Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-26 / 226. szám

4. OLDAL — 2000. SZEPTEMBER 26., KEDD HAZAI TÜKÖR UH BIBI m Évtizedes vita a gázközművagyonról Az önkormányzatok tízmilliárd forint készpénzt kapnának Tegnap is a szokásos napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Ország- gyűlés munkanapja. Pető Iván (SZDSZ) a kormányt hibáztatta, amiért a Magyar Televízió ismét az anyagi csőd szélére került. Csurka István (MIÉP) a gazdaságpolitika megváltoztatására hívta fel a kormányt, állás­pontja szerint ugyanis a lakosság a jelenlegi viszonyok mellett nem tehet mást, minthogy a külföldi tulajdonban lévő, és profitjukat külföldre vivő áruházakban költi el a jövő évben várható többletjövedelmét. A képviselők ezután kezdték meg a napirenden szereplő témák - a gázközművagyonnal, a végrehajtással és a kamarai tagsággal kapcsolatos jogszabályok - vitáját. Budapest Túri-Kovács Béla (FKGP) napirend előtt egy amerikai képviselőt bírált, aki szerint a „cigányüldöző” országokkal fel kellene függeszteni az EU-csatlakozási folyamatot fotó: europress/diósi imre Furcsa helyzetben kezdte tárgyalni a parlament a gázközművagyonnal kap­csolatos önkormányzati igények rendezé­séről szóló törvényjavaslatot. Hetekkel ezelőtt ugyanis megkezdődött az ezzel kapcsolatos előlegek kifizetése több olyan önkormányzatnak, amely ötven­millió forint alatti összeget igényelt visz- sza. Azt, hogy melyik településnek mennyi pénz járna, egy szakértői csoport állapította meg, csakhogy az összegeket nem minden önkormányzat fogadta el. Előleget csak ott kaphattak, ahol a kép­viselő-testület egyetértett a szakértők fel­mérésével, és aláírta, hogy később sem követel további jóvátételt az államtól. A gázközművagyon körüli vita gyakorlatilag 1990 óta tart, amikor az önkormányzati törvény kimondta, hogy a korábban lakossági, illetve tanácsi pénzen kiépített belterületi gázközmű­vek kártérítés ellenében állami tulaj­donba kerülnek. 1993-ban ezek a léte­sítmények, vezetékek a gázszolgáltató vállalatok tulajdonába mentek át, vagyis ■elveszett még a fedezete is az önkor­mányzatok kártérítési igényének. Ezért mondta ki - hosszas pereskedések után - az Alkotmánybíróság 1998-ban, hogy az állam köteles az elmaradt juttatás ér­tékét megfizetni az önkormányzatok­nak. A mostani törvény tehát egy tíz­éves vita végére tesz majd pontot. A ja­vaslat szerint tízmillió forintot kaphat­nak meg a települések készpénzben, az ezen felüli összeget pedig különböző lejáratú államkötvényekben - vagyis részletekben - utalja ki nekik a kor­mány. Gyorsabb, hatékonyabb, a hitelező érdekeit az eddigieknél jobban figye­lembe vevő végrehajtási törvényjavaslat tárgyalásához is hozzákezdtek tegnap az országgyűlési képviselők. A gazdasá­gi élet biztonságosabbá tételének fon­tosságával indokolják a szakértők az 1994-ben elfogadott jogszabály módosí­tásának szükségességét. Az Igazságügyi Minisztérium által előterjesztett javaslat egyebek között tartalmazza, hogy a bí­rósági végrehajtók közvetlenül rácsatla­kozhatnának az ingatlan-nyilvántartás­okra, hogy az adósok valamennyi ingat­lanáról tudomást szerezhessenek. A törvényjavaslat szerint a végrehajtók az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül tehetnének bejegyzéseket, az eddigi ár­verési értékesítés mellett pedig bevezet­nék a nyilvános pályázatot. További könnyítést ígér az elképzelés a hitelező­nek azzal, hogy a jogerős bírósági ítélet birtokában, de még a végrehajtás meg­indítása előtt lehetőséget biztosít szá­mára a végrehajtóval történő kapcsolat- felvételre, s így az adós anyagi viszo­nyainak feltérképezésére. A gyors és eredményes végrehajtás érdekében gyorsítanák az azonnali inkasszó lehe­tőségét is. A gazdasági kamarákról szóló tör­vény 2000. október 30. napjával meg­szüntette a kötelező kamarai tagságot. Tekintettel arra, hogy a gazdasági kama­ráknak a gazdálkodó szervezetek egy része továbbra is tagja lesz, illetve ma­rad, nem szűnt meg a kamarai tagságra vonatkozó adatok cégbírósági nyilván­tartása. A kamarai tagság fennállása ugyanis többletinformációt jelenthet az üzleti partnerek számára az adott cégről. Az adat nyilvántartása a cégbíróság szempontjából is lényeges, figyelemmel arra, hogy a jövőben az illetékes kamara tisztségviselője csak tagjával szemben jogosult törvé­nyességi felügyeleti eljárást kezdemé­nyezni. A törvény kihirdetése óta eltelt idő­szak felmérései azt tanúsítják, hogy a jelenleg még nyilvántartott tagoknak csak 5-10 százaléka fog önkéntes kama­rai taggá válni. A többieknek november elseje után harminc napon belül kérniük kell a kamarai tagságukra vonatkozó adatok törlését. A parlamentben tegnap vitára bocsátott jogszabály azt akarja rögzíteni, hogy ebben az esetben a cé­gek ne legyenek kötelesek díjat fizetni. adataik törléséért a cégbíróságoknak, hiszen a jogszabályok változása hozta őket a mostam helyzetbe. Az adatokat az országos számítógépes rendszerben egyszerűen törlik majd. Tóth Imre jogorvoslati lehetőséget kért A Kisgazdapárt vezérszónoka jelezte az elvégzett felmérés hiányosságait Tízéves a magyar önkormányzatiság és tízéves a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezetlensége is — állapította meg Tóth Imre gyulai—sarkadi képviselő, amikor a Kisgazdapárt vezérszónokaként éppen arról a törvénytervezetről mondta el a véleményét a parlamentben, amely átlátható módon, végleges jelleggel akarja rendezni ezt a kérdést. Budapest Hallás biztosítással Hamarosan 250 új készülékkel bővül a,társadalombiztosítás ál­tal támogatott hallásrehabilitá­ciós eszközök választéka. A kor­szerű készülékek árából várha­tóan 50-70 százalékot térít meg a biztosító, amennyiben a kor­mány is jóváhagyja a bővített terméklistát. A lakosság 10 százalékának van valamilyen szintű hallás­problémája, a súlyosan hallássé­rültek számát 300 ezerre becsü­lik, míg a siketekét 60 ezerre. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) illetékesei szerint a hallássérültek számára a jövő­ben elérhető áron lesznek hoz­záférhetők a legkorszerűbb digi­tális hallókészülékek. Ezek elő­nye a hagyományos, úgyneve­zett analóg berendezésekkel szemben, hogy egyénre szabott halláskorrekciót biztosítanak. A bővített listára a tervek sze­rint felkerülnek egyebek között a hallássérültek számára kifej­lesztett telefonok, valamint a si­ketek életét megkönnyítő speci- ális fényjelző eszközök. n. zs. A kormány egy külső szakértő céggel felmérette az önkormány­zati tulajdonú gázközművagyont, és összeállíttatott egy listát arról, hogy kinek mekkora összeg jár abból a pénzből, amelyet a gáz- szolgáltató vállalatok fizettek an­nak idején, a gázközművek priva­tizálásakor. Tóth Imre egyrészt üdvözöl­te a törvényi formát, mert ami törvény erejénél fogva jár, arról utóbb már nem lehet vitatkoz­ni, sem Tocsik-féle alkudozáso­kat folytatni. Másrészt azonban kérte, hogy legyen azért jogor­voslati lehetőség, nyilvánvaló tévedés esetén lehessen új fel­mérést kérni. Megoldás lehet az is, javasolta, ha az adatok törvénybe foglalása előtt egy másik szakértő cég felülvizsgál­ja a számításokat. Ebben az esetben az önkormányzatok most megkaphatnák a jelenlegi számsor szerinti összeg bizo­nyos hányadát, például 80 szá­zalékát előlegként, és később, egy valóban hiteles, minden kritikát kiálló vezetékfelmérés után. jutnának hozzá a mara­dékhoz. Tóth Imre jelezte az elvégzett fölmérés hiányosságait, például szerinte a külterületi gázelosztó vezetékeket teljes körűen figye­lembe kellett volna venni, és nem jelennek meg az anyagban a gázfogadó, nyomásszabályozó állomások sem. A több település által közösen kiépített vezeték egyenlő arányú visszaosztása, véleménye szerint, nem tükrözi a valós viszonyokat. Azt is java­solta a képviselőnk, hogy a veze­tékek értékét a maga valós esz­közértékén vegyék figyelembe, és ne az átalakuláskori részvény­értéken, mert a kettő'nem fedi egymást. Az általános észrevételeken túl azt is jelezte Tóth Imre, hogy a Dégáz Rt. területén 1183 kilométer gázvezeték megépült, azon szolgáltatnak, de a cég va­gyonleltárába nem került be. E vezetés tulajdonjoga mind a mai napig nincs megállapítva, de megpróbálták automatiku­san a Dégáz Rt. tulajdonának tekinteni. Pedig ez a vagyon, mondta, amelynek értéke 1,5 milliárd forint, az önkormány­zatokat illeti. Képviselőnk felté­telezése szerint a másik négy gázszolgáltatónál is lehetnek ilyen rendezetlen tulajdonú ve­zetékek. A felszólalása végén arról be­szélt Tóth Imre, úgy is mint sok tapasztalatot gyűjtött önkor­mányzati vezető, hogy a külföl­di tulajdonú energia- és gáz- szolgáltatók a szokásosnál erő­sebb monopólium, komoly be­folyással, nyomással bírnak az önkormányzatokra, a kormány­ra és az állami hivatalokra egy­aránt. SIMONFFY ÁGNES TÁVOZIK SZOKOLAY. (f) Kö­zös megegyezéssel távozik a Honvédelmi Minisztérium saj- tóföosztály-vezetői és sajtószó­vivői posztjáról Szokolay Zol­tán. Lapértesülések szerint a szóvivőt hamarosan leváltják. Szokolay távozásának részletei­ről, valamint utódjáról a sajtó­főosztályon nem nyilatkoztak. Az említett két posztot egyéb­ként szeptember 1-jétől töltötte be. A szaktárcához májusban került, mégpedig a társadalmi kommunikációs és kulturális főosztályának helyettes vezetői beosztásába. TÁRGYALÁSOK. Bízom abban, hogy a fuvarozók méltányolják a kormány kompromisszum­készségét és a blokáddal kap­csolatos fenyegetéseket nem váltják valóra - nyüatkozta Nóg­rádi László közlekedési és víz­ügyi miniszter az üzemanyag­áremelés miatt kialakult konflik­tus feloldása érdekében hétfőn folytatódott tárgyalásokról. ELMOZDULÁS. A közoktatás­ban dolgozók számára, év elejé­ig visszamenőleges hatállyal, 5 százalékos béremelést szorgal­maz a Pedagógusok Szakszer­vezete (PSZ) az infláció terve­zettől eltérő alakulása miatt; a korrekció a PSZ számításai sze­rint mintegy 14 milliárd forintos költségvetési forrást igényelne. IFJÚSÁGKUTATÁS. Reprezen- tatív országos ifjúságkutatás kez­dődik több minisztérium megbí­zásából októberben - közölte az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn. Szabó László tájékoztatása sze­rint az október 2-31. között folyó adatfelvétel során a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kérdezőbiztosai 8300,15-29 év közötti fiatalt kérdeznek meg élethelyzetükről, lehetőségeik­ről, jellemző problémáikról. KÖZÖS BEADVÁNY. Tíz, úgy nevezett kisegyház kedden jut­tatja el közös beadványát az Al­kotmánybírósághoz: álláspont­juk szerint az adó- és vámked­vezményekről szóló törvény májusban elfogadott módosítása sérti az alkotmányt, mert az egyházakat nem objektív szem­pontok alapján különbözteti meg - jelentette be tegnap Dan- ka Krisztina megbízott szóvivő. MEGÁLLAPODÁS. A Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) együttmű­ködési megállapodást kötött, hogy a jövőben gyorsabban és hatékonyabban lépjenek fel a katasztrófaelhárításban, az élet- és vagyonvédelemben - közölte Arnold Mihály, a vám- és pénz­ügyőrség országos parancsnoka hétfőn Budapesten. ___________■ KORONAHOLOGRAM. A magyar királyi korona háromdimenziós ábrázolásai, valamint az esztergomi királyi vár digitális modelljei láthatók egy tegnap nyílt kiállításon a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. Ezek az ábrázolási módszerek ma még újdonságnak számítanak a művészettörténetben és a régészetben. ____________________________________________________fotó: europress/kallus györgy Könnyítések - közkívánatra Jövőre várhatóan változik a KRESZ Jövő év elejétől változik a KRESZ - erősítette meg Szilágyi Miklós, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KÖVIM) közlekedési főosztályának helyettes vezetője. A tervek szerint az autópályán 120 km/óra helyett 130 kilométeres óránkénti sebességgel is hajthatunk, autóúton pedig 110 km/óra lehet a megengedett sebességhatár. Budapest- Egész Európában elfogadott gyakorlat, hogy korszerű és meg­bízható autóbuszok autópályán akár 100 km/órás sebességgel is mehetnek. Legkésőbb jövő év kö­zepétől ezt már a magyar busz­vezetők is megtehetik - közölte Szilágyi Miklós, a közlekedési tárca illetékes főosztályvezető­helyettese. - A sofőröknek azon­ban egy erre rendszeresített iga­zolással be kell bizonyítaniuk, hogy járművük valóban kifogás­talan állapotban van. Felvetődött az utóbbi hóna­pokban, hogy néhány európai or­szág gyakorlatához hasonlóan Magyarországon is engedjék meg a minimális mennyiségű alkohol elfogyasztását az autósoknak. - Hatalmas tévedés, hogy az autó­sok ezentúl nyugodtan legurít­hatnak pár pohár bort indulás előtt - jelentette ki ezzel kapcso­latban a főosztályvezető-helyet­tes. - Az ittas vezetést ezután is tiltja a közlekedési szabályzat. Az uniós szabályok egy részét a magyar lakosság anyagi helyze­te és a hazai gépjárműpark össze­tétele miatt nem lehet szó szerint alkalmazni.- Az eredeti előírás szerint min­den 12 év alatti, 150 centiméternél nem magasabb gyermeknek gye­rekülésben kell utaznia - mondott el további részleteket a módosított KRESZ-ről az illetékes. - Azokban a családokban, ahol három kisko­rú gyermek van, és a hátsó ülésen csak két gyermekülés fér el, ez a szabály rugalmas; két gyereket azonban mindenképp a gyermek­ülésbe kell ültetni. Az új rendszer szerint a mozgáskorlátozottak in­gyen parkolhatnak majd akkor is, ha valaki már elfoglalta a szá­mukra kijelölt parkolóhelyet. A közlekedési szabályok terve­zett változásait még az ősszel par­lament elé kellene vinni, ha azo­kat jövő év január elsejétől be akarják vezetni. _____________saf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom