Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-23-24 / 224. szám
BÉKÉSCSABA 2000. SZEPTEMBER 23-24., SZOMBAT-VASÁRNAP - 9. OLDAL I HÍRLAP Ml Maratoni zárt ülés közben éjszakai pénzügyek Röviden SÉTÁLÓUTCA. Ajánlatokat vár a sétálóutca továbbépítésére az ön- kormányzat. A város egyszer már meghirdette az Andrássy úti sétálóutca továbbépítésének lehetőségét, ám ajánlat nem érkezett. A város október 30-áig meghosz- szabbította az ajánlatok beadási határidejét. A beruházás befejezésének határidejét pedig 2001. június 15-ében határozta meg. CSALÁDOK. A Bartók Béla út 24. szám alatti ingatlant jelölte ki Békéscsaba közgyűlése a családok átmeneti otthona helyéül. A átmeneti otthon 30 százalékban pályázati pénzekből kerülne kialakításra. A képviselők egyelőre azt vizsgálják meg, pontosan mennyibe kerülne a Bartók Béla úti épület átalakítása. Döntés októberben várható. RENDEZÉSI TERV. Zökkenők nélkül alkotta meg a képviselő- testület Békéscsaba település- rendezési tervét, a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet csütörtökön. SZAK 2000. Az Oktatási Minisztérium Szak 2000 címen hirdetett pályázatot közoktatási szakértői és pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység igény- bevételére. Békéscsaba önkormányzata több területen is pályázik a Szak 2000-re - döntött csütörtökön a város közgyűlése. TORNA. Húszmillió forinttal támogatja a Hungarotel Torna Clubot Békéscsaba önkormányzata. A tornászok a Kórház utcai tornacsarnok bővítésére, szálláshelyek kialakítására pályáznak az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. A pályázathoz szükséges önrészt a város biztosította. JELZŐLÁMPA. Jelzőlámpás csomópont kiépítéséről döntött a Lencsési úton a Jéé diszkont- Pietro ABC előtti útkereszteződésben a csabai képviselő-testület. A csomópont kiépítéséhez szükséges 5 millió forintot a repülőtér fejlesztéséhez szükséges tervek elkészítéséhez félretett összegből veszik el. MAGYAR UTCA. A korszerűsítés szükségességeit elismerve a 2001-es évre csúsztatta csütörtökön a képviselő-testület a várost a Fényesi településrésszel összekötő Magyar utca felújításának kérdését. A burkolat korszerűsítésre egyelőre nincs pénze a testületnek. Békéscsaba utcáinak 70 százaléka burkolt, jelenleg 37 utcában burkolatlan az útalap. Az útépítéseket 1998-ban, a belvíz miatt állították le a városban. Azóta nincs pénz folytatni a programot. Zárt üléssel kezdték és pénteken hajnalban zárt ajtók mögött fejezték be nyári szünet utáni első közgyűlésüket a békéscsabai városatyák. A rekord hosszúságúnak számító délelőtti „zárt tárgyalást” a Városgazdálkodási Kft. eladása körül kialakult vita húzta el. Az önkormányzati tulajdonú cégre a Tappe Kft. és egy német érdekeltségű multi, az RWA tett vételi ajánlatot. Kiszivárgott információk szerint a Tappe ajánlata magasan jobb volt az RWA- énál. A képviselők 20 igennel, egyelőre konkrétumok nélkül, a Városgazdálkodási Kft. eladása mellett voksoltak. Úgy tudjuk, első menetben a város, cége 51 százalékától válna meg, majd folyamatosan 10 százalékig csökkentené tulajdonrészét. A hulladékkezelőművet pedig a fejlesztési feladatok átruházásával koncesszióba vagy bérbe adná. Meg nem erősített hírek szerint a Városgazdálkodási Kft.-ért kínált végösszeg közelíti a 200 millió forintot, míg a hulladékkezelő-műért felajánlott éves bérleti díj 20 és 30 millió közötti. Döntés novemberre várható. Amennyiben a meghívásos pályázaton a Tappéval nem egyezik meg a város, úgy elképzelhető a nyílt pályáztatás. „Szemétügyben” a képviselők adósak még annak a pályázatnak az elbírálásával, melyet a hulladékszállításra írtak ki. Úgy tudjuk, felmerült az is, a városi szemétszállítást a Városgazdálkodási Kitinek adná az önkormányzat, annak eladása előtt. Ugyancsak zárt ülésen jelentették be, hogy a Billa visszalép egy városi ingatlan megvásárlásától. Az áruházláncot a szóbeszéd szerint a Tesco megjelenése retentette el a beruházástól. „Elutált” javaslat A pénzügyi kontroll nélküli, helyszínen kiosztott előterjesztéseknek kívánt volna gátat szabni Szilvásy Ferenc (MSZP) alpolgármester a csütörtöki közgyűlésen benyújtott, a képviselő-testület szervezeti- és működési szabályzatára vonatkozó módosító javaslatával. Az alpolgármesteri javaslat szerint olyan előterjesztést, melynek végrehajtása pénzügyi fedezetet igényel, csak valós, és ténylegesen létező pénzügyi fedezet megjelölésével lehet benyújtani. A képviselő-testület nem egyszer járt már úgy, hogy pénzosztási hevületében túlköl- tötte magát. Az alpolgármesteri javaslat ennek a gyakorlatnak kívánt volna véget vetni, de, mint Szilvásy alpolgármester utólag fogalmazott, a testület „elutálta” az előterjesztést. Taktikai megbeszélés Kerekes Imre Györgyné munkáspárti képviselő asszony és Császár Lajos független képviselő között Repülőtér-fejlesztés: földharcok — A megye nem adja a repteret, nekünk nem kell ott tervezgetni- nyitotta meg a vitát Hideg András (MSZP) a csütörtöki közgyűlésen arról: elkészítesse-e a város a békéscsabai repülőtér-fejlesztési terveit. A reptér egyelőre még a kincstár tulajdona, de a megyei önkormányzat az esélyes megszerzésére. Ugyanakkor Békéscsaba 50 hektárt szeretne a repülőtérből ipari célú fejlesztésre. A repülőtér-fejlesztésről szóló vitában az elmúlt években elhangzott szinte valamennyi érv, vélemény újra felbukkant. Tóth Károly (MSZP) szerint képtelenség, hogy a város egy olyan területre készítsen fejlesztési terveket, ami nem a sajátja. Hideg András ehhez még hozzáfűzte, hogy tudtával a megye nem is akar semmit adni a repülőtérből a városnak. Király János (MSZP) még azt is megkérdőjelezte, hogy a repülőtérre ipari parkot lehet telepíteni. Végh László (Fidesz) azt hangoztatta: a cél az, hogy a megye minél hamarabb megkaphassa a repülőteret, hogy abból 50 hektárt átadhasson a városnak. Pap János (SZDSZ) polgármester szerint a repülőtérfejlesztési-terv elkészítése azért is lényeges, hogy kiderüljön, milyen beruházások fogadására alkalmas a terület. A vitára Bánfi Ádám, a városüzemeltetési iroda vezetője tett pontot, aki felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy mindarról, amiről vitatkoznak, a város és a megye között már megszületett egy megállapodás. A képviselők erről - úgy tűnt - a nyári hónapok alatt megfeledkeztek. A testület végül a repülőtér-fejlesztési tervek elkészítése mellett voksolt. Igaz, az arra félretett 10 millió forintból korábban már elvettek ötöt, a Lencsési lakótelepi jelzőlámpás csomópont kiépítésére. Jobboldali egyeztetés: Ferenczi Attila, Kerekes Attila és Takács Péter hatszemközti megbeszélése a közgyűlésen Kommentár nélkül..- Jobb, ha a gyerek az iskolában van, mintha az utcán lenne. (Hideg András szocialista képviselő a 2001/2002-es tanév beiskolázási keretszámairól szóló napirendnél.)- Békéscsaba, ha más nem, legalább szellemi központja legyen a megyének. (Kerekes Imre Györgyné munkáspárti képviselőasszony a beiskolázási keretszámokról folyó vitában.)- A gyulai polgármestert feltétlenül meghívjuk rá! (Pap János polgármester invitálása, miután döntöttek arról, hogy Békéscsaba megyeszékhellyé válásának 50. évfordulójára emléktáblát helyeznek el a városházán.)- Az a jó, ha minél többen benne vagyunk, rajtunk kívül. (Pap János szabaddemokrata polgármester nyelvi leleménye a repülőtér-fejlesztés kapcsán.)- Én az előző hadügyminiszterrel már összevesztem. Az itt lehazudozott engem. (Pap János a repülőtér-fejlesztéséről szóló vitában.)- Kib...tak velünk. Nyilvánvaló.- Nem tudom miért b...tak ki velünk. (Pap János polgármester és Végh László alpolgármester egymás közt arról, hogy a megyei önkormányzat kibabrált-e a várossal a repülőtér kapcsán.)- Ingyen nem kap senki semmit, csak kézfogást. (Hideg András megállapítása egy informatikai fejlesztésről szóló előterjesztés apropóján.) Sztálinét egyelőre nem találják Sztálin generalisszimus neve egyelőre nem kerül fel arra az emléktáblára, mellyel Békéscsaba díszpolgárainak kíván emléket állítani a város. A cím odaítéléséről szóló véghatározatot ugyanis nem találták meg, így hivatalos dokumentummal nem bizonyítható Sztálin díszpolgársága. Békéscsaba emléktáblán kívánja megörökíteni a várossá válás utáni időszak polgármestereinek és díszpolgárainak nevét. Levéltári adatok szerint a város díszpolgárai közé választották Kossuth Lajost, Magyarország kormányzóját 1889. szeptember 21-én, Jókai Mór írót pályafutásának fél évszázados évfordulója alkalmából 1894. január 4-én, dr. Wekerle Sándor pénzügy- minisztert, miniszterelnököt 1894. június 12-én, dr. báró Wlassics Gyula vallási és közoktatásügyi magyar királyi minisztert 1902. április 3-án, Zsilinszky Mihályt, a város szülöttét, országgyűlési képviselőt, kultuszminiszteri államtitkárt 1902. április 3-án, dr. Hazay- Sternschuss János császári és királyi főtörzsorvost, a katonai kórházak parancsnokát 1917. október 26-án, gróf Apponyi Albert minisztert, a Trianonban tárgyaló magyar delegáció vezetőjét 1921. május 21-én, dr. Búd János pénzügyminisztert 1925. szeptember 21-én, Bajczai Beliczey Miklóst, a város szülöttét, Békés vármegye főispánját 1942. szeptember 30- án, Károlyi Mihályt, a II. köztársaság elnökét hazatérése alkalmából 1946. május 27-én, Fekete Pált, az '56-os Munkástanács vezetőjét 1992. március 15-én, és Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművészt 1998. március 15-én. Pénzt visznek a középiskolák? Oktatásügyben, mely nélkül az eddigi ön- kormányzati ciklusban eddig még nem múlt el közgyűlés, csütörtökön a középiskolák és a 2001/2002-es tanév beiskolázási keretszámai adtak okot hosszabb-rövidebb vitákra. Több középiskola plusz igényekkel állt a képviselő-testület elé. A Rózsában igazgatás-ügyintézői, a gépészetiben gépipari, és informatikai mérnökasszisztens, a ruhaipariban díszlet- és jelmeztervezői szakok indítására, a kereskedelmi szakképzőben osztályszám-bőyü- lésre, míg a Kós Károly szakképzőben új osztály indítására kértek lehetőséget. A képviselő-testület az érdemi döntés előtt a régi vita tárgyát képző „60/40 százalék” című kérdéskörben próbált meg állást foglalni. A város középiskolásainak 60 százaléka a környező településekről jár be, és csak a diákok 40 százaléka csabai. Ezt az arányt legalább 50/50 százalékra kellene hozni. Egyes képviselők amellett kardoskodtak, hogy a „vidéki” tanulók leépítésével csökkenteni lehetne az oktatásra fordítandó pénzeket. Igaz, a középiskolai ágazat többé-kevés- bé nullszaldós, sőt a kollégiumok és vele együtt a vidéki diákok inkább pénzt hoznak a városnak, mint visznek. A napirend körül kialakult vitában érezhető volt, hogy az öt középiskola kérését a „pénztárcája elleni” támadásnak veszi a testület. Holott a „kéri” - mely a legnyereségesebb középiskolák közé tartozik - meglévő igényeknek próbálna eleget tenni, épp úgy, mint a ruhaipari, vagy az új képzési formával az érettségizetteknek a felvételik előtt még egy évnyi döntési haladékot felkínáló Rózsa. Képviselői részről nem hivatalosan 10 milliós plusz- költséget becsültek a középiskolai kérések miatt jövőre. Oktatási szakemberek szerint azonban csak 5 millió forint körüli plusz terhet róna a költségvetésre az érintett középiskolák igénye. A képviselők végül rábólintottak az új igényekre. Nincs pénz! - győzködi képviselőtársait Hideg András Megemelték tiszteletdíjaikat Vonalcsoportos bérlet Kísérleti jelleggel vonalcsoportos bérlet bevezetéséről döntött csütörtökön Békéscsaba képvi- selő-testülete. A Lencsési lakótelepen élők vonalcsoportos bérlet bevezetését kérték a 7-es és a 17-es buszjáratokra, több mint 1000-en aláírva az önkormányzathoz még a nyár elején eljuttatott kérelmet. Jelenleg az egyvonalas bérlet ára 1780 forint, míg az összvonalasé 2355 forint. Az elfogadott javaslat szerint a 7-es és 17-es járatvonalakon bevezetésre kerülő vonalcsoportos bérlet ára 2170 forint lesz. A Körös Volán júliusban végzett felmérése szerint a 7-es és a 17-es járatokon utazók 67 százaléka egyvonalas, míg 33 százalékuk össz- vonalas bérletet vásárol. Más vonalakon egyelőre nem kerül hasonló bérlettius bevezetésre. Az oldalt írta: Kovács Attila D-fotók: Lehoczky Péter Szokásos „eltüntető” taktikája jellemezte a békéscsabai képviselő-testületet a polgár- mesteri, alpolgármesteri fizetések és a képviselői tiszteletdíjak megemeléséről szóló napirend tárgyalásakor a csütörtöki közgyűlésen. A hagyományoldioz hűen a testület minden, a közre is tartozó pénzügyet vagyoni ügyek címén zárt ajtók mögé süllyeszt. Ha pedig a kérdés csak nyilvános ülésen tárgyalható, akkor gondoskodnak arról, hogy a napirend még véletlenül se a televíziós közvetítés idejére, netán olyan időpontra essen, amikor akár csak egy érdeklődő helyi polgár is akad a városháza díszteremében. A fizetéseket és a képviselői juttatásokat csak nyilvános ülésen lehet tárgyalni, hangsúlyozta a napirendet előterjesztő Hideg András. A dolog szépséghibája csak annyi volt, hogy az óra már az éjfélt is elütötte, mikor a pénzkérdések megvitatására került sor. A testület a polgármester fizetését 360 ezer, a főállású alpolgármesterét 337 ezer, a társadalmi alpolgármesterekét 122 ezer forintban állapította meg. A képviselők havi tiszteletdíja 57 600 forintra emelkedett. Ehhez jön még a bizottsági pótlék, ami 14 400 forint bizottságonként, és a bizottsági elnökségért járó többlet, ami 28 800 forint elnökségenként. A csak bizottsági munkát végző képviselők havi tiszteletdíja nem haladhatja meg a 86 400 forintot, míg a bizottsági elnöki munkát végzőké a 115 200 forintot. Az összegek bruttó kifizetést jelentetlek. A napirend tárgyalása után kiderült, akadt képviselő, akinek mindez kevés volt. - Nem ezt beszéltük meg! - kiáltotta oda az egyik városatya, csalódva a tiszteletdíjak mértékében, a város egyik alpolgármesterének.
