Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-24 / 198. szám

2. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK V I L Á G ■ / H A Z A I TÜKÖR ■■■ Haider a tagjelöltek házi feladatáról Ausztria az Európai Unió és a NATO között Európa közepén meglehetősen ellent­mondásossá vált a helyzet: miközben Ausztriát tovább sújtják az Európai Unió többi tizennégy tagországának szankciói, Jörg Haider feltételekhez kötné a bővítést. Ugyanakkor újra fellángolt a vita arról is: semleges maradjon-e az ország, vagy jobban tenné, ha közelítene a NATO-hoz. Bécs Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnö­ke és változatlanul meghatározó politikusa, Karintia tartományi főnöke sajtószolgálata útján tegnap azt követelte: Csehország és Szlovénia nyilvánítsa semmisnek a Benes- dekrétumokat, illetve az úgynevezett Avnoj-törvényeket, amelyekre annak idején a csehszlovákiai és a jugoszláviai németek kitelepítését alapozták. Jörg Haider hang­súlyozta: „a korszerű demokráciákhoz nem méltó, ha rég letűntnek hitt diktatóri­kus időkből származó, embereket és népe­ket megalázó rendelkezések még mindig ezen országok alkotmányának részét képezik”. „Mind a Benes-dekrétumok, mind az Avnoj-törvények nyilvánvalóan sértik az emberi jogok és a nemzetközi jog elveit, s aki egy értékközösség tagja akar lenni, annak kötelessége előre teljesíteni az ezzel kapcsolatos házi feladatot” - utal a közle: mény az Európai Unió bővítésére. Az FPÖ ugyanakkor változatlan hevességgel támad­ja Erhard Buseket, az EU keleti bővítésével foglalkozó osztrák kormánymegbízottat, aki egyértelműen a tagfelvételek mellett, a vétók ellen foglalt állást. Ausztria előre láthatólag még az idén javasolni fogja a NATO-nak az úgynevezett intenzív párbeszéd felvételét: ez a szövet­séghez való további közeledésnek azt a szakaszát jelenti, amelyen tisztázhatók az esetleges csatlakozás összes feltételei és részletei, de ez az érdeklődő fél számára még nem jelent elkötelezettséget - közölte Martin Vukovich, a bécsi külügyminiszté­rium biztonságpoliti­kai osztályának veze­tője. Benita Ferrero- Waldner külügymi­niszter tavasszal még a nizzai csúcstól tette függővé a párbeszéd­re vonatkozó javasla­tot; a külügyi tárcánál most azt mondták, hogy Ausztria már rég megtette volna ezt a lépést, ha nem jöttek volna közbe a tizen- négyek Ausztria elle­ni szankciói. Bécs most a szankciók fel­oldásában reményke­dik, s hogy George Robertson NATO-fő- titkár november elejé­re tervezett bécsi láto­gatása alkalmából kérni lehetne a puha­tolózó tárgyalások fel­vételét. Amint egy osztrák katonai-diplomáciai küldöttséggel június­ban Washingtonban közölték, a tárgyalá­sok megkezdésének feltételei vannak. Eszerint nem csupán a csaüakozni kívánó ország kormányá­nak, hanem a lakos- Haider bírál, de Szlovéniába jár golfozni Ságnak is támogatnia kell az elgondolást. Ausztriában azonban az ellenzék politikája és propagandája nyomán a közvélemény szembehelyezkedik a csatla­kozás ötletével. A NATO ugyanakkor azt is igényli, hogy az eddiginél alaposabban vizs­gálják meg a szövetségre való alkalmasság katonai vonatkozásait, márpedig e téren FOTÓ: EUROPRESS/EP Brüsszel szerint Ausztriának sok hiányt kel­lene pótolnia. Bécs ugyanis eddig úgy vélte, hogy sok mindent megtakaríthat a csaüako- zással, például a vadászrepülőgépeket, míg a NATO szerint egy gazdag országnak hozzá kell járulnia a közös biztonság és a felszere- lés költségeihez. ______________________■ A1 Gore választási pénzei Washington Janet Reno amerikai igazságügyi mi­niszter nem nevez ki különleges ügyészt Al Gore alelnök 1996. évi vá­lasztási pénzalapgyűjtéseinek kivizs­gálására. Meg nem nevezett minisz­tériumi illetékesekre hivatkozó új­sághír szerint a miniszter Robert Conradnak, a tárca kampánypénzek­kel foglalkozó részlege vezetőjének javaslatát utasította el. A kezdettől fogva botránygyanús eset hátterében az áll, hogy Al Gore 1996-ban állítólag a választási törvé­nyek megsértésével, illegális módon gyűjtött nagy összegű hozzájárulá­sokat kampánycélokra, javarészt nincstelen buddhista szerzetesektől. Az alelnök mindvégig tagadta az el­lene felhozott vádakat. Az igazság­ügyi miniszter döntése kedvező ha­tással lehet Al Gore elnökválasztási hadjáratára. ___________________■ AI Gore a háborús veteránok kongresszusán Rendkívüli ülés belvízügyben Rendkívüli ülést tartott teg­nap Eleken a belvízpénzek elosztásáról döntő ad hoc bizottság. A bizottság elnö­ke, Nánási Mihály kifogást jelentett be, mivel szerinte nem szabályszerű eljárás, hogy a kárenyhítésben ré­szesülők nem kapták kéz­hez a támogatásról szóló határozatot. Varga Ferenc jegyző kérdésünkre ezt cá­folta, hangsúlyozva: sza­bálytalanság nem történt. Elek Nánási Mihály azt kifogásolta, hogy a támogatásban részesülők nem kaptak kézhez határozatot a bizottsági döntésről. A képviselő szerint ezzel elvették az igénylők­től a fellebbezés lehetőségét, ha nem értenek egyet a döntésekkel. Eleken 318 igénylő részesül a bel­vízkárokat szenvedett lakóépüle­tek kárenyhítéséből. Az ad hoc bi­zottság 80 millió forintot osztott szét. Nánási Mihály szerint furcsa a helyzet, mivel a támogatásban részesülők csak egy levelet kap­nak, amelyben közük velük, hogy szerződést kell kötniük az önkor­mányzattal a támogatásról. - Mi a helyzet akkor, ha az igénylő nem fogadja el a döntést, és fellebbezni akar? - tette fel a kérdést Nánási Mihály. Az ad hoc bizottság nem fogadta el, és leszavazta a képvi­selői kifogást, ennek ellenére Nánási képviselő panasszal él a közigazgatási hivatalnál. A település jegyzője, Varga Fe­renc elmondta: a belvizes támoga­tásokról rendeletet alkotott az ön- kormányzat. Eszerint az ad hoc bizottság feladata a támogatások szétosztása. A polgármester a bi­zottság döntése alapján köt szer­ződést a károsultakkal. - A nagy létszám miatt ötvenesével hívjuk be azokat, akik támogatásban ré­szesülnek, és szerződést kell ve­lük kötni. Ha valaki nem fogadja el a felkínált lehetőséget, úgy a helyszínen kézhez kapja a határo­zatot, ami alapján fellebbezhet a bizottságnál, illetve a képviselő- testületnél. A bürokratikus eljá­rást kívántuk lerövidítem ezzel - mondta a jegyző. Eleken egyelőre egyetlen kárigénylést sem utasí­tottak vissza, több ügyféltől azon­ban hiánypótlást várnak, és azok beérkezése után döntenek majd a támogatásokról. ____________u. Hajtás biztonságosan - hetedszer Az elmúlt esztendők sikerein felbuzdulva immáron hetedik alkalommal rendezik Szege­den, az EKO-parkban — Új­szegeden — a Hajtás Bizton­ságosan Járműipari Szakkiál­lítást és Vásárt. Az augusztus 31-én kezdődő és szeptember 3-án záruló autókiállítás az évek során az ország máso­dik-harmadik legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát, melyről teg­nap délelőtt Szegeden tartot­tak sajtótájékoztatót. Szeged Elekes Zoltán vásármenedzser a sajtótájékoztatón kiemelte: a nagyszabású autós esemény az idén is elsősorban szakmai ren­dezvény lesz, a szervezők a biz­tonságos közlekedést helyezik előtérbe. A nyereségorientált cé­gek mellett a kiállítás vendégei lesznek járműveikkel és technikai érdekességeikkel a mentők, a tűz­oltók, a rendőrök és az autóklub. A kéthektáros területen eddig 53 kiállító jelezte részvételét, s több, mint 200 autót állítanak ki, köz­tük jó néhány újdonságot mutat­nak be. A tesztvezetések mellett - feltétele az érvényes vezetői enge­dély - számos szórakoztató prog­ram várja a látogatókat. Szeptem­ber elsején délután a nap sztár­vendége lesz az United együttes, másnap láthatják az érdeklődők Fekete László erőshow-ját, majd Charlie koncertjét, vasárnap a ka­barédélután keretében fellép Bach Szilvia, Ayala és Varga Ferenc Jó­zsef. S egy újdonság: csütörtökön délután egy órától a kiállítás köz­pontjában térítésmentes véradást szerveznek a közúti balesetek sé­rültjeinek ellátására, melyre vár­ják a segíteni szándékozókat. Megtudtuk még: a gépkocsival ér­kezőknek külön parkolót alakíta­nak ki, aki gyalogosan akar kijut­ni a kiállításra, az a 71-es autó­busszal - az EKO-parknál áll meg - is megteheti, ugyanis a kiállítás alatt járatszámát sűrítik.-SZ­HÍREK RÖVIDEN Letartóztatott magyar Embercsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy 23 éves magyar fiatalembert Ausztriában. Az osztrák határőrök ellenőrizték a férfi által vezetett gépkocsit, és 14 Ulegáüs bevándorlót fedeztek fel a furgonban. Budapestre látogat az exkancellár Berlinben bejelentették: Németország volt szövetségi kancellárja szeptember 18-án Orbán Viktor meghívására Magyarországra utazik. Helmut Kohlt, aki beszédet mond a XX. Század Intézetben, millenni­umi aranyéremmel tüntetik ki. A z 1998. évi választáson, s az­óta is a felnőtt lakosság több mint fele a két nagy párt - a Fidesz-MPP és az MSZP - valame­lyikében jelölte meg a számára legszimpatikusabb csoportosulást. Bár az utóbbi hónapokban csak­nem 10 százalékkal kevesebben nyilatkoztak így, az alapállás vál­tozatlan: a Fidesz és az MSZP iránt megnyilvánuló rokonszenv akkor is, most is, nagyjából ötszöröse a további négy parlamenti párt által együttesen élvezett rokonszenv arányának. Augusztusban a Szonda Ipsos kutatásai szerint a keleti országrészben 4 százalék­kal kevesebben foglaltak állást a szocia­listák mellett (23 százalék), mint egy hó­nappal ezelőtt, a Fidesz rokonszenv- indexe pedig változatlanul 18 százalék. A négy kisebb párt mutatói érdemben hó­napok óta nem változnak, jelenleg is (mint országosan, mint Kelet-Magyaror- szágon) 2 és 4 százalék között mozog­nak. Ezen belül az FKGP országosan 3, a keleti országrészben 4 százalékon áll, Egyre kevesebben kedvelik a pártokat A Szonda Ipsos felmérése a keleti országrészben augusztusban Fidesz- MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF egyéb bizony­MPP párt tálán, nem szavazna az SZDSZ 2 illetve 3 százalék, az MDF 2-2, a MIÉP ugyancsak 2-2 százalékot kapott. Feltűnően sok, 45 százalék azoknak az aránya, akik pártválasztásukban bi­zonytalanok, vagy el sem mennének sza­vazni. Ez a mutató az 1998. évi választás óta nem volt ilyen magas. A biztosan szavazni kívánók körében az MSZP egy most vasárnap tartandó vá­lasztáson országosan 47 százalék, Kelet- Magyarországon 44 százalék körüli ered­ményt érne el, a Fidesz pedig a szavaza­tok egyharmadát szerezné meg. A négy kisebb parlamenti párt 4-5 százalék kö­rüli támogatást kapna. A keleti országrészben a megkérdezet­tek 19 százaléka semmiképpen sem sza­vazna a MIÉP-re, 14 százaléka az FKGP- re, 13 százaléka a Fideszre és 9 százaléka az MSZP-re. __________europress A kérdezés ideje: 2000. augusztus 4-13. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-ma­gyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 485 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a la­kóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom