Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-28 / 228. szám

6. OLDAL - 2000. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK G A Z D A S Á G igüKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP q® QUANTUM BROKER Rt., Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefuii: (66) 520-940. BUX8115 +27 pont Legjobb három: ANTENA ARAGO PHYLAXIA 9,24% 7,42% 5,26% Tegnap 11,6 mrd Ft összforgalom született a BÉT-en, a MATÁV bené­zett ugyan 1400 Ft alá, de ez csak futó kaland volt, az 1410 Ft-os cent­rum körül kötöttek a brókerek. Is­mételten jelezzük, hogy itt vásárol­ni kell a távközlési papírból. A BCHEM-et elszánt roham alá vették a vevők, így árfolyama zárás­ra csaknem 5,5 %-ot emelkedett. A MÓL ezzel szemben 2 %-ot veszített értékéből, 4900 Ft volt rá az utolsó kötés. I TŐZSDEI ES PIACI ARAK 2000.38. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102-107 Ingadozó ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 83-85 Emelkedő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.érpa 104 Tartóit Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 365 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kiköti Szójadara 211 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 434,97 7,42 263,38 134,66 172,50 6,03 297,03 Fajtabemutató Szakmai tanácskozást és fajtabemutatót rendezett a napokban Békéscsabán az Agroker Rt., valamint a hozzá társult Novartis Seeds Kft. és a szegedi székhelyű Agiomag Kft. Az érdeklődő környékbeli gaz­dáknak Stefán László értékesítési igazgató tartott tájékoztatót az Agroker Rt. őszi ajánlatairól és fi­nanszírozási lehetőségekről, ezen bellii a preferált kamattámo­gatásról. A 2000—2001-es terme­lési évben őszi búza, őszi árpa és őszi káposztarepce integrációját és támogatását végzi a megújult üzletpolitikára építő Agroker Rt. Békés és Csongrád megyében. Szó esett a termelési eszközvá­lasztékról is. Az Agromagot kép­viselő Kancsár Csaba az általuk Újvidékről behozott kiváló új bú­za-, továbbá a Maisadour és az eszéki hibrid kukoricafajták tulaj­donságait ismertette. _________ri Kukoricatermesztők a birtokon Országos mérleg: húsz fajtakísérletből csak hat értékelhető Sikeres kísérleti kukorica-fajtabemutatót tartottak szeptember 26-án Mezőhegyesen. Az Állami Ménesbirtok Rt. meghívásának mintegy hetvenöt szakember tett eleget. A vendégek előadást hallhattak a kukoricater­mesztés biológiai alapjairól és a fajtaminő­sítésről, továbbá a kukorica öntözésével összefüggő kérdésekről. Mezőhegyes Az idei aszályos időjárás vissza-visszatérő témája volt a tanácskozásnak, és az azt követő bemutató­nak. Erről megnyitóbeszédében dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató a következőket mondta:- Mezőhegyes gyakorlatilag május eleje óta nem kapott csapadékot. Az utóbbi napokban irigykedve hallottuk, hogy mennyi eső esett Szol­nok vagy Szerencs térségében. Korábban is így volt, amikor máshol 60 milliméter hullott, nálunk csak 1 milliméter esett. A csapadékhiány és a hő­ség egyaránt megviselte a hibrid- és az árukukori­cát. Harmincöt napon mértünk 29 fok feletti hő­mérsékletet, tizennyolc napon 35 fok fölöttit. A sa! Visszatérve az idei esztendőre, elmondta, hogy a vállalat hektáronként 5-6 mázsa kukori­ca-vetőmaggal takarít be többet, mint azok a gazdaságok, ahol nem öntöztek. — Ez az 5-6 mázsa azonban nekünk körülbe­lül 150 millió forintba került, mert ennyivel nö­vekedtek a költségeink. Erre mondhatják egye­sek, hogy hiába öntöztek, nincs eredménye. A szakma feladata megértetni: az öntözést nem azért találták ki, hogy sivatagi körülmények kö­zött folytassunk növénytermesztést, hanem azért, hogy a maximális termés érdekében pótol­juk a természetes csapadékhiányt, hogy a nö­vény számára mindig biztosítsuk az optimális vízmennyiséget. Úgy érzem, ma a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban ki­emelt jelentőséget tulajdonítanak az öntözésnek. Ez nem véletlen, hiszen az öntözés a magyar mezőgazdaság kardinális kérdése. A főműveket az államnak, a mellékműveket pedig — hatvan- hetven százalékos állami támogatással — a fel­használóknak kell megépíteniük. Ezen kívül biz­tosítani kell az öntözővíz térítésmentes felhasz­nálását is. Ha mindez meglesz, eredményesen A bemutatóparcellákon jobb kukoricák termettek, mint a vízben szegényebb táblákon uwró: a szerző felvétele legmagasabb hőmérséklet 39,6 fok volt Mezőhe­gyesen. Ezt a kegyeden időjárást a búza még átvé­szelte, kettőezer-négyszáz hektáron átlagban 6,6 tonna termett. A kukorica terméseredménye vi­szont jóval gyengébb a szokásosnál, az ezermag- súlya 20-25 százalékkal kisebb az elvárhatónál. Szavaiból kiderült, hogy a ménesbirtok szak­emberei mindent megtettek a kísérletben szerep­lő fajták sikeréért. Mezoparcellás kísérletben a Novartis cégtől 13, a Monsantótól 9, az Advantától 6, a szegedi Gabonakutató Kht.-től 6, Martonvásárról 7, az izraeli Galilee Seedstől pe­dig két fajtát láthattak a vendégek. A kisparcellás kísérletben 76 fajta szerepelt a birtokon - közöl­te dr. Megyeri Zsolt, majd röviden ismertette az öntözéssel kapcsolatos gondokat, feladatokat. Sajnos, mondta, még nem tart ott a növényter­mesztés, hogy meglenne víz nélkül. Mezőhegyes a termőterületének több mint 60 százalékát ké­pes öntözni, s az idén 6,5 millió köbméter vizet juttattak ki a földekre. Az utóbbi négy évben ennyi volt a birtok összes öntözővíz-felhasználá­fejlődhet Magyarországon a vetőmagtermesztés, a kertészet és a gyümölcstermesztés. A bevezetőt követően dr. Szieberth Dénesnek (OMM1) és Szalóki Sándornak (Plantago Bt.) a magyarországi fajtakísérletekkel, illetve öntözés­sel kapcsolatos előadását hallgatták meg a jelen­lévők. Szieberth Dénes megdöbbentő adatot kö­zölt: az Országos Mezőgazdasági Minősítő Inté­zet 2000-ben húsz helyen folytat fajtakísérlete­ket, a „sivatagi körülmények miatt” ezekből azonban csak hat értékelhető. A szakmai program zárásaként a hetvenöt résztvevő (80 százalékuk gyakorló gazdálkodó) megtekintette a pitvarosi út melletti bemutató parcellákat. Elismeréssel szóltak a fajtaválaszték­ról, megállapítva, hogy ezek a parcellák is magu­kon viselik az aszály nyomait, ám lényegesen jobb az állományuk, mint a „közönséges” kuko­ricatábláké. Ennek egyik okát a neves öntözési szakember abban látta, hogy a kukorica gyökér­zete még el tudta érni 1,5-2 m-es mélységben lé­vő Vizet. MÉNESI GYÖRGY A Hortseed „ezüstös” napja Szeptember 22-24-én Szigetszentmiklóson 7. al­kalommal rendezték meg a 2000. év legnagyobb hazai kertészeti seregszemléjét Hortus Hungaricus néven, amely Közép- és Kelet-Euró- pa legnagyobb kertészeti szakkiállítása. Dél-Békés A 209 kiállító és 110 árusító kö­zött egyik legszínvonalasabb az Agrármarketing Centrum közös­ségi standja volt, ahol a mezőko­vácsházi Hortseed Magszaporító és Szolgáltató Kft. immár harma­dik alkalommal kapott helyet. A szakmai napon díjkiosztásra ke­rült sor, ahol 6 nagydíj és 14 első díj odaítélésében a dísznövények arattak. A zöldségfélék közül mindössze 3 első díjas termék ta­lálható, melyből kettő a biotermesztésből származik. Má­sodik díjat 34 termék kapott, ezen belül a zöldség- és szaporí­tóanyag kategóriában egyet a Ka­likó Szövetkezet és kettőt a mezőkovácsházi Hortseed Kft.- nek ítélt a bíráló bizottság. A ko­vácsháziak második díjas termé­kei a Piroska vöröshagyma fajta és az MK-95 (Andi) fürjbab fajta­jelölt. Több díjat a zöldség kate- góriában nem osztottak ki. h. m. Fűtéstechnikai szeminárium Kétnapos fűtéstechnikai szeminárium kezdődik hét­főn a gyulai Erkel Hotelben. A kiállítással egybekötött Köröstherm 2000-re több mint harminc, fűtéstechni­kával és épületgépészettel foglalkozó cég képviselője érkezik. Gyula A program szervezője az Energia­gazdálkodási Tudományos Egye­sület és az Építéstudományi Egye­sület Békés megyei csoportja. A szemináriumon Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke mond köszöntőt, majd előadások hangzanak el a témában. Többek között szóba kerül az új hazai energiapolitika üzleti modellje, az energetikai piacnyitás aktuális kérdései. Érdekesnek ígérkezik a napenergia felhasználása szolár- szőnyegekkel, továbbá az új ener­giatakarékos szivattyúk felhasz­nálása a lakossági fűtési és me- legvízellátó rendszerekben, b. m. A répa betakarítása Hamarosan betakaríthatjuk a tél­álló sárgarépát. A rövid tenyészi­dejűt folyamatosan már szedik. Ásóval kell kiemelni a jól beöntö­zött vagy eső áztatta földből, ne­hogy leszakadjon a gyökér vége. Tárolásra alkalmasabb a hosszú tenyészidejű, mely az első mínusz 3-5 fokos fagyokig a földben tartható, fel­iéve, ha nem lesz túl sok a csapadék (ettől ugyanis megrepe­dezhet). Nyáron a hosszan tartó aszály miatt ott, ahol nem lehetet öntözni, sok helyen elágazó „lá­bas” lett a répa. Ezt sajnos nem lehet kivinni a piacra, de még odahaza is inkább csak a háziál­latok takarmányozására alkal­mas a repedt, a hibás és a törött sárgarépával együtt. Valamennyi lábas- és szárnyas állat nyersen vagy főzve szívesen fogyasztja. Sárgarépára a háztartásban egész évben szükség van. A konyhára a legjobb a jól tisztítha­tó, hengeres, a szívrésznél is na­rancssárga (nem zöld) színű. Különösen a gyermekeknek kell nyersen adni, hogy erősödjön a foguk. A répának különösen nagy a karotin-tartalma (10 deká­ban 6-12 milligramm van belőle). Ez a vegyület az A-vitamin előanyaga, melynek hiánya szem- betegségeket, látási elégtelensége­ket okoz. Lombja nem ehető, de a baromfinak adható. Viszonylag hi­degtűrő ez a nélkülözhe­tetlen gyökérzöldség. Magja már 4-6 fokon csí­rázik, azonban a répa fej­lődéséhez 16-18 fokos hő­mérsékletre van szükség. Fényigénye nem nagy, kedveli a laza, morzsalé- kos, mérsékelten meszes talajt. Nagy mennyiségű káliumot vesz fel. Az ágyást ahol sárgarépát kívánunk termeszteni már most ősszel mélyen ássuk fel. Általában kora tavasszal, már a fagyok el­múltával kell elvetni a magot az el­gereblyézett, alaposon beöntözött 20-25 centiméter távolságra meg­húzott barázdákba. 3-4 hétig is el­fekszik míg végül kikel. Ajánlatos a hónapos retekkel együtt vetni, mely majd jelzi a répasorokat. Ne vessük 2 centiméternél mélyebbre és a talajfelszínt tömöritsük. ■ Kistérségi szennyvízberuházás Szeptember 25-én megkezdte próbaüzemét a három telepü­lés közös fejlesztéseként megvalósult kunágotai szennyvíz- telep. Az önkormányzatok döntése alapján a mintegy 580 millió forintos beruházás Kunágota gesztorságával Almáska­marás és Nagykamarás településeken biztosítja a jövőben a keletkezett szennyvizek elvezetését. A kunágotai új szennyvíztisztító telep 300 köbméter szennyvíz befogadására alkalmas, korszerű automatizált komplexum. Képünkön Vaczkó János telepekezelő a működéséről beszél d-fotó: such tamás Dél-Békés ________- A közös szennyvízberuházás gondolata 1997-1998-ban fogal­mazódott meg. A települések ne­vében Kunágota önkormányzata beszerezte azokat a hatósági en­gedélyeket, amelyekkel pályázni lehetett a külön­féle cél- és egyéb elkülöní­tett állami pénzalapokra. A térségben egy olyan hi­ányzó infrastruktúra léte­sítéséről van szó, amely a jövőben nélkülözhetetlen az itt élő lakosság számá­ra. Másrészt a Maros hor­dalékkúp védett vízbázis készlete miatt a munka döntő részét min­denképpen az önkormányzatok­nak kellett felvállalniuk a környe­zetvédelem, a területfejlesztés ér­dekében - mondta Mohnács Pál, a békéscsabai Békés Mérnök Kft. ügyvezetője, az építkezést lebo­nyolító és műszaki ellenőrzést végző cég nevében. A tisztító telep - mely Kuná- gotán a korábbi években átadott szeméttelep mellett kapott helyet — a budapesti UTB Envirotec Kft., valamint a gravitációs csatornahá­lózatot a békéscsabai Prim Aqua Tervező és Szervező Kft. tervezte. A beruházás kivitelezője a „Kunágota 2000” Konzorcium volt, melynek vezető cége a bé­késcsabai Bólém Építőipari Kft. A három településen az első ütem­ben elkészült csatornázottság 45-50 százalékos lefedettségű, míg a második ütemben 75-80 százalékos kiépítettséget szeret­nének elérni. A beruházás révén mindhárom település központja csatornázott, és az érdekeltségi te­rületen levő ingatlanoknál egy méteren belül csatlakozó akna lett kiépítve. A szennyvíztisztító rendszert a mezőkovácsházi székhelyű Dél-Békési Vízművek Kft. üzemelteti. Természetesen mint minden települési fej­lesztésben, a lakosság is jelentős hozzájáru­lást vállalt magára, melynek eredménye­ként a víziközmű társu­latban 942 érdekeltségi egység van. Mohnács Pál szerint a társulatok megszervezése példaértékű, mi­vel mindhárom községben egy nap alatt, és elsőre megalakult a szervezet. A települések elszánt­ságát mutatja, hogy bár a beruhá­zást két ütemben tervezték, de a kedvező megyei támogatást köve­tően az első ütem megkezdését akkor is felvállalták volna, ha a to­vábbi támogatás nem a várt mér­tékben alakul. Szerencsére a be­adott pályázatok — bár volt, amelyre másfél évet kellett várni - kedvező elbírálást kaptak. A ki­tartó és kemény munka eredmé­nyeként Pápai Zoltán, Kunágota polgármestere örömmel mutat­hatta be szeptember 22-én a szak­hatóságoknak a telepet, ahol a szakmai jóváhagyásokkal hétfőn megkezdhették a próbaüzemet. A telep négy fő egységből álló, napi 240 köbméter hálózatról érkező, és 60 köbméter szippantott szennyvíz befogadására alkal­mas, modern, a kor igényeinek megfelelően automatizált komp­lexum. A csatornaszakaszok la­kossági rákötési aránya jelenleg 50-55 százalék, mely a próba­üzem után várhatóan 60 száza­lékra nő. A tervek szerint a létesít­mény ünnepélyes átadása tavas­szal várható. halasi mária Elnyert támogatások Beruházás összesen: 578,1 millió Ft - 100 % Céltámogatás: 242,7 millió Ft - 42 % Vízügyi alap: 57,8 millió Ft - 10 % Területfejlesztési tanács: 139,6 millió Ft — 25 % Környezetvédelmi alap: 100 millió Ft - 17,3 % A többi önkormányzati és lakossági hozzájárulás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom