Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

4. OLDAL - 2000. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK KÖR KÉP Ünnepelt a leépülő bányászat Az elmúlt tíz esztendőben a bányaiparban 100 ezren vesztették el munkahelyüket A köztársasági elnök is Oroszlányba látogatott tegnap az 50. bányásznap központi ünnepségére, ahol a külső­ségek az ágazat legszebb napjait idéz­ték. A magyar bányászat illetve a bá­nyásztársadalom teljesítménye rend­kívül fontos az ország szempontjából- hangsúlyozta Mádl Ferenc. A köztár­sasági elnök - aki, mint megjegyezte, fiatal korában egy ideig maga is visel­te a bányászegyenruhát - kijelentette: tudja, hogy az elmúlt évtizedben je­lentősen visszafejlődött ez az iparág. Dolgozói nem okozói, hanem elszen­vedői a szakma nemzetközi méretű és elhúzódó válságának. A bányászat jövőjének meghatározása elsősorban a kormány feladata. Ugyanakkor a döntés előtt ki kell kérni minden érintett véleményét, s csak valameny- nyi összetevő mérlegelése után adni választ a „hogyan tovább” kérdésére- hangsúlyozta Mádl Ferenc. Oroszlány - Budapest A központi ünnepségre érkezett bányá­szok tegnap is díszegyenruhát öltöttek, de az ünnepi beszédekben benne volt az elmúlt évtized leépítései miatt érzett levertség és a jövő miatti aggodalom is. Mint 1950 óta minden esztendőben, most is szeptember első hétvégéjén - il­letve az ezt megelőző valamelyik napon - állnak meg a bányászok egy rövid idő­re, hogy 1919-ben meggyilkolt társaikra emlékezzenek. 81 évvel ezelőtt szeptem­ber 6-án ugyanis az életkörülményeik romlásáért és a 12 órás munkaidő visz- szaállítása ellen tüntető bányászok közé lőttek a csendőrök Tatabányán. Heten életüket vesztették és huszonhatan sebesültek meg súlyosan. Az ünneplés gondolata akkor született meg, amikor az országnak kiemelkedően sok fűtőanyagra volt szüksége és ennek java részét még a bányászat állította elő. 1964-ben hozták felszínre Magyarorszá­gon a legtöbb szenet, azóta minden év­ben egyre kevesebbet termelnek ki a bá­nyákból, tíz évvel ezelőtt pedig nagy­szabású bányabezárási program indult, mert a hazai bányák jelentős részében gazdaságtalan lett a kitermelés. Mindezek nemcsak a tegnapi orosz­lányi ünnepségen kerültek szóba, hanem azokban az interjúkban is, amelyeket munkatársaink az ünnep apropóján ké­szítettek a szakmai szakszervezet elnö­kével és az ágazatot felügyelő helyettes államtitkárral. Hajdan nyolc szénbánya medencében folyt a termelés: Tatabányán, Oroszlány­ban, Veszprémben, Várpalotán, Nógrád, Borsod és Pécs térségében, valamint a Mátraalján. Jelenleg már csak Ajkán, Balinkán, Márkushegyen, Mányon, Pécsett, Putnokon, vala­mint Gyöngyöstől Miskol- cig, az észak-magyarorszá­gi lignit mező térségében. Schalkhammer Antal szerint a mostani bá­nyásznapon sem feled­7 Schalkhammer Antal MŰKÖDŐ MAGYARORSZÁGI SZÉNBÁNYÁK FOTÓ: 24 ÓRA/KISS T. JÓZSEF kezhetünk meg arról, hogy pontosan tíz évvel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, amelynek következtében a bányaiparban csaknem 100 ezer ember vesztette el munkahelyét. Közülük a legtöbben, 55 ezren a szénbányászat területén dolgoztak. Rajtuk kívül többek között 8 ezer uránbányász, 6 ezer érc- és ásványbányász, valamint 4 ezer kő- és kavicsbányász került az utcára. Hogy közülük mégis kevesen szorul­tak a munkanélküliség kenyerére, azt a szakszervezeti vezető a kormánnyal folytatott sikeres érdekegyeztetésnek tudja be. Olyan törvények és rendeletek láttak napvilágot, amelyek lehetővé tet­ték, hogy a leépítések áldozatai korábbi nehéz munkájukhoz méltó ellátásban részesüljenek. Lehetőséget teremtettek arra, hogy 25 évi földalatti munka után teljes nyugdíjat kaphassanak az elbo­csátott bányászok. Azok, akiknek 10 évnyi föld alatti munka után 50 százalé­kot meghaladta az egészségkárosodása, ugyancsak teljes nyugdíjra váltak jogo­sulttá. A 36 százalékot meghaladó egészségkárosultak baleseti járulékban, rehabilitációban részesültek. Emellett a keresetkiegészítések és a szociális ellátá­sok széles palettáját sikerült a szakszer­vezetnek kivívnia. Az érdekképviselet persze jobban örült volna annak, ha az utólagos ellátás helyett a munkahelyek maradtak volna meg. Schalkhammer Antal kiemelte, hogy az elmúlt években az energetikai ipar privatizációs árbevételeinek 5 százaléká­ból sikerült olyan alapot létrehozni, amelyből bányászati önsegélyező pénz­tárt működtet a szakszervezet. A 8,6 mil­liárd forintos alapból a munkahelyüket elvesztőknek átképzési, újrakezdési támogatást biztosítanak. A szektorban megmaradt, mintegy 20 ezer szakszerve­zeti tag abban reménykedik, hogy a pia­ci váltások ellenére sikerül megőrizni a jelenleg még működő bányaüzemeket, illetve az ottani munkahelyeket. A szak- szervezet elnöke bízik abban, hogy a bá­nyászok társadalmi megbecsülése, önbe­csülése is megközelíti egyszer még azt a szintet, ami évtizedekkel ezelőtt az ágazatot jellemezte. Hónig Péter gazdasági minisztériumi helyettes államtitkárhoz tartoznak az energiaügyek, így a bányászat is.- Hány bányát kell bezárni az idén? - kér­deztük a helyettes államtitkártól.- A Dunántúlon ez év végéig az Oroszlá­nyi XX aknát, a Zobák és a Jókai-bányát, Észak-Magyarországon a Rudolf-, a Fe­ketevölgy- és a Putnok-bányát kell bezár­nunk, mert termelésük gazdaságilag nem indokolt. Például Putnok, Fekete­völgy és Lencsehegy 1995-99 júniusa között több mint 8 és fél milliárd forint támogatást kapott, miközben az ország széntermelésének alig több mint 6 százalékát teljesítette. Úgy gondoltuk, hogy helyesebb, ha az eddig támogatás­ra kiadott összeget inkább új munka­helyek megteremtésére fordítjuk.- Hány bányász vált munkanélkülivé?- Az eddig bezárt bányákban 6200 és a még működőkben, létszámleépítés kö­vetkeztében további 2100 ember. Legtöb­ben újrakezdési támogatást kaptak. Ta­valy a második fél év óta Putnok-bánya több mint két és fél milliárd forintot és Feketevölgy is egymilliárdnál többet ka­pott újrakezdési és működési támogatá­sokra. A dolgozók a bányában töltött évek arányában akár többmilliós támo­gatást is kaphattak ebből a keretből.- Miből fedezték mindezt?- Például ezért kellett 2000-ben meg­emelni a villamos energia árát fél száza­lékkal. Emellett a költségvetés erre a cél­ra összesen 3,4 milliárd forintot biztosí­tott. Legfontosabb feladatunknak ugyan­akkor új munkahelyek megteremtését tartottuk, elsősorban a magas munka- nélküliséggel küszködő Borsod-Abaúj- Zemplén megyére koncentráltunk. A munkaerő-piaci alapból és a Gazdasági Minisztérium aktív foglalkoztatási kere­téből több milliárdot fordítottunk erre a célra. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a borsodi fejlesztési pályázatokra tavaly egyetlen pályázat sem érkezett. A pályázati feltételek könnyítése után tudott csak két bányaterület bekapcso­lódni a programba.- Mit ígérnek azoknak a bányászok­nak, akik ezután válnak munkanélkü­livé?- A munkahely-teremtési támogatási rendszerek tovább működnek, sőt a kor­mány nemrég, augusztus 9-én hozott ha­tározatában további kedvezmények ki­dolgozására szólította fel az illetékes minisztereket. NÉMETH ZSUZSA-KOÓS TAMÁS A féléves költségvetésről Új vezetője van a békési Családsegítő és Gyermekjó­léti Szolgálatnak. A képvi­selő-testület tegnapi ülésén az öt pályázó közül kétfor­dulós, nyílt szavazással szeptember elsejétől, hatá­rozatlan időre Nagy György Miklósnét nevezte ki igaz­gatónak. Békés A képviselők ezután a város idei költségvetésének első félévi ala­kulását vitatták meg. A költség- térítéses bérlakásépítéssel kap­csolatos pályázat előkészítése is terítékre került, s ezzel kapcso­latban is döntöttek a városatyák. Ennek lényege: a Bajza és az Ék utca sarkán, valamint a Korona utca 3-5. számú telken össze­sen tíz sorház jellegű lakás épí­tésére nyílik lehetőség. A testület kemény, már-már politikai színezetű vitában dön­tött a pártok elhelyezésével kap­csolatos előterjesztésről is: no­vember elsejétől az önkormány­zati épületben otthont kapó pár­tok évente négyzetméterenként 3 ezer forint + áfát fizetnek, a korábban önkormányzati ingat­lanban működő pártok - ez több éves időszakot jelenthet! - október 31-éig terjedő időszakra visszamenően évente és négy­zetméterenként 500 forint + áfát fizetnek. A testület zárt ülésen személyiségi jogokat érintő és vagyoni kérdéseket tárgyalt.-sz­Pintér kontra Pallag Pallag László kisgazda ország- gyűlési képviselőnek, az olajbi­zottság elnökének jogi képvise­lője csütörtökön a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróságon elis­merte a jogsértés tényét abban a most kezdődött személyiségi jo­gi perben, melyet Pintér Sándor belügyminiszter indított a hon­atya ellen, Nógrádi Zsolt bizott­sági tanú állításait ismertető jú­nius 9-i tájékoztatóján elhang­zottak miatt. Ugyanakkor a kép­viselő ügyvédje felhívta a figyel­met arra, hogy Pallag László al­kotmányos kötelezettségét telje­sítette, amikor a közérdekű in­formációkat nyilvánosságra hozta, amennyiben pedig eköz­ben, sajnálatos módon, szemé­lyiségi jogot sértett, azért fele­lősséggel megbízója, a magyar Országgyűlés tartozik. Pintér Sándor és Pallag László ezúttal nem jelent meg a bírósá­gon, ám a következő, október 9- én sorra kerülő tárgyalásra már személyesen is megidézték őket. Pallag Lászlónak arról kell majd beszámolnia a bíróság előtt, hogy milyen szándékok vezették a vitatott sajtótájékoztató meg­tartásakor, Pintér Sándornak pe­dig az őt ért hátrányokról kell szólnia, tekintettel az ötmillió fo­rintos nem vagyoni kártérítési igényének nagyságára. Al* •• i* ••• //•//, A kisüsti jövőjéért Megalakult a Pálinkafőzők Délkelet-magyarországi Egyesülete Békéscsaba A Pálinkafőzők Délkelet-ma­gyarországi Egyesülete tegnap alakult meg Békéscsabán. Az egyesület elnökévé Békési Zol­tánt választották, titkára Lovász Sándor lett. Az elfogadott alap­szabály többek között megfogal­mazza azokat a célokat, ame­lyek a kisüsti pálinkafőzés jövő­jét hivatottak megerősítem. Töb­bek között feladatul tűzték ki a pálinkafőzés tradícióinak meg­őrzését, folyamatos fejlesztését, az EU-s jogrendbe való illeszté­sét. Támogatják a szakma érde­keinek megjelenését is, s mind­azon kezdeményezéseket, ame­lyek a hagyományos kisüsti pá­linkafőzés értékeit jelenítik meg. Kiaknázzák az idegenforgalom­ban és a kereskedelemben lévő, de ma még nem értékként kezelt lehetőségeket. Fellépnek az olyan törvénytelenségekkel szemben, amelyek a szakma holnapját veszélyeztetik. A mi­nőségi kisüsti pálinka előállítása érdekében együttműködnek a gyümölcstermesztőkkel, kerttu­lajdonosokkal és azok szerveze­teivel. Támogatják az országos érdekvédelmi szervezetek által kijelölt célokat. Az egyesületnek magánsze­mélyek is tagjai lehetnek, de számítanak pártoló tagokra is. Az egyesület vezetői ezért ké­rik mindazokat, akik szeretné­nek belépni, hogy az egyesület postacímén - Lovász Reklám­iroda, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 12., telefon/fax: (66) 445-745 - érdeklődjenek, jelentkezzenek. Sarkad térsége Torgyánnal ünnepel Kecskeméten, a Hírős Héten két standon nagy sikerrel mutatkozott be az északke­let-békési térség — mondta dr. Sipos Lajos egyesületi el­nök az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület tegnapi biharu- grai közgyűlésén, amikor az utóbbi hetekben történ­tekről adott tájékoztatást. Északkelet-Békés A közgyűlés tegnap úgy döntött: az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület in­gatlanszerzési pályázatot nyújt be a Kincstári Vagyoni Igazgató­sághoz a Sarkad, Kossuth u. 22. szám alatti épületre (mely egykor a Hazafias Népfronté volt). A térség Sapard operatív prog­ramját Gulyás Imre menedzser tárta a jelenlévők elé, majd azt a közgyűlés elfogadta. Tóth Imre országgyűlési képvi­selő, Sarkad polgármestere beje­lentette: szeptember 28-án a tér­ség Sarkadon együtt ünnepli meg a tízéves önkormányzatiságot. A rendezvényen jelen lesz Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter. Az ország- gyűlési képviselő azt is közölte: a tizenöt északkelet- és észak-bé­kési települést érintő szennyvíz- beruházással kapcsolatban a na­pokban Ligetvári Ferenc környe­zetvédelmi miniszterrel tárgyalt. Tóth Imre megemlítette: e beru­házás során remény van jelentős helyi munkaerő bevonására. Végezetül Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igaz­gatója az általa irányított igazga­tóság munkájáról adott tájékoz­tatást, majd két kollégájával, Bíró Istvánnal és Makra Dezsővel együtt a közgyűlés részvevőinek a helyszínen is megmutatta Biharugra környékének legszebb természetvédelmi értékeit, m. b. Még 15 nap az olimpiáig szeptember 15-ei számában találkozhat olimpiai mellékletünkkel! (Számtalan érdekességről, pletykákról, sporttörténeti áttekintésről olvashat.) Hirdetési információt kérhet: Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Telefon: (66) 527-227. Fax: (66) 527-211. Váczi Ildikó hirdetési asszisztens. Telefon: (66) 527-214. Gyula, Városház u. 20/A. Telefon: (66) 463-942. Orosháza, Kossuth u. 6-8. Telefon: (68) 411-656. További információért keresse hirdetési tanácsadóinkat: Czeglédi Róbert Telefon: (20) 3403-801. Kiss Miklós Telefon: (30) 2685-813. Kmetykóné Molnár Márta Telefon: (30) 2492-033. Mengyánné Filyó Katalin Telefon: (20) 9291-775. Palotás Zoltánná Telefon: (30) 9589-478. Tóthné Lengyel Ilona Telefon: (30) 9983-969.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom