Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-11 / 213. szám
RIPORT 2000. SZEPTEMBER 11., HÉTFŐ - 7. OLDAL Farkasfogas csapatzászló lengett... Jubileumi cserkésztáborban tanultak, szórakoztak Palicson A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség a kereszténység kétezredik, az államalapítás ezredik és saját fennállásának tizedik évfordulóját jubileumi nagytábor megrendezésével ünnepelte július 23—30. között Palicson. Zászlófelvonáshoz készülődve Hatszázezer forint nagy segítség Mozgáskorlátozottak fejlesztő terápiája Az összejövetelen anyaországiak is részt vettek, 11 cserkészcsapat 44 tagja. A békési 1118. számú Hunyadi János Cserkészcsapat is a vendégek között volt. Július 23-án reggel indultunk el három cserkészemmel, Krizsán Ferenccel, Petneházi Zoltánnal és Roczó Imrével Palicsra. Szeged után láttuk a hidegháború maradványát, az elhagyott betonerdőt, amely az ötvenes években a feltételezett jugoszláv támadást fogta volna fel. Palicson a tábor vezetői kedvesen fogadtak bennünket, s egy ligetes jellegű, lomblevelű erdőrészt jelöltek ki a sátrunknak. Mellettünk a gyülekezőhely, azon túl egy fenyves, a lányok altábora. Szomszédunkba hor- gosiak, bácsszöllősiek és sepsi- szentgyörgyiek kerültek. A pörköltes ebéd után kerítést, szemét- és cipőtartót készítettünk. Három cserkészünket a horgosiakhoz kapcsolták, ők lettek a Bagoly őrs. Késő délután tartották az ünnepélyes tábornyitót, mise keretében. Megható érzés volt látni a piros-fehér-zöld farkasfogas csapatzászlókat lengeni, s hallani az ünnepség végén a magyar himnuszt. Este tábortüzet gyújtottunk, ott mindenki bemutatkozott, elmondta, honnan érkezett. A táborélet másnap futball- és métabajnoksággal kezdődött, este pedig műsoros tábortűz volt, ahol az erdélyi Farkas őrssel mi is felléptünk. Közben megnéztük a régen nagyhírű dél-magyarországi fürdőhelyet, Palicsot. A kifli alakú tó - amelynek smaragdzöld vizében mi is megfürödtünk — 4 kilométerre húzódott a tábortól, partján még a század elején épült nyaralók, park, kabinsor, bezárt üzletek és vendéglők sorakoztak. A szezon utáninak tűnő hangulat oka a pénztelenség, kevesen engedhetik meg maguknak a nyaralást. Elhaladva a NATO gépei által tavaly szétlőtt egykori meteorológiai állomás maradványai mellett, a nagyvadaknak is otthont adó állatkertet néztük meg. A következő napon a Bánátban található aracsi pusztatemplom, a Délvidék egyetlen Árpádkori műemléke volt a portyánk célja. A Tisza új hídján áthaladva értünk Törökbecsére, onnan az autóbuszokat hátrahagyva, gyalog tettük meg a templomhoz vezető, kukoricatáblák közötti egyórás dűlőutat. A román stílusú, háromhajós épületmaradványon a torony gót stílusú, később épült hozzá. Árpád-kori, de egyesek XL, mások XII. századinak tartják. A romtemplomban tartott misén megemlékeztünk a magyar államalapítás 1000. évfordulójáról. Elhangzott, hogy nem az ország, hanem a föld (amelyen ezer éve élnek) a hazája a délvidéki magyaroknak. Az ősi magyar himnuszt, a „Boldog- asszony anyánk” kezdetű egyházi ének utolsó két sorát ezért így énekeltük el: „Bácska, Bánátról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról!” Az ünnepségre a közeli Tordáról is jöttek, s torokszorító érzés volt együtt énekelni a magyar himnuszt. Mielőtt visszaindultunk volna, mindenki fogott egy téglát, és a kijelölt helyre vitte, ezzel is segítve az elkezdődő felújítást, a széjjeldobált, lehullott kövek összegyűjtését. Másnap Szabadkára mentünk. Elsőként a püspöki székesegyházat tekintettük meg. Itt is megtörtént, mint annyi más, megszállt területre került templommal, hogy új urai eltávolították a magyar vonatkozású jelképeket. Az oltár melletti Szent István-szobor kezéből például leszerelték a magyar koronát, amely csak az utóbbi időben került vissza. A városháza gyönyörű, szecessziós épületében, a nagyterem falán magyar városi címerek, szemben és oldalt magyar történelmi személyeket ábrázoló üvegablakok. így látható Mária Terézia, aki Szabadkát szabad királyi városi ranggal ruházta fel, Ferenc József, aki a városháza építésekor volt az uralkodó, de ott van Kossuth, Deák Ferenc és Széchenyi István és Zrínyi Miklós képe is. Trianon után ugyan a képeket kiszedték a helyükről, de szerencsére nem semmisítették meg azokat. Az eredeti állapot visszaállítására csak a II. világháború után került sor. Belül az egész épület székely, kalotaszegi motívumokkal van díszítve. A városi múzeumban Szabadka történetét láthattuk a legkorábbi korszaktól az 1918-as szerb megszállás kezdetéig, továbbá különféle mesterségeket, népviseletet, Szabadka várossá válását, s hogy a századfordulós történelmi Magyarországon a városban élő szerbeknek és bunyevá- coknak hat újságjuk volt. A szabadkai szerb színház is saját nyelvű plakátján hirdette előadásait. A kiállítás egyébként nagyon tárgyilagos, nem úgy, mint az aradi. A Szabadkával való ismerkedés a városháza tornyában fejeződött be, erkélyéről jó időben Szegedig el lehet látni. Táborozásunk utolsó teljes napján befejeződtek a bajnokságok, majd a táborzáró következett, ugyancsak mise keretében, amelyen a szertartást a Magyar Cserkészszövetség elnöke, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök vezette. Hátborzongató érzés volt hallani a magyar himnuszt, akadt öreg cserkész, akinek kicsordultak a köny- nyei. A búcsűtábortűznél áttekintettük a délvidéki magyar cserkészet 1908-ig visszanyúló történetét. A tíz évvel ezelőtt újjáalakult szövetségnek jelenleg 38 csapata és 800 tagja van, s nagyon nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat. A hasznos programok szervezése mellett céljuk a magyarságtudat megőrzése egy olyan korszakban, amikor sorra szűnnek meg a magyar iskolák, elsősorban a középfokúak. A vajdasági cserkészek sok segítséget kapnak a Magyar Cserkészszövetségtől, kiadványokban, vezetőképzésben. A székely himnusz elénekíése után sokáig a tábortűznél maradtunk, még fél kettőkor is szólt a gitárzene. Reggel, az utolsó zászlófelvonásra - akár az elsőre - dr. Vekerdy Sándort, a szegedi kerület vezetőjét és engem kértek fel. A táborparancsnok megköszönte a részvételt és támogatást, mi pedig a kedves meghívást. Ebéd után a Himnusz hangjai közepette vontuk le a zászlót és zártuk be a tábort. A palicsi találkozó igazi cserkésztábor volt, nagyszerűen sikerült. Itt köszönjük meg a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség észak-bácskai körzetének a meghívást, valamint dr. Hegedűs Antal, Ehmann Imre és Oláh István táborparancsnok meleg barátságát. DR. BUDUR LAJOS A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 600 ezer forintot nyert el a Szociális és Családügyi Minisztériumtól eszközkölcsönzőjük fejlesztésére és a hidroterápiás-rehabilitációs gimnasztika támogatására. ________Békéscsaba________ Tavaly a mozgáskorlátozott gyermekek számára indított hidroterápiás-rehabilitációs gimnasztika tanfolyamot finanszírozzák a következő évben is, valamint eszközkölcsönzőjüket fejlesztik a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán nyert 600 ezer forintból - tájékoztatott Czeglédiné Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének elnöke.- Hétfőnként a békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola uszodájában 21 mozgáskorlátozott gyermek vett részt a Kovács Mihályné és Furák István terapeuták tartotta hidroterápiás-rehabilitációs gimnaszükán. A következő évre már 25-30 gyermek jelentkezett, de sajnos a lehetőségeink végesek. Az a baj, hogy nincsen Csabán egyetlen huzamosabb ideig bérbe vehető uszoda sem - az iskolától is csupán heti 2 órára kaptuk meg -, pedig erre a fajta rehabilitációra hétfő reggel nyolctól péntek négy óráig Szeptember 15—én, pénteken 17 órától a békéscsabai ifiházban rendezi meg az ismert szervező, Frankó Attila a VII. Frankó Dance Fesztivált.- Eddig minden fesztiválra jellemző volt, hogy a hazai popélet nagy ágyúit hoztad Békéscsabára. így lesz ez most is?- Igen. Fellép Ganxsta Zolee és a Kartel, Betty Love, a Kerozin és Sub Bass Monster.- Láthat-e most is a közönség divatbemutatót?- Természetesen. A programot a Csaba-fitt és a Double M. divatbemutatója színesíti. A közönségnek ezen az estén nem lesz egy unalmas perce sem, dj Szeka a diszkóról gondoskodik, a zene reggelig fog szólni. Mielőtt elfelejteném, Pakucza József, a népszerű erőművész is fellép egy meglepetés műsorral.- Két újdonság is kapcsolódik a mostani Frankó-fesztiválhoz.- A jó kapcsolatok alapján a fesztivál jó helyszínt kínál a Dadaprogramoknak. Erről szeptember 12-én sajtótájékoztató lesz a békéscsabai rendőrkapitányságon. Akik a kórház véradó állomásán szeptember 14-én 8-12 óra szükség lenne. Hatalmas rá az igény. Az az álmunk, hogy végre sikerüljön egy mini rehabilitációs központot fölépíteni, kis uszodával a mozgáskorlátozottak és más fogyatékosságban szenvedő emberek számára - mondta el Czeglédiné Kovács Ágnes.- A másik támogatott programjukat, az eszközkölcsönzőjüket, hogyan fejlesztik idén?- További értelmi- és mozgás- fejlesztő eszközöket szeretnénk vásárolni a négy éve működő, 18 év alatti fiatalok és gyermekek számára létrehozott kölcsönzőnkbe. A másik eszközkölcsönzőből a felnőttek vihetnek haza rehabilitációs és gyógyászati segédeszközöket és október 1-jétől - a minisztériumi pályázatból nyert pénzből - kondicionáló eszközöket is.- Kell fizetni a mozgáskorlátozottaknak a kölcsönzésért?- Annyira minimális összeget, amit még a leghátrányosabb helyzetben élők is megengedhetnek maguknak. Azt tapasztaltuk, hogy ha nem kérünk érte pénzt, a szolgáltatásaink elértéktelenednek: gyakran hozzák vissza rossz állapotban a segédeszközeinket, vagy sehogy... Ezért átvettük más nonprofit-szervezetektől azt a szokást, hogy ha minimális mértékben, de megfizettetjük az igénybe- vevőkkel a szolgáltatásainkat, f. m. között vért adnak, azok közül a szerencsés száz véradónak egy- egy belépőjegyet ajánlottunk fel.- Mi az, amit jó tudni még a fesztivállal kapcsolatban?- A rendezvény fővédnöke Végit László országgyűlési képviselő lesz. A műsorvezető most is Kocsis József, fő szponzorunk a Bomba energiaitalt képviselő cég lesz. A Citroen Inter-Flott Center Kft. egy személy- gépkocsit bocsátott a rendelkezésemre. Kommunikációs partnerünk a Pannon Gsm. A támogatóink jóvoltából közönségünk különféle meglepetésekben részesül.- Hol lehet hozzájutni a jegyekhez?- Kaphatóak a Fortuna Üzletház Donna és Dániel üzletében, a Békés Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában és az orosházi városi szerkesztőségében, valamint a gyulai terjesztési ügynökségén, a békési Electric Áruázban, az Univerzál Áruház sarán lévő sorsjegyárusnál és az ifiházban. A fesztiválról az érdeklődők a www.frankodance.hu internetes címen is találnak információt. Érdemes a fesztivál honlapjára kattintani. Ne felejtsük ki készítőiket, a WEB-EXPRESS munkatársait, pánics szabó ferenc VII. Frankó Dance fesztivál Akinek a tánc mindenre gyógyírt jelent Sziliné Csáki Emília immár huszonöt esztendeje vezeti Szeghalmon a Sárréti Társastáncklubot. A két és fél évtized alatt számos szép emlékkel és kiemelkedő eredménnyel gyarapodott a népszerű tanárnő élete. Sőt 1998 óta a Sziliné Csáki Emília által kidolgozott tanterv alapján oktatják a táncot a hazai alapfokú művészeti iskolákban. Augusztus 20. alkalmából a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma Népművelésért díjjal tüntette ki a szeghalmi táncpedagógust. Sziliné Csáki Emíliával a táncról beszélgettünk.- Mikor és hol kezdett el táncolni? — Nyolcadikos voltam, amikor ikertestvéremmel Békéscsabán Nyíri Lajos tanár úr kezdő tánc- tanfolyamára beiratkoztunk. Emlékszem, akkor a „Balassit” éppen tatarozták, ezért mi a Trefort utcai művelődési házban tanultuk a táncot. A tanfolyam befejezése után is rendszeresen eljártunk a záróbemutatókra, és amikor több fiú volt, mint lány, akkor mindig örömmel felléptünk ezeken a bemutatókon. Ez a lelkesedésünk feltűnt Nyíri Lajos bácsinak, és feéletéról és nagy szerelméről, leségének, Erzsiké néninek is, ezért amikor két szabad fiú jelentkezett a táncklubba, szóltak, hogy beléphetünk. Attól kezdve közel 1970-ig a táncklub aktív tagjai voltunk.- Hogyan lett táncpedagógus? — A békéscsabai táncklub tagjaként határoztam el, hogy e téren szeretnék továbbtanulni. A budapesti Állami Balett Intézet társastánc pedagógusképző szakára összesen 360-an jelentkeztünk. Békéscsabáról négyen vágtunk neki a felvételinek: tanárunk, Nyíri Lajos lánya és veje, a táncpartNévjegy nerem Deák Gyula és én. Nagy boldogság volt számunkra, hogy mind a négyünket felvettek.- Mit jelent az ön számára a tánc?- A tánc egyben az életem is. Ez már többször bebizonyosodott. Például ha bármi- .lyen problémám, fizikai fájdalmam van, ha táncolok, ez mind azonnal megszűnik, elmúlik. S ezt az érzést,, ezt a tánc iránti nagy szere- tetet próbálom tanítványaimnak is átadni. S azt hiszem, sikerül is. Hisz' van olyan tanítványom, aki tizennyolc esztendeig járt a Sárréti Társastáncklubba táncolni.- Hogyan és mikor került Szeghalomra? — Úgy is mondhatom: „elcsábítottak, és én „elcsá- bultam”. Halmágyi László, a megyei tanács művelődési osztályának főmunkatársa 1974-ben megkérdezte tőlem: szeretnék-e Szeghalmon főállásban társastánctanár lenni? Azonnal igent mondtam attól függetlenül, hogy nagyon jól éreztem magam Szarvason. Sőt, Szeghalomra kerülésem után 1991-ig visszajártam Szarvasra tanítani. Ezt az áldozatvállalást Szarvas városa egy, a település címerét megörökítő aranygyűrűvel ismerte el. Született: Békéscsaba, 1946. szeptember 10. Családi állapot: férjezett, férje Szili Géza tanár Tanulmánya: Állami Balett Intézet társastánc pedagógus- képző szak, Budapest Munkahelye: 1974 óta a Szeghalom Városi Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola munkatársa Hobbija: tánc, zenehallgatás, kirándulás- A Sárréti Társastáncklub Szeghalom jeles kulturális együttese. Mikor alakultak, s miként tevékenykednek?- A Sárréti Társastáncklub 1975. február 3-án alakult meg. Kezdetben a szarvasi táncosok jöttek bemutatókat tartani, hogy felkeltsék az érdeklődést. Később pedig a két tánc- együttes táncosai együtt készültek országos bajnokságokra és világversenyekre. Szeghalomra kerülésemkor nyolc településen vezettem társastánc-tanfolyamokat. 1976-ban a Sárréti Társastáncklubban utánpótlás céljából elindítottuk 10 éves gyerekek számára is az oktatást. A huszonöt év alatt számos kiemelkedő sikerünk volt. Célunk az, hogy a tehetségeket ne csak a táncot éltető közösséggé neveljük, hanem felkészítsük őket a színpadi táncolásra és a pályára. Igazán boldog akkor vagyok, amikor azt látom, hogy valaki a táncos pályát választotta, és egy életre élettere lett a tánc.- Mit jelent az ön számára a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumától most kapott Népművelésért díj?- Nagyon sokat. Úgy vélem, munkámban többen örömet találnak, s ez számomra nagy elismerés. Ha menet közben olykor akadnak is gondok, ez a díj azokat a pillanatokat is feledteti. Tudom, erre az elismerésre Víg Ilona, a szeghalmi művelődési központ igazgatónője terjesztett fel, akivel ezt a 25 évet együtt jártuk végig. Az is nagyon jólesett, hogy a díjnak velem együtt ugyanúgy örült, mintha ő kapta volna. Ez csodálatos érzés volt. Ám itt szeretném megköszönni korábbi két igazgatómnak, Sándor Jenőnének és Szili Gézának a segítségét is. Az ő mindenkori támogatásuk is kellett ahhoz, hogy ezt a díjat most megkaphassam. MAGYARI BARNA
