engesztelhetetlen sze­retnék maradni” — mondja a biztos. Milyen esetekben? Például akkor, ha az idősek, a fogyatékosok bentlakásos otthonaiban kiszolgáltatottságot észlel. Legyen egy zárható fiókjuk; a mozgás­sérülteknek az intézetben kapaszkodó­juk, hogy ne érezzék magukat teljesen bezárva; a középületekhez, a járdák­hoz építsenek lejtős részt, amin kocsi­jukkal fölhajthatnak; ha közlekedési lámpát javítanak, a vakok számára szereljenek be hangjelzőt; a börtönök­ben a vécé elé ajtót vagy elzáró füg­gönyt. „Az alapvető emberi jogi köve­telmények számonkérésében a legki­szolgáltatottabbak körében nem lehe­tek megalkuvó” — hangsúlyozza. Törvény írja elő, hogy a gyermek pusztán szociális okból nem emelhető ki a családból. Ennek érdekében tavaly ótfi minden vá­rosnak kötelező feladata átme­neti szállást lé­tesíteni, ahová a bajba került család együtt költözhet. Ez nemcsak humá­nusabb, de ol­csóbb megoldás is, mint a csa­ládtagok külön- külön történő elhelyezése. Most már ellenőrzik is, hogy ez megva­lósult-e. Vi­szonylag sok a panasz a nyug­díj-megállapítá­sokra, késedel­mes folyósítá­sukra, az önkor­mányzatok épí­téssel kapcsola­tos határozatai­ra, a diákjogok megsértésére, a rendőrségre. Most ellenőrzik a hajléktalanok egészségügyi ellátását. A pél­dák szinte ki­fogyhatatlanok. Az ország- gyűlési biztosi megbízatást, amely Gönczöl Katalin eseté­ben jövőre jár le, nem sikernek tekinti, hanem szolgálatnak, amely az ügyek iránti alázatot követeli meg. Az ügyek­nek pedig szinte mindegyike darázsfé­szek, többnyire tragédia van mögöttük. Érzelmileg igyekszik a dolgokon kí­vül maradni. „Sajnos, nem mindig si­kerül” — ismeri be, s miközben férfi­as kézszorítással búcsúzunk, arra gon­dolok, hány képletesen felé nyújtott kezet szorít meg, hasonló határozott­sággal. Molnár S. Edit Névjegy Született: Nagykőrös, 1944. ápr. 17. Családi állapota: férjezett (1967), Valki László. Pályája: Eötvös Loránd Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán (ELTE JTK) diplo­mát szerez (1968), ugyanott a kriminológiai tan­széken tanársegéd, adjunktus, docens (1968-90), egyetemi tanár (1990-), dékánhelyettes (1985—88). Kriminálszociológiát tanít az ELTE Szociológiai Intézetében (1984-), az állampolgá­ri jogok országgyűlési biztosa (1995—). A Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára (1983-), a Nem­zetközi Kriminológiai Társaság tisztségviselője (1990-). Az állam- és jogtudományok kandidátu­sa (1978), doktora (1990), több könyv szerzője. Elismerései: Vámbéry Rusztem Emlékérem (1985), Szent György-díj (1998).-— .................... A SIKERPROPAGANDA VÉGE A héten valami befejeződött: a tömegek ámítása, a mező- gazdaságból élők kábítása, a mindenkit hasba akasztó siker- propaganda. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium — közismert nevén az FVM — közzétette jelen­tését az elmúlt gazdasági évről. Itt ugye nem lehet mókuskálni, adatokat kimagyarázni, mert a forrás abszolút hiteles, két álla­mi intézmény — az adó- és a statiszti­kai hivatal — jelentéseire támaszkodik. Márpedig ezekben, s így értelemszerű­en az FVM jelentésében is eléggé megdöbbentő adatokat le­het olvasni. Nézzük csak, miről is van szó! Tavaly a mezőgazdaság csaknem valamennyi meghatáro­zó mutatója romlott. így újabb 0,1 százalékkal csökkent az ágazat folyó áron számított részesedése a GDP-ből. Az ala­csony jövedelmezőség miatt a mezőgazdaság a befektetők számára nem vonzó. Külön nehéz helyzetbe került az állat- tenyésztés, amelynek kibocsátása 0,8 százalékkal csökkent, miközben a növénytermesztésben és a kertészetben 1,1 szá­zalékos növekedést regisztráltak. Kedvezőtlenül alakult a külkereskedelmi egyenleg is: amíg a kivitel nemzetgazdasá­gi szinten 9 százalékkal növekedett, az agrárexport 16,7 szá­zalékkal visszaesett, ami az ágazat egészét tekintve 258 mil­lió dollár egyenlegromlást okozott. További gond, hogy mi­közben az árbevétel alig növekedett, a költségek jelentősen — közel hatszor nagyobb mértékben — emelkedtek, s az eredménykiesés 1998-hoz képest mintegy 27 milliárd forint. Jelzésértékű, hogy a foglalkoztatottakon belül a mezőgazda­ságból élők aránya, az 1998. évi 7,5-ről 7,1 százalékra esett vissza, ami azt je­lenti, hogy egyre kevesebben találják meg számításaikat az ágazatban, szaba­dulnak meg kicsiny földjeiktől vagy a birtok megtartása mellett más kereseti forrás után néznek. Az 1990-es új földosztás utáni eufóriának tehát vége. A hetvenes-nyolcvanas években virágzó, európai rangú mező- gazdaságunk mára szétesett, és ezzel az atomjaira hullott ágazattal a tárca nagyotmondásáról híres feje nem tud mit kezdeni. Hiába utazta végig a földgolyót, s kötött „jobbnál- jobb” üzleteket, az eredmény nem látható. Egészen egysze­rűen nincs. A semmit átmenetileg lehetett még pótolni ámí­tással, kábítással, sikerpropagandával. Ennek most vége. A legrosszabbkor. Itt állunk az Unió kapujában, mondani kellene valami biztatót, lelkesítőt. Félő, újabb jelszavakkal jönnek elő a spájzból. Amitől a mezőgazdaság helyzete egy kicsit sem lesz jobb. Árpási Zoltán ... más kereseti forrás után néznek. Békéscsaba, 1915. Az Osztrák-Magyar Bank fiókja, hosszú ideig a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei székháza a Bartók Béla út-Dózsa György utca sar­kán. Az épület szinte semmij nem változott, de a környezet, maga a város annál többet

Next

/
Oldalképek
Tartalom